Mi lesz veled Európa?  

Teremtik a "precedenst" az Orbán kormány számára....

"külföldi EU-állampolgárok munkavállalásuk első négy évében nem lennének jogosultak szinte semmiféle bérkiegészítő jóléti juttatásra, például adókedvezményekre vagy szociális célú lakástámogatásra"

"A külföldi EU-munkavállalóknak járó szociális juttatások szabályozásának komoly szigorítására jelent be terveket pénteken a brit miniszterelnök.

David Cameron erről szóló beszédét hetek óta feszült figyelem előzi meg Nagy-Britanniában és az Európai Unió más országaiban egyaránt.

Egybehangzó péntek hajnali brit médiaértesülések szerint a konzervatív párti kormányfő pénteken mondja el a szigorítási terveket kifejtő beszédét. Az előzetesen ismertté vált részletek szerint Cameron várhatóan bejelenti, hogy a nagy-britanniai alkalmazásban álló külföldi EU-állampolgárok munkavállalásuk első négy évében nem lennének jogosultak szinte semmiféle bérkiegészítő jóléti juttatásra, például adókedvezményekre vagy szociális célú lakástámogatásra."

Basszus, de ezek pont nem akarnak kiesni, még úgy látszik annak árán sem, hogy ottmaradnak, ahonnan meg ki akarnak esni.

Az eu-ban meghatározó érdekeltek számára a legfőbb vonzerő és érték a piac. Amennyiben számottevő -sok esetben igencsak fejlett- piacok kiesnének (Skócia, Katalónia, Baszkföld, Lombardia, Vallónia,...) az csökkentené az eu-piac méretét és ezzel az eu ezen vonzerejét is. Ezért az eu vezetőinek megbizatása a piacméret tartása, adott esetben növelése. Ha úgy adódna, elég gyorsan sort kerítenének az új államok -és piacuk- becsatlakoztatására is.

Tiszta robot és még a lemez is megakadt.

- "Nehéz lesz egyben tartani az EU.-t."
- "Nem hogy az EU-nak egyes országoknak sincsen közös jövője."

- "Katalán elnök mielőbbi választást sürget az önállósodásról"
- "A katalánok elsöprő többsége szakadna"

Ráadásul ez csak erről az egy "oldalról" van.

Megint ráadásul arról végképp nincs szó, hogy Katalónia az EU-tól akar megválni.
Csak a spanyoloktól akarnak és lehet, hogy még a spanyoloktól való elválási kísérlet sem lesz olyan sikeres, ha ezzel kiesnének az EU-ból. Az EK szétbomlásának is ez volt az egyik ellenérve.

Nehéz lesz egyben tartani az EU.-t.

"Katalán elnök mielőbbi választást sürget az önállósodásról
Legyen ajándék a fürdőszoba! Kattints és nyerj teljes fürdőszoba felszerelést! link
Nem adja fel függetlenségi törekvéseit Artur Mas katalán elnök, aki helyi „népszavazásra” szólított fel. Az újabb szavazást a régió Spanyolországtól való elszakadás végső csatájának tekintik, amennyiben Madrid nem hajlandó reformra.
Kedden több ezer ember előtt mondott beszédet Artur Mas katalán elnök egy regionális konferencián. Az államfő kijelentette: ha a katalánok többsége egy önálló állam létrehozása mellett dönt, úgy „ennek megfelelően jár el”. A vezető hangsúlyozta, hogy a katalán függetlenség kérdése teljes mértékben a régión – nem pedig Madridon múlik.

Az elnök a „november 9 után: ideje dönteni, ideje, hogy levonjuk a következtetéseket” című, regionális pártok részvételével megtartott konferencián ismét bírálta a spanyol hatóságokat. (November 9-én tartották meg a spanyol hatóságok által illegálisnak minősített „népszavazást” Katalónia jövőjéről.)
artur masArtur Mas
A konferencián Mas kijelentette: a spanyol kormány „folyamatosan Katalónia ellen tesz”, és közölte, hogy Madrid a régióval szemben nem gyakorolja az egyenlő bánásmód elvét. A katalán elnök bejelentette: amennyiben a központi hatalom nem engedélyezi a teljes körű népszavazást a régió függetlenedéséről, vagy nem hajt végre alkotmányos reformot, akkor ő szólít fel „népszavazásra”, ami – lényegében – Katalónia függetlenedéséről szóló szavazás lesz, a regionális és függetlenségpárti erők bevonásával. Mas kijelentette: ez lesz az „egyetlen” módja annak, hogy a katalánok kifejezzék a véleményüket.
Az elnök elmondta, hogy egy ilyen választás ösztönözni fogja a politikai pártokat, hogy megvizsgálják a szuverenitás kérdését, ami ezután a régió parlamentje elé fog kerülni.
A katalán vezető korábban azt mondta, hogy a függetlenséghez „közvetlen és nyílt konfrontációra” lesz szüksége a spanyol kormánnyal. Most hozzátette: „itt az ideje a ’végső eszköz’ bevetésének, hogy a szavazás megtörténjen”.
Mas kijelentette, hogy most van „a legnehezebb és döntő időszak”, és buzdította a katalánokat, hogy maradjanak elkötelezettek a függetlenség mellett, továbbá hangsúlyozta, hogy félúton nem szabad kiszállni.
A hónap elején egyébként a Madrid által illegitimnek minősített referendumon a katalánok nyolcvan százaléka mondott igent a függetlenedésre és központi spanyol kormánytól való elszakadásra.
Kétmillió+ voks
A katalán népszavazás nem volt ügydöntő referendum, hiszen a spanyol alkotmánybíróság – a madridi kormány kezdeményezésére – szeptemberben felfüggesztette a népszavazás megtartását, így az eredmény nem is lehetett kötelező erejű, legfeljebb szimbolikus. Az állampolgári konzultáción két kérdésre lehetett válaszolni: akarja-e, hogy állam legyen Katalónia, és ha igen, akkor akarja-e, hogy független legyen. Minden 16 év feletti leadhatta voksát. A 7,5 milliós lakosú Katalóniában megrendezett nem hivatalos népszavazáson több mint 2,3 millióan vettek részt. (euronews / atv.hu)
Madrid megbüntetné a katalán elnököt
Keresetet nyújtott be múlt hét pénteken a spanyol ügyészség a katalán elnök, valamint helyettese, Joana Ortega és Irene Rigau regionális oktatásügyi miniszter ellen a Katalónia függetlenné válásáról november elején rendezett "alternatív népszavazás" miatt. A spanyol ügyészség a katalán legfelsőbb bírósághoz nyújtott be keresetet, amelyben arra szólítják fel a törvényszéket, hogy a három katalán politikus ellen "közpénzek jogtalan elsajátítása", "polgári engedetlenség", "részrehajló jogalkalmazás", valamint "hatalommal való visszaélés" miatt indítsanak eljárást.
artur mas és joana ortegaArtur Mas és Joana Ortega
Az ügyészség már múlt vasárnap közölte, hogy jogi lépéseket kezdeményez "a november 9-i állampolgári konzultáció", vagyis a spanyol alkotmánybíróság tilalma ellenére megrendezett "alternatív népszavazás" miatt. Most a katalán bíróságnak kell eldöntenie, hogy indít-e eljárást az ügyben.
Ha a katalán tisztségviselők ellen polgári engedetlenség vagy hatalommal való visszaélés miatt elmarasztaló ítéletet hozna a bíróság, eltilthatják őket közhivatal viselésétől, közpénzek hűtlen kezelése miatt pedig akár háromtól hat évig terjedő börtönbüntetéssel is sújthatják őket.
irene rigauIrene Rigau
Artur Mas csütörtökön úgy nyilatkozott az ügyészségi vizsgálatról, hogy az "nem csupán különös, hanem nagyon kiábrándító is".
atv.hu / RT / euronews / MTI

" A globális magánbefektetések körülbelül nyolc százaléka, nagyjából 7600 milliárd dollár található ezekben a nagyon kedvező adózási feltételeket biztosító régiókban. A „betétesek” saját országaikat közel 200 milliárd dollár adóbevételtől fosztották meg tavaly – állapítja meg Gabriel Zuchman, a tanulmány szerzője, a London School of Economics professzora. A képzeletbeli dobogó tetején az európai családok állnak, amelyek tavaly 2 600 milliárd dollárnyi vagyont fialtattak e laza szabályozású, alacsony közteherszintet fenntartó országokban. A szerző ezek között sorolja fel Luxemburg és Szingapúr mellett a Svájcban, vagy éppenséggel a Bermuda és a Karib-térségben megbúvó szigetországokban lévő pénzintézeteket. A publikáció szerint e tekintetben a második helyen 1300 milliárd dollárral az ázsiai gazdagok állnak, s harmadik helyre szorultak 1200 milliárd dollárral az Amerikai Egyesült Államok állampolgárai. A szerző a vagyonok számbavételekor csak a pénzügyi eszközöket vette figyelembe, adóparadicsomnak pedig azokat az országokat tekintette, amelyekben minimális, vagy éppenséggel nulla az adókulcs."
a cikklink

"Oroszország 11 éve készül már az ukrajnai háborúra, mondta sokkoló brüsszeli előadásán Andrej Illarionov, aki 2000 és 2005 között Putyingazdasági főtanácsadója volt. Illarionov szerint nem Ukrajna EU-s közeledése, az oroszpárti Janukovics elkergetése indította be az orosz hadigépezetet.

A volt elnöki tanácsadó állította, hogy már 2003-ban, az ő jelenlétében is szó volt a háború kirobbantásáról, amikor ő még Putyin közvetlen környezetéhez tartozott. 2008 áprilisában pedig egy orosz újságban a részletes haditervet is kiszivárogtatták. Ennek része volt az is szerinte, hogy atomfegyvert vetnek be az ukrán csapatok ellen, írja a konferenciáról beszámoló Bruxinfo.

Illarionov, aki jelenleg a washingtoni Cato Intézetnél dolgozik, elmondta, hogy a Donyecki „szakadár” Köztársaság zászlaját már 2009-ben felmutatták egy rendezvényen, amelyen Putyin is részt vett. Az orosz deszantosokat is már négy nappal Viktor Janukovics idén februári lemondása előtt kivezényelték és ezzel gyakorlatilag elindították a fegyveres akciót."

link

Érdekes precedenst teremt az eu-ban ha ez megvalósul:
"David Cameron az utóbbi hetekben több nyilatkozatában is kijelentette, hogy nem lehet korlátlan jognak tekinteni az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgást."
Onnantól kezdve az eu négy alapelve nem áthághatatlan többé amivel kiszabadul a szellem a palackból: bármely tagállam a számára hátrányosnak vélt alapelvet áthághatja majd.

"Munkába állt Zalaegerszeg első CBG-s busza

2012. július 01. | Írta: Késmárki Mátyás

Zalaegerszegen ünnepélyes keretek között munkába állt a város első biogázüzemű autóbusza, amit a tervek szerint hamarosan továbbiak követnek majd. A kezdeti tapasztalatok nagyon kedvezőek, a Zalavíz által termelt biogáz tökéletes üzemanyag." link
2 évvel megelőztük a britteket!

Akkor úgy látszik te nem érted.

1) Orbán Viktor már rég megvonta a segélyeket.
2) És nem max. 5 évig az adójóváírást pl., hanem örökre. Sőt az alacsony keresetűek adója növekedett, a keresetfüggő családi stb. adóvisszatérítéssel pedig csökkent a fizetése.
3) És nem a külföldiektől, hanem a magyaroktól.

1) Egyébként, ha üdvözlöd azt, hogy Magyarország nem tartja el a "naplopó cigókat", akkor miért várod ezt el Angliától?

Vagy nem érted, vagy nem akarod megérteni a cikkeket.

Ez a lényeg:

"Több évre megvonna minden bérkiegészítő szociális juttatást a brit kormány az Európai Unió más országaiból érkező munkavállalóktól, ezzel is csökkentve a nagy-britanniai bevándorlás vonzerejét - írta a The Sunday Times. "

Már bocs, de, ha "Budapest" az itt dolgozó magyarok zsebéből nyugodtan kivehet (nem is beszélve az imperialista - pl. angol - ellenségekéből), akkor ugyan már miért ne tehetné meg ezt London a magyarokkal.

"London pénzt venne ki az ott dolgozó magyarok zsebéből
Hír24
nagy-britanniabevándorláseurópai unió
2014. NOVEMBER 23. 12:5210 6
Több évre megvonna minden bérkiegészítő szociális juttatást a brit kormány az Európai Unió más országaiból érkező munkavállalóktól, ezzel is csökkentve a nagy-britanniai bevándorlás vonzerejét - írta a The Sunday Times.

A tekintélyes vasárnapi konzervatív brit lap kormányzati forrásokból származó értesülései szerint David Cameron miniszterelnök és stábja az Open Europe nevű londoni kutatóintézet hétfőn megjelenő javaslatcsomagja alapján dolgozik a szigorítási terveken.

Az intézet - amelynek tanulmányába a lap előzetesen betekintést nyert - azt javasolja, hogy a külföldi EU-munkavállalók az elhelyezkedésük utáni egy-öt év közötti időszakban ne vehessenek igénybe béren kívüli szociális juttatásokat, például adójóváírást vagy lakhatási hozzájárulást. Az Open Europe szakértői két-három évi átmeneti tilalmi időt tartanak "politikailag kivitelezhetőnek".

A cél az, hogy sok olyan EU-állampolgár, akinek a jelenlegi szabályozások alapján még a törvényes brit minimálbért megkeresve is vonzó lenne a nagy-britanniai munkavállalás, ne járjon annyira jól anyagilag, mint most.

A tanulmány kimutatja, hogy például egy spanyol bevándorló, aki Nagy-Britanniában a brit minimálbérért dolgozik, a juttatásokkal együtt átlagosan 290,28 fontot (115 ezer forintot) keres hetente, 76,21 fonttal többet, mint otthon. Ha megfosztják a munkavállaláshoz kötődő szociális kedvezményektől, akkor heti nagy-britanniai jövedelme 196,51 fontra (nem egészen 76 ezer forintra) csökkenne, ami viszont már heti 17,56 fontos veszteség lenne az otthon megszerezhető átlagos minimálkeresethez képest.

Az Open Europe elemzése szerint a kelet-európai munkavállalók esetében még sokkal nagyobb a nagy-britanniai munkavállalás bérelőnye. A ház szakértőinek számításai szerint egy lengyel munkavállaló hetente átlagosan 176,27 fonttal (68 ezer forinttal) keres többet, mint otthon. Az alkalmazottaknak járó brit szociális kedvezmények megvonásával ez a bérelőny 82,50 fontra, vagyis a felére csökkenne.

Pawel Swidlicki, az Open Europe Közép- és Kelet-Európára szakosodott elemzője a The Sunday Timesnak elmondta: a Nagy-Britanniában alkalmazott bérkiegészítő szociális juttatások rendszerét arra tervezték, hogy ösztönözze a szociális segélyeken élők munkába állását, ám jelenlegi formájában gyakorlatilag brit költségvetési támogatást nyújt az EU-társállamokból érkező munkavállalóknak is alacsony bérezésű nagy-britanniai állások betöltéséhez.

A brit lap értesülései szerint David Cameron miniszterelnök várhatóan a hét második felében megtartja régóta feszült figyelemmel várt beszédét, amelyben az EU-bevándorlás szabályainak szigorítási terveit ismerteti.

A kormányzó brit Konzervatív Párton belül különösen azóta erősödtek fel az EU-bevándorlás korlátozását szorgalmazó hangok, hogy az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) - amelynek politikai programja Nagy-Britannia kilépése az EU-ból és az uniós állampolgárok szabad munkavállalásának megszüntetése - májusban megnyerte a brit európai parlamenti választásokat, nemrégiben pedig két időközi választáson is győzelmet aratott, megszerezve első két képviselői mandátumát a brit parlamentben.

David Cameron az utóbbi hetekben több nyilatkozatában is kijelentette, hogy nem lehet korlátlan jognak tekinteni az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgást. A kormányfő a Konzervatív Párt nemrégiben tartott éves kongresszusán azt mondta, hogy a bevándorlás szigorításának kérdésében nem fogad el nemleges választ Brüsszeltől."

Itt az autóbusz, ami "szennyvízzel" és "ételhulladékokkal" megy. link

Nem hogy az EU-nak egyes országoknak sincsen közös jövője.

"Keresetet nyújtott be pénteken a spanyol ügyészség Artur Mas katalán elnök, valamint helyettese, Joana Ortega és Irene Rigau regionális oktatásügyi miniszter ellen a Katalónia függetlenné válásáról november elején rendezett „alternatív népszavazás” miatt.
A spanyol ügyészség által a katalán legfelső bírósághoz benyújtott kereset arra szólítja fel a törvényszéket, hogy a három katalán politikus ellen közpénzek jogtalan elsajátítása, polgári engedetlenség, részrehajló jogalkalmazás, valamint hatalommal való visszaélés miatt indítsanak eljárást.

Az ügyészség már múlt vasárnap közölte, hogy a jogi lépéseket „a november 9-i állampolgári konzultáció”, vagyis a spanyol alkotmánybíróság tilalma ellenére megrendezett, Katalónia függetlenségéről tartott „alternatív népszavazás” miatt teszik meg.

Jelenleg a katalán bíróságnak kell eldöntenie, hogy kezdeményezzen-e eljárást az ügyben. Amennyiben a katalán tisztségviselők ellen polgári engedetlenség vagy hatalommal való visszaélés miatt elmarasztaló ítéletet hozna a bíróság, eltilthatják őket közhivatal viselésétől, közpénzek hűtlen kezelése miatt pedig akár háromtól hat évig terjedő börtönbüntetéssel is sújthatják őket.

Nagyon kiábrándító lépés

Artur Mas – aki a madridi központi kormányzattal szembeszállva azzal érvelt a referendum megrendezése mellett, hogy a katalán népnek joga van saját sorsáról dönteni – csütörtökön úgy nyilatkozott az ügyészségi vizsgálat kapcsán, hogy az „nem csupán különös, hanem nagyon kiábrándító is”.

A regionális oktatásügyi miniszter ellen amiatt nyújtott be keresetet a spanyol ügyészség, mivel a katalán iskolák épületeit használták az alternatív népszavazás lebonyolítására.

A 7,5 milliós lakosú Katalóniában megrendezett nem hivatalos népszavazáson több mint 2,3 millióan vettek részt, ezen belül a függetlenséget és az elszakadást támogatók száma meghaladta az 1,8 millió főt (mintegy 80 százalék)."

Ez az a keskeny sáv ami elválasztja a korrupciót a lobbitól?

"az IAAF azért a dohai kandidálást favorizálta, mert a katariak kevéssel a szavazás előtt két, összesen 37 millió dollár értékű támogatói szerződést kötöttek a szervezettel."

"A Spanyol Atlétikai Szövetség elnöke élesen támadta a Nemzetközi Atlétikai Szövetséget (IAAF), mert szerinte pénzért adta Dohának a 2019-es szabadtéri világbajnokság rendezési jogát. Az IAAF visszautasította vádjait.

Az öt év múlva sorra kerülő viadalt a katari főváros Eugene-nel és Barcelonával szemben nyerte el. A többek között ötkarikás híreket szolgáltató insidethegames cikke szerint Jose Maria Odriozola, a spanyol sportági vezető - aki az IAAF tanácsának is a tagja - a keddi döntés után kijelentette, hogy az IAAF azért a dohai kandidálást favorizálta, mert a katariak kevéssel a szavazás előtt két, összesen 37 millió dollár értékű támogatói szerződést kötöttek a szervezettel.

"A lehető legrosszabb módon nyerték el a rendezést, nincs másuk, csak pénzük" - kelt ki magából Odriozola, hozzátéve, hogy a katariak november 7-én tették a szponzori felajánlásokat, a pályázatok összesítésének határideje után. - "Dühös vagyok és elkeseredett, én biztos nem fogok elmenni Dohába. Szerintem az atlétikának rosszat tett mindez."

A szervezet elismerte, hogy egy katari bankkal 30 millió dollár értékű, öt évre szóló szerződést köt majd, s további hétmillió dolláros megállapodást ír alá, mely által abban a 21 tagországban, melyben nincs atlétikai pálya, építkezni tudnak. Az IAAF ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy hasonló szponzori szerződések a korábbiakban is születtek, példaként a 2011-es tegui vb pályázati ideje alatt a Samsunggal kötött megállapodást, illetve a 2013-as moszkvai világbajnokág kandidálási időszakában az orosz VTB Bankkal aláírt szerződést hozta fel.

A nemzetközi szövetségnél azt is kiemelték: Doha a 2017-es vb-pályázatot elbukta Londonnal szemben, annak ellenére, hogy akkor az ígéreteik között szerepelt egy 236,2 millió dolláros sportági befektetés. Ebből 80 milliót költöttek volna a rendezésre, illetve 29 milliót szponzorációra, sőt, a világbajnokság 7,2 millió dolláros pénzdíját is állták volna.

A keddi szavazás eredményeit is nyilvánosságra hozták, e szerint az első körben Barcelona esett ki a jelöltek közül, a másodikban pedig Doha mindössze három vokssal, 15-12-re nyert az amerikai várossal szemben. "

"Megsarcolták a felsőoktatást"

No, akkor számoljunk!
Kezdő átlagbért nem ismerek, de átlagbért igen.
Annak a 3/4-e kb. 180 000 Ft, ami kb. 2,25%-a az ottaninak, azaz olyan, mintha itthon 80 000-ben maximalizálnák az éves tandíjat.

Mennyi nálunk a max. tandíj?

"Nagy-Britanniának távoznia kell az Európai Unióból, ha nem sikerül egyezségre jutnia Brüsszellel az általa követelt EU-reformokról - mondta csütörtöki londoni sajtóértesülések szerint a brit kormány egyik magas rangú tagja.

Oliver Letwin, aki miniszteri beosztásban a kormányzó Konzervatív Párt jövő évi választási programjának kidolgozásáért felel, az egyik tekintélyes londoni egyetem, a University College London (UCL) zártkörű háttérbeszélgetésén kijelentette: korántsem látja garantáltnak, hogy David Cameron miniszterelnök el tudja érni a London által igényelt EU-reformokat.
A The Daily Telegraph című konzervatív brit napilaphoz kiszivárgott részletek szerint Letwin hozzátette: ebben az esetben ő azt javasolná, hogy Nagy-Britannia távozzon az EU-ból, mert "még ez is jobb lenne, mint a betagozódás az Európai Egyesült Államokba".
Letwin ugyanakkor kijelentette azt is, hogy 50 százaléknál azért jobbnak látja az EU-reformok elérésének esélyét. Szavai szerint a brit elvárások teljesítésének valószínűsége "bár nem 100 százalék, de közelebb jár a 80:20-hoz, mint a 20:80-hoz".
Az Európai Unióval kapcsolatos konzervatív párti retorika egyre élesebb, különösen azóta, hogy az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) - amelynek elsődleges politikai programja Nagy-Britannia kilépése az EU-ból - májusban megnyerte a brit európai parlamenti választásokat, nemrégiben, egy időközi választáson pedig megszerezte első képviselői mandátumát a brit parlament alsóházában.
A UKIP ráadásul - legalábbis az előrejelzések szerint - csütörtökön újabb alsóházi mandátumhoz juthat, mivel egy kenti választókörzetben szintén időközi választásokat tartanak, és a felmérések alapján a UKIP jelöltje a fő esélyes.
Mindkét választókerületben azért kellett új választásokat kiírni, mert a körzetek képviselői, akik a Konzervatív Párt színeiben jutottak be a parlamentbe, átálltak a UKIP-hoz. Az időközi választásokon is ők indultak a mandátumért, immár a UKIP jelöltjeiként. Az előző ilyen választáson az addigi konzervatív képviselőt nagy többséggel választották újjá a UKIP törvényhozójaként.
Ebben a belpolitikai környezetben a brit kormány más magas rangú tagjai is egyre nyíltabban kilátásba helyezik, hogy Nagy-Britannia távozhat az Európai Unióból, ha nem sikerül megállapodnia Brüsszellel a London által fontosnak tartott reformokról, mindenekelőtt az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás szigorításáról.
Philip Hammond külügyminiszter a minap a The Daily Telegraphnak kijelentette: a brit kormány által igényelt uniós reformok tárgyalási folyamata még az elején tart, de tárgyalni csak úgy szabad, ha "az ember készen áll arra is, hogy felkeljen az asztaltól és kivonuljon".
David Cameron miniszterelnök a Brit Iparszövetség (CBI) minap rendezett éves kongresszusán felszólalva azt mondta, hogy az EU jelenlegi működési módja nem megfelelő Nagy-Britannia számára, ezért változtatások szükségesek. Cameron szerint "az nem működőképes stratégia, ha valaki csak azt hajtogatja, hogy történjék bármi, nekünk az Európai Unióban kell maradnunk"."

"Több ezer diák vonult fel szerdán London központjában a felsőoktatási tandíj, a hallgatókat terhelő adósságok és az oktatásra fordított állami kiadások szűkítése ellen tiltakozva.
A megmozdulás – amelyet a „tüntetőket fenyegető elfogadhatatlan kockázatokra” hivatkozva nem támogatott a brit országos diákszövetség (NUS) – a késő esti órákban sérülésekkel járó összecsapásokba torkollt. Az ingyenes felsőoktatást követelő, eleinte jórészt békés demonstráció résztvevői a parlament londoni épületéhez vonultak, ahol a tüntetők több csoportja is áttörte a rendőrkordont, és behatolt az alsóház bejárata előtti lezárt térre. Egy másik csoport a kormányzó Konzervatív Párt közeli székházát próbálta megostromolni, mások az üzleti ügyek minisztériuma elé vonultak. Ez a tárca – amelyet a Liberális Demokraták vezetnek – a felsőoktatásért is felelős.

A diákok a Liberális Demokratákra különösen dühösek, mivel a konzervatívok vezette brit kormánykoalíció kisebb pártjának első embere, Nick Clegg miniszterelnök-helyettes a 2010-es parlamenti választások előtt még azt ígérte, hogy a liberálisok nem szavazzák meg a tandíj felső határának emelését. A párt azonban később hivatalosan mégis támogatta a tandíjhatár felemelését.

A tüntetők mindhárom helyen összecsaptak a rendőrséggel. A Scotland Yard szerda esti beszámolója szerint három rendőr könnyebben megsérült; tizenegy tüntetőt őrizetbe vettek. A demonstráció szervezői a megmozdulást egy új tiltakozási hullám kezdetének nevezték, és terveik szerint a tüntetések a májusi parlamenti választásokig folytatódnak.

Megsarcolták a felsőoktatást

A 2010-ben hatalomra került konzervatív-liberális brit kormánykoalíció a pénzügyi válság utáni általános költségvetési szigorítások részeként az állami felsőoktatás támogatását is jelentősen lefaragta, és még abban az évben elfogadtatott a parlamentben egy törvénymódosítást, amely lehetővé tette, hogy az angliai egyetemek a korábbi 3290 fontról (1,3 millió forintról) kilencezer fontra (3,5 millió forintra) emeljék az éves tandíj felső határát.

Az egyetemi tandíjakat Angliában nem a tanulmányok ideje alatt kell kifizetni, hanem utólag, akkor, ha a végzett diplomásoknak már állásuk van, és éves jövedelmük eléri a brit kezdő alkalmazotti átlagfizetés körülbelül háromnegyedének megfelelő 21 ezer fontot (8 millió forint).

Az üzleti ügyek minisztériumának szerda esti közleménye szerint a brit felsőoktatás világszerte elismert színvonala nem lenne fenntartható a tandíjak eltörlése esetén. Az Institute for Fiscal Studies nevű pénzügyi kutatóintézet éppen e héten ismertetett tanulmánya szerint azonban a végzős egyetemisták átlagosan 44 ezer font (csaknem 17 millió forint) adóssággal kezdik pályafutásukat, és 73 százalékuk nagy valószínűséggel 30 év alatt sem lesz képes teljesen megszabadulni tartozásaitól."

"Példa nélküli túlterheléses támadások érték a katalán régió kormányzati szerveinek internetes rendszerét a hét végén.

Példa nélküli túlterheléses támadások érték a katalán régió kormányzati szerveinek internetes rendszerét a hét végén, a Katalónia függetlenségéről tartott nem hivatalos népszavazás előkészületei és lebonyolítása alatt - mondta kedden Artur Mas katalán elnök.
"A kormányzat informatikai rendszereit nagyon-nagyon kemény kibertámadás érte" - mondta Mas egy barcelonai sajtótájékoztatón. Mint kifejtette, a rendszerekhez beérkező információkérések szombaton a rendesnek húszezerszeresére, vasárnap a hatvanezerszeresére ugrottak. "Soha nem voltunk még célpontjai ilyen erős és ilyen jellegű támadásnak" - tette hozzá.

A katalán elnök szavai szerint a kibertámadások veszélyeztették a segélykérő rendszerek elérhetőségét, valamint az elektronikus betegaktákhoz való hozzáférést.

Artus Mas úgy vélekedett, hogy nem amatőr internetes kalózok álltak a támadás hátterében. "Ez valami más volt. Senkit sem szabad gyanúsítanunk ebben a szakaszban, de nyomozást folytatunk" - tette hozzá.

A nem hivatalos népszavazás szervezésében közreműködő Katalán Nemzetgyűlés (ANC) közlése szerint szombat este aktivistáik telefonvonalait több száz telefonhívás bénította meg.

Az északkelet-spanyolországi autonóm közösségben vasárnap tartott szimbolikus népszavazás a katalán függetlenség támogatóinak elsöprő többségét hozta, a helyi kormány tájékoztatása szerint a résztvevők mintegy 80 százaléka voksolt a Spanyolországból való kiválásra.

Az "alternatív" népszavazást - ahogy a korábban tervezett hivatalosat is - előzőleg alkotmányellenesnek minősítette a spanyol alkotmánybíróság. A madridi központi kormány antidemokratikusnak nevezte a voksolást és hangsúlyozta, hogy az a szemében semmilyen hatással nem bír."