Állampapír  

Ibiza = zajec = Nudli, a bölcsek köve tulajdonosa.
Mindent is jobban tud mindenki másnál.
Minden topicban osztja az észt, mindenkit kioktat.
Még nem vette észre, hogy forgalommal szemben megy az autópályán.

Ez az Irán, Kína, Törökország, Oroszország vicces csapat az arany alapú deviza bevezetésére. Mind a négy országban korlátozottak a deviza műveletek vagy tiltottak. Engem ez a KGST-re emlékeztet, aminek a jelképe: 11 sovány tehén egy zöld mezőn egymást feji.

Bocsi, de te mit kevered itt a szart?
Nem kell ide belekeverni Orbánt! A lényeg annyi, hogy az MNB. évről évre veszteséget kénytelen elkönyvelni az miatt, hogy a devizatartalék egy részét aranyban tárolja...
Nincs itt Orbán, elbaszták és ennyi, brutális vesztesége keletkezik a jegybanknak abból, hogy a devizatartalék egy része aranyban van...
Ez a kormány és jegybank ennyire képes, elbaszták, nem kicsit, nagyon.....

Sokan csak az okoskodásig jutnak. Értelmes ember célja felismerni a gazdaságban a világban zajló folyamatokat és beleállni a flowba. A többség megelégszik a zorbán lop. Ők tudják az ö életük. Igy jártak. 

A jelenlegi ára az aranynak 1830/usd.
A jegybank már realizált az aranyon nyereséget egy könyvelés trükkel.... Eladta 1725-ön majd azon az áron vissza is vette. (erről még a prtfolió is írt)
A nyereséget megtalálod valamelyik jegybanki alapítványban...
Úgyhogy jelenleg az arany 1725/dolláron van készletezve és ezen tetemes bukta van évről évre az elmaradt kamatok miatt.

Megvehették volna az aranyat ETF/ETC-ben is olcsóbb lett volna (0-0,2%)év), mert nem kell őrizni. Egy hátránya van: nem lehet az aranytömbök előtt fényképezkedni. Szerintem itthon ez a fontosabb, mert pénz nem számít az a legkevesebb!.

Az elmaradt kamatokkal kiegészítve hatalmas bukás az MNB.-nek és az adófizetőknek... Ráadásul évről évre egyre jelentősebb a bukta...
Példa: van mondjuk 100 millió dollárod és van 100-milliód aranyban.
Az arany ára 6-év alatt emelkedik 20%.-ot lesz 120-milliód.
A másik 100 milliót befektetted és kapsz rá több mint 5% kamatot, ráadásul mivel a kamatot félévente, évente fizetik így azt újra be is fektetheted, ez így már közel 40%-os hozamot jelent 6-év alatt...
Sajnos évről évre egyre nagyobb bukást jelent az, hogy a devizatartalék egy része aranyban van. 
Az arany ára nagyot csökkenhet is, ez szintén egy hatalmas kockázat.....
Nagyon nagy hiba volt újra aranyat vásárolni az MNB-nek és ez még akkor is így van, ha ezt nem érted.....

Ezt még Goldi írta és rád is érvényes.....
"A sok ostoba állításod között csak erre az egyre reagálnék : " Magyarország rendelkezik a legmagasabb aranytartalékkal... és ők a tolvajok! jah..."
Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés őszi szezonnyitó ülésén a kormányzati sikerek közé sorolta azt is, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a 2017. évi 3,1 tonnáról 94,5 tonnára, több mint harmincszorosára növelte az aranytartalékot.
Amikor az elmúlt év júliusában a miniszterelnök Matolcsy György jegybankelnök kíséretében megszemlélte az aranyrudakat, az arany gazdasági szerepével kapcsolatban több téves és furcsa állítás is elhangzott.
Rövid bejegyzésemben ezekre szeretnék reagálni, illetve az arany fetisizmust szeretném kissé árnyalni. Természetesen tudom, hogy az egyes közgazdasági iskolák az arany gazdasági-pénzügyi szerepét és jelentőségét merőben eltérően ítélik meg, de ezzel együtt is érdemes a jegybank ez irányú lépését górcső alá vonni.
A látogatás után sajtótájékoztatót tartottak, amelyen Matolcsy György egy nagyon aggályos kijelentést tett, miszerint „…a Jegybank 2018-ban a miniszterelnök stratégiai tanácsára úgy döntött, hogy növeli Magyarország aranytartalékát.”
 Ez nyílt elismerése annak, amit eddig is tudtunk, hogy az MNB nem egy független intézmény, hanem a miniszterelnök döntéseinek puszta végrehajtója a „jobb keze” által.
Orbán Viktor miniszterelnök ugyan próbálta menteni a menthetetlent, hogy természetesen a jegybank függetlenségének tiszteletben tartása mellett. A kormány, vagyis ő, csak azt javasolta, hogy „legyen több, és legyen itthon az aranytartalék”.
De ez sem oszlatta el azt a gyanút, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem független a kormány-(fő)tól.
Ezek után nézzük meg a tranzakció lényegét, nevezetesen, hogy miből is vásárolta az MNB az aranyat? Nyilván a bank devizatartalékából, tehát az MNB mérlegében csökkent a deviza, és nőtt az arany mennyisége/értéke, miközben a jegybanki tartalék nagysága szignifikánsan nem változott.
Itt tehát lényegében az MNB aktíváinak átrendezéséről van szó! Ezzel az ügylettel az MNB devizatartalékában az arany részaránya 15 százalékra nőtt, ami nemzetközi összehasonlításban is magas. Ez a mennyiség jelen értéken 4,7 milliárd euró. (költségvetési szempontból jelentéktelen tétel)
Természetesen a jegybankok igyekeznek diverzifikálni tartalékaik összetételét, és ebben az aranynak is szerepe van, de hogy az MNB ilyen mértékű aranyvásárlása jó lépés volt e, az csak később, esetleg egy válság idején derül majd ki.
Ez függ a deviza kötvények árfolyamától, és a főleg az arany árának alakulásától, ami meglehetősen volatilis, azaz ingatag, folyamatosan, nagyon gyorsan és jelentősen változhat.
A sajtótájékoztatón a miniszterelnök a továbbiakban kifejtette, hogy „a pénz értékét három dolog garantálja, az arany a jegybank meg a kormány.”
Attól tartok, hogy a miniszterelnök összekeveri az aranytartalékot az egykori aranyfedezettel.
Az arany pénzfunkciói közül ma már legfeljebb csak a felhalmozási eszköz funkciója maradt meg, de az is csak nagyon korlátozottan, hiszen kiszámíthatatlan az árfolyama.
Az aranynak a mai pénzügyi rendszerben nincs pénzfunkciója, nem általános fizetőeszköz.
A Bretton-Woods-i pénzügyi rendszer 1971-ben megszűnt, összeomlott, azóta a jegybank szerepét betöltő FED sem garantálja a dollár aranyra való átváltását.
Láthatjuk, hogy a „még sohasem volt ekkora aranytartalék” mellett is Magyarországon az infláció folyamatosan nő a forint gyengül, azaz az aranytartalék nem garantálja a forint értékállóságát.
A miniszterelnök és a jegybankelnök is hangsúlyozta, hogy az aranytartalék „a nehéz időkben”, értsd   gazdasági válság idején, megfelelő védelmet és biztonságot ad.
A gazdaságtörténet ezt az állítást nem igazolja vissza.
A világ jegybankjaiban valamivel több, mint 30 ezer tonna aranyat őriznek, de az aranytartalék még egyetlen országot sem mentett meg, illetve húzott ki a gazdasági válságból.
Vajon a 2008-as nagyon mély gazdasági válság idején miért nem vetették be az egyes országok az aranytartalékot, mint „csodafegyvert”?
Azért, mert az arany ára pillanatok alatt a töredékére esett volna vissza.
Felvetődik a kérdés, hogy akkor miért van ekkora aranytartaléka a jegybankoknak? KÉNYSZERŰSÉGBŐL!
Az USA aranykészlete legnagyobb a világon, amely évek óta változatlan mennyiség, 8.134 tonna.
Ez nyilván abból a történelmi helyzetből következik, hogy a Bretton-Woods-i rendszerben a dollár, mint kulcsvaluta szabadon átváltható volt aranyra.
Ehhez megfelelő nagyságú aranykészlet kellett.
A világ egyik legnagyobb arany kitermelője Oroszország, más okból, de szintén kényszerűségből halmozza fel az aranyat. Kanadának például nincs arany tartaléka, és gazdasága mégis prosperál és stabil.
A rendszerváltoztatás körül a magyar jegybankban kb. 65 tonna aranytartalék volt, de ez a viszonylag jelentős mennyiség sem tudta megvédeni az országot a gazdasági krízistől. Ebből a tartalékból 17-tonnát már Surányi előtt értékesítettek.
Surányi György elnöksége alatt és hozzá köthetően 45-tonnát  értékesítették, (Antal József is kérte az arany értékesítését) Surányi, aki bevallottan ahhoz az iskolához tartozik, amely azt vallja, hogy nincs szükség jelentős aranytartalékra, mert nem kamatozik (csak az árfolyama nőhet!), tárolása és őrzése költséges, értékesítése pedig egy bizonyos mennyiség felett nehézkes és időigényes.
Ezzel szemben számos szakértői vélemény szerint az aranykészlet jelentős részének, kb. 62 tonna eladásával hosszú távon az országot hatalmas, egyes számítások szerint 350-400 milliárd forintos kár érte az arany árfolyamának növekedése miatt.
Ezek a számítások azonban aggályosak, mert kizárólag az arany árának növekedésével számolnak, és nem veszik figyelembe az érte vásárolt állampapírok árfolyamváltozását, az arany tárolásának és őrzésének költségeit.
Sajnos korrekt elemzés ma sem készíthető, mert az MNB titkosította, hogy kitől és mennyiért vásárolta az aranyat, titkosak a tárolás és az őrzés költségei is.
A Jegybank győzelmi jelentése szerint a 2019 és a 2020 évi kiugróan magas „realizált” nyereség (254,7 illetve 255,4 milliárd forint) „nagy része” az arany árfolyamának növekedéséből származik.
Véleményem szerint itt nem realizált nyereségről van szó, hanem sokkal inkább „kreatív könyvelésről”, hiszen az MNB nem adott aranyat, a realizálást un. „önkötéssel” (a bank volt az eladó és a vevő is) hajtotta végre.
Összegezve, az aranyvásárlási akció véleményem szerint nem más, mint a közvélemény arany fetisizmusára alapozott kommunikációs akció és semmi több."

Tudtommal a többségét 2021-ben vette, azon lehet, inkább bukó van még a kamatveszteségen kívül is. Az első tételek talán 18-ból, azokon 50% lehet 5 év alatt. Az egész pakk jelenleg inkább jó mint rossz befektetés, főleg ha a kamatemelés leállása után még elindul felfele.

nem nagyon vagy tisztában egy könyveléssel. Jó áron vették aranyat és ennek a könyvelési értéke nyilván pozitiv a mai aranyárak alapján. 
Trendeket is nézhettél volna a világban mennyi bank vásárolt akkor aranyat és mennyi bank kérte fizikai formában is házhoz a korábbi vásárlásait. Vajon miért? 

Én is megnéztem a Della Surányival készített beszélgetését. :)

100 milliárdot bukik a jegybank évente, hogy aranyban van a devizatartalék kb. 20%-a.
A sok buta hívő meg mennyire örvendezett, hogy az MNB aranyat vásárolt....

MÁPot összehasonlítani a kockázatában teljes más kategóriájú részvényalapokkal nem helyes.

Boby, végig neked volt igazad: https://www.portfolio.hu/befektetes/20231006/gorcso-ala-vettuk-a-befektetesi-alapokat-van-amelyik-az-allampapirt-is-megverte-644103

A nemzetköziség jegyében....

Csapvizet ihattak eddig, de ezután áttérhetnek majd a külföldi palackozott vízre, lehet, hogy éppen magyarra. A magyarok meg majd isszák a svéd palackozott vizet és mindenki boldog lesz.

Ők mit isznak?
https://www.autoblog.hu/zold_auto/europa-egyik-legnagyobb-akkumulatorgyara-epul-goteborgban/

https://youtu.be/8Emj47dmBak?si=XGdXSdYCkbYvVAkk
Della, Surányi interjú.

Eurón kb csak 5%-6% hozamkülönbözet van éves szinten (FX swap)
BUBOR-EURIBOR különbözetből sokkal több adódna