"Lejár a határidő, de az állam nem fizet a rettegett vörös csillag miatt
Ma telik le a határidő, de a magyar állam nem fizeti ki azt a kártérítést, amelyet az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélt meg a vörös csillag viselése kapcsán indított perben Fratanoló Jánosnak, a Magyarországi Munkáspárt 2006 korábbi vezetőjének. A Magyar Hírlap által megkérdezettek véleménye egyértelmű a kérdésben.
Az ítélet szerint június 8-ig, azaz legkésőbb ma kellene kifizetnie a magyar államnak négyezer euró nem vagyoni kártérítést és 2400 euró költségtérítést Fratanoló Jánosnak, a Magyarországi Munkáspárt 2006 volt elnökének, akit korábban a magyar bíróság önkényuralmi jelkép viselése miatt megrovásban részesített.
Fratanoló a döntés ellen a strasbourgi székhelyű emberi jogi bíróságához fordult, amely neki adott igazat, kimondva, hogy Magyarország megsértette a szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. Ennek ellenére az állam nem hajtja végre a nemzetközi bíróság határozatát.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter az Országgyűlésnek jelentést és határozatot is benyújtott, amelyek lényege, hogy hazánk tartja magát az álláspontjához, nem ért egyet a döntéssel és nem változtat a törvényi rendelkezésen, amely bűncselekménynek nyilvánítja az önkényuralmi jelképek, így a vörös csillag viselését.
Idézi az Alkotmánybíróság határozatát, amely szerint a vörös csillag viselése azonosulást jelent a kommunista diktatúrát jellemző önkényuralmi eszmékkel, illetve ezek propagálásával. A testület azt is megállapította, hogy Magyarország történelmi tapasztalatai alapján a szóban forgó korlátozás megfelelő. Egy nappal a határidő az igazságügyi tárca közölte, álláspontja változatlan.
Ha hazánk nem fizet, akkor szankciók várnak rá. Egyrészt késedelem esetén a fizetendő összeget kamatokkal terhelik meg, másrészt az Európa Tanács miniszteri bizottsága és közgyűlése diplomáciai eszközöket vehet igénybe az ítéletben foglaltak kikényszerítése érdekében. Ezen túl a strasbourgi ítélet alapján a magyar elmarasztaló döntést felül kell vizsgálni.
„Az emberi jogi bíróságnál fogalmuk sincs arról, mit jelent a csengőfrász”
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója: Történészként egyértelműen azt gondolom, hogy ha a magyar kormány nem tartaná magát az álláspontjához – vagyis ahhoz, hogy hazánkban a vörös csillag ugyanolyan önkényuralmi jelkép, mint például a horogkereszt, amelynek viselését a törvény büntetni rendeli –, akkor lényegében a saját identitását tagadná meg. Megjegyzem, a rendszerváltoztatás óta, vagyis több mint két évtizede szeretnénk leszámolni a kettős mércével. Ha most elfogadjuk a strasbourgi döntést, akkor történelmet hamisítunk: a két totális diktatúrának ugyanis közös a gyökere, összehasonlíthatóságuk nélkül nem értenénk meg sem a természetrajzukat, sem pedig a fogalmi rendszerüket.
Szakály Sándor történész: Minden országnak jogában állna eldönteni, mit tart önkényuralmi jelképnek. Nem értem, hogy ha a magyar jogrend a vörös csillagot annak tartja, akkor a strasbourgi bíróság miért bírálja ezt felül. Mindig olyanok döntenek ilyen kérdésekről, akik soha nem éltek a vörös csillag által fémjelzett diktatúrában. A Nyugat első nagy rádöbbenése a kelet-európai kommunizmusra 1956 majd 1968 volt, amikor kiderült, a náluk élő kommunisták nem olyanok, mint az itteniek. Hol van ilyen esetben a nemzeti szuverenitás? Ez a történet is mutatja, hogy nem kell és nem is lehet mindent összehangolni az unióval vagy a Nyugattal.
Wittner Mária 1956-os halálraítélt, országgyűlési képviselő: A strasbourgi bíróság tagjai nem éltek a véres kommunizmus alatt, fogalmuk nincs arról, mit jelent csengőfrászban vagy az akasztófa árnyékában élni. Ne a maguk, hanem az ország mércéjével mérjenek, és ne avatkozzanak a törvényeinkbe! Felháborító, hogy vannak, akik még mindig a kifosztott áldozatokon akarják megszedni magukat. Egyetértek azzal, hogy az ország egy fillért se fizessen, következetesen tartanunk kell magunkat ehhez az állásponthoz. Áldozatként üzenem az Európai Unió és a strasbourgi bíróság vezetőinek, hogy nem akarunk többé vörös csillagot látni.
Gulyás Gergely, a Fidesz parlamenti képviselője: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése felháborító. A nemzetiszocialista, illetve a kommunista diktatúrák által használt önkényuralmi jelképek közötti különbségtétel sérti a kommunizmus áldozatainak emlékét, és elfogadhatatlan minden, a diktatórikus eszmerendszereket egyformán elutasító, demokratikus elkötelezettségű ember számára. Ettől függetlenül tény, hogy a strasbourgi bíróság jog-összehasonlító tevékenységet is végez, így az Európában köztudottan létező kettős mércét tükrözi vissza, mivel a vörös csillag viselése csupán néhány államban minősül szabálysértésnek, míg a nemzetiszocialista jelképekhez több állam jogszabálya is büntetőjogi szankciókat társít. Ugyanakkor tudomásul kell venni, az is tény, hogy Magyarország az Emberi jogok európai egyezményének aláírásával annak idején kötelezettséget vállalt a strasbourgi bíróság döntéseinek végrehajtására.
Boros Bánk Levente politológus: Ez a probléma nem jogi, hanem elsősorban politikai kérdés. Jogi szempontból lehetséges, hogy Strasbourgnak van igaza, de politikai szempontból egyértelműen csorbul a nemzeti szuverenitás. Nyugat-Európa és a volt kommunista blokk országainak társadalomszemlélete, történelmi tapasztalata is más, és mivel nincs egységes joggyakorlat az önkényuralmi jelképek tiltására, minden államnak a saját történelmi tapasztalata alapján kell döntenie. Ennek megfelelően pedig látni kell, hogy Magyarországon a vörös csillag üzenete objektíven kezelhető, vagyis az egy emberi életeket befolyásoló és megnyomorító diktatúra jelképe, így teljesen logikus, hogy a hazai jogszabályok tiltják a viselését."
Magyar Hírlap
Ma telik le a határidő, de a magyar állam nem fizeti ki azt a kártérítést, amelyet az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélt meg a vörös csillag viselése kapcsán indított perben Fratanoló Jánosnak, a Magyarországi Munkáspárt 2006 korábbi vezetőjének. A Magyar Hírlap által megkérdezettek véleménye egyértelmű a kérdésben.
Az ítélet szerint június 8-ig, azaz legkésőbb ma kellene kifizetnie a magyar államnak négyezer euró nem vagyoni kártérítést és 2400 euró költségtérítést Fratanoló Jánosnak, a Magyarországi Munkáspárt 2006 volt elnökének, akit korábban a magyar bíróság önkényuralmi jelkép viselése miatt megrovásban részesített.
Fratanoló a döntés ellen a strasbourgi székhelyű emberi jogi bíróságához fordult, amely neki adott igazat, kimondva, hogy Magyarország megsértette a szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. Ennek ellenére az állam nem hajtja végre a nemzetközi bíróság határozatát.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter az Országgyűlésnek jelentést és határozatot is benyújtott, amelyek lényege, hogy hazánk tartja magát az álláspontjához, nem ért egyet a döntéssel és nem változtat a törvényi rendelkezésen, amely bűncselekménynek nyilvánítja az önkényuralmi jelképek, így a vörös csillag viselését.
Idézi az Alkotmánybíróság határozatát, amely szerint a vörös csillag viselése azonosulást jelent a kommunista diktatúrát jellemző önkényuralmi eszmékkel, illetve ezek propagálásával. A testület azt is megállapította, hogy Magyarország történelmi tapasztalatai alapján a szóban forgó korlátozás megfelelő. Egy nappal a határidő az igazságügyi tárca közölte, álláspontja változatlan.
Ha hazánk nem fizet, akkor szankciók várnak rá. Egyrészt késedelem esetén a fizetendő összeget kamatokkal terhelik meg, másrészt az Európa Tanács miniszteri bizottsága és közgyűlése diplomáciai eszközöket vehet igénybe az ítéletben foglaltak kikényszerítése érdekében. Ezen túl a strasbourgi ítélet alapján a magyar elmarasztaló döntést felül kell vizsgálni.
„Az emberi jogi bíróságnál fogalmuk sincs arról, mit jelent a csengőfrász”
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója: Történészként egyértelműen azt gondolom, hogy ha a magyar kormány nem tartaná magát az álláspontjához – vagyis ahhoz, hogy hazánkban a vörös csillag ugyanolyan önkényuralmi jelkép, mint például a horogkereszt, amelynek viselését a törvény büntetni rendeli –, akkor lényegében a saját identitását tagadná meg. Megjegyzem, a rendszerváltoztatás óta, vagyis több mint két évtizede szeretnénk leszámolni a kettős mércével. Ha most elfogadjuk a strasbourgi döntést, akkor történelmet hamisítunk: a két totális diktatúrának ugyanis közös a gyökere, összehasonlíthatóságuk nélkül nem értenénk meg sem a természetrajzukat, sem pedig a fogalmi rendszerüket.
Szakály Sándor történész: Minden országnak jogában állna eldönteni, mit tart önkényuralmi jelképnek. Nem értem, hogy ha a magyar jogrend a vörös csillagot annak tartja, akkor a strasbourgi bíróság miért bírálja ezt felül. Mindig olyanok döntenek ilyen kérdésekről, akik soha nem éltek a vörös csillag által fémjelzett diktatúrában. A Nyugat első nagy rádöbbenése a kelet-európai kommunizmusra 1956 majd 1968 volt, amikor kiderült, a náluk élő kommunisták nem olyanok, mint az itteniek. Hol van ilyen esetben a nemzeti szuverenitás? Ez a történet is mutatja, hogy nem kell és nem is lehet mindent összehangolni az unióval vagy a Nyugattal.
Wittner Mária 1956-os halálraítélt, országgyűlési képviselő: A strasbourgi bíróság tagjai nem éltek a véres kommunizmus alatt, fogalmuk nincs arról, mit jelent csengőfrászban vagy az akasztófa árnyékában élni. Ne a maguk, hanem az ország mércéjével mérjenek, és ne avatkozzanak a törvényeinkbe! Felháborító, hogy vannak, akik még mindig a kifosztott áldozatokon akarják megszedni magukat. Egyetértek azzal, hogy az ország egy fillért se fizessen, következetesen tartanunk kell magunkat ehhez az állásponthoz. Áldozatként üzenem az Európai Unió és a strasbourgi bíróság vezetőinek, hogy nem akarunk többé vörös csillagot látni.
Gulyás Gergely, a Fidesz parlamenti képviselője: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése felháborító. A nemzetiszocialista, illetve a kommunista diktatúrák által használt önkényuralmi jelképek közötti különbségtétel sérti a kommunizmus áldozatainak emlékét, és elfogadhatatlan minden, a diktatórikus eszmerendszereket egyformán elutasító, demokratikus elkötelezettségű ember számára. Ettől függetlenül tény, hogy a strasbourgi bíróság jog-összehasonlító tevékenységet is végez, így az Európában köztudottan létező kettős mércét tükrözi vissza, mivel a vörös csillag viselése csupán néhány államban minősül szabálysértésnek, míg a nemzetiszocialista jelképekhez több állam jogszabálya is büntetőjogi szankciókat társít. Ugyanakkor tudomásul kell venni, az is tény, hogy Magyarország az Emberi jogok európai egyezményének aláírásával annak idején kötelezettséget vállalt a strasbourgi bíróság döntéseinek végrehajtására.
Boros Bánk Levente politológus: Ez a probléma nem jogi, hanem elsősorban politikai kérdés. Jogi szempontból lehetséges, hogy Strasbourgnak van igaza, de politikai szempontból egyértelműen csorbul a nemzeti szuverenitás. Nyugat-Európa és a volt kommunista blokk országainak társadalomszemlélete, történelmi tapasztalata is más, és mivel nincs egységes joggyakorlat az önkényuralmi jelképek tiltására, minden államnak a saját történelmi tapasztalata alapján kell döntenie. Ennek megfelelően pedig látni kell, hogy Magyarországon a vörös csillag üzenete objektíven kezelhető, vagyis az egy emberi életeket befolyásoló és megnyomorító diktatúra jelképe, így teljesen logikus, hogy a hazai jogszabályok tiltják a viselését."
Magyar Hírlap
Mi lesz veled Európa?
Mi lesz az ősi gyökereiddel, történelmeddel, hagyományaiddal, sokszínű kultúráddal, egymást maró, mégis "európai" népeiddel, köztük velünk, magyarokkal?
Megtalálják-e, kivívják-e gyermekeid múltadhoz méltó helyedet, szerepedet a világban?
Múltad van, jövőd lesz-e?