Nagy a baj az OTP felületein Lehaltak az OTP felületei, a mobil- és az internetbank egyszerre mondta fel a szolgálatot. Az OTP informatikai rendszere akadozik: a mobilbank időnként nem működik, az internetbank pedig jelenleg teljesen elérhetetlen. A probléma délután óta tart. Az OTP ügyfelei mind a mobil- mind az internetbank felületein problémákat tapasztalhatnak. A mobilbank alkalmazás néha nem hajlandó betölteni, majd rövid időre újra működik, azonban gyakran nem jeleníti meg a számlaegyenleget, sőt előfordult, hogy a kezdőképernyőn sem jelent meg a gyorsegyenleg. Délután kezdődtek a problémák A böngészőből elérhető internetbank is teljesen használhatatlan volt, a felület hosszú betöltés után csak a “CUSTOM SERVICE UNAVAILABLE” üzenetet jelezte. A problémák kora délután kezdődtek, és a Downdetector adatai szerint folyamatos fennakadásokat jeleztek 13:00 óta. A hibák az OTP informatikai rendszeréből erednek, nem az ügyfelek készülékeiben van a hiba.
A devizahitelekkel kapcsolatban többször megszólalt Róna Péter jogász, közgazdász, aki 2006-ban nevezte „hibás terméknek” ezeket. Most a Fővárosi Törvényszék ítélte érvénytelennek az UniCredit egy gyulai családdal közel húsz éve kötött deviza alapú kölcsönszerződését, mert az ügyfeleket nem tájékoztatták tisztességesen az árfolyamkockázatról. Róna Péter szerint a magyar bíróságok tévesen próbálják a
„megfelelő tájékoztatás” kérdésére alapozni ítéleteiket, holott ez nem releváns
a szerződések érvényessége szempontjából. A bankok ugyanis nem is adhattak
volna olyan tájékoztatást, amely előre megjósolja a devizaárfolyamok alakulását
15–20 évre, így e fogalom alkalmazása szerinte értelmetlen. Az egyetlen jogilag
helyes megközelítés az, hogy ezek a szerződések semmisek. A devizahiteleseknek
ezért azt tanácsolja, „pereskedjenek, és menjenek a bíróságra, és próbálják meg
kikerülni ezt a Kúria teljesen alaptalan határozatát ilyen érveléssel. És ha
kell, ha lehet, próbálják meg meggyőzni a bírót, hogy forduljon a luxemburgi
bírósághoz további útbaigazításért.”
Az EUB szerint igen, minden esetben, de a Kúria hosszas és bonyolult jogi érvelése olykor ellent is mond az EUB döntésének. Már csak az kell, hogy valamely ilyen ügyben eljáró magyar bíró az EUB-hez forduljon jogértelmezésárt és dőlnek a dominók. OK, lehet downgradelni, de ez a tényeken nem változtat.
A Kúria jogegységi határozatot hozott a devizahitelesek
ügyében azok után, hogy tavasszal az Európai Unió Bírósága (EUB) az adósok
szempontjából döntő jelentőségű ítéletet hozott. A bíróságokra nézve kötelező
döntés – az uniós ítélettel egybevágó módon – kimondja, hogy az adósoknak a
folyósított kölcsön összegén túl minden pénz visszajár, amennyiben az
úgynevezett kockázatfeltáró nyilatkozat tisztességtelen volt, vagyis, ha nem kaptak
megfelelő tájékoztatást. A Kúria hosszas és bonyolult jogi érvelése alapjaiban
megegyezik az Európai Unió Bíróságán született ítélet iránymutatásával, azonban
részleteiben számos ponton eltér attól, sőt, olykor ellent is mond annak. Az
adósok szempontjából talán a legfontosabb megállapítás mégis az, hogy
érvénytelenség esetén azzal a Kúria is egyetértett, hogy az adósnak visszajár
minden pénz, amit a folyósított kölcsön összegén túl fizetett a banknak. Valamint késedelmi kamat is jár az adósnak a
túlfizetés után, ha erre felszólították a bankjukat.
Azért csak nyugtával dicsérjük a napot! A Debreceni Törvényszék másodfokú bíróságként először hozott olyan ítéletet, amely szerint egy devizahiteles csak a felvett tőke összegét köteles visszafizetni, a többi költséget már a bank köteles állni – számolt be róla nemrég a Debreceni Nap. A csaknem két évig tartó pert megnyerő hiteles jogi képviselője, dr. Papp-Lada Beáta ügyvéd a lapnak elmondta, hogy ez az első ítélet, amelyben másodfokú bíróság mondja ki – az Európai Unió Bíróságának áprilisi döntésére hivatkozva –, hogy a devizahitel-szerződésekben a bankoknak nemcsak az árfolyamváltozásból fakadó fizetési kötelezettség tényére, hanem az ezzel járó kockázatokra is fel kellett volna hívniuk az ügyfelek figyelmét; az ilyet nem tartalmazó szerződés pedig érvénytelen. Az ügyvéd szerint a mostani döntés más devizás ügyekben is precedensként szolgálhat a jövőben.
Az OTP 50 millió eurót, vagyis 20 milliárd forintot invesztál a gödöllői Grassalkovich-kastély felújításába. A magyar állam ehhez további 50 millió eurót tesz hozzá.
Nem kell nagy ész ehhez a drón történethez, a ruszkik ellátták pót üzemanyag tartályokkal a 19(!) drónjukat és átküldték a lengyelekhez tesztelni a NATO reakcióját. Ennyi.
Bélám, minden tiszteletem mellett, lehet, hogy a Plus500 a spread miatt némiképp másképp jeleníti meg a realt. Mindazonáltal, ha lehet választani a 15 perces késleltetett érték és a Plus500 által megjelenített azonnali érték között, akkor nem vitás, hogy melyik a hasznosabb.
A kis diskurusunk arról folyt, hogy késleltetett-e a megjelenített érték, avagy nem. Az alábbi kép szerint nem az. https://files.fm/u/jp24u4m488#/view/ephr8qps29
Az OTP több kijevi bankfiókja is megrongálódott az éjszakai
orosz rakétatámadásban. A szerda éjszakai, Kijev elleni légicsapásban megrongálódott
az OTP kijevi irodája is, amelyről az ukrajnai OTP számolt be a közösségi
oldalán.
Az az épület, amely az OTP Bank kijevi irodájának ad
otthont, megsérült a Kijevet ért nagyszabású orosz támadásban. Az OTP Bank
központi irodája is megrongálódott, az ablakok betörtek. Erről az OTP Ukrajna
is hírt adott, a Facebookon közzétett posztjában azt írja a vállalat: „Az éjjel
végrehajtott tömeges támadás következtében megsérült a Központi Irodánk,
valamint a „Zsiljanszka” és az „Európai” fiókunk. Ezek ma nem működnek.”
Annak eddig nem láttuk nyomát, hogy az OTP anyavállalata
hírt adott volna az esetről. A Budapesti Értéktőzsde honlapján a kibocsátói
közlemények között nem szerepelt ilyen híradás, és a bank Facebook-oldalán
sincs ilyen tájékoztatás.
