Azért ez az ADR feleslegessé vált, már korábban lépni kellett volna, és a DT anyacég eleve globális platformon volt, és nem volt cél egy leánynak az amerikai kirakat. Csak pozitív a hatása, mivel ezek a kivezetések általában költségcsökkentéshez, egyszerűbb struktúrákhoz és osztalék-stryhoz kapcsolódtak. Nokia, Ericsson, OMV, MOL és 2023-ban a Siemens is egyszerűsített. Év végén várom a 2000-t továbbra is.
Nem inkább? idézet. A cégek általában két fő okból döntenek egy ilyen program lezárása mellett:
1. Költséghatékonyság és racionalizálás
Egy ADR-program fenntartása jelentős adminisztrációs és jogi költségekkel jár. Ha az amerikai befektetők részéről nincs már akkora érdeklődés, vagy a forgalom elenyésző, a vállalat számára nem éri meg fenntartani ezt a párhuzamos rendszert. A Telekom esetében ez egy régóta tartó folyamat része: már 2010-ben kivezették a részvényeiket a New York-i tőzsdéről (NYSE), és azóta csak ez a kevésbé kötött, úgynevezett "Level I" program élt.
2. A befektetői szokások megváltozása
Ma már egy amerikai intézményi befektető (pl. egy nagy alapkezelő) könnyedén vásárol részvényeket közvetlenül a Budapesti Értéktőzsdén is. Nincs szüksége a "köztes" ADR formátumra ahhoz, hogy tulajdonrészt szerezzen a magyar cégben, így az ADR funkciója elavulttá vált.
Mtelekom