PORTFOLIO FORUM

Korábban Horn Gy.-nak az volt a véleménye, hogy a "reformok" megvalósíthatóak, ha a kórháztörvényt sikerül tető alá hozni, ezen fog eldőlni a kérdés !

Rendezés:

Hozzászólások oldalanként:

20 40 60 80 100

első
-10
7
8
9
10
11
12
13
+10
utolsó

Törölt felhasználó 2008. 04. 22. 15:50

Előzmény: #5039 Törölt felhasználó

#5040

fidel,

Az érzéseid egyébként helytállóak, az átvevő biztosítónak valóban a zsebébe kell nyúlnia, és valóban ki kell pótolnia az "elveszett" tartalékot.

A kártalanítási - tudtommal - nem a csődbe került (tartalékhiányos) biztosítók helyett fizet, hanem azok helyett, akik valamilyen oknál fogva nem rendelkeztek biztosítással (nem kötöttek, nem fizették az esedékes díjakat, stb.). Ez is egy speciális tartalékból kerül kifizetésre, amit a kgfb biznicben résztevő biztosítók "dobnak össze" kötelező befizetéseikkel, az állományuk arányában. Ettől függetlenül lehetséges, hogy a tartalékhiányos/csődbe ment biztosítók helyett is helytáll a kártalanítási számla, ezt nem tudom biztosan.

Az eü-szolgáltatók esetében azonban nem ennyire kilátástalan a helyzet, nem feltétlenül kellene a betegeknek máshová fordulniuk, ha a szolgáltató csődbe megy/tartalékhiányos lesz. Ilyen esetben - a meglévő infrastuktúrát kellene másnak átadni, így a betegek ebből mit sem vennének észre.

Ez persze leginkább az önkormányzati/állami tulajdonú, de üzemeltésében magán szolgáltatókra vonatkozna, a magántőkéből alapított (nem privatizált) eü szolgáltatóknál nem lehetne ilyen szigorú szabályokat kiakítani. De valamilyen szabályozásra és felügyeleti szervre (nemcsak szakmai ÁNTSZ, hanem pénzügyi felügyeletre) szükség volna - szerintem.

Törölt felhasználó 2008. 04. 22. 13:09

Előzmény: #5038 Törölt felhasználó

#5039

Én azt gondoltam, hogy ennél rosszabb a helyzet és tartalékot kell majd képeznie az új biztosítónak az átvett ügyfélállomány alapján, illetve azóban volt olyan hír is, hogy a ki nem fizetett káresemények ellenében a MABISZ (Kártalanítási számla terhére) fizet majd...

(Az eü. ellátok vonatkozásában azonban továbbra is más a helyzet, ugyansi ha nem az adott intézményt, hanem csak a biztosítotti kört veszi át az új tulajdonos, az gyakorlatilag azt jelenti, hogy új helyre, javarészt új telepüésre kell majd menni az ellátásért, ha feltételezzük, hogy a biztoítói párhuzam megközelítőleg helytálló...)

Törölt felhasználó 2008. 04. 22. 12:21

Előzmény: #5037 Törölt felhasználó

#5038

Nem, nem megy csődbe.

Mielőtt csődbe menne - mert kiederül, hogy tartalékhiányos -, azelőtt a hiányos tartalékkal együtt kerülnek át a másik biztosítóhoz az ügyfelek, de a biztosítási kötelezettséggel együtt.

Az állaomány-átruházás nem csak az ügyfelekről, hanem az összes biztosítói kötelezettségről és az ügyfelek köveletéseiről is szól, azok is átkerülnek - mielőtt csődbe menne.

Annak idején az ING is átvette a Barings összes kötelezettségét, az ügyfelek semmit sem buktak. A korábbi tulajdonosok buktak.

Törölt felhasználó 2008. 04. 22. 11:56

Előzmény: #5035 Törölt felhasználó

#5037

S ki fizeti majd a MÁV biztosító által ki nem fizetett számlákat? Gyakorlatilag!

De a végerdmény itt is az lesz, hogy a tulajdonos "dobja" a csődbe ment céget és csupán az ügyfélállomány kerül át máshoz!
Egy eü. szolgáltató esetében ez nem menne, hiszen nem lehet a betegeket átirányítani, átadni ilyen módon egy másik kórháznak...

Törölt felhasználó 2008. 04. 22. 11:43

Előzmény: #5035 Törölt felhasználó

#5036

bocs fretek, természetesen fidel-nek ment a válasz...:)

Törölt felhasználó 2008. 04. 22. 11:37

Előzmény: #5034 Törölt felhasználó

#5035

fretek,

Szerintem a MÁV biztosító épp arra példa, hogy - amennyiben egy biztosító mégsem a megfelelő tartalékolási szabályok szerint működik -, akkor mielőbb legyen lehetőség a felügyelet beavatkozására, megmentve ezáltal a céget, de leginkább a biztosítottak érdekeit.

Nincs kétségem, itt is ez utóbbi fog történni, de azzal, hogy más biztosító veszi át az állományt.

Törölt felhasználó 2008. 04. 22. 11:30

Előzmény: #5033 Törölt felhasználó

#5034

Csak Magyarországon még a biztosítók sem így működnek (lásd a MÁV-biztosítót)...
Várhatóan itt is a biztosítottak közössége fizeti majd az eltűnt pénzeket is, míg a biztosító szépen, csendben megszűnik!

Az eü. ellátók helyzete meg még speciálisabb, hiszen azok, mint regionális monopóliumok működnek, ráadásul nem is biztosítói "üzemmódban", azaz még nehezebb garanciákat kiépíteni arra az esetre, ha a felhalmozott hitelállomány fizethetetlenné válik (közvetve) a magánbefektetők számára és így veszni hagyják az adott befektetést...

Valamit az segítene, ha 49%-os közkézhányaddal, nyilvános működés mellett jöhetne létre csak eü-ellátó, de arra garanciát találni, hogy egy veszteséges üzlettől valaki ne állhasson el, nagyon korlátozná a működést és a befektetők lehetséges körét...

Törölt felhasználó 2008. 04. 22. 11:10

Előzmény: #5032 Törölt felhasználó

#5033

fretek és fidel,

Igen, itt van az egyik eb elhantolva!

A magántőke alapvetően van olyan szabad (liberális), hogy maga mögött hagyja a ***rt, ha mégsem jött be a biznisz, ez bizonyos iparágakban teljesen érthető és elfogadott alapelv a befektetők szemszögéből.

De vannak olyak iparágak, ahol ez a fajta "utánam az özönvíz" üzleti felfogás nem csak elfogadhatatlan, de törvény is előírja, felügyelet is ellenőrzi, hogy ne így legyen, azaz a szabályozás komoly garanciákat követel meg a működés hosszú távú - mondhatni "örökös" - működéséhez. Mindezt az ügyfelek, a fogyasztók érdekében.

Ezek az alapelvek leginkább a biztosítási iparágban - mint a hosszú távú üzleti megoldások esetében - jelentkezik leginkább.

Az egészségügy alapvetően hosszú távú kérdés (mondhatnám üzlet), ezért tényleg jó lenne, ha a szolgáltatói oldalon (akár az üzemeltető cégeknél) is megvalósulnának olyan szabályozások, és felügyeleti rendszer, amely - a biztosításhoz hasonlóan - hosszú távra képes garantálni a működést, nem engedné meg azt, hogy rövid távon kiszedjék a profitot, hogy később becsődöltethessék a céget.

A biztosítók tartalékolási elveihez hasonlatos módon ezt meg lehetne valósítani, kérdés, hogy vannak-e erre vonatkozó gondolatok a törvényalkotók fejében akkor, amikor a magántőke jelenléte az egészségügyben még mindig "összetársadalmi ellenérzést" vált ki egyes politikusokban, ezért aztán a társadalom - egy könnyen befolyásolható - szegmensében is....

Törölt felhasználó 2008. 04. 22. 09:40

Előzmény: #5031 Törölt felhasználó

#5032

"A magántőke ugyanis, ha a számítása nem jön be, bármikor kiszállhat, a veszteséggel (hitelállománnyal) együtt visszaadva az ellátási kötelezettséget az önkormányzatoknak..."

a piacra lépésnek lehet olyan tőkekorlátot szabni és bíztosítéki rendszert követelni (óvadék, bankkarancia, stb.), hogy a magántőke ne csak opciót vegyen (kapjon) a működtetésre, amelyet minden következnény nélkül eldob, ha nem annyira finom az üzlet.

Törölt felhasználó 2008. 04. 22. 09:34

Előzmény: #5029 Törölt felhasználó

#5031

Ez a két kérdés valójában egy kérdés.
Ugyanis magántőke csak akkor vesz részt az egészségügyi ellátásokban, ha abból haszna származik...

Egy lehetséges átalakítási folyamat során a haszon két módon jelenhet meg, vagy a jelenlegi üzemelésnél hatékonyabb működés révén vagy a szolgáltatási árak emelése révén. (Azt a lehetőséget, mint nemkívánatost, hagyjuk ki, hogy a minőség kárára is nőhet a nyereségesség, egy monopol piacon...)

Azaz a magántőke csak versenyen keresztül léphet be a rendszerbe.
(Elfogadva azt is, hogy a debereceni coranak nem konkurenciája a székesfehérvári Auchan...)

A kirúgott exeüminiszter utolsó lépéseinek egyike pont ezt a versenyt indíthatja el...

A jelenleg működő kórházak privatizációja vagy működtetésre való átadása leginkább a finanszírozási problémák miatt kényszer, azaz a látható jelenség leginkább kényszer, semmint szabad döntés eredménye.
(Nem végeztem kutatást, de érdekes lenne összehasonlítani az egyes "privatizáló" önkormányzatok anyagi helyzetét a privatizációt nem fontolgatókéval, még akkor is ha az elvi elutasítás lehet erősebb is, mint a kiadási többlet okozta kényszerhelyzet...)
Mindemellett az ilyen "privatizáció" nem old meg semmit, csak az önkormányzatot engei fellélegezni. A magántőke ugyanis, ha a számítása nem jön be, bármikor kiszállhat, a veszteséggel (hitelállománnyal) együtt visszaadva az ellátási kötelezettséget az önkormányzatoknak...

Törölt felhasználó 2008. 04. 22. 09:32

Előzmény: #5029 Törölt felhasználó

#5030

én nem mertem ezt a cikket linkelni, nem akartam az úri közönség mulatságát megzavarni. dúl a kognitív disszonancia. ennek majd látod is a jelét a kommentekben.

Törölt felhasználó 2008. 04. 22. 09:00

#5029

A cikk kicsit hosszú, de tanulságos:

link

Költői kérdések:

Most akkor kell a magántőke, vagy nem kell a magántőke az egészségügyben? Van-e helye a profitnak az egészségügyben, vagy nincs?

A választ szerintem mindenki tudja, csak kevesen hangoztatják...:)

Törölt felhasználó 2008. 04. 14. 10:59

#5028

"Újraélesztenék a Lipótmezőt

Újraélesztené az SZDSZ vezényelte egészségügyi reform részeként halálra ítélt lipótmezői pszichiátriai ellátást a Civil Jogász Bizottság (CJB) - számol be a Magyar Nemzet.
...Azután, hogy a kormány tavaly megszüntette az egymillió ember ellátására hivatott Lipótmező működését, sok elme- és idegbeteg került méltatlan körülmények közé.
CJB-hez érkező jelzések szerint számosan erdőben, barlangokban laknak, vagy az utcára kényszerültek. Többen öngyilkosságot követtek el. Mások felkeresték ugyan az Országos Pszichiátria és Neurológiai Intézet (OPNI) bezárása után részükre kijelölt új gyógyító intézményeket, ám az ellátás nem megfelelő. Hatalmas betegtömeg zúdult ugyanis némelyik intézményre. A koordináció hiányzik...."
link

pampa 2008. 04. 13. 11:45

Előzmény: #5026 Törölt felhasználó

#5027

Az önkéntes alapon történő szűrésért a továbbiakban 2300 forintot kell fizetniük a pácienseknek.

A szentesi Törőcsik László arra emlékszik, hogy tavaly még kapott behívót tüdőszűrőre, mivel egyébként is sok gond van az egészségével, rendszeresen megvizsgáltatja magát. A háziorvostól kért beutalóval ment a tüdőgondozóba, ahol arról tájékoztatták a vele együtt a folyosón várakozókat, hogy egy új jogszabály értelmében csak a munkáltatók kérésére szűrik meg a pácienseket.

Törőcsik szerint ez nem helyénvaló, hiszen fontos a betegség megelőzése. Hallani arról, hogy az ország különböző területein időről időre felüti fejét a tüdőgümőkór. A szűrés ügyében elment a szentesi kórház főigazgatójához.

Várkonyi Katalin elmondta: a tisztiorvosi szolgálat közleménye alapján szűnt meg az önkéntes szűrés lehetősége. A főigazgató hozzátette: a kórház számára ez új helyzet, ezért a minisztériumhoz fordult a kérdésben, hiszen tisztázatlan, mi lesz azokkal a betegekkel, akiknél frissen keletkezik a fertőzés. Mivel nincs olyan jogszabály, amely előírja, hogy a tüdőszűrés kötelező, ezért az önkéntes alapon való szűrést térítés ellenében végzik el a páciensek kérésére - 2300 forintért.

"A tüdőszűrés évek óta nem tartozik a kötelező szűrővizsgálatok közé" - emlékeztetett Mucsi Gyula. A tisztiorvosi szolgálat dél-alföldi regionális intézetének vezetője szerint a tüdőgondozók működéséhez nyújtott állami támogatás eddig elegendő volt az alacsony számban jelentkező önkéntesek szűrésére, ez azonban mára feltehetően több intézményben elapadt.

A kórházaknak a tisztiorvosi szolgálat csak ajánlást tett, ezért a kórházak maguk döntik el, hogy akarnak-e tüdőszűrést végezni, és ha igen, azt milyen forrásból - az egészségbiztosítási alap terhére ez a vizsgálat nem számolható el. Mucsi hozzátette: a dél-alföldi régió járványügyi helyzete egyáltalán nem indokolja a kötelező szűrést. Járó begeknek a vizsgálatot akkor végzik el, ha a háziorvos tébécé vagy más betegség gyanúját megállapította.

Törölt felhasználó 2008. 04. 11. 08:09

#5026

link

"Támogatná az egészségügy szektorsemleges finanszírozását az SZDSZ. A terv szerint az intézmények nem az alapján kapnák a támogatást, hogy állami vagy magánkézben vannak, hanem a feladatok és a betegek alapján - írja a Világgazdaság."

Komoly lépés az irányába, hogy az OEP ne költségvetési elveken nyugvó finanszírozó, hanem a konkrét szolgáltatások árát részben vagy egészsben megtérítő, valódi biztosító legyen.

Nemcsak, hogy támogatom, hanem az egészségügyi finanszírozás racionalizálázásának elkerülhetetlen alapelvének vélem ennek az elvnek az érvényesülését.

A költségvetési elvek ugyanis soha nem lesznek összhangban tényleges igényekkel, mert ha "kifutnak" az előre meghatározott költségvetési keretből, akkor joggal (?) mondhatják az eü szolgáltatók, hogy "nincs pénz, nincs ellátás".

A biztosítás alapelve pedig az, hogy nem csak a tervezett költségek keretén belül kötelesek szolgáltatást (pénzügyi fedezetet) nyújtaniuk, hanem minden olyan esetben, amelyet a biztosítási szerződésben vállaltak. Ha van rá tartalékuk, ha nincs.

Egyébként pedig, ha az állam által tulajdonolt valódi biztosító "elszámolja magát" és kifut a tartalékaiból az igények nem várt növekedése miatt, akkor a lukakat a költségvetésből, azaz a adófizetők zsebéből kell betömködni.

Amennyiben magán-biztosító "fut ki" a keretéből (tartalékaiból), akkor az nem az adófizetőket, hanem a biztosító tulajdonosait terheli.

Nekem, mint adófizetőnek az az érdekem, hogy ilyen esetekben ne az én zsebemből tömködjék az állami biztosító hiányait, nekem jobb, ha ezt a kockázatot a valódi magánbiztosítók tulajdonosai viselik.

pampa 2008. 04. 10. 17:54

Előzmény: #5024 Törölt felhasználó

#5025

"Igennel szavazunk az Albert házaspár kérdésére, úgy ahogy az Albert házaspár szeretné, mert mi sem akarunk több-biztosítós rendszert - mondta az MSZP országgyűlési frakciójának vezetője hozzátéve, hogy emiatt felesleges ugyan a referendum, de nem okoz annyi politikai és gazdasági kárt, mint a korábbi. Lendvai Ildikó szerint ugyanis ez a referendum sem politikai indulatkeltésre, sem a gazdasági bizalom apasztására nem alkalmas.

Törölt felhasználó 2008. 04. 10. 16:12

#5024

A cím alapján nagyon távolinak tűnik a témától az alábbi cikk,

link

De az utolsó gondolat miatt igazán ide illik:

"Oké, vettem, az utolsó kérdés jön: ismeri-e Al Gore-t, és mit szól a legújabb kezdeményezéséhez?

Nagyon jól, több mint húsz éve ismerem Al Gore-t. Kiváló ember, és nagyon sokat tett azért, hogy tájékoztassa a világot, elsősorban az Egyesült Államok lakóit a klímaváltozás komolyságáról. Most egy nagy reklámkampányra készül az amerikai közvélemény befolyásolására. Mindketten egyetértünk abban, hogy ha változást akarunk, a legfontosabb lépés az emberek meggyőzése, tájékoztatása. Egy demokráciában a vezetők csak akkor tehetnek valamit, ha a kívánatos változásokat a társadalom is támogatja."

pampa 2008. 04. 10. 09:02

Előzmény: #5022 Törölt felhasználó

#5023

Lapértesülés szerint távozik posztjáról az egri Markhot Ferenc kórház főigazgatója. Sebes Gábor szabadságon van és egyelőre nem akart nyilatkozni. A megyei kórház üzemeltetési jogát elnyerő HospInvest Zrt. alelnöke a Magyar Hírlapnak azt mondta, hogy a főigazgató belefáradt az ellene irányuló lejárató kampányba. Lemondott posztjáról a pécsi baleseti klinika igazgatója is. A Népszabadság úgy tudja, hogy Nyárády József azért döntött így, mert több orvos távozott a kórházból és ez már veszélyezteti a működést. (MR)

Törölt felhasználó 2008. 04. 10. 08:38

Előzmény: #5021 Törölt felhasználó

#5022

Valamit félreértettél abból, amit írtam...
Vagy én, abból, amit Te idéztél...

Én arra gondoltam, hogy a szóban forgó elképzelés szerint megnyílhat majd az út a magánbiztosítók megjelenésére (...hasonlóan a nyugdíj-rendszerhez...).

S talán még emlékszel én sem ellenzetem azt, hogy párhuzamosan választható legyen a magánbiztosítás, persze jól szabályozott környezetben.

---

A népszavazás arról szólt, hogy a közösségi biztosítót (OEP) ne adják magánkézbe, azaz maradjon meg annak a lehetősége...
(Meg persze az egész reformdiktatúra ellen is szólt, de ez most nem ide kapcsolódik...)

Ugyanakkor ez a döntés nem zárja ki azt, hogy lehetőséget teremtsenek magánbiztosítók megjelenésáére...
Szerintem!

---

Mint olvashattad is, a 70%-os magánellátás-finanszírozást az eddig felvázolt (általam megismert) módon én sem tartom jónak.
(Bár az egyik leglényegesebb pontját eltérően értelmeztük... - azaz minek a 70%-át fizeti az OEP...)
S valóban hiányzik egy olyan felmérés a pontos megítéléshez, amiből azt is láthatnánk, hogy a jelenlegi állapot változatlanul maradása esetén mennyi többletkiadást jelentene ez az elképzelés az OEP számára (pedig erre vonatkozó adat biztos, hogy van eüm-közelben...).
De talán azért nem készült rá számítás, mert egy ávozóban levő miniszter búcsúajándéka csak a magánellátóknak, hátha a személyes helyzete, jövője szebb lehet ettől...

---

Kanadai-példa
Mint itt és korábban is írtam, hogy miért is ne jöhetnének (jól szabályozott módon) olyan magánbiztosítók, akik rövidebb várólistát teljesítenek, mint amilyenek voltak 2005-ben?
Mint ahogyan azt sem ellenzem, ha jön a tőke és épít egy kórházat akárhol és szerződést köt az OEP-pel a közöségi gyógyellátásra, OEP árszinten...
Sőt azt sem ellenzem, ha jön a tőke, beszáll egy közösséghi tulajdonban levő ellátóba, a kisebbségi tulajdonrész ellenében hozott tőkéből modernizálnak és esetleg hozzák az üres kapacitásra a külföldi betegeket (de ennek számos feltétele és akadálya van, ebbe most nem mennék bele...)...

Törölt felhasználó 2008. 04. 10. 08:14

Előzmény: #5020 Törölt felhasználó

#5021

fidel,

A többség nem "arra szavazott" - a fidesz sugallatára -, hogy az egészségügyben semmi keresnivalója sincs a magántőkének?

Szerinted ezt az ötletet, azaz, hogy hozzuk helyzetbe a - vélhetően drágább - magánrendelőket az OEP pénzén, ezt nem fogja kikezdeni a fidesz? Végül is már mi is vitatkoztunk itt az ötlet megjelenése után, hogy ez most megtakarítást (70%-ot fizet az OEP), vagy többletköltséget (olyanért is fizetni fog az OEP, amiért eddig nem fizetett) fog jelenteni az OEP kasszájában?

Erre ugyanis - mérget vennék rá - semmilyen modell számítás nem készült eddig.

------

Egyébként továbbra is állítom, hogy a 3 igen-es népszavazás egyáltalán nem tiltja meg senkinek (pláne nem egy magánbiztosítónak, vagy egy magánszolgáltatónak), hogy önrészt kérjen a betegtől az ellátásért, csak ezt nem hívhatja vizitdíjnak és a kórházi napidíjnak, és jó, ha nem 300 Ft.

Továbbá azt is állítom, hogy a készülő (talonban tartott) újabb népszavazás sem tilthatja meg, hogy magánbiztosítók egészség-biztosítási szolgáltatásokat nyújtsanak, hiszen az csak az állami biztosítási rendszer KÖTELEZŐ jellegű magánosítására vonatkozik.

A választást egyetlen demokratikus jogállam sem tilthatja meg.

Többször leírtam már, hogy Kanada egyik tartományában, ahol a legtovább élt az a helyi jogszabály, hogy egészségbiztosítási szolgáltatásokat kizárólag az állam működtethet, a civilek - látva, hogy a szomszéd tartományokban a piaci biztosítók ügyfeleinek nincs várakozási idő olyan ellátásoknál, amely az állami, költségvetési korlátokkal működő biztosítók ügyfeleinél egyre jellemzőbbekké váltak -, szóval a civilek alkotmányossági aggályt nyújtottak be a szabad válsztásuk korlátozására és az állami monopóliumra hivatkozva, és elérték, hogy fölszabadították az egészségügyi piacot a magánszféra előtt is, sőt, bevezették a "szektorsemlegességet". Állami biztosított - annak a biztosítási feltételeivel - gyógyíttathatja magát magánszolgáltatónál is, a magánbiztosított pedig fordulhat az állami szolgáltatókhoz is, a biztosítója azt a számlát is kifizeti az állami kórháznak, persze csak a szerződésben vállat feltételek mellett, pl. az abban foglalt önrésszel.