Mi lesz veled Európa?  

Nem kell mar a nemet allamkotveny? Emelkednek a hozamai? Persze most meg az euro-kotvenyek hozamai emelkednek (azaz csokken a keeslet), viszont hamarosan nem lesz igazan keresett allamkotveny a vilagon, mindenutt emelkedni fognak a hozamok.
Az egyensuly csak es akkor allhat helyre, ha az allamok - az alammpapirjaik keresletcsokkenesevel parhuzamosan - ugy csokkentik kiadasaikat, hogy egyre kevesbe legyen szukseguk hitelre.

Ill. letzik egyeb alternatva is az egynsulyi allapothoz, de azt le sem irom, mert remelem, senki sem akarja...

Vegyuk eszre, hogy a W alaku valsag masodik labat az elmult evtizedek es W elso szaraban kialakul oriasi allami eladosodas okozza, csupan azert, mert az allamok (eppen hatalmon levo politikusok) nem voltak hajlando kiadasaik csokkentesere, tovabbra is folytattak eladosodasi politikajukat, amit megfejeltek (ld. Usa) a fektelen penznyomtatassal.

Amig a bankok buntetlenul megtehetik, hogy a beteseik penzen - lustasagbol - allampapirt vegyenek, addig nem fognak bankarkodni, es valodi vallalkozasoknak hitelezni.

A sziami ikerpar eseten hogyan ertelmezed a maganugyet, hogy ha az egyik fugg a masiktol?

Szerintem ertelmezhetetlen a kerdesed, mivel egy sziami ikerpar egyik felenek sincs - hagyomanyos ertelemben vett - maganugye.

"A tagországok már most ferde szemmel nézik egy olyan újabb testület működését, amelynek munkáját képtelenek ellenőrizni.
Csak egy évtizednyi megszorítás árán tartható egyben az eurózóna – vélekednek a szakértők, és még mindig nem látják, miképpen lehetne áthidalni a közös valutaövezet északi magja, valamint déli és nyugati perifériái között tátongó versenyképességi szakadékot. A megoldás kidolgozására mindenesetre új bizottság alakult: a Frankfurti csoport.

Új bizottság alakult az Európai Unióban, s a bennfentesek máris az „Unió Politikai Bizottságaként” emlegetik a frankfurti operaházban október 19-én összeállt testületet. A szakértők szerint ugyanis Jean-Claud Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnökének búcsúbuliját tartották éppen az operaházban, amikor berobbant Nicolas Sarkozy francia elnök, és sürgősen válságtanácskozást szeretett volna tartani. Így hát a kulisszák mögé kérette Angela Merkel német kancellárt, akihez csatlakozott a leköszönő Trichet, valamint Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő-pénzügyminiszter, az Eurócsoport, az eurózóna miniszteri csoportjának elnöke, illetve José Manuel Barroso, az Európai Bizottság és Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, s természetesen nem maradhatott ki még Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója sem, aki nemrég még francia pénzügyminiszter volt. A múlt hét végi G20-csúcstalálkozó előtt és kulisszái mögött a Frankfurti csoport négy alkalommal találkozott. Egyik ülésén részt vett Barack Obama amerikai elnök is, aki szorgalmazta, hogy nagyobb szerepet kapjon az EKB a válság rendezésében. Angela Merkel és Mario Draghi, az EKB új elnöke is elutasította azonban az ötletet. Obama gyakorlatilag azt szerette volna elérni, hogy az EKB olyan végső menedékként működjön, mint a nemzetállamok jegybankjai. Az uniós alapszerződés azonban tiltja, hogy az EKB kölcsönözzön a tagállamoknak.

A Frankfurti csoportot az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusának lassúsága keltette életre. Egyetlen érdemi határozata azonban eddig az volt, hogy értésére adta a görögöknek: a világon sehonnan nem számíthatnak egy centre sem addig, amíg nem teljesítik a legutóbbi uniós csúcson kialkudott feltételeket. Az „Unió Politikai Bizottságának” ezen határozatát nagy lelkesedéssel támogatta a többi tagország, de vezetőik már most ferde szemmel nézik egy olyan újabb uniós testület működését, amelynek munkáját képtelenek ellenőrizni.

Ennek ellenére ez tűnik az egyetlen testületnek, amely képes lehet kidolgozni egy, a piacokat megnyugtató és fenntartható megoldást az adósságválságra. A nagy londoni elemzőházak tegnap megjelent értékelései szerint erre minél gyorsabban szükség lenne, mert csak egy évtizednyi megszorításokkal lehetne egyben tartani az eurózónát. A JP Morgan a legutóbbi gazdasági aktivitási adatok alapján jövőre recessziót jósol az eurózónában, ami azt jelenti, hogy a vártnál jóval nagyobbra nő a bajba jutott országok költségvetési hiánya. A deficit kezelése mellett azonban sokkal nagyobb és fontosabb gond a perifériák versenyképességének helyreállítása. Ha nem sikerül áthidalni az eurózónán belüli észak–déli versenyképességi szakadékot, akkor a valutaunió mindenképpen felbomlik, mert az északi országok nem fogják tudni fedezni a perifériák folyamatosan újratermelődő adósságállományának költségeit.
Szalontay Mihály"

Készül a Szupereurópa!

"Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia államfő a háttérben sokkal drasztikusabb eszközöket terveznek az eurózóna adósságválságának leküzdésére. Ilyen például egy teljesen új Stabilitási Egyezmény - tudta meg a Welt am Sonntag.

A vasárnapi újság cikke szerint ha szükséges, akkor Németország és Franciaország több országgal együtt kész keményebb költségvetési alapelvek meghozatalára.

Német kormányzati források úgy fogalmaztak a lapnak, hogy Merkel és Sarkozy akár már a következő hetekben bejelenthetik a válság ellen kidolgozott újabb terveket.

Azért ez a nagy sietség, mert a létező uniós alapszerződések átírása nagyon hosszú időt venne igénybe, ennek elkerülése érdekében állapodnának meg egy új Stabilitási Egyezményről, amely akár már 2012 elején életbe léphet. A résztvevő államok elfogadnák a sokkal szigorúbb költségvetési hiányra vonatkozó szabályokat és azt, hogy az EU ellenőrizze nemzeti költségvetéseiket. Ez egyúttal azt is jelentené, hogy egy új csoport jönne létre az euróövezetben, amelyek elfogadják a szigorúbb szabályokat. A lap ezt szupereurópai klubnak nevezi.

A következő lépés ezek után az Európai Központi Bank szerepe lenne. Egy név nélkül nyilatkozó jegybankár szerint "ha a politikusok megegyeznek egy átfogó lépésről, akkor az EKB közbelép és segít".
link

"3,45 milliárd eurónyi 10 éves kötvényt adott el Spanyolország, a hozamok 7 százalék közelébe emelkedtek, ami az euró bevezetése óta legnagyobb érték a spanyoloknál. A bevezetett papír új lejáratnak számít, ezért nem lehet a korábbi kibocsátásokkal megfelelően összehasonlítani a spanyol pénzügyminisztérium szerint."

"Márciusban már nyilatkozott a Magyar Hírlapnak, azóta azonban még inkább bebizonyosodott, hogy a beszédeit övező kínos mosolyok ellenére, nem beszél a levegőbe. Nigel Farage-t, az Európai Parlamentben (EP) működő Szabadság és Demokrácia Európája párt brit társelnökét ezért a többi között az Európai Unió egyre terebélyesedő válságáról kérdezte a lap. Az euroszkeptikus frakció frontembere most sem kertelt.
– Könnyű manapság euroszkeptikusnak lenni?
– Divatos.

– Miért?
– Azért, mert ez a rendszer bizonyítottan megbukott. Az eurózóna felének gazdasága nemcsak recesszióba, de depresszióba is fordult. Kormányok buknak meg, a demokráciát felfüggesztették – posztdemokratikus korban élünk. Ennek veszélyeit az emberek Európa-szerte felismerték.

– Kárörvendő?
– Nem. Egyrészt azért, mert a brit gazdaság is függ az eurózóna – mostanság rossz – teljesítményétől, másrészt pedig tényleg sajnálom például a görög embereket, akik beleragadtak saját gazdasági börtönükbe. Félek, ha ez így folytatódik, az forradalomhoz vezet, az pedig kellemetlen lenne.

– Ezek szerint nem igazán tetszik önnek az, ami Görögországban vagy Olaszországban történik. De nem visszatetsző ez a retorika, a demokrácia hiányának emlegetése akkor, amikor minden perc számít?
– De az. Ezért van szükségünk egy „B tervre”, s ezt évek óta hangoztatom. Segíteni kell a bajba jutott országokon, hogy saját valutájuk versenyképes leértékelése mellett elhagyhassák az eurózónát, amelyhez egyébként nem is szabadott volna csatlakozniuk. Emellett tartós, legitim kormányokra van szükség. A megszorításokat csak így lehet végrehajtani, nem pedig úgy, hogy egy külföldi bürokrata leszáll az athéni reptéren, aztán megmondja, hogy mit lehet és mit nem. Azzal, hogy ezt teszik, csak az erőszakot szítják. Görögként én is az utcán lennék.

– Az új olasz kormányfőt is ilyen bürokratának gondolja?
– Nem volt tagja a római parlamentnek, az Európai Bizottságnak viszont igen. Éppen akkor, amikor bevezették az eurót, így a gondok egyik felelőse.

– Miről szól a „B tervük”?
– Egy készenléti megoldás lenne arra az esetre, ha bekövetkeznének a saját magunk okozta bajok. Az úgynevezett vezetők nem hajlandók elismerni, hogy erre szükség van.

– Hogy lehet az, hogy ezzel a nézőponttal egyedül van az EP-ben?
– A politikai osztály együttgondolkodási kényszerét soha nem lehet alábecsülni. Egy-egy kávé mellett már hallok mást is. Ha más is így gondolkodna, elvesztené a munkáját, vagy sokáig kisebbségben maradna. Lehet, hogy az EP-ben nem vagyunk többségben, de nem állítanám, hogy ez az unió polgárainak körében is így van.

– Hazája a demokrácia egyik mintaképe. Miért nem tartanak népszavazást az uniós tagságról?
– Mert tudják az eredményt. David Cameron kormányfő többször is utalt erre, mondván: „Nem szeretnék referendumot, mert úgy vélem, Nagy-Britanniának az unióban kell maradnia.” Helyettese, Nick Clegg és az ellenzék vezére, Ed Milliband is uniópárti. Mi így egy tiszteletre méltó ellenálló mozgalom vagyunk.

– Beszédeiben sokszor szóba hozza a kommunizmust. Miért?
– Mert az és az EU-föderalizmus ugyanazon érme különböző oldalai. Mindkettő arra épült, hogy egy csoport eldöntötte, mi a jó az összes többinek. Ha úgy tetszik, mindkettő valláspótlék. Amiben az EU némileg eltér, az egy újfajta nacionalizmus, az unió zászlajában való hit.

– Akkor miért vágyhatott és vágyik oly sok posztkommunista ország az EU-ba?
– Azért, hogy szabaduljon Moszkvától. Amikor a balti országokban népszavazás volt a tagságról: azt mondták, értik a kritikámat, de az EU- és NATO-tagsággal búcsút mondhatnak Moszkvának. Ezenkívül pedig például az egyszeri litván tisztségviselő a korábbi fizetésének sokszorosát keresi.

– Ez lenne az egyetlen ok?
– Nem az egyetlen, de a pénz nagy motiváló erő. De a fő indok Moszkva. És ezért nem kárhoztathatjuk őket.

– Más. Hogy tetszett önnek Bar­roso hétfői beszéde, amelyben világviszonylatban az EU súlyának növekedését sürgette?
– Barack Obama jut eszembe, aki egyszer azt mondta, nem érti, hogyan működik az EU. Igaza volt, ki érti? Ki a felelős? A lisszaboni szerződés említi Barrosót, aki az EB-t vezeti, Van Rompuy, a tanács feje – ja, nem, mert azt mellette Donald Tusk is vezeti jú­lius óta. Tehát ki a felelős? Nincs ennél bizarrabb bürokratikus rendszer.

– Úgy érzem, Henry Kissinger dilemmájára utal: „Kit hívjak, ha Európával szeretnék egyeztetni?” – s ennek lehetnek mai áthallásai.
– Például az, hogy létrejött egy felelősök nélküli rendszer.

– Milyen érzés ebben vezetőnek lenni? Ö is elnök a frakciójában.
– Viccelődtem is ezzel nemrég, mondván, az itteni elnökök kollektív tudatát a hozzá nem értés határozza meg. De nagyon szeretem a munkámat, fontosnak tartom, hogy elmondjam otthon, mi is zajlik itt valójában.

– Kissingerre visszatérve: kit kéne ma hívni Európában? A Mer­kel–­Sarkozy-tandemet?
– Éppen az előbb említett rendszer okozza a vezetőhiányt, Merkel pedig vonakodva elvállalta ezt a szerepet.

– A beszélgetésünk előtti plenáris ülésen itt, Strasbourgban elhangzott felszólalásában azt mondta, nem akar egy németek dominálta Európai Unióban élni. Ki más uralhatná az uniót? Ők fizetik a számlát.
– Meg bennünket is erre unszolnak éjjel-nappal, szüntelenül. Úgy érzem ezért, hogy soha nem volt alkalmasabb az idő az Európai Unióból való távozásra, mint a most kialakult helyzetben. Se gazdasági, se politikai érdekünk nem fűződik az európai államszövetségben való tagsághoz. S ha kilépnénk, többen követnék a példánkat.

Vörös Szabolcs
Magyar Hírlap"

"A piacok a jelek szerint most már elfogadták annak lehetőségét, hogy az euróövezet végső soron szét is eshet, legalábbis erre utalnak az utóbbi időben tapasztalt kötvényárazási folyamatok és az euró gyengülése is - vélekedtek szerdai helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
A City egyik legnagyobb pénzügyi-befektetési elemzőháza, a Capital Economics európai főközgazdásza, Jonathan Loynes befektetőknek összeállított szerdai áttekintésében kiemelte, hogy az európeriféria növekvő gondjai ellenére a piacok eddig "figyelemreméltó hittel" bíztak a közös valuta jövőjében. A perifériális gazdaságok kötvényhozamai ugyan az egekbe szöktek, de a befektetők készséggel vitték át pénzüket a biztonságosnak tartott központi eurógazdaságokba, és az euró is "nagyon erős" maradt.

Ezt a képet erősítették azok az adatok, amelyek szerint az euróövezet egészét tekintve pozitív volt a nettó portfoliótőke-áramlás egyenlege.

A legutóbbi hetekben azonban feltűntek annak jelei, hogy a helyzet változni kezdett. Ennek leglényegesebb mozzanata Loynes szerint az, hogy a kötvényhozamokra ható, felfelé irányuló nyomás a perifériáról átterjedt a központra, és most már olyan országok kötvényhozamai is markánsak emelkednek, mint Franciaország, Ausztria és Belgium, miközben az euró három hét alatt 4 százalékkal gyengült a dollárral szemben.

A Capital Economics főközgazdásza szerint mindez arra vall, hogy a befektetők "elkezdtek visszavonulót fújni" az euróövezetből.

Loynes szerint a görög válság hatására magas rangú euróövezeti illetékesek is nyíltan - és első ízben - elismerték, hogy lehetséges a távozás az euróövezetből. Ez megingatta, "ha éppenséggel nem döntötte össze teljesen" azt az egyes befektetők által vallott korábbi nézetet, amely szerint pénzügyi, technikai és jogi tényezők miatt az euróövezet egyszerűen nem bomolhat fel.

A Capital Economics londoni szakértője szerint az egyetlen fejlemény, amely árnyalja képet, a német kötvénypiac folytatódó robusztus teljesítménye. Ez azt a nézetet tükrözheti, hogy Németország biztos menedék maradna az euróövezet esetleges szétesése után is, és központi helye lenne egy kisebb, de erősebb valutaunióban, olyan országokkal együtt, mint például Hollandia vagy Finnország. Ez a nézet lehet az egyik magyarázata annak is, hogy az euró nem gyengült sokkal nagyobb mértékben.

A Capital Economics vezető elemzője szerint azonban nem biztos, hogy ez a nézet tartósan fennmarad, tekintettel arra, hogy az euróövezet korlátozott formájú felbomlása is rendkívüli gazdasági és pénzügyi károkat okozhatna a térség egészében, beleértve Németországot. Mindemellett bármiféle olyan határozott terv, amely az euró megmentését célozza, valószínűleg jelentős mértékű költségvetési kockázatot hárítana át Németországra a perifériális eurógazdaságokból, és mindez együtt a német kötvényhozamokat is feljebb nyomhatja.

A Capital Economics európai főközgazdásza szerint "így vagy úgy", de az euróra nehezedő nyomás jó eséllyel erősödni fog. Tőkekiáramlás is lejjebb nyomhatja a közös valuta jegyzését, de negatív árfolyamhatásokkal járna az is, ha az euróövezeti jegybanktól várnák mind többen az utolsó hitelezői mentsvár szerepének betöltését, mert ez hatalmas mértékű "pénznyomtatással" járna.

Mindezek alapján a Capital Economics azt jósolja, hogy az euró a jövő év végéig 1,20 dollár körüli szintre gyengül a jelenlegi, 1,35-1,36 dolláros értékről, de ha az euróövezet felbomlásával kapcsolatos félelmek jelentősen erősödnének, akkor az euró "sokkal hamarabb sokkal nagyobbat is zuhanhat".

Az euróövezet szétesését más nagy londoni házak is jelentős eséllyel jósolják.

Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja - legutóbbi globális előrejelzésében közölte, hogy az adósságválság miatt immár 40 százalékosra teszi az euróövezet felbomlásának valószínűségét.

Az EIU a valutaunióra kidolgozott kockázati forgatókönyvében egyaránt elképzelhetőnek nevezte az eladósodott déli eurótagállamok leválását és azt, hogy Németország dönt a távozás mellett. A cég szerint ez utóbbi fejlemény egyben a közös valuta végét is jelentené.

Egy másik nagy citybeli gazdasági kutatócég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minap ismertetett előrejelzésében azt jósolta, hogy ha az euróövezetet mostani formájában fenn akarják tartani, annak egyik ára tízévnyi folyamatos megszorítás lenne a valutaunión belüli hatalmas versenyképességi különbségek felszámolása végett. Ha az euróövezet felbomlana, az azonnali, fájdalmas gazdasági következmények "sokkal intenzívebben" érződnének, ám a CEBR londoni szakértőinek becslése szerint hozzávetőleg 30 hónap után a térség növekedése már gyorsabb lenne, mint akkor, ha az euróövezet jelenlegi összetételében fennmaradna.
MTI"

"Mario Monti lehet az új olasz kormányfő 2011.11.10 11:06
"Monti elkerülhetetlen választás" - nyilatkozta Berlusconi a szövetségeseivel éjszaka tartott, sajtóértesülések szerint feszült megbeszélésen." pf

"Papademos lehet az új kormányfő 2011.11.10 13:40
Több napig tartó tárgyalássorozat után a görög állami televízió jelentése szerint az Európai Központi Bank volt alelnökét, az eddig is leginkább esélyesnek tartott Lucas Papademost jelölik a görög pártok a miniszterelnöki posztra." pf

"Trilateral Commission Member joins Greek Government formation talks
The AP report is linked here link Just to be sure you note how things are stacking up, note the Chair of the European area of the Trilateral Commission is Mario Monti, from this link link
The following is from the Wikipedia Entry for Lucas Papademos " He has been a member of the Trilateral Commission since 1998 link
link

Görögországban és Olaszországban a háború utáni legsúlyosabb gazdasági válságuk idején nem a terheket viselők által közvetlenül megválasztott és felhatalmazott, hanem kitudjakik által kitudjamivel megbízott delegáltak kapják meg a szokásosnál is nagyobb hatalmat.

"A volt német külügyminiszter, Joschka Fischer a Die Zeit német lapnak adott interújában egy olyan - a 17, eurót használó államból álló - "előőrs" felállítása mellett érvelt, amely gyakorlatilag megfosztaná hatalmától a jelenlegi 27 EU-tagállamot.
Értékesítői állások - Jobline.hu
Hirdetés

"Felejtsük el a 27 uniós tagállamot! Sajnálatos, de nem látom, hogy ez a 27 ország együtt bármilyen érdemi reformot tudna véghezvinni" - jelentette ki Joschka Fischer volt német külügyminiszter a Die Zeitnak adott interjújában. Ehelyett a schengeni szerződés mintájára egyfajta "előőrsöt" kellene alakítani, amelynek közös érdeke, hogy megtartsa az eurót - tette hozzá konkrét intézkedéseket szorgalmazva.

"Amire most Európának szüksége van, az egy tíz pontból álló terv, ahhoz hasonló, amivel Helmut Kohl volt kancellár a maga idejében megteremtette a német egységet. Tízpontos tervre van szükségünk egy politikai unióhoz" - mondta a volt pénzügyminiszter, aki szerint a jelenlegi európai rendszer transzferunióhoz vezet. "Aki ezt vitatja, az hazudik" - tette hozzá.

Fischer javaslatokat tett, hogyan lehetne megszervezni az integrációt: "A nemzeti parlamentek bevonása nélkül nem fog menni, mert azokban nem lehet hozzányúlni a költségvetési törvényhez. Ezért érdemes lenne egy tanácsadó euró-kamara felállítását megfontolni, amelybe a nemzeti parlamentek frakcióvezetőit és vezető tisztségviselőit delegálnák. Ezek az emberek és az országok kormányfői 'egy nemzeti és egy európai kalapot is viselnének', vagyis így akiknek odahaza volt szavuk, azok mostantól Európa dolgaiba is beleszólási jogot kaphatnának".

Fischer Európa sikertelenségéről is szót ejtett. "Nagyon óvatosnak kell lennünk, hogy ne veszítsük el Európát. A kockázat jelenleg nagyon nagy. Az európai kontinens az euró nélkül is megmarad, ám politikai-kulturális projektként megszűnik létezni. A volt pénzügyminiszter kritikával illette a német kancellárt, Angela Merkelt is: "1949 óta a mostani a legrosszabb kormányunk, de az ország elég erős ahhoz, hogy ezzel is megbirkózzon.”"
HVG

Akár még igazad is lehetne, ha nem az alábbi forgatókönyv érvényesülne:

Tézis:
Minden embernek joga van az öngyilkossághoz.
Nincs joga azonban ahhoz, hogy mások öngyilkosságában segédkezzen, mert ez már bűncselekmény.
Egy sziámi ikerpár egyik tagjának öngyilkossága köztudottan a másik ikerpár halálát is okozza.
Akkor most az egyik ikerpár megakadályozása abban, hogy öngyilkos legyen egyúttal korlátozása-e ezen ikerpár szabad akaratának?

Kicsit régi reklám szöveg:

-"Tudom,miről beszél..."

Írd már be a fórum keresőjébe, hogy "pártokrácia"! Kösz!

"Nagyon jó írás, lényegi kérdést feszeget. "
Nem tudtad eddig, hogy miféle demokráciában élsz? A blogoló is úgy tesz, mint aki nem tudta. A kis álnaiv....:)

Nagyon jó írás, lényegi kérdést feszeget.
Én is ezen gondolkodom, amióta a népszavazásos műsort adják, hogy ez a komédia most megmutatta, hogy valójában miféle "demokráciában" únióban is élünk, mennyire is (nem) gondolják komolyan t. és kevésbé t. vezetőink azokat az "európai értékeket", amit kommunikálnak!
Bemutatták európai szinten, hogy a demokráciának beállított jelenlegi rendszer valójába legfeljebb virtuálisan az, a démosznak tényleges hatalma nincs, azt kisajátította és a "nép nevében" gyakorolja egy szűk uralmi "elit", ám a nép a tényleges döntéseknek nem lehet alakítója csak tárgya, elszenvedője.

Most akkor demokrácia van Görögországban
és az Európai unióban,vagy mi van?

link

"szegenyangela" monnyon le!

Lesznek még ott gondok!De példát mutatnak.

"Forrás: MTI | 2011. október 29. szombat 08:43 |

Az egyik athéni kerületben az önkormányzat arra buzdítja a lakosokat, hogy ne fizessék be a gyűlölt új ingatlanadót, amelyet a hatóságok az áramdíjjal együtt számláznak ki.

Görögországban terjed az adók meg nem fizetésére irányuló polgári engedetlenség, miután a kormány sorra jelentette be az állami kiadáscsökkentés és adókivetés újabb tételeit az ország eladósodottsága miatt. A nyilvánvalóan spontán, de lassan a társadalom többségét magáénak tudó mozgalomhoz már önkormányzati hivatalok is csatlakoztak.

Néa Ioniában, a 70 ezer lakosú athéni kerületben például az önkormányzat az egységben az erő elve alapján arra buzdítja a lakosokat, hogy ne fizessék be a gyűlölt új ingatlanadót, amelyet a hatóságok az áramdíjjal együtt számláznak ki. Azt remélik, hogy így meg tudják buktatni az új adónemről szóló törvényt. Az önkormányzat tájékoztató szórólapokat terjeszt és lakossági gyűléseket tart arról, hogyan lehet úgy befizetni az áramdíjat, hogy az ember az adót nem fizeti be. A polgármesteri hivatal ajtajára ez van kiírva: "Nem tartozunk semmivel! Nincs több pénzünk! Nem fizetünk. Elég!".

Az új ingatlanadó volt az az intézkedés az országban, amely a leginkább egységbe forrasztotta a görögöket a megszorítások ellen.

Több ügyvédi iroda, szakszervezet és aktivista szintén azon van, hogy a kormány ne tudja beszedni az új adókat, valamint hogy megakadályozza a köztisztviselők sztrájkja miatti illetménymegvonást. Az állami cégek vezetői nem hajlandók kiadni az illetékes minisztériumnak azoknak az alkalmazottaknak a nevét, akik sztrájkolnak, és emiatt a kormány meg akarja vonni illetményüket.

A szerda éjjeli brüsszeli EU-csúcsértekezletről hazatérve Evangelosz Venizelosz pénzügyminiszter azt ígérte a görög lakosságnak, hogy már sem az idén, sem jövőre nem lesz új megszorítás, de hozzátette, hogy a már bevezetett intézkedéseket végre kell hajtani."

"Görögország az új intézkedések ellenére is el fogja hagyni az eurózónát az elkövetkező évtizedben a Harvard világhírű közgazdásza, Kenneth Rogoff szerint. A guru egy tegnapi konferencián hangsúlyozta, hogy a múltbeli tapasztalatok azt mutatják, hogy a 90 százalék feletti GDP-arányos államadóssággal bíró országok súlyos problémákba futottak, az új csomag pedig még mindig csak 120 százalékra mérsékelte Görögország eladósodottságát. Rogoff szerint az euró nyilvánvalóan nem működik, így nem lenne meglepő, ha Görögország mellett más európai csődöket is látnánk hamarosan."

"2011. október 25., kedd 6:32 InfoRádió / MTI

A konzervatív-liberális brit kormánykoalíció szándékának megfelelően elvetette hétfőn a brit parlament azt a népszavazási indítványt, amelynek tétje Nagy-Britannia EU-tagságának fenntartása vagy feladása lett volna, de a kormánypárti győzelem ára az utóbbi évtizedek legnagyobb lázadása volt a tory padsorokban.

Az EU-ellenes konzervatív jobbszárny által beterjesztett - 100 ezernél több választó által aláírt petícióval is alátámasztott - indítványt a kormánykoalíciót alkotó Konzervatív Párt és a Liberális Demokraták, valamint az ellenzéki Munkáspárt egyaránt ellenezte, vagyis a koalíció győzelme mindvégig biztosra volt vehető.

A népszavazási kezdeményezést azonban a hétfőn rendezett, éjszakába nyúló vitanap utáni voksoláson 111 képviselő támogatta, miközben a kormánykoalíciónak a 650 fős alsóházban 83 fős többsége van. A brit alsóházban nincs elektronikus szavazás, így kedd hajnalig nem volt hivatalos kimutatás arról, hogy ki hogyan szavazott, de nem hivatalos becslések alapján 80-81 konzervatív képviselő voksolhatott a kormány ellen.

Ha ez a szám helytálló, az azt jelenti, hogy David Cameron konzervatív párti miniszterelnök - jóllehet a szavazást kényelmes többséggel megnyerte - csak a liberális koalíciós partner és az ellenzéki Munkáspárt támogatásával tudta visszaverni saját alsóházi hátországának lázadását.

Ez az alig másfél éve kormányzó konzervatívok messze legnagyobb belső lázadása a tavaly májusi választási győzelem óta.

Ed Miliband, a Munkáspárt vezetője és miniszterelnök-jelöltje az eredményt kommentálva kijelentette, hogy a kormányfő "megalázva" került ki a népszavazási vitából és az azt követő képviselői szavazásból.

Miliband mindazonáltal egyetértett Cameronnal abban, hogy a jelenlegi válságos időszak nem a megfelelő pillanat a brit EU-tagságról szóló referendum meghirdetésére, mert az csak még tovább erősítené a bizonytalanságot az unión belül.

Hangulatváltás

Nagy-Britannia 1973-ban lépett be az akkori európai gazdasági közösségbe, és 1975-ben már rendeztek egy utólagos népszavazást a brit tagság fenntartásáról; a választók akkor nagy többséggel a bennmaradásra voksoltak.

Az azóta végbement - a súlyos adósságválságban vergődő euróövezet kínlódása és a bevándorlással kapcsolatos éles viták által is vezérelt - gyökeres lakossági hangulatváltás miatt azonban biztos, hogy egy újabb brit referendumon egészen más eredmény születne.

A Konzervatív Párt alsóházi frakciójának rendkívül befolyásos testülete, az 1922 Bizottság már az október elején Manchesterben megrendezett éves tory kongresszus előtt nyílt levélben követelte a kormánytól népszavazás kiírását a brit EU-tagság jövőjéről.

A bizottságot - olyan időszakokban, amikor a Konzervatív Párt kormányon van - azok a tory képviselők alkotják, akiknek nincs kormányzati tisztségük. A testület - amely onnan kapta nevét, hogy az alapító képviselők az 1922-es parlamenti választásokon kerültek be a londoni parlamentbe - informális, de gyakorlatilag kötelező erejű politikai ajánlásokat fogalmaz meg a kormány számára.

Az 1922 Bizottság október eleji felhívása szerint sok brit szemében az EU "megszálló erő", amely korlátozza a szabadságjogokat, "felforgatja kultúránkat, és idegen adókat ró ki", az unió a brit tagság nem egészen négy évtizede alatt "rabszolgájává tette" Nagy-Britanniát, és "felvizezte" a brit szuverenitást.

Csaknem negyvenévnyi "európai alávetettség után" azonban - a befolyásos alsóházi tory testület felhívása szerint - eljött az ideje a brit nép "felszabadításának", és annak, hogy a britek "maguk döntsenek sorsukról"."

"A család szent" - hogyan verte ki a biztosítékot ez az egyszerű reklámszlogen?
2011. október 8., szombat 16:03 InfoRádió

Vitát kavarnak a legnagyobb francia cipőgyártó, az Eram legújabb reklámjai, mert azok a felbomlott, illetve a homoszexuális házasságokat népszerűsítik. A francia családvédők azért tiltakoznak, mert szerintük a hirdetési kampány amellett, hogy teljesen kiforgatja az alapvető társadalmi értékeket, újabb támadást jelent a hagyományos családmodell ellen.

Első ránézésre az országszerte mintegy 1700 bolttal rendelkező Eram kampányszlogenje akár kifejezetten pozitívnak is mondható, hiszen az úgy szól, hogy "A család szent". Az üzenet vizuális megjelenítése azonban kiverte a biztosítékot a hagyományos családmodellt védelmező franciák körében.

A két leginkább kifogásolt Eram plakát egyikén egy férfi és egy nő társaságában ábrázolt kislány látható, amint éppen azt mondja: "apám, anyám és apám harmadik felesége szerint a család szent". Egy másik két nőt ábrázol egy félvér kisfiúval, ez utóbbinak pedig azt a kijelentést adták a szájába, hogy "a két anyukám azt mondja, a család szent".

A családvédők és különböző keresztény szervezetek által működtetett internetes fórumok valóságos izzásnak indultak a hirdetések közzététele óta, a legtöbb hozzászóló "undorítónak és hazugnak" nevezve a kijelentéseket, többen pedig arra szólították fel a vásárlókat, hogy bojkottálják a hirdető termékeit.

A cég által megbízott ügynökség igazgatója ezzel szemben semmi kivetnivalót nem lát az általuk készített reklámokban, szerinte azok egyszerűen a meglévő társadalmi valóságról beszélnek úgy, ahogyan arról senki más nem mer szólni. "Ez a valós élet" - mondta Benoit Devarrieux a Liberation című napilapnak adott interjúban, maradiaknak nevezve a szlogenek kifogásolóit.

A hagyományos családmodell elleni támadáson túl a hirdetéseknek van egy másik üzenetük is, ami alapvetően a 68-as generációtól származik, és amely úgy szól, hogy a válás nem nagy ügy, az azt követően létrejövő, újraszervezett kapcsolatokban a gyermekek jól érzik magukat.

Ezt a hozzáállást azonban egyre többen bírálják, legutóbb egy ismert író és filmrendező cikkezett erről a Paris Match hasábjain egyebek mellett azt állítva, a régi normákat elvető, az élvezés jogát hirdető generáció legnagyobb bűne az, hogy letagadja saját gyermekei szenvedését, hallani sem akar róla, sőt, bűntudata csillapítására azt igyekszik bizonyítani, hogy valójában boldogok.

Alexandre Jardin ennek kapcsán úgy fogalmazott, "az igazi őrület ott kezdődik, amikor normálisnak állítjuk be azt, ami nem normális, és kívánatosnak azt, ami szenvedést okoz".
S. Ráduly János, Franciaország"

elgondolkodtató végszó...