Ezt a topikot azért gondoltam létrehozni, hogy aki gondolkodik a maradáson, könnyebben tudjon olvasgatni, mert az ilyen típusú topikok előbb-utóbb átváltanak közgazdasági vitafórummá, amiben már elsikkad a lényeg, és sok lesz a ha…
Először is furcsa nekem, hogy 12 év elteltével kezdenénk vitatkozni egy rendszerről, hiszen eddig senki nem emelte fel a szavát, hogy milyen káros és rossz. Azt látni lehet, hogy a FIDESZ sem ezért tette most. Az előzmények, a kapkodás, az átgondolatlanság egyértelműen erre mutat, az hogy most mindenféle fedősztorit, illetve UTÓLAGOS okot (pl. államadósság) kitalálnak kicsit parasztvakításnak tűnik.
Ráadásul a nyugdíj téma pont egy hosszútávú kérdés, ahol 15-20 év felkészülés szükséges, ha változtatni akarunk, vagyis a rendszert nem lehet egyik pillanatról a másikra megváltoztatni egy bizonyos társadalmi csoport súlyos érdeksérelme nélkül.
1998-ban ez a folyamat indult el a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében, vagyis a nyugdíjjárulékok bizonyos részének magánszámlára helyezése fejében a jövőben (15 év múlva – ebből telt el 12 év) az államnak kevesebb nyugdíjat kell fizetnie, ezáltal csökkentve az akkori költségvetésekre nehezedő kötelezettségeket.
Az, hogy a rendszer szabályozása hogy alakult, a hozamok a szabályok miatt mekkorák, ennek megvitatása már NEM KÉPEZNÉ e topik tartalmát, mert szorosan nem kapcsolódik hozzá. A hibás kormányzati döntéseket lehet bírálni, de azok nem érintik a magánnyugdíjpénztári reform alapelvét.
Mint ahogy az sem, hogy a rendszer bevezetésével keletkező költségvetési lyukat 12 év alatt semelyik kormány nem foltozta be, nem tett lépéseket ennek érdekében, vagyis újból a kormányzati döntéseket kritizálnánk a mi lett volna ha kérdésekkel. (nem függhet ettől az alapelv megítélése, és soha nem is támadták ezért)
Az sem lehet indok, hogy mostanra derült ki milyen terheket jelent a rendszer, hiszen egyértelműen mérhető, kalkulálható volt a költségvetési bevétel kiesésé mértéke, ez nem zavarta a 98-tól kormányzó FIDESZ és az utána következő szoci kormányokat sem.
Így ennek feszegetésének sincs sok értelme, és mivel a 12 év alatt a rendszer nem kapott kézzelfogható, publikus kritikát semelyik politikai oldalról hihettük azt, hogy teljesen elfogadott és örök. Ezáltal és ennek hatására alakítottuk ki életberendezkedésünket, életvitelünket, hoztunk bizonyos döntéseket. (emiatt lett volna fontos, hogy ennek folytatására tényleges lehetőséget adott volna az állam)
12 évet haladtunk egy úton, amiről szűk két hónap alatt eldöntik, hogy mégsem jó, az ismert okok alapján, minősíthetetlen feltételeket és döntési helyzetet adva az állampolgároknak.
igen van elkeseredettség bennem ezt látva – talán hiányzik:
a szakmai, társadalmi egyeztetés,
a nem kapkodó és improvizáló törvénykezés,
a megfelelő felkészülési idő meghagyása,
a tanulmányok,
a tényleges és fair döntési lehetőség a szabad választásra,
a változtatás jövőbeni hatásainak pontos és teljeskörű (ennyi idő alatt ez is lehetetlen) felmérése,
a hosszabbtávú gondolkodás a költségvetés tervezésében,
a kiadás-bevételi oldal figyelembevételével, azon elv, hogy ha a kiadás csökkentés lehetőséget ad, csökkentsük a bevételeket,
a kormányzati stílus és kommunikáció stb.
egyszóval e topik nem közgazdasági vitafórum lenne,
aki ellene van (így hirtelen a semmiből) az mnypt. rendszernek ne olvassa, nyugodtan kerülje el, hiszen nem térítés a célja a topiknak.
aki esetleg ingadózik, elolvashatja, de ne ez alapján döntsön, hanem saját meggyőződése alapján, hiszen a döntése következményét csakis ő viseli majd.
Ha szükséges volt a topik létrejötte az jó, ha meg nem, eltűnik ez is a süllyesztőben:).
"Számos jogi hiányosság, és nem eléggé biztonságos működés vezetett el oda, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) két magyar önkéntes nyugdíjpénzár működését is felfüggesztette, december 28-i hatállyal. A felfüggesztési határozat ellen sem a Kafetéria Önsegélyező Pénztár, sem az Egészségért Országos Önkéntes Nyugdíjpénztár nem fellebbezhet." link
"Pénteken 12 óráig 30 807 pénztártag nyilatkozott arról, hogy a magán-nyugdíjrendszerben kíván maradni - tájékoztatta az MTI-t az ONYF. Csütörtök délután 4 óra körül 24 380 maradót regisztráltak, vagyis kevesebb, mint egy nap alatt 6427-tel gyarapodott a nyilatkozók száma, ami többszöröse a korábbi napi átlagoknak. A még nyilatkozattételre rendelkezésre álló hat munkanap alatt, hasonló dinamikával számolva, a magánkasszáknál maradó pénztártagok száma elérheti a 70 ezret. " link
Nem annyira bődületes. Talán nem fogalmaztam teljesen pontosan. A méregdrága kezelésre és a nem létező reálhozamokra megfogalmazott megállapításom a múltra vonatkoznak. Nagyon nem mindegy, hogy 4,5, vagy 0,9 % amit lekampóznak a befizetésekből. Emellett valszleg nagyobb lesz a félelelem az állva maradt nyugdíjpénztáraknál, hogy nem transzparens, vagy inkorrekt bújtatott költségek miatt seggberugják őket. Jóval komolyabb ellenőrzésekre számítok a jövőben.
Az, hogy maradás, vagy nem maradás mellett döntök, részben esetleges, mivel annyi a változó, és akkora az időtáv, h. nem lehet sztem optimális döntést hozni. Feltételezésem, hogy nem további harminc, hanem mondjuk min. 40 évet kell még melóznom. Azt is gondolom, hogy jó esetben elkerülünk egy demográfiai katasztrófát, de még akkor is kemény, cudar világ lesz majdan. Az átlagnál sokkal magasabb a jelenlegi jövedelmem, bízom benne, hogy ez fennmarad, és inkább felfelé tartok, mint visszafelé.
Kb. ennyi. Nincs abban semmi ellentmondás, amit írtam. Attól még, hogy számomra előnyösebb lehet a maradás, még kritizálhatom élesen a mnyp-ak múltbeli működését. Orbitális biznisz volt ez a mnyp kezelőknek. Amúgy meg tényleg nem lehet elég okos az ember, további 30-40-50 évet még meg is kéne érni. Aztán gondold meg az elmúlt 30-40-50 évben mik történtek, hány válság volt, háború, forradalom, technológiai ugrás. Ez már a jövőkutatás kategóriája.
Nem annyira bődületes. Talán nem fogalmaztam teljesen pontosan. A méregdrága kezelésre és a nem létező reálhozamokra megfogalmazott megállapításom a múltra vonatkoznak. Nagyon nem mindegy, hogy 4,5, vagy 0,9 % amit lekampóznak a befizetésekből. Emellett valszleg nagyobb lesz a félelelem az állva maradt nyugdíjpénztáraknál, hogy nem transzparens, vagy inkorrekt bújtatott költségek miatt seggberugják őket. Jóval komolyabb ellenőrzésekre számítok a jövőben.
Az, hogy maradás, vagy nem maradás mellett döntök, részben esetleges, mivel annyi a változó, és akkora az időtáv, h. nem lehet sztem optimális döntést hozni. Feltételezésem, hogy nem további harminc, hanem mondjuk min. 40 évet kell még melóznom. Azt is gondolom, hogy jó esetben elkerülünk egy demográfiai katasztrófát, de még akkor is kemény, cudar világ lesz majdan. Az átlagnál sokkal magasabb a jelenlegi jövedelmem, bízom benne, hogy ez fennmarad, és inkább felfelé tartok, mint visszafelé.
Kb. ennyi. Nincs abban semmi ellentmondás, amit írtam. Attól még, hogy számomra előnyösebb lehet a maradás, még kritizálhatom élesen a mnyp-ak múltbeli működését. Orbitális biznisz volt ez a mnyp kezelőknek. Amúgy meg tényleg nem lehet elég okos az ember, további 30-40-50 évet még meg is kéne érni. Aztán gondold meg az elmúlt 30-40-50 évben mik történtek, hány válság volt, háború, forradalom, technológiai ugrás. Ez már a jövőkutatás kategóriája.
"A nyugdíjintézet nem kezel vagyont.
A nyilvántartást sem tudják rendesen megoldani. Jelenleg is párhuzamosan végzik a nyilvántartást az APEH-el.
Ezekhez a feladatokhoz mérd a működési költségét. Ha csak az egyéni számlát vezetik be, már attól is jelentősen nőni fog a működési költségük, ha egyáltalán meg tudják oldani. "
Hát a vagyonkezelés költége ehhez még hozzájött, direkt ezért írtam az 5%.
A probléma az, hogy mivel az állami 75%-os részt mindenképpen rendbe kell rakni, a maraéd kezelés ehhez már gyakorlatilag ingyen jön, vagyis feleslegesen fizetjük ki az mnyp-knek.
Többször elhangzott mnypt ügyben, hogy az egyén érdeke ellentétes az ország, meg az állam érdekével. Csakhogy az ország, meg az állam nem ugyanaz.
Az ország érdeke és az állam érdeke úgy érzem, összemosódott.
Ha a tokos feltételezéseiből indulok ki, akkor az mnypt. az egyénnek jó, de az államnak nem (ezen is lehetne vitatkozni, de a jövőbeni bizonytalanságok miatt egyértelmű válasz nincs jelenleg).
Na most van 3 millió mnypt. tag, kb. 3 millió, aki még nem, de feltehetőleg az lesz, ha elkezd dolgozni.
Vagyis már most is a potenciális tagok száma meghaladja az ország lakosságának felét. Ha a távolabbi jövőbe tekintünk, akkor meg az ország teljes lakossága mnypt tag lenne.
Ha az összes egyénnek ez jó, akkor ez azt jelenti, az egész országnak is az.
Az állam feladata szolgálni az országot, nem pedig fordítva,
Mert ha egy egész ország szolgálja az államot, azt államszocializmusnak hívjuk.
Így engem egyáltalán nem érdekel, mi a jó az államnak, az már igen, hogy mi a jó az országnak, de a kettő jelen esetben nem esik egybe.
Ha tehát indirrekt módon levezetve az mnypt. jó (lesz) az egész országnak (összes lakosnak), és hozzávesszük a tőkepiaci fejlődéshez való pozitív hozzájárulást is, az államnak kötelessége lenne a jelenlegi rendszert fenntartani, és mindent elkövetni, hogy ezzel együtt legyen egyensúlyban a büdzsé. (persze ez nem könnyű, de ha az lenne, mindenki államvezető szeretne lenni.)
Mert az, hogy önmagától egyensúlyban lesz a nyugdíjkassza, szinte lehetetlen küldetés (ezért is felelőtlenség erre utaló megjegyzéseket tenni, hacsak nem attól, hogy a rokkantnyugdíjak (659 mrd!) kifizetését átteszik máshová).
Itt megjegyzem az elképzelés, miszerint a foglalkoztatottság 10%-os emelése megold mindent, nos ez legalább olyan típusú csodavárás, mint az én tőzsdei fejlődéssel kapcsolatos elméletem.
Már emlegettük Németországot (az élet ott sem fenékig tejfel (by drop)), ahol a foglalkoztatottsági szint 10%-kal nagyobb Magyarországnál, de ennek ellenére a mai napig a költségvetés egészíti ki a nyugdíjkassza hiányát.
Még megemlítenék egy dolgot. Az szja csökkentés miatt miért nincsenek ilyen nagy viták? Félreértés ne essék, nem lenne semmi problémám a csökkentéssel, ha a jelenlegi költségvetési helyzet miatt ugyanannyival csökkent volna a kiadási oldal is. (sőt kimondottan örülnék, hogy csökkenne az állami újraelosztás mértéke)
Összegben szinte megegyezik, azaz 300 mrd-ot jelent. Vagyis évente 300 mrd hitelt kell felvenni emiatt, és fizetni a kamatait.
A vélt pozitív hatásai pedig
- gazdasági növekedést gerjesztő: az emberek általában ingatlant, autót és jó minőségű import termékeket, vagy külföldi nyaralást vesznek, vagy megtakarítanak, ha több jövedelemhez jutnak. Emiatt nem tudok hinni benne.
- gyermekvállalási kedv növelő: ha elfogadjuk, hogy valóban van a kettő között összefüggés, akkor is az ebből keletkező gyerek kb. 30 év múlva tud hozzátenni valamit az állami költségvetéshez. Vagyis 9000 mrd hitel, és 30 év kamata lesz, amit plusz bevételként kellene produkálni. Mennyi idő alatt lehet ezt megtenni? (mi már nem fogjuk megélni)
Szóval a vélt pozitív hatásai nem kielégítőek, illetve várakozásokon alapulnak.
Azt gondolom, hogy nem kellene kettős mércét alkalmazni. Ha kimondjuk, hogy az mnypt. rossz, akkor ugyanolyan vacak lépés az Szja csökkentés (mindkettő hasonló mértékű hitelfelvételt generál, bár fenntartom, hogy az mnypt-nek a jövőben biztos bevétele van, az SZJA esetében nem tudni).
Ha meg jó lépés az SZJA csökkentés, az mnypt is ugyanolyan, hiszen nagyságrendileg ugyanakkora terhet jelentenek a költségvetésnek. Tehát amit kiszámoltok az mnypt-re, ugyanaz igaz az Szja csökkentésre.
Bár azt látni lehet, hogy míg az mnypt. az ország nagyobb részének jó (lakosság, több mint fele és ez nő az idő előrehaladtával akár 100%-ra), addig az SZJA csak a társadalom 10-20%-nak jó egyértelműen, és nem valószínű, hogy valaha eléri a 100%-ot.
Ezt és az mnypt-ék tőkepiacra (tőzsdére) való potenciális hatását (jelentős mértékben erősítheti a szabályozás átalakításával) figyelembevéve, ha választani kellene (mert pl. nem bírja a költségvetés), egyértelmű lenne melyiket kellene választani (félretéve rövid távú egyéni érdeket).
"az allami nyugdijon mikor volt 5% kezelesi koltseg? "
A nyugdíjintézet nem kezel vagyont.
A nyilvántartást sem tudják rendesen megoldani. Jelenleg is párhuzamosan végzik a nyilvántartást az APEH-el.
Ezekhez a feladatokhoz mérd a működési költségét. Ha csak az egyéni számlát vezetik be, már attól is jelentősen nőni fog a működési költségük, ha egyáltalán meg tudják oldani.
"Nem ezt mondtam. Azt mondom, hogy a manyupok fenntartása qrva sokba került, többe, mint ami jót neked jóváírtak, vagyis feleslegesen szórták rá a pénzt. "
Miert, szerinted az allam nem szorja el a penzt meg jbban? :)
Egyebkent pedig a gazdasag akkor mukodokepes, ha a szolgaltatast nyujto penzert vegzi szolgaltatasat, nem inhyen. Ingyenebed nincs
Az a mondjuk 25 eves, aki ma visszalep, s elmegy 65 eves koraban nyugdijba meg 20 evig nugodtan kaphatja a nyugdijat, vagyis a hozza kapcsolodo implicit adossagot 40 ev mulva kezdi torleszteni az allam, es mondjuk 60 ev mulva fejezi be.
hat ez megint ordas tevedes, az mnyp-k kevesebb allampapirt vettek, mint amekkora hianyt generaltak, hiszen egyeb eszkozokbe s fektettek, pl. Reszveny.
magánnyugdíjpénztárban maradóknak
Először is furcsa nekem, hogy 12 év elteltével kezdenénk vitatkozni egy rendszerről, hiszen eddig senki nem emelte fel a szavát, hogy milyen káros és rossz. Azt látni lehet, hogy a FIDESZ sem ezért tette most. Az előzmények, a kapkodás, az átgondolatlanság egyértelműen erre mutat, az hogy most mindenféle fedősztorit, illetve UTÓLAGOS okot (pl. államadósság) kitalálnak kicsit parasztvakításnak tűnik.
Ráadásul a nyugdíj téma pont egy hosszútávú kérdés, ahol 15-20 év felkészülés szükséges, ha változtatni akarunk, vagyis a rendszert nem lehet egyik pillanatról a másikra megváltoztatni egy bizonyos társadalmi csoport súlyos érdeksérelme nélkül.
1998-ban ez a folyamat indult el a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében, vagyis a nyugdíjjárulékok bizonyos részének magánszámlára helyezése fejében a jövőben (15 év múlva – ebből telt el 12 év) az államnak kevesebb nyugdíjat kell fizetnie, ezáltal csökkentve az akkori költségvetésekre nehezedő kötelezettségeket.
Az, hogy a rendszer szabályozása hogy alakult, a hozamok a szabályok miatt mekkorák, ennek megvitatása már NEM KÉPEZNÉ e topik tartalmát, mert szorosan nem kapcsolódik hozzá. A hibás kormányzati döntéseket lehet bírálni, de azok nem érintik a magánnyugdíjpénztári reform alapelvét.
Mint ahogy az sem, hogy a rendszer bevezetésével keletkező költségvetési lyukat 12 év alatt semelyik kormány nem foltozta be, nem tett lépéseket ennek érdekében, vagyis újból a kormányzati döntéseket kritizálnánk a mi lett volna ha kérdésekkel. (nem függhet ettől az alapelv megítélése, és soha nem is támadták ezért)
Az sem lehet indok, hogy mostanra derült ki milyen terheket jelent a rendszer, hiszen egyértelműen mérhető, kalkulálható volt a költségvetési bevétel kiesésé mértéke, ez nem zavarta a 98-tól kormányzó FIDESZ és az utána következő szoci kormányokat sem.
Így ennek feszegetésének sincs sok értelme, és mivel a 12 év alatt a rendszer nem kapott kézzelfogható, publikus kritikát semelyik politikai oldalról hihettük azt, hogy teljesen elfogadott és örök. Ezáltal és ennek hatására alakítottuk ki életberendezkedésünket, életvitelünket, hoztunk bizonyos döntéseket. (emiatt lett volna fontos, hogy ennek folytatására tényleges lehetőséget adott volna az állam)
12 évet haladtunk egy úton, amiről szűk két hónap alatt eldöntik, hogy mégsem jó, az ismert okok alapján, minősíthetetlen feltételeket és döntési helyzetet adva az állampolgároknak.
igen van elkeseredettség bennem ezt látva – talán hiányzik:
a szakmai, társadalmi egyeztetés,
a nem kapkodó és improvizáló törvénykezés,
a megfelelő felkészülési idő meghagyása,
a tanulmányok,
a tényleges és fair döntési lehetőség a szabad választásra,
a változtatás jövőbeni hatásainak pontos és teljeskörű (ennyi idő alatt ez is lehetetlen) felmérése,
a hosszabbtávú gondolkodás a költségvetés tervezésében,
a kiadás-bevételi oldal figyelembevételével, azon elv, hogy ha a kiadás csökkentés lehetőséget ad, csökkentsük a bevételeket,
a kormányzati stílus és kommunikáció stb.
egyszóval e topik nem közgazdasági vitafórum lenne,
aki ellene van (így hirtelen a semmiből) az mnypt. rendszernek ne olvassa, nyugodtan kerülje el, hiszen nem térítés a célja a topiknak.
aki esetleg ingadózik, elolvashatja, de ne ez alapján döntsön, hanem saját meggyőződése alapján, hiszen a döntése következményét csakis ő viseli majd.
Ha szükséges volt a topik létrejötte az jó, ha meg nem, eltűnik ez is a süllyesztőben:).