Az SRV érték-felhajtó hatású: mivel megállás nélkül veszik a könyvet. (nem csak ilyen hum-bukk 50000db-os vételek, amik beleveszik a napi adok-veszekbe) Amíg napi szintű SRV van, szinte "lehetetlen" az esés. Viszont, mint részvényárfolyam, ha jön egy pánik: simán borulhat akármekkorát, mert a jónép az SRV-s logikát alapul véve, lásd fentebb, "úgyse esik", hiszen long srv van megállás nélkül, stoppolnak a userek, már aki ugye, akinek nem inge.. Emeélett mindenki a TA-t nézi, akármennyire is faramucian állnak is egyesek ehhez a tényhez. MACD "vételi jelzés van", minek nézitek, ha nem hisztek benne? Dupla alj van! Persze, aki nem hisz a TA-ban ezt minek figyeli? Emelkedő aljak 2-3 Three White Soldiers. Zászló...
Éppen az a gond, hogy ha a saját részvényként megvett részvényeket nem vonják be, ezáltal növelve a további egy részvényre eső értéket. Mert hát erre lenne elsődlegesen a klasszikus srv. Csökkenteni a forgalomban lévő összes részvényszámot. Ez a további tulajdonosok számára értéknövelő eszköz, az egyik. Minden más csak látszat és machináció, gondolok itt arra, hogy valamilyen úton módon visszakerül később a piacra a korábban srv-ként megvet részvény. (dolgozóknak menedzsmentnek kedvezményesen kiosztott részvények ebből pl.)
Nyilvan nyilvan , azt nem tudom akkor mi van ha stv vel fizetnek egy banket , akkor az atadott reszvenyek visszakerulnek majd a tozsdere , akkor potencialis eladoi nyomas lehet. Mondjuk ettol nem felek mert van love szarasog. Remelem ez a kazah bank osszejon
Természetes, hogy lehet értékesíteni! A saját részvényre korlátozások vannak, és ha meghaladná az engedélyezett mértéket, akkor vagy el kell idegenítenie, vagy ki kell vonnia a többletet. Nyilván nem azonnal, de adott határidőn belül. Az OTP-nél magas a közkézhányad, mégis saját célra engedély (pl. CET1) alapján vásárol. Az MRP és társai céljára vásárolt részvényeket pedig nem használhatja másra, azokkal szigorúan el kell számolnia.
Nem véletlen, hogy pl. az OTP sem törekszik arra, hogy a lehető legalacsonyabb árfolyamon vegye a saját részvényeit! Sokan nem értik, hogy miért, de ez önmagában nem probléma.
Nem kizárt, hogy a részvény kibocsájtója nyereség generálás céljából beszálljon a tőzsdei kereskedésbe, de kizárólag szoros felügyelet és korlátozás mellett teheti! Gondolj bele, hogy a kibocsájtó bennfentes információkkal bír, és a bennfentes kereskedés (nem ok nélkül) bűncselekménynek számít! Nem azért kell jelenteni a saját részvény kereskedést, hogy ki legyen pipálva, hanem azért, hogy ellenőrizhető legyen, és az információval való visszaélés eleen védjék a tőzsdei befektetőket. Lehetne ezt még ragozni, de aki érti annak ennyi is elég, aki pedig nem akarja megérteni, annak felesleges.
Chatgpt szerint ertekesiteni is lehet a sajat reszvenyt. Vannak ra szabalyok de nincs kizarva. Van egyeb lehetoseg is de ez volt a lentiben a lenyeg hogy nem csak tokebevonas celjabol lehet , hanem realizalhatja az arfolyamnyereseget is
Mondjuk barmelyik birosag azt a tenyt miert nem feszegeti hogy nem volt kotelezo hitelt felvenni , vagy ha a hitelfelvevo hilye nem a bank a hibas. Akkor en pereljem be trumpot mert a vamos marhasaga miatt buktam? Akkoriban volt vagy 10% kamat …. Segitek 20 eves hitelnel ez minimum duplazas de inkabb triplazas lett volna devizahatas nelkul is. Akinek forinthitele volt azt ki menti meg ? Merthogy fizetett egy premiumot az eredeti dev hitel kamathoz kepest. Tessek roma petya ezt miert nem fejtegeti? Magyar peternek van errol egy fair hozzasllasa ami ugyanaz mint az itelet , ha nem volt tajekoztatas jogos , ha volt akkor mire a felhaborodas? Hibas termek? A jegybank engedte !
A devizahitelekkel kapcsolatban többször megszólalt Róna Péter jogász, közgazdász, aki 2006-ban nevezte „hibás terméknek” ezeket. Most a Fővárosi Törvényszék ítélte érvénytelennek az UniCredit egy gyulai családdal közel húsz éve kötött deviza alapú kölcsönszerződését, mert az ügyfeleket nem tájékoztatták tisztességesen az árfolyamkockázatról. Róna Péter szerint a magyar bíróságok tévesen próbálják a
„megfelelő tájékoztatás” kérdésére alapozni ítéleteiket, holott ez nem releváns
a szerződések érvényessége szempontjából. A bankok ugyanis nem is adhattak
volna olyan tájékoztatást, amely előre megjósolja a devizaárfolyamok alakulását
15–20 évre, így e fogalom alkalmazása szerinte értelmetlen. Az egyetlen jogilag
helyes megközelítés az, hogy ezek a szerződések semmisek. A devizahiteleseknek
ezért azt tanácsolja, „pereskedjenek, és menjenek a bíróságra, és próbálják meg
kikerülni ezt a Kúria teljesen alaptalan határozatát ilyen érveléssel. És ha
kell, ha lehet, próbálják meg meggyőzni a bírót, hogy forduljon a luxemburgi
bírósághoz további útbaigazításért.”
Köszönöm, megnéztem és ígéretesnek találom. Használat előtt tanulmányoznom kell, amihez át kell alakítanom stratégiává, hogy legalább egy back testet elvégezhessek vele. :)
OTP részvényesek ide!