A brit kormány lecsap a palagáz-kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokra
A brit kormány bejelentette, hogy ezentúl közvetlenül adja ki az engedélyt palagáz kitermelésére, annak érdekében, hogy megkerülje a gyakran túl lassú és vonakodó helyi hatóságokat.
A kormány ezen kívül lecsap a palagáz-kitermelést akadályozó önkormányzatokra is. Különösképpen azokat az önkormányzatokat szeretnék azonosítani, akik túllépik a kitermelési engedélykérelem elbírálására adott 16 hetes törvényi határidőt. A kormány szintén hozzáférhet majd az engedélyezési dokumentumokhoz azokban az esetekben, amikor a kitermelésre vonatkozó engedélyt elutasították, de a döntést kifogásolta a vállalat, ami engedélyt kért a fúrásokra.
A konzervatív kormányfő, David Cameron kabinetje lelkes támogatója a palagázhoz kapcsolódó fejlesztéseknek, mivel úgy vélik, hogy az olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló energiaforrásra alapozva a gazdaság is bővülhet. De az ambícióik ütköznek a palagáz kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokkal, akik eddig felelősek voltak az engedélyek kiadásáért. (Le Figaro)
"Mit kell (másképp) tudni a „klímaváltozás”-ról? 1. Nem nincs, hanem van. Persze eddig is volt, de ez most más. 2. Nem „globális felmelegedés”, hanem a szélsőségek növekedése. 3. Nem „klímaváltozás”, hanem komplex környezeti összeomlás. 4. Nem csak környezeti összeomlás, hanem gazdasági-társadalmi rendszereink összeomlása is. 5. Nem környezet- és/v. természetvédelmi probléma, hanem értékrendi alapú gazdasági probléma, népjóléti és nemzetbiztonsági kérdés. 6. Nem „majd” baj lesz, ha így haladunk tovább, hanem a baj elkezdődött. 7. Nem a CO2 növekedése a baj, hanem az a rendszer, ami létrehozza a CO2 arányának növekedését – és a többi válságjelenséget. 8. Nem a gázokon múlik, hanem a vizeken, tehát a felszínborításon, tehát a tájhasználaton, tehát az ember-Természet viszony értékrendi szintjén. A klímaszabályozás eszköze a víz. A vízszabályozás eszköze a tájhasználat. 9. Nem lehet a bajt megoldani a tünetek /jelenségek kezelésével, hanem a teljes rendszer átlátásával és átalakításával, az értékrend – struktúra – működés szintjein. 10. Nem számít kezelésnek a tünetekről való beszélgetés, akkor sem, ha az nemzetközi konferenciák sorozata, hanem a másképp gondolkodás és cselekvés (tájhasználat) járna gyógyulással. 11. Nem lehet rendszeren belül megoldást találni, mert a baj rendszerszerű, hanem egy másik rendszer felépítése a megoldás. Rendszeren belül hamis helyzetértékelés van és tehetetlenség, rossz és félmegoldásokkal, aminek tünete a klímaszorongás. 12. Nem igaz, hogy nincs megoldás, hanem van: a megoldás egy új rendszer. A katarzis (szembesülés) majd az értékrend (struktúrák, működés) visszatermészetesítése.Balogh Péter, gazdálkodó geográfus, a SZÖVETség az Élő Tiszáért Egyesület elnöke"
Jó film, de vannak benne féligazságok. Végig olvastam a kommenteket is, de ott látszik, hogy a nem szakemberek tapsolnak, de aki tényleg gazdálkodik, nem mindennel ért egyet. Talán a legfontosabb, hogy trágyáznak, ami tényleg jó dolog, de mennyi állat kellene, ha mindenki ezt csinálná? A két kiásott gödör összehasonlítása meg nevetséges, hiszen a talaj összetétele szinte méterenként változik. Forgatás nélkül a gyommagok fennmaradnak, így sokkal több vegyszerre van szükség. A sok trágya sem jó, mivel a nitráttartalom sem jó az egészségnek.
2010-ig a föld termőtalajának 80%-át tettük tönkre. Ez így elég ijesztően hangzik. Ott a klímaváltozás és még ez is? Tegnap akadtam rá erre a 2019-es dokumentumfilmre. https://youtu.be/i61OHaVRhiw Érdekes dolgokról beszélnek benne. A szántás hogy teszi tönkre a talajt, hova tünnek a méhek, meg ilyenek.
jahh, most azt vették észre hogy regenerálódott a nagy korallzátony, remélem sikerül majd valahogy az emberiség környezetpusztító életmódjával megmagyarázni
Az ausztrál tűzoltó azt mondta,hogy ezek a bozóttüzek azért ekkora mértékűek, mert a kedvező időjárás miatt, nagyon benőtte az aljnövényzet a környéket. Valamikor kopár részek voltak, amik megakadályozták a tüzek terjedését. Mivel ez most megsemmisült és visszaállt az eredeti állapot, ott nem lesz ekkora tűzvész.
Egyre gyakoribbak és pusztítóbbak az óceáni hőhullámok , írtaLehoczky Annamária 2021-06-08 , A globális klímaváltozás miatt nemcsak a szárazföldeken gyarapodnak a rekord magas hőmérsékletek és szokatlanul meleg időszakok, de ugyanez megfigyelhető az óceánokban is. Mára a nagy intenzitású tengeri hőhullámok gyakorisága 20-szorosára nőtt az iparosodás előtti időkhöz képest, amihez az ember okozta éghajlatváltozás jelentős mértékben hozzájárult. Modellszámítások szerint egy 3 °C-kal melegebb Földön 1-10 évente többször lehetnek olyan nagy tengeri hőhullámok, amelyek korábban jellemzően több száz vagy ezer évente csak egyszer fordultak elő. Ezek az események már ma is jelentős károkat okoznak a tengeri ökoszisztémákban, tömeges állománypusztulást, elvándorlást és az egész ökológiai rendszer átrendeződését előidézve. A halállomány megtizedelődése és a fajok elterjedési területének eltolódása – túlhalászattal és szennyezéssel kombinálva – az élelmiszerbiztonságot is fenyegeti. , https://masfelfok.hu/2021/06/08/egyre-gyakoribbak-es-pusztitobbak-az-oceani-hohullamok-klimavaltozas/
A kamera előtt sírja el magát Ausztrália egyik vezető korallzátony-kutatója David Attenborough legújabb filmjében. A Breaking Boundaries: The Science of Our Planet című filmet június 4-én mutatják be világszerte a Netflixen.Nem ez az első alkalom, hogy Attenborough nem a Föld szépségeit, hanem a pusztulását mutatja be, de ezúttal azokon a kutatókon és tudósokon keresztül, akik ezeket a veszélyben lévő természetes környezeteket tanulmányozzák. A filmben felbukkannak tudósok, akik az olvadó jéghegyekkel, az Amazonas pusztulásával, a biodiverzitás eltűnésével foglalkoznak. És a dokumentumfilm különös figyelmet szentel Ausztrália „pokoli nyarának” 2019-ben és 2020-ban, amikor a példanélküli bozóttüzek végeztek hatalmas pusztítást az élővilágban, és a korallzátonyoknál is minden korábbinál nagyobb elhalást tapasztaltak.A Netflix szerint a dokumentumfilm korunk legfontosabb tudományos felfedezését mutatja be: azt, hogy az emberiség túllökte a Földet azokon a határokon, amelyek a civilizáció kezdetétől, tízezer éven át a stabilitását biztosították. https://www.youtube.com/watch?v=Gb6wQtNjblk&feature=emb_logo&ab_channel=Netflix
Vedd komolyan légy szíves. Ugyanott írták hogy Gáspár Evelin hátulról is megmutatta magát tangás fürdőruhájában, ami egyes kommentelők szerint túlzás. Ebből is látszik hogy igazat szoktak írni.
Törölt felhasználó2021. 06. 03. 23:42
#1592
ár hogy ez is kamu mint a viruskamu,,találgat itt mindenki bizonyitékok nélkül
DÖBBENETES VIDEÓ KÉSZÜLT A KLÍMAVÁLTOZÁSRÓL . Olvadó gleccserek, zsugorodó esőerdők és egyre csak növekvő óriásvárosok – a Google Earth videója a legrosszabbat mutatja be nekünk. . A Google Earth Timelapse tulajdonképpen a megdöbbentő valósággal szembesít minket, azzal, hogyan változott meg bolygónk felszíne az elmúlt 37 év évben – írja a Drive Magazine. Az oldal működése egészen egyszerű: . https://hamuesgyemant.hu/kivancsi/vilag/klimavaltozas-video-google-earth/video
Közel 50 fok volt hétvégén a Közel-Keleten - Nagy területen 45 fokot meghaladó forróság volt hétvégén a Közel-Keleten.Múlt héten erőteljes déli áramlás alakult ki Oroszország európai területei fölött, a sarkkörön túl is 30 fok fölé emelkedett a hőmérséklet. Május 20-án az északi szélesség 67,6 fokán fekvő Nar'Jan-Mar állomáson 31,7 fokot mértek, ami több mint 4 fokkal magasabb a korábbi májusi rekordnál (27,8 fok).. . Szombaton az Egyesült Arab Emírségeknben található Sweihanban volt a legmelegebb, 49,6 fok. . https://www.idokep.hu/hirek/kozel-50-fok-volt-hetvegen-a-kozel-keleten
Egy bangladesi szemétlerakóból hatalmas mennyiségű metángáz ömlik a levegőbe szüntelenül, amelyet egy emissziók után kutató cég szakemberei azonosítottak be műholdas megfigyelések segítségével. A szakemberek becslései szerint óránként 190 ezer darab belsőégésű személyautó használatából eredő károsanyag-kibocsátással egyezik meg a most megfigyelt szennyezés mértéke. Az ország környezetvédelmi minisztériuma vizsgálatot indított az ügyben. https://www.portfolio.hu/gazdasag/20210426/hatalmas-szennyezest-azonositott-egy-muhold-190-ezer-auto-bocsat-ki-ennyi-karosanyagot-orankent-480350
Törölt felhasználó2021. 04. 15. 14:42
#1582
állitolag jön a globális lehülés zirc21cm ho április 15.33cm volt.tegnap,de az is lehet hogy globális melegedö lehülés jön.
Nagyszabású klímavédelmi rendeleteket írt alá szerdán Joe Biden új amerikai elnök, amelyek célja egyebek mellett a tiszta energiaforrások részesedésének növelése, a károsanyag-kibocsátás visszaszorítása.A tájékoztatás szerint az elnöki rendeletek főbb célként tűzik ki a szövetségi tulajdonban lévő szárazföldi és vízi területek legalább 30 százalékának megőrzését az élővilág védelme érdekében. Emellett visszavágják a fosszilis energiahordozók számára nyújtott támogatásokat. Egyelőre nem teljesen világos, hogy ez pontosan melyik szubvenciókra vonatkozhat, az iparági adókedvezmények egy jelentős részének eltörléséhez ugyanis kongresszusi jóváhagyás szükséges. Biden ideiglenes tilalmat hirdetett arra vonatkozóan, hogy újabb szövetségi területeken engedélyezzék a kőolaj- és földgáz-kitermelést. Továbbá támogatni kívánják a tiszta energiára való átállást, elektromos autókra cserélnék a kormányzat járműparkját, elő akarják segíteni a tudományos kutatásokot, illetve megsegítenék az ipari szennyezés által leginkább érintett, jellemzően alacsony jövedelemmel rendelkező, kisebbségi közösségeket. Az elnök április 22-re, a Föld napjára nemzetközi klímaügyi csúcstalálkozót hívott össze. Végül arra is kitért a rendeletekben, hogy a klímaügyi megfontolásokat nemzetbiztonsági prioritásnak kell minősíteni és a külpolitika lényeges elemévé kell tenni. Ezt szolgálja az is, hogy tárcaközi munkacsoportot hoznak létre Gina McCarthy, az új elnöki csapat éghajlatügyi vezetőjének irányításával. A Fehér Ház leszögezte: mind rövid, mind hosszú távon határozott fellépésre van szükség ahhoz, hogy a világ elkerülje a katasztrófát. Elemzők szerint az intézkedéscsomag éles szakítást jelent az előző amerikai elnök, Donald Trump politikájával, aki a környezetvédelmi és más szabályok lazításával csúcsra akarta járatni a kőolaj- és földgáz-kitermelést az Egyesült Államokban. A nemzetközi közösség és a környezetvédelmi szervezetek üdvözölték, a nagy amerikai olajvállalatok azonban élesen ellenzik Biden klímavédelmi terveit, utóbbiak szerint a tervezett új előírások munkahelyek millióiba és dollármilliárdokba fog kerülni az országnak. Az intézkedések támogatói viszont úgy vélekednek, hogy a zöld energiafordulat több munkahelyet fog teremteni, mint amennyit felszámol. Joe Biden az elnökválasztási kampány során azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok gazdaságát 2050-re karbonsemlegessé kell tenni.
Klímakutatók már évek óta jelezték, hogy Brazília erdőségeinek, köztük trópusi erdők egy része hamarosan szénelnyelőből szénkibocsátóvá válik, mivel a térségben emelkedik a hőmérséklet és folytatódik az erdők felégetése. Brazil kutatók az ország délkeleti részén fekvő Minas Gerais 32 erdőségében 1987-ben kezdték el mérni a szén-dioxid-elnyelést és –kibocsátást. A máig nyúló mérések eredményéből kiderült, hogy az erdők 2,6 százalékkal kevesebb szenet nyeltek el 2020-ban, mint 1987-ben. Ugyanezen időszakban pedig a térségben mintegy 3,4 százalékkal több szén-dioxidot bocsátottak ki. . A térség ma már több CO2-t bocsát ki, mint amennyit elnyel, a fordulópont 2013-as év volt. . A kutatók szerint a problémára van megoldás: még a globális felmelegedés ellenére is lehetséges visszafordítani a folyamatot, ha megváltoztatják a földdel, erdőkkel való gazdálkodás módját – írja az MTI. Kezdeményezik, hogy a brazil kormány tiltsa be az erdők felégetését és támogassa az erdőtelepítést, és felhívták a figyelmet, hogy ha ezek a változások nem valósulnak meg, még több erdő válik szén-dioxid-kibocsátóvá, köztük az Amazonas-medence esőerdői.
Joe Biden, az Egyesült Államok megválasztott elnöke bejelentette, hogy országa heteken belül újra csatlakozik a párizsi klímaegyezményhez. Az USA – Donald Trump döntése nyomán – novemberben lépett ki az megállapodásból - írja az Euronews.
Európában az időjárási felmérések készítésének kezdete óta az idei október volt a legmelegebb - írja a Bloomberg. Ezt elsősorban a kontinens északi részén élők érezhették, mivel a globális felmelegedés miatt zsugorodik az északi-sarki jégtakaró, ami eddig hűtötte a felette lévő levegőréteget. Az öreg kontinens légkörének átlagos hőmérséklete 1,6 Celsius-fokkal volt a 30 éves történelmi átlag felett - idézte a hírügynökség a Copernicus Climate Change Service adatát. , Globális szinten 0,62 Celsius-fokos átlagos pluszt regisztráltak a Copernicus kutatói amivel az elmúlt hónap volt a harmadik legmelegebb október az elmúlt évtized októbereinek hosszú sorában. Ezzel egyben illeszkedett a sok éve tartó melegedő trendbe. Az októberi rekord nem volt meglepő, sőt, inkább várható volt - írta a Copernicus közleményében. A következő években további rekorddöntések követhetik az ideit. Kelet-Európa, Szibéria, Alaszka és a Tibeti-fennsík lakóit különösen meglephette az enyhe idő, de Dél-Amerikát és Afrikát is több hőhullám érte el. Sok amerikai megúszta az idei hőséget, mivel az USA középső és Kanada déli részén az átlagos alatt maradtak a hőmérsékletek. Az idei október volt a negyedik egymást követő hónap, hogy az északi-tengeri hajózási átjáró Oroszország északi tengerpartja előtt teljesen vagy részben jégmentes maradt. Májusban egy teherhajó átjutott ezen az útvonalon, amelyet normális esetben az évnek ebben a részében még blokkol a vastag jégtakaró.
Klímaváltozás
A brit kormány bejelentette, hogy ezentúl közvetlenül adja ki az engedélyt palagáz kitermelésére, annak érdekében, hogy megkerülje a gyakran túl lassú és vonakodó helyi hatóságokat.
A kormány ezen kívül lecsap a palagáz-kitermelést akadályozó önkormányzatokra is. Különösképpen azokat az önkormányzatokat szeretnék azonosítani, akik túllépik a kitermelési engedélykérelem elbírálására adott 16 hetes törvényi határidőt. A kormány szintén hozzáférhet majd az engedélyezési dokumentumokhoz azokban az esetekben, amikor a kitermelésre vonatkozó engedélyt elutasították, de a döntést kifogásolta a vállalat, ami engedélyt kért a fúrásokra.
A konzervatív kormányfő, David Cameron kabinetje lelkes támogatója a palagázhoz kapcsolódó fejlesztéseknek, mivel úgy vélik, hogy az olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló energiaforrásra alapozva a gazdaság is bővülhet. De az ambícióik ütköznek a palagáz kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokkal, akik eddig felelősek voltak az engedélyek kiadásáért. (Le Figaro)