Berlini barátaim nagyon békés emberek, két gyereket nevelnek, egyikük tanító. Két (még hitellel terhelt de kiadott) lakásuk és elég komoly részvényportfóliójuk van/lett mióta kinn élnek. Bécsben rengeteg az olcsó önkormányzati lakás, a fiam barátja már ilyenben lakik (phd-ját írja).
Én az orvosok részéről nem tapasztalok ilyet. Sokkal inkább azt látom, hogy az ellátásnak nem a kapacitás a korlátja, hanem az államilag finanszírozott beavatkozási mennyiség/kvóta miatt. A szakszemélyzetet már én is motiválatlannak látom (ez a részükről viszont érthető). --- Önti a pénzt? Az orvosi bérek rendezése csak egyetlen szál a hálóban. A lényeggel viszont majdnem egyetértek: rendet kellene tenni az egészégügyben, mondod, szerintem viszont kellett volna. Történelmi lehetőséget szalasztott el ebben is OV. Igaz, a háromigenes népszavazás után nehéz lett volna érdemben belenyúlni a rendszerbe. Saját populista hazudozása foglyává vált.
Gyermekkoromban járta a vicc, hogy az USA a vezetőit a tőkés osztályból válogatja, a SZU viszont az intenzívosztályról. Ez a gerontokrácia simán elmegy válságtünetnek is.