Akkor vegyük a szakértő példáját : Kaptál 100e chf et = 15mill ft.Fizettél havonta 150e ft törlesztőt. Most fizetsz 270e ft törlesztőt és tartozol 27 mill.ft-al és van egy 15 mill-os ingatlan fedezeted. A hitelt nem tudod ft- ra váltani mert nincs 27 mill-od, hogy kiszállj a hitelből.
1.Nem kérsz védelmet, pl. jövő februárban 300 chf-nél már nem bírod fizetni a törlesztést, bedőlsz. Viszik a lakást, irány albérlet és marad több mint 10 mill. ft tartozásod.
2.Kéred a védelmet, havi 180e ft-ot törlesztesz.Jövő februárban a chf lecsökken 150ft-ra. Ha ekkor pénzhez jutsz akkor 150ft -os árfolyamon azaz 15 mill. ft-ért kiváltod a teljes tőketartozásod és maradt egy párszázezer ft-os ft hiteled a gyüjtőszámlán aminek kifizetésébe már valószínűleg nem fogsz " beledögleni"
Nem érzed a két megoldás közti óriási külömbséget ??? Azt nem állítom hogy mikor és mennyi lessz az árfolyam, csak azt hogyha kedvezően alakul kaphatunk egy LEHETŐSÉGET hogy kisebb veszteséggel szálljunk ki a hitelből mint most.
1.Nem kérsz védelmet, pl. jövő februárban 300 chf-nél már nem bírod fizetni a törlesztést, bedőlsz. Viszik a lakást, irány albérlet és marad több mint 10 mill. ft tartozásod.
2.Kéred a védelmet, havi 180e ft-ot törlesztesz.Jövő februárban a chf lecsökken 150ft-ra. Ha ekkor pénzhez jutsz akkor 150ft -os árfolyamon azaz 15 mill. ft-ért kiváltod a teljes tőketartozásod és maradt egy párszázezer ft-os ft hiteled a gyüjtőszámlán aminek kifizetésébe már valószínűleg nem fogsz " beledögleni"
Nem érzed a két megoldás közti óriási külömbséget ??? Azt nem állítom hogy mikor és mennyi lessz az árfolyam, csak azt hogyha kedvezően alakul kaphatunk egy LEHETŐSÉGET hogy kisebb veszteséggel szálljunk ki a hitelből mint most.
CHF devizahitelesek
De egy szösszenetnyi gondolatmenettel már el is juthatunk a mondandómig.
Egyik oldalon áll a pénzügyileg képzetlen ügyfél, akinek elmondták, hogy az árf. kedvezőtlenül is alakulhat stb.
Másik oldalon a sok tudor közgazdász elemzőt alkalmazó bankok.
Ha a bankok előrelátták pl. a svájci frank hitelezés ilyetén veszélyeit, akkor becsapták az ügyfelet, nem lett volna szabad ekkora kockázatot vállaltatniuk. Ha a bankok se látták előre, akkor az ügyféltől hogy lenne elvárható?
Amikor a bank kínál egy konstrukciót, akkor a normál kockázatot (mondjuk 20-30%) rátelepítheti az ügyfélre, de a rendszerkockázatokat neki kell viselni, hiszen ő találja ki ezeket a lehetőségeket, konstrukciókat, neki kell előre látni, hogy milyen veszélyeket rejt, és neki is kell vállalni a worst case scenariókért a felelősséget. Azt nem lehet, hogy a felfutó devizahitelezés minden gyümölcsét élvezem, de a kockázatait meg mind áthárítom.
És nem bankadó formájában kell besápolni a pénzt, hanem az érintetteknek célzottan folyósítani, vagy eleve el se venni tőlük a magasabb törlesztőt.
Összegezve: az ügyfélnek kellene viselni a kockázatot mondjuk 30% árf változásig, minden továbbit meg a banknak.
Arról meg már szót se ejtsünk, hogy a nulla közelébe eső svájci alapkamatot Mo-n a svájci frankhitelek kamatának emelkedése kísérte. Nonszensz.