A sors jóvoltából úgy alakult az életem, hogy egy ideje a családi háztartást, így a konyhát is nekem kell vezetnem…. , s ez így is marad az idők végezetéig…..
A lényeg: Segítsetek főzni!
Olyan recepteket várok Tőletek, amit saját kezűleg el is készítettetek!
Az én mai keverésem: Tárkonyos csirkemell
A csíkokra/kockára vágott kb fél kg filézett csirkemellet 1 db apróra vágott, dinsztelt vöröshagymán pirítom, párolom. Majd megszórom 1 ek szárított/friss morzsolt tárkonnyal, ízlés szerint só, bors. Rá egy ek mustár, egy kis doboz tejföl, egy ek méz, összeforralom, a végén egy ek 6% almaecet. A mustárral, ecettel óvatosan, ne legyen nagyon savanyú. Verzió: a tejfölözés előtt be lehet staubolni 1-3 ek liszttel, s mehet rá 0,5-1 dl víz. Így több és kevésbé folyós lesz a szaftja, nem csorog le a köretről.
Tálalni főtt tésztával, vagy nokedlivel, reszelt sajttal meg lehet szórni.
"....A bitcoin körüli hype eloszlott, de a blockchain technológia szép csendben az üzleti élet egyre több területére betört Magyarországon is... ...az állam is hamarosan élesben vezethet be blokkláncra épülő rendszereket: első körben a jogosítványok kiállítását terelhetik blokkláncra. A jegybank a blockchaines megoldások közül a digitális jegybankpénzzel kacérkodik, és a hitelfedezeti biztosítási rendszert szeretnék blockchain alapokra helyezni. ...."
ez meglehetősen ászgyanús szerva egy friss elnökjelölttől...:))... nem tom Trumpapi elég friss-e már így kora délután egy jó kis twitter-riposzthoz...;)
Egy kis kripta: "....Az interjú apropóját Pázmány Krisztina, a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Pénzügy és számvitel szakos hallgatójának a megkeresése adta.Ő utolsó éves hallgatóként a szakdolgozatát a kriptovalutákról, azon belül elsősorban azoknak az európai gazdaságban és Magyarországon elfoglalt hely(zet)éről írja.Krisztina több vonatkozó munkánkat is olvasta és úgy gondolta, hogy egy velünk készített interjú nagyban hozzájárulna a szakdolgozata sikerességéhez. Lássuk hát az interjút:Dr. Varsányi Károly, ügyvéd, blokklánc jogász és a digitalcash.hu weboldal fejlesztője megkeresésemre vállalta, hogy válaszol néhány kriptovalutákkal kapcsolatos kérdésre és felvilágosítást ad a legaktuálisabb témákról.Ön régóta foglalkozik a blokklánc technológiával és a kriptovaluták világával. >> Mi keltette fel a figyelmét először ezzel a témával kapcsolatban? Mely részeit tartja a legérdekesebbnek? --2012-ben kezdtem el követni a blokklánc technológiát. Először, mint a legtöbb érdeklődőnek nekem is a kriptopénzek ragadták meg a figyelmemet. Tetszett, hogy az országok fizetőeszközeinek mintájára új fizetőeszközök jönnek létre, hiszen izgalmas a találgatás, hogy mi lesz az új „dollár” vagy „euro”, „rubel” a kibertérben? Aztán idővel figyelmem a blokklánc technológia jogi aspektusai (bizonyító erő, okiratiság, stb.) felé fordult. Az ún. okos szerződések, vagyis a digitális vagy programozott kontraktuális jogviszonyok problematikája kétségtelenül a legizgalmasabbak közé tartozik. >> Ön hogyan definiálná, mi az a kriptovaluta? Milyen előnyei vannak? Milyen veszélyeket rejt magában? -- Nem kell messzire mennem, mert a digitalcash.hu-n a „Blokklánc jogi alapfogalmak” szekciójában már igyekeztem meghatározni a fenti fogalmat, igaz „digitális pénzügyi eszközként” definiálva. Előnyei között mondanám az államoktól való függetlenségét, cenzúramentességét. Veszélyei között pedig a társadalmakra gyakorolt és általunk még nem ismert hatását mondanám. A pénz és annak eloszlása maga is egy piac, ahol az államok is csak szereplők, a kriptopénzeknek a pénzpiacra gyakorolt hatása pedig nem felderített még. >> A kriptopénzek nagy növekedésnek indultak az elmúlt években. Ön mit gondol, miért ilyen sikeresek? --Több oka is van. Egyfelől a hagyományos pénzek (ún. fiat) pénzek „sikertelensége”, a feltörekvő új (kripto) pénzek sikere. Ezek az új pénzek általában közvetítő nélküliek, ezért gyorsabban tudnak reagálni a társadalomban meglévő a pénzzel, annak funkcióival szembeni igényekre. A kriptopénzeknek még idejük sem volt korrumpálódni, míg a régi pénzügyi rendszer már korrumpálódott és ezer sebből vérzik. Ráadásul a legtöbb kripto pénz nem ismeri az infláció fogalmát, ami kimondottan vonzó tud lenni a hétköznapi emberek számára. Másfelől pedig kétségtelenül vonzó a „Te pénzed, a Te értéked” felfogás és az az ígéret, amit az új programozható gazdaság ígér: majd a rendszer megoldja helyetted vagy veled az értékeid védelmét. >> A kriptovaluták világa sok kockázatot rejt. Ön szerint mik a legnagyobb veszélyek és volna-e javaslata a problémák kezelésére? -- Nem a kriptopénzek, hanem az azokat rosszul használó emberek a veszélyesek. Embereket jogkövetőkké tenni, pedig nem kimondottan a jog feladata, bár segítséget nyújthat hozzá a jog. Ha elkezdem keményen szankcionálni a szemetelést és ennek híre széles körben elterjed, az visszatarthatja az elkövetőt, de ez a visszatartó erő nem belülről fakad. Talán furának hathat, de én nem a nyilvánvaló és könnyen beazonosítható problémákat (KYC/AML) tartom a legnagyobbaknak, mert arra van a jognak válasza (JÜB, stb.) Még csak nem is a területen kétségtelenül meglévő csalásokat mondanám, mert amíg a csalásokra van igény, addig nyilván lesznek csalók is. Számomra a legnagyobb veszély: a társadalmakra gyakorolt és jelenleg fel nem derített hatás. >> Bitcoin-buborék, ICO-buborék, kriptopénz-buborék; a kritikusok szerint mindezek léteznek és csak az a kérdés, mikor durrannak ki. Ön erről hogyan vélekedik? Valóban léteznek ezek vagy csak túlzott aggodalmaskodás? Amennyiben léteznek és ténylegesen kipukkadnak, véleménye szerint milyen hatása lehet ennek a gazdaságra? -- Nem osztom ezeket az aggodalmakat. A Bitcoin piaci kapitalizációja a globális gazdaság értékéhez képest is igen halovány összeg. Ha a Bitcoin ára holnap nullára zuhanna, a gazdasági hatása ennek elhanyagolható lenne. Nyilvánvalóan más lenne a helyzet egy 1 millió dolláros Bitcoin árfolyamnál, de ott meg még nem tartunk. Véleményem szerint a gazdaság és a a jogrendszer van átalakulóban, köszönhetően a technikai fejlődésnek. Az átalakuló gazdaság pedig ki fogja kényszeríteni a jogrendszer átalakulását is. Ezt fogjuk látni a jövőben. >> Napjainkban egyre inkább jelentkezik az igény a kriptopénzek szabályozására a sorozatos visszaélések miatt. Véleménye szerint van-e erre tényleges lehetőség? Egy ilyen szabályozási kísérlet nem csökkentené-e ezen digitális fizetési eszközök keresettségét? --Muszáj, hogy legyen lehetőség a szabályozásra. Ugyanis, ha nem kezdjük el azt legalább az 1.0-ás verzióban, akkor nagyon nehéz lesz, amikor a felgyorsult gazdasági átalakulás kellős közepén (ha nem vagyunk már ott) kell majd. Ez jogi szükségszerűség is, ha csak azt nézem, hogy, amit nem tudsz megakadályozni, annak állj az élére! A digitális fizetőeszközök keresettségét pedig az irántuk való társadalmi igény dönti el. Amire igény van, arra kereslet is lesz. Egy infláció mentes, közvetítő nélküli, határokon átívelő, lefoglalhatatlan és gyors átutalási és fizetőeszköz rendszerre pedig úgy tűnik, hogy igény van. >> Ön milyen téren szabályozná a kriptovalutákat? Mik azok a fő aspektusok, amiken változtatna? --Én először is felmérném a piacot, a piaci szereplőket, próbálnám beazonosítani a társadalom felől érkező társadalmi igényeket. Egy a jelenleginél kedvezőbb adózás ösztönző lehetne akár az iparági szereplők regisztrációjára, vagy adatszolgáltatására nézve is. Romániában ez évtől 10%-ban határozták meg bizonyos kriptoból származó jövedelem adórátáját. Egy önálló, a digitális vagy programozható gazdaságról szóló törvény szintén pozitív üzenet tudna lenni. Ennek alapjait már lehet olvasni a digitalcash.hu-n. Ez egyébként nem olyan terület, ahol csak az egyik félnek, jelesül az állampolgároknak vannak igényei, de a másiknak (állam) nincs. Gondoljunk csak az MNB műhelytanulmányára az ún. digitális jegybankpénz fogalmára, ami a digitalcash-en is megjelent. Ha az állam szeretné a saját elképzeléseit érvényesíteni, akkor hasznos, ha megismerkedik a területen meglévő más szereplők elképzeléseivel is. >> Jelenleg hogy áll a kriptopénzek szabályozása az Egyesült Államokban és Európában? Tudna néhány szót mondani a legújabb fejleményekről? -- Európában és az U.S.A-ban is főleg a pénzmosás elleni és adózási tematika határozza meg a kriptopénzek szabályozását. Az EU-ban az 5. Pénzmosás elleni irányelve virtuális fizetőeszközként határozza meg a kriptopénzeket, míg az Államokban inkább a digitális pénzügyi eszközök értékpapírjogi megítélése és a szövetségi és tagállami adóztatás kérdése jellemzi a szabályozást. Számomra izgalmasabb Kína, ahol a Tencent, WeChat, Alipay féle bankszámlás/mobiltelefonos/QR kódos integrációk kétségtelenül nem működhetnének a kínai állam jóváhagyása nélkül. A digitálisan tárolt számlatörténet és a személyi azonosítóval összekötött internetes tevékenység jó alapot adott az ottani kiberbiztonsági törvénynek. Ha valamit, akkor azt biztosan érdemes lenne tanulmányozni. Abból Európa is tudna profitálni. Figyelem! Tanulmányozást és nem alkalmazást mondtam. >> Míg egyes országok veszélyként, mások lehetőségként tekintenek a blokklánc technológiára. A JP Morgan, az Egyesült Államok legnagyobb bankja idén saját digitális tokent bocsájtott ki. Mit tud mondani a JPM Coin-ról? -- Amit akartam már elmondtam róla a blogomon, meg lehet találni a “JP Morgan: szerva itt, csere ott?” c. cikkben. A banki tokenek és egyáltalán az ún. tokenizáció pénzügyi kidolgozása és ezek beillesztése a vagyoni értékű jogok közé még várat magára a pénzügyjogon belül. Én a magam részéről nem tekintem a JPM Coint a Bitcoin vagy más kriptopénz riválisának, szerintem nem is egy pályán versenyeznek. >> Egy tradicionális bank saját digitális pénzt bocsájt ki. Lehet-e ezt tekinteni a hagyományos bankok és pénzügyi közvetítők szerepének átalakulásaként? A centralizált szervezetek hozhatják meg az áttörést a kriptopénzek számára? -- Semmi másnak nem lehet ezt tekinteni, csakis a hagyományos bankok és pénzügyi közvetítők szerepének átalakulásaként. Az IMF ajánlásai (amik az oldalamon is megtalálhatóak) is aláhúzzák ezt. Az a helyzet, hogy egyes gazdasági körök sokkal gyorsabban kapcsoltak a pénzügyi/gazdasági átalakulás kapcsán, mint a jogalkotás vagy a jogászok. Ironikus módon könnyen lehet, hogy pont a centralizált szervezetek (bankok, biztosítók, stb.) fogják elhozni a várt áttörést, egész egyszerűen azért, mert keresztül fogják vinni a szabályozásra irányuló akaratukat a törvényhozás képviselőin. >> Nemcsak az Egyesül Államokban, de Európában is változások következtek be a blokklánc technológia és a virtuális valuták kapcsán. Az Európai Bizottság 2018. április 10-ei közleményében bejelentette a 22 európai ország részvételével megalakuló Európai Blokklánc Szövetséget. Véleménye szerint ennek milyen hatása lesz a blokklánc technológia helyzetére Európában? -- Nézze, nem akarok ünneprontó lenne, de a fenti esemény sokaknak nem jelent mást, mint a számukra lehívható EU-s pénzek lehívásának a lehetőségét. Ugyanakkor, ahol mozog a pénz, ott meg van a lehetőség a fejlődésre, fejlesztésre is. Az uniós államoknak pedig kicsit komolyabban kellene vennie az olyan „versenytársak” szerepét, mint a Google és a Facebook, stb. Most még van/lehet beleszólásuk az események menetébe, ez a lehetőség később már nem biztos, hogy meglesz. Ahogy az oldalamon is többször írtam, verseny folyik a digitális bizalmi körök kialakításáért és a digitális bizalom megszerzéséért. Ezt az EU-nak is tudomásul kell vennie. >> Magyarország nem tagja az újonnan megalakult Európai Blokklánc Szövetségnek, és hazánkban még mindig meglehetősen ismeretlenek a kriptovaluták. Véleménye szerint mi lehet ennek az oka? Hogyan lehetne ezen változtatni? -- Idén már sikerült pótolni ezt a mulasztásunkat és csatlakoztunk az EBP-hez, ha jól tudom. Ami a kriptovaluták népszerűsítését illeti: még az állam sem határozta meg a saját prioritásait a téma kapcsán és amíg ez nem történik meg addig az ismeretterjesztés kapcsán sem kell csodákat várni. Maradnak a magán és piaci kezdeményezések. >> Magyarországon meglehetősen szigorúan állnak a kriptovalutákhoz. A Pénzügyminisztérium 2018-as állásfoglalása szerint „a kriptovaluták nem minősülnek sem fizetőeszköznek, sem elektronikus pénznek, sem pénzügyi eszköznek, sem pedig készpénz helyettesítő eszköznek”. Mint kriptovaluta szakértő, hogyan látja a kriptovaluták jövőjét Magyarországon? -- Az államnak meg kell értenie, hogy amire társadalami igény van, arra vele is és nélküle is társadalmi igény van. Szerintem jobb, ha vele, és nem nélküle. Az nem jó, ha homokba dugjuk a fejünket és az sem, ha csak egyoldalúan kérünk (adók formájában). Ha felmérjük a piaci igényeket (egészségesebb adózás, szabályozás) és teszünk is értük, akkor rögtön megalapozottabban kérhetünk mi is az állami oldalról. >> Hogyan látja a kriptopénzek jövőjét Európában és a világon? Lehetségesnek tartja-e, hogy a kriptovaluták idővel felváltják a hagyományos fizetési eszközöket? -- Igen, erre jó esélyt látok. Azt, hogy ez milyen kripto vagy más technológiára épülő digitális pénz lesz és mikor következik be nem tudom, de a tendencia – szerintem – egyértelmű. A kérdés inkább az, hogy az általuk ígért „szép új világ”, valóban szép, új világ lesz-e? >> Van-e olyan kérdéskör, amiről a témán belül még nem beszéltünk, de fontosnak érez és amiről szívesen kifejtené a véleményét? -- Talán sokaknak úgy tűnhet, hogy ezzel a saját trombitámat fújom, de valóban azt gondolom, hogy ideje a jogi kodifikátori tevékenységnek is megújulnia és nemcsak utána menni, hanem követni is a technológia alakulását. Minden tiszteletem a korábban jelentős teljesítményt nyújtó kodifikátor professzoroké, de tudomásul kell venni, hogy a XXI. században XXI.századi kodifikátorokra van szükség. Belátható időn belül úgyis együtt kell dolgozniuk a programozóknak a jogászokkal. Akkor miért ne lehetne ez előbb, mint később? ...."
édes-savanyú
Sziasztok!
A sors jóvoltából úgy alakult az életem, hogy egy ideje a családi háztartást, így a konyhát is nekem kell vezetnem…. , s ez így is marad az idők végezetéig…..
A lényeg: Segítsetek főzni!
Olyan recepteket várok Tőletek, amit saját kezűleg el is készítettetek!
Az én mai keverésem: Tárkonyos csirkemell
A csíkokra/kockára vágott kb fél kg filézett csirkemellet 1 db apróra vágott, dinsztelt vöröshagymán pirítom, párolom. Majd megszórom 1 ek szárított/friss morzsolt tárkonnyal, ízlés szerint só, bors. Rá egy ek mustár, egy kis doboz tejföl, egy ek méz, összeforralom, a végén egy ek 6% almaecet. A mustárral, ecettel óvatosan, ne legyen nagyon savanyú. Verzió: a tejfölözés előtt be lehet staubolni 1-3 ek liszttel, s mehet rá 0,5-1 dl víz. Így több és kevésbé folyós lesz a szaftja, nem csorog le a köretről.
Tálalni főtt tésztával, vagy nokedlivel, reszelt sajttal meg lehet szórni.
Jó étvágyat!