Aki akar, annak még van egy éve lakást venni, de később valószínűleg a mostani áraknál csak jóval drágábban tud majd - véli Zsiday Viktor.
Mind a kereslet, mind a kínálat oldaláról nagyon megalapozottnak tűnik egy többéves, komoly emelkedő trend, legalább 50 százalékos áremelkedéssel - állítja Zsiday Viktor az Mfor.hu-n megjelent írásában. (Amint arról beszámoltunk, egyes lakástípusok esetében már érzékelhető némi drágulás.)
Az ismert befektető szerint a következő tényezők indokolják az áremelkedést az ország központi régiójában és néhány nagyvárosban:
soha nem építettek ilyne kevést Magyarországon, mint mostanában,
bár az ország népessége csökken, a nagyvárosokba, ezen belül is különösen Budapestre továbbra is pozitív a migráció,
elindult a reálbérek növekedése, és várhatóan ez a következő években is így marad,
szinte soha nem volt még ilyen olcsó a forinthitel, mint most, több nagyobb bank is 6 százalék alatti szinten kínálja a jelzáloghiteleket,
az alacsony betéti kamatok miatt kényszerűségből a megtakarítók is az ingatlanpiac felé fordulhatnak.
Zsiday ugyanakkor megjegyzi: az újonnan érkező keresletnek először ki kell pucolnia a bedőlt hitelből visszamaradt lakásokat, az évek óta eladni kívánt ingatlanokat, stb. Ez a folyamat jó pár hónapig eltarthat, de utána hirtelen nem lesz kínálat, és a folyamatosan jelentkező kereslet hatására az árak egyszercsak fel fognak robbanni - véli a befektető. Úgy látja: aki akar, annak még van egy éve lakást venni, de később valószínűleg a mostani áraknál csak jóval drágábban tud majd.
A cikk tele van tévedésekkel és az orbán kormány folyamatos dezinformációjának része. Állitásai: - az oroszok az energiaárak hosszú távú haszonélvezői többlet bevételekkel. Nem igaz. Az olajból származik nagyobb bevétel. Most már az ár alig magasabb mint egy éve és a korábbi szállitások töredéke megy most már európába. A gáz ára a tavalyi kétszerese, de a szállitások a töredékére estek vissza, igy a bevételek ma már alacsonyabbak mint tavaly. Más irányba nem tudják eladni a szállitási útvonalak kapacitása véges. - az oroszok el vannak mint hal a vizben. Részben mert a szankciók nem hatnak, részben mert azok több kárt okoznak Európának mint az oroszoknak. Nos. 2014 óta az oroszok nem fejlődnek. (GDP vissza esett) Egyre kevésbé férnek hozzá azokhoz a technológiákhoz, amelyek nélkül nincs komoly fejlődés. Ami pillanatnyilag a legfeltünőbb, hogy a hadiipar az elmúlt 8 évben egy helyben toporog. Krim megszállása előtt büszkén mutatták a világ legmodernebb harckocsiját. terv szerint le kellett volna gyártani az első sorozatot 2 éven belül. Ma már a nehézharckocsik többségét le kellett volna erre váltani. Ehelyett most reaktiválják az 1974-ben utoljára gyártott T62-eseket. Európa tervezett 2-3%-os jövő évi gazdasági fejlődése is a múltté. ma már örülnénk annak is ha megússzuk a recesssiót jövőre. De ez egy luxus probléma ahhoz képes amivel mostanában még erősebben küzdenek az oroszok.A mi jelenlegi problémáinkat az okozza, hogy orbán, aki Gyurcsányt még azért kritizálta, hogy túl szoros kapcsolatokat tart az oroszokkal, ma már teljes egészébe kiszolgáltatta az országot az oroszoknak. Még az atomerőművet is velük épitteti. Az elmúlt 12 évben egy lépést sem tett az energiabeszerzés diverzifikálása irányába. (A déli áramlaton is orosz gáz jön) - A NÁTÓ (és a csatlakozó országok) az okai annak, hogy putyin támadni kényszerült. Ezzel szemben az igazság:Putyin több izben megtámadta 1990- óta szomszédait. csak azok úszták meg akik NATO tagok lettek. Ma már a Finnek is csatlakoznak, pedig 1 évvel ezlőtt még 70%-uknak esze ágában sem volt ezt a csatlakozást jóváhagyni. Mert belátták ők is, hogy aki nem csatlakozik az hülye. Ezt Putyin verte be bele a szomszédok fejébe. Kazahsztán az egyik olyan szomszéd, amely most éppen látványosan távolodik Putyintól. De a többiek sem lelkesek. Kivéve a fehérorosz diktátor, Lukasenko. Putyin szvesen állitja be háborúját mint a fejlődő világ érdekében inditottat az USA hegemóniája ellen.Ezt Boros úron kivül kevés oroszág vezetői gondolják igy. A tegnapi ENSZ szavazásnák 143 tagállam itélte el az oroszokat és csupán 5 támogatójuk maradt (Könnyen összejön hogy az oroszokon kivül kik voltak a négyek, de még a szerbek is ellenük szavaztak.) https://szmsz.press/2022/10/13/szerbia-is-megszavazta-az-oroszorszagot-elitelo-ujabb-ensz-hatarozatot/
"Nyugati irányból a szél minket is megcsapott, de a háborúhoz történő semleges hozzáállásunk legalább a mennyiségi áruhiányoktól megóvhat. Az EU ezt a relatív előnyünket a nekünk járó uniós források mindenáron való visszatartásával akarja elvenni, fizetésimérleg-problémát és ezáltal gyenge forintot és inflációt ránk zúdítva. Az EU-források pótlására ezért mintegy büntetésként a legendás „piachoz” kell fordulnunk, korábbi megalapozott terveink egy részére nem jut finanszírozás, azokat halasztani kell." A szerző közgazdász Tehát valószínűleg tartós lesz az infláció, úgyhogy PMÁP 2029/I és figyelés.
Hogy mi lehet a tervük?Azt nem tudom, de hogy az infláció tartós lesz azt Dr Boros Imre közgazdász is megerősíti: "véráldozat az ukránoké, az anyagi terheket viszont a Nyugat viseli. A háborús infláció vámszedői Dr BOROS IMRE 2022.09.26. 08:52 Nem az a cél vezet, hogy általánosságban jellemezzem a háborúk idején óhatatlanul lábra kapó inflációs folyamatokat. Kifejezetten az orosz–ukrán háború kapcsán veszem az inflációt vizsgálat alá, és megkísérlem a válaszadást arra a kínzó kérdésre, hogy a szinte világméretűvé dagadt inflációból kik húzzák a fő hasznot és kik annak teherviselői. Jól látható ugyanis, hogy a harcoló felek körül hatalmas a nyüzsgés, márpedig a háborús harctéri cselekményektől személyesen általában mindenki szeret távol maradni, de a kínálkozó hasznokat senki sem veti meg.Így van ez ma is. Közel a tűz melegéhez, de ne olyan közel, hogy meg is égjünk: ez a lényege a nagy nyüzsgésnek. Az Ukrajna ellen hadműveleteket indító Oroszország biztonsági stratégiai érdekeit látta veszélyeztetve, amit már a kezdeteknél több világpolitikai jelentőségű ország is méltányolt. Ennek megfelelően nem is szavazták meg az orosz támadást elítélő ENSZ-határozatot vagy éppen tartózkodtak. A Szovjetunió és a csatlós országok kommunista rendszereinek összeomlása 1990 körül a Varsói Szerződés megszűntét is eredményezte. A vele szemben álló katonai tömb, a NATO viszont nem szűnt meg, mi több, azóta fokozatosan araszol kelet felé. Ma már volt szovjet tagköztársaságokat is tagjai sorában tud és Ukrajnára is ez a szerep várt volna.Amikor szóba került, hogy a NATO-tagság már esetleg Ukrajnára is kiterjed, az oroszok ezt nem minden alap nélkül tekintették alapos biztonsági fenyegetettségnek. A kitört háborút ha a fegyverek nyelvén nem is, de az állásfoglalások megosztottsága és a háború utáni gazdasági mozgások okán célszerű egyfajta furcsa világháborúként, hibrid küzdelemként tekinteni. Ebben a furcsa, hibrid, világméretű küzdelemben az ukrán fél proxiként (megbízott) a Nyugatot képviseli. A véráldozat az ukránoké, az anyagi terheket a Nyugat viseli. A Nyugat és a nem-Nyugat jelenleg egyetlen fegyveres fronton küzd, de nem fegyveres módon a hadakozás szinte az élet minden területére, gazdaságra, médiára kiterjed.Eközben a feleket (a fegyveres küzdelemben részt nem vevőket is beleértve) elöntötte az infláció. A kárvallottaktól komoly összegek folynak emiatt a nyertesekhez. Nagyon komoly érdekek fűződnek ahhoz, hogy a konfliktus és így az infláció is tartós legyen. Külön említjük az úgynevezett maginflációt mint minden infláció hajtóerejét, motorját, amire a további áremelkedések épülnek. Két, a világpiaci kereskedelemben alapvető árucsoportról, az élelmiszerekről és az energiahordozókról van szó a maginfláció kapcsán. Mindkét csoport fő termékeit megtaláljuk a tőzsdén jegyzett áruk között (gabonaneműek és energiahordozók).Közhely, hogy a nemzetközi tőzsdéken az árak alakulása alapvetően a pénz mozgásától függ. Ha az adott árucikkre nagyobb pénz, azaz kereslet irányul, az árak mennek fölfele és fordítva. Tekintettel arra, hogy a jegyzések dollárban történnek, a tőzsdéken a dollár mozgása határozza meg az árakat. A tőzsdei termékekre irányuló kereslet nagyságáról pedig a magánszektor dollárnévtelenségbe burkolózó urai döntenek. Ha ráadásul még a maginflációs mozgást beindító termékek előállítását is jórészt kontrollálják, nem nehéz belátni, hogy az infláció elindításának mi a mechanizmusa. Nem más, mint a magtermékek piacára szánt pénz (kereslet) növelése, illetve az ugyanoda irányított árukínálat szűkítése.Ez a kiválóan irányított modell nagyon jól működött. Ennek a pazar pénzgyártásnak akasztotta meg olajozott, évtizedes működését Putyin színre lépésével Oroszország azzal, hogy a világgazdaság energiával és újabban alapélelmiszerekkel történő ellátásában megkerülhetetlen szerepet vívott ki magának. Egy egész kontinens, nevezetesen Európa az orosz energiaszállításokat nem képes nélkülözni, de a valaha 40-50 millió tonna gabonaimportra szoruló hajdani Szovjetunióból kiváló Oroszország ma hasonló nagyságrendben exportál gabonát. Kínálati oldalon tehát az oroszok mindkét magtermékcsoportban megkerülhetetlenek.Megtört a kényelmes „piaci” pozíció, vissza kellene azt szerezni. A korábbi századokban bejáratott nyílt fegyveres út nem járható, rá kell térni a már többször begyakorolt proxi hadviselésre, amikor a megbízott proxi végzi el a piszkos feladatot. Ukrajna pedig több mint egy évtized óta fokozatosan belenőtt ebbe a szerepbe. Az ügyet már csak gondosan színre kellett vinni. Ez is sikerült, hiszen a biztonsági érdekeiben fenyegetett Oroszország megtámadott egy független országot és agressziót követett el, semmi kétség.Ukrajnát a konfliktusra fel kellett készíteni, ami 2014 óta már nagyon intenzív szakaszba lépett. A felkészítés minőségét jelzi, hogy a várakozásokkal szemben Oroszország csak részben érte el katonai céljait, és azokat is nagy veszteségek árán.A hosszan elhúzódó konfliktusnak és az ebből keltett inflációnak több haszonélvezője is van. Mindenekelőtt a nemzetközi fegyverlobbi, főként az Egyesült Államokban. A gáláns fegyveradományok költségeit Amerika adófizetői állják. Az államadósság kamatait fedezni hivatott társasági adókat Donald Trump ugyan csökkentette, de Joe Biden visszaemelte, sőt Európát is erre kényszeríti. Hatalmas bevételekhez és csillagászati profitokhoz jutottak az energetikai cégek. Mindkét csoport részvényesei gondoskodtak láthatatlanságukról. Nettó nyertes Oroszország is, hiszen mindkét nyertes sztár-árucsoportban nagy piaci szereplő eladóként. Az ukránok potenciális haszna a gabonán viszont azzal úszott el, hogy a korábban bérlőként, ma meg tulajdonosként irdatlan termőföldterületeket megvásárló, a fegyver- és olajcégekkel kibogozhatatlan tulajdoni összefonódásban lévő agrárkolosszusok immár saját termésüket vitték piacra. Tizenhétmillió hektár (170 ezer négyzetkilométer), kiemelkedően magas termőértékű földet vásároltak. Ezt hasonlítsuk hazánk 93 ezer négyzetkilométernyi összterületéhez!Európának nem volt érdekeltsége a konfliktusban, hiszen az oroszoktól mindkét árucsoportból, főként az energiából bőséggel vásárolt. Ennek ellenére iszonyú veszteség érte és fogja érni az EU országait azért, mert a konfliktus fűtéséhez folyamatosan adja a nyersanyagot hisztérikusan mantrázott szankciós politikájával. Az EU éppen azokat az orosz termékeket szankcionálja, amikre nagyon nagy szüksége van. A sokkal kisebb kínálat árrobbanást eredményezett. Ennek már jól érzékelhető, tovagyűrűző hatásai vannak a mindenre kiterjedő áremelkedésekben.Európa úgy járt, mint a viccben Lajos, aki betévedt a kocsmába, ahonnét a mulatozók a számla elől szépen kereket oldottak, így a kocsmáros a teljes számlát az ő nyakába varrta… Akit pedig büntetni akarnak a szankciókkal, a kisebb értékesített mennyiségeken is több bevételhez jut a magas árak miatt. Európa önként magára vállalta a konfliktus költségeit, politikai elitje viszont az egészet a lakosságra hárítja. A többlethaszon pedig a pénzügyi elithez vándorol."
Simán lenyomja a propaganda a torkukon, a 3 millió birka, Győzikével az élen a vérét adná a puhos csuti tolvajtörpééer. Tapsolni fog a békemeneten 100 ezer ember, ha jönnek a megszorítások.
Mind a ket otp topic Szerintem valami woodo , fidesz imado szervezet 😀 volt mar ott , hogy a vitya tamassza az otit 8k nal, meg iden lesz 12k , es kulonben is mit kepzelek, hogy kritizalom a kormanyt es gazdasagpolitikajat es az oti megint lesz 20 k, stb😀
Pedig Berlini is ezt nyomta idén hónapokon át, hogy mekkora üzlet büfire venni új lakást, mert csak emelkedni fog, mert építőanyag ár és munkaerő. Aztán felébred a büfi, és kiderülhet, hogy mégse.
otp topicból: "Visszatérve az ingatlanhoz: a haverom 65 milláért vett lakást néhány hónapja, kiadásra, mint befektetés, óvatos, lecsekkolja a jelentkezőket, 250.000 plusz rezsi a díj, nem talált komoly albérlőt, kéri a havi fizetési adatokat, stb. talált egy céget, aki mindent intéz, de havi 190.000 kap., mikor kijött a 11,70% állampapír hülyét kapott, osztott szorzott, feltette a 65 millás lakást 85 milláért eladásra egy weboldalra, egy jelentkező volt eddig. aki háromszor megnézte a lakást, egy házaspár, aztán felhívták és azt mondták 60milláért megveszik azonnal viszik a pénzt érte. A lényeg lehet dobálózni a számokkal, egy ingatlan annyit ér amennyiért megveszik, plusz manapság nem egyszerű biztonsággal kiadni sem. "
viagerim.eu leviager.eu viagerbel.be trevi.be ..... rengeteg oldal van nalunk. A szivas, hogy sokan indexalt havi osszeget irtak ala vetelkor az elmult evekben, mivel kb 0% volt a kamat. Na, ok most bajban lesznek. Meg az is, aki most igy akar eladni. Ugyhogy azert van/lesz gond nyugaton is. Raadasul itt hozzaszoktak az emberek, hogy nem tesznek felre, mert keresnek eleget.
Lakás/Ingatlan árak topik
Lakásárrobbanást vár Magyarországon a guru.
Aki akar, annak még van egy éve lakást venni, de később valószínűleg a mostani áraknál csak jóval drágábban tud majd - véli Zsiday Viktor.
Mind a kereslet, mind a kínálat oldaláról nagyon megalapozottnak tűnik egy többéves, komoly emelkedő trend, legalább 50 százalékos áremelkedéssel - állítja Zsiday Viktor az Mfor.hu-n megjelent írásában. (Amint arról beszámoltunk, egyes lakástípusok esetében már érzékelhető némi drágulás.)
Az ismert befektető szerint a következő tényezők indokolják az áremelkedést az ország központi régiójában és néhány nagyvárosban:
soha nem építettek ilyne kevést Magyarországon, mint mostanában,
bár az ország népessége csökken, a nagyvárosokba, ezen belül is különösen Budapestre továbbra is pozitív a migráció,
elindult a reálbérek növekedése, és várhatóan ez a következő években is így marad,
szinte soha nem volt még ilyen olcsó a forinthitel, mint most, több nagyobb bank is 6 százalék alatti szinten kínálja a jelzáloghiteleket,
az alacsony betéti kamatok miatt kényszerűségből a megtakarítók is az ingatlanpiac felé fordulhatnak.
Zsiday ugyanakkor megjegyzi: az újonnan érkező keresletnek először ki kell pucolnia a bedőlt hitelből visszamaradt lakásokat, az évek óta eladni kívánt ingatlanokat, stb. Ez a folyamat jó pár hónapig eltarthat, de utána hirtelen nem lesz kínálat, és a folyamatosan jelentkező kereslet hatására az árak egyszercsak fel fognak robbanni - véli a befektető. Úgy látja: aki akar, annak még van egy éve lakást venni, de később valószínűleg a mostani áraknál csak jóval drágábban tud majd.
link