Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
"2007-től állt rendelkezésre a keret, mire a projektek elindultak bő két
év kellett hozzá, így 2009-től kezdődően kezdtek el beáramolni az eu.
támogatások, ez nem a "libsiken" múlott. Az államadósságot 2010-óta a
fidesz megduplázta, az ellopott mnyp. és a jóval alacsonyabb
devizatartalékot is hozzá számolva nincs semmi ok az örömre. 2010-ben 20000 milliárd volt! Ez jelenleg most mnyp+devizatartalék hozzáadásával bőven veri a 40000 fölötti értéket. A fosintot szétverték közben! Örülni lehet, de ennek csak a hülye gyerekek örülnek."
Te nagyon okosnak tűnsz ...: Orv bán Viktor miniszterelnök például 2008-ban, a gazdasági világválság idején még ellenzékben így értékelte, hogy akkor 274 forintba került egy euró:
„A forinttal nincsen nagyobb baj, a forinttal akkor lesz baj, hogy
ha nem tudjuk a bizalmi válságot megoldani. A miniszterelnök-csere a
megoldása a forintválságnak.”
A jelenlegi bizalmi helyzettel, amiben most a miniszterelnök és
kormány van, nem lehet a forint esését megakadályozni. A bizalmi
válságot a rossz vezetés okozza, jobb vezetéssel viszont megoldható a
bizalmi válság, megvédhető a forint is.
lehet itt fejlődni? szerinted? MAXIMUM VISSZAFELÉ!
Ismerősöm szeretne venni egy használt gépet, ami itthon nem kapható euróért tudna venni 200.000 Eur az ára!
Amikor megnézte az árfolyamot igen elcsodálkozott tavaly is vett
valami kisebb dolgot akkor 320alatt volt az árfolyam márciuban, most meg
370 alatt leheletnyivel .
Nem is drága az euró?
Egy magyar cég aki be szeretne ruházni nyeljen be , ha egyáltalán
betud 55Ft árfolyam különbözetet? Férjen bele neki? vagy ne vegye meg,
ha nem tudja!
ez szerinted belefér egy 100millió éves árbevételű cégnél, aki nem euróban számláz?
200000*55=11.000.000,- 11 Millió forint árfolyam különbözet
képesek lehetünk kint ezzel az árral versenyezni? mennyi engedményt kaphatok az itthoni kisker árból?
https://www.kapwing.com/videos/5f89eadd3b01410062935275 Németország akciós téli szalámi 400g 1,99Eur. 4,975Eur/kg * 365,5 = 1818,3625F$t/kgBanánország épp ezt találtam 400g 3299f$t 8247,5F$t/kg
Ha nem akciós
németországban és a duplája a kilónkénti ár(3636f$t/kg), hogy a bolt
haszna, nagyker haszna szállítás beleférjen, mennyiért kéne, hogy kapjan
itthon a télit, hogy még nekem is maradjon hasznom? Szerinted? segíts,
úgy, hogy ha bejön még neked is visszadobhassak!
Látod ez a baj. Osztogatni osztogatnál, de exportálni már lusta vagy. Jellemző. Így nehéz lesz ledolgozni 200 év félperifériás létet. Mármint ilyen csapattársakkal. Nem akarsz elköltözni?
Lehet tippelni, hogy miért hagyja így gyengülni a forintot Matolcsy. . Közgazdaságilag megmagyarázhatatlan, hogy miért hagyja a forint ilyen mértékű gyengülését a Magyar Nemzeti Bank, ami magyarázatot sejthetünk, az már más területre vezet át, persze lehet tippelni” – mondta portálunknak Bod Péter Ákos. A forint ma némileg erősödött ugyan, de tegnap már volt olyan kereskedelmi bank, ahol 372 forintot kértek eurónként. A közgazdászprofesszor, korábbi jegybankelnök emlékeztet arra, hogy az infláció a gyenge forint miatt is már az egekben van, s felteszi a kérdést: hogyan lehetséges, hogy a törvényhozás nem kéri számon az MNB-t, amelynek törvényben előírt feladata az árak védelme. Igaz, közben az MNB rekordprofitot tud termelni a gyenge forintnak köszönhetően.„ . Senki nem tudja megmondani, hogy hol áll meg a forint gyengülése, s azt sem, hogy miért hagyja ezt a Magyar Nemzeti Bank” – mondta megkeresésünkre Bod Péter Ákos, aki szerint mindennek ellent mond az, amit Matolcsyék csinálnak. Újat nem nagyon lehet ezzel kapcsolatban elmondani, hiszen nem újkeletű a jelenség – derül ki kérdéseinkre adott válaszaiból. https://hirklikk.hu/kozelet/lehet-tippelni-hogy-miert-hagyja-igy-gyengulni-a-forintot-matolcsy/371833/
Na ez az senkit nem hagynak az út szélén! Aki ott áll az út szélén azt egy laza pörgőforgórúgással (amit ORV bán tanult chuck norristól) gyomortájékon eltalálva az illetőt az út széli árokba penderítik! NE ÁLLJON MÁR OTT AZ ÚT SZÉLÉN! Amúgy próbálj valamit találni, semmi érdemleges 40 fős csoportvezetői szinteken, de még alatta sem! Miféle munkahelyvédelem volt?
elvárnám: Egy olyan országban, ahol egész Európa a hátunkat nézi? világbajnok GDP sehol nem volt ilyen magas( ennyit ér a GDP?) hoztuk be az osztrákokat németeket, még a kanyarban is előztünk! (nem tudom kit mondjuk) Mintagazdaságot építettünk! ILYEN LENNE EGY MINTAGAZDASÁG?
Az adózás Németobant picit más, mint itt! minél többet keresel/kevesebbet annál nagyobb az elvonás/támogatás! Ismerősöm kint 32órában dolgozik hetente! Ő szeretné így! Az élelmes magyarja!
Ha többet keresne mint kb 1600euró/hó akkor neki kéne fizetni a gyerekek után az étkezést az iskolában kb havi 250Eur/fő TEHÁT HA TELJES MUNKAIDŐBEN MEGKERES 500 EURÓVAL TÖBBET, AKKOR PONT
UGYANENNYIT KERES, MINT ÍGY. OTT MÁR NINCS TÁMOGATÁS FIZETHETI AZ
ÉTKEZÉST! NEM SZERETNE MEGFESZÜLNI AZ CSAK MELLÉKES, HOGY A MUNKÁT LE TUDJA 3 NAPBAN AZUTÁN 4 SZABAD!
Csak megbecsülik a humanoidot kellőképpen, és befizetéssel arányosan!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Nem csak lerabolják, ha nem hasznos már akkor meg dögöljön meg! Aki meg megmaradt az meg elljen futószalagon újakat!
és ez lenne a gazdagság forrása?:) ez lenne a német siker kulcsa?:) nem inkább csak arra utal ez, hogy a KORÁBBI - ettől radikálisan különböző - német gazdaságpolitikák miatt van mit felélni?!
Ismerős lány idén kiment dolgozni Németországba, már lejárt a próbaideje.
Kevés a munka, ha mégis úgy alakulna, hogy kirúgják kap: 450Euro munkanélkülit.
Ja és fizetik az albérletét.
Ja és fizetik a rezsiét! Itthon elmondjam mit kapsz? Bruttó 7 számjegyű fizetésnél 10+ év munkaviszonynál az öregségi nyugdíj max 75%-át!
az kb havi 123000ftJa és ezt megkapod 3 szor azt huss a répába! Miután havonta több járulékot vontak tőled, mint amit 3 hónap alatt visszakapsz!
AMI FIZETÉSÜNK AZ ÖVÉK HARMADA! VEGYÜK AZ OSZTRÁK ÉS NÉMET TÚRÓ ÁTLAGÁT 206F$T HA
FIZETÉSSEL ARÁNYOSAN SZERETNÉNK ANNYIT ADNI EZÉRT AMENNYIT ŐK AKKOR
NÁLUNK 206/3=68,66F$T-BE KELLENE, HOGY KERÜLJÖN EZ A MENNYISÉG! NEM
PICIT DURVA! EZEK NAGYON ÁTBASSZÁK A NÉPET ITT! NEM AKCIÓS ÁR sehol ! ÖsterREICH 250g 0,65Eur = 237F$t
az USD aranyparitáson nézve már elvesztette az eredeti értékének a 99%-át... ideje lenne megállni... elvégre ez lenne elméletileg a number 1 tartalékvaluta legalább ez próbáljon meg vmi értékőrző funkciót betölteni...
Amikor nyilvánvalóvá válik hogy mekkora szar a magyar pénzügypolitika olyankor mindig szétoffolod a témát az idétlen zagyvaságaiddal. A kondér becsületét véded, tudjuk.
Magyar embernek lassan az étkezés is luxus lesz. Már csak álom, amiről a némileg túlsúlyos fityesz vezetők társalognak. Mondjuk Zsírszilárd meg Orv bán +lölő reggel összefutnak és mondja zsírszili szil-ú bakker reggel olyat toltam, mint a vim-es doboz Lölő- én meg , mint a pufajka újja orv-az semmi én meg olyat, úgy kellett leszállni róla, mint a férfivázas kerékpárról... még jó, hogy ilyen sportos vagyok, mivel a fél életemet edzőtáborokban töltöttem...
túró mennyiség 50g csökkentés volt és 250fst emelés ez megfelel kb 70% emelésnek!Miért is hisz magyar termék!
Felugrott épp egy hirdetés miszerint a sparban 450g magyar túró most csak 399Fo$rint 649 helyett 649 helyett Lehet én vagyok lemaradva. de nemrég fél kiló normál ára volt 399 vagy nem? Mitől ugrott ekkorát az ár és csökkent a mennyiség?
1kgra vetítve: akció 886,6 fosrint nem akció 1442,2 fo$rint
Német minimálbér: bruttó 9,35Eur/Óra * 365,5 F$t/Eur = 3417,425 F$t/Óra
Magyar Minimálbér: bruttó 1196,590 F$t/Óra
Osztrák minimálbér bruttó 10,09Eur/óra *365,5 = 3682,85 F$t/Óra . mindenközben ÖsterREICH 250 gramm túró 0.65 euro. NEM AKCIÓS ÁR! https://www.billa.at/produkte/clever-topfen-mager/00-746455 ÖsterREICH 250g 0,65Eur =237F$t 2,60Eur/kg = 948F$t/kg Mutyisztán 450g 399f$t 1442F$t/kg
Németország 250g 0,48Eur =175F$t 1,92Eur/kg = 700$t/kg https://www.kaufland.de/sortiment/das-sortiment/detail.speisequark-magerstufe-250g.article_id=1081147.htmlKi mennyi túrót vehet az órabéréből?
Magyar: 0,829kg osztrák 3,88kg Német 4,869kg
Na ja de mi a répát kezdenénk annyi túróval, jobb, hogy mi nem
vehetünk annyit mint ők, még a végén ránk rohadna, oszt kidobnánk. Vagy
meghíznánk, mint csüngőhas és bandája.
és a pénzromlás mértéke, az alapvető élelmiszerek drágulása? Azt már ne is nézzük, hogy mekkora bérből kell tudni kigazdálkodni az alapvető megélhetést (nem gondolok itt yachtozásra... csak legyen mit elfogyasztani, amivel a következő étkezésig kihúzzuk.
Én meg arra koncentrálok, hogy ameddig ez a kormány uralkodik, addig egy fillért sem tartok, fektetek be Magyarországon. Amennyiben ez változna az két dolgot jelentene, 1. elkaptam valami szörnyű betegséget. 2. megbolondultam. Reményeim szerint ezek egyikének sem áll fönn a veszélye.
nincs azon mit elrontani kéményvaluta tekintetében katasztrófa az egész Ájrópa egyesítő, oligarcha finanszírozó eszközként azonban zseniális:) de facto az EKB fogja összegründolni a jövő oligarchikus, fasisztoid centralizált Európáját:)
Emberünk annyira ül fordítva a lovon,.. Nemcsak, hogy hátrafelé néz, hanem 180 fokkal a ló hosszanti tengelyéhez képest órajárásával egyezően elfordítva, tehát fejjel a föld felé! És isten lássa lelkem azt kívánom, ha már így van lány lovon üljön! Bele se merek gondolni, mi történik vele, ha ez egy kanos fiú lóra ül véletlenül! De ha nem tud rendesen lóra ülni ahogy kell, ez benne lehet a pakliban! https://www.kapwing.com/videos/5f9ab9a8b5d89c0063cd0b9d Ez a lánylovas kép, a fiú lovast mindenkinek a saját képzeletére bízom!
Még a kamatokkal együtt is milliónként úgy százezret loptak el azoktól akik az első hónapokban vették az állampapírokat. Számolj utána az bizony annyi. Előre kitervelt szándékos lopás volt a kormány részéről az állampolgárokkal szemben. Amúgy nekem nincs ilyenem, (de még forintom sincs) úgyhogy ez engem nem érint, csupán az eseményeket figyelem.
2010-ben mást ígértek, aztán látjuk hova jutott az ország. Mindenki látja az államadósság számain a gazdasági teljesítményt, ez messze van a hatékony működéshez.
Ellenzékben ettől majd még ugyanúgy tolni fogják az undorító napi sajtótájékoztatós fröcsögést mint tizenéve meg majd ugyanúgy felbérelik a fociultrákat satöbbi. Tényleg addig nem lesz nyugtunk amíg orbán nem menekül ki a cccp-be gerard depardieu mellé.
Szerintem nem egy hülye gyerek, még ha annak is néz ki. Ez amit művel szándékos és előre jól eltervezett forintgyengítés. Amikor bevezették az állampapírokat már akkor borítékolható volt, hogy kifosztja a népet, nincs is nagyon más választásuk mint tovább gyengíteni a forintot. Adni kell a népnek, tanároknak, orvosoknak, dolgozóknak, nyugdíjasoknak. Úgy adunk, hogy közben elveszünk, úgyse érti a nép, hogy mi történik körülötte. 2-év alatt bő 20%-ot gyengült a forint, ezt lopták el a bérekből nyugdíjakból. Nincs termelői érték a magyar gazdaság mögött, így nem lehet béreket, nyugdíjakat emelni, de ennek látszatát fenn kell tartani. A fidesz politikája erről szól, csupán a hazugságaik tartják egyben. Az eu. pénzek nélkül nagy bajban lennénk, jövőben ezeknek a milliárdoknak a beáramlási sebessége nagyot fog lassulni, így bajban leszünk a következő kormányzati ciklusban.
ahhoz képest amit anno ígértek egy komplett katasztrófa de ha trójai falovat keresel egy centralizált, oligarchikus Európához nos ennél jobbat ki sem lehet találni...
320-nál is utalgatott rá, meg 335-nél is.. Jelenleg majdnem 370 és ismét utalgat, majd 400-nál is utalgatni fog... A jegybanknak egy célja van, hogy folyamatosan gyengítse a forintot. Az ilyen-olyan kommunikációval csak a bizalmat próbálja erősíteni, fenntartani a forint iránt. Saját vélemény, hogy ameddig ez a tolvaj társaság uralkodik addig nem szabad forintban takarékoskodni.
Matolcsy egy zseni!!
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.