Zorbán azt mondta, ha 5%-ra kellene emelni, akkor nekünk nyekk. Saját szájából... de más sem nagyon tudja ezt megoldani, csak pár ország képes erre itt.
Marco Rubio, amerikai külügyminiszter azt mondta május 15-én, hogya NATO összes tagállama beleegyezett abba, hogy a védelmi kiadásaikat GDP-arányosan 5 százalékra emeljék.Mindez azt jelenti, hogy a védelmi szövetségbe tartozók a következő években folyamatosan emelik majd az erre fordított költéseket, és fokozatosan érik majd el a kitűzött célt.Donald Trump amerikai elnök régóta hangoztatja, hogy szerinte a NATO tagállamai nem költenek eleget a védelemre, ezért szerette volna elérni, hogy drasztikusan emeljék meg az erre vonatkozó célokat. A szövetség elvárása 2 százalék volt korábban, ám ezt nagyon sok ország nem teljesítette, csak az elmúlt néhány év megváltozott biztonsági környezete alakította át ezt a hozzáállást, már egyre többen teljesítik az elvártakat. Mindez azonban elsősorban az orosz fenyegetés hatására egyre jobban megemelkedett, az elmúlt időszakban egyre gyakrabban hangzott el, hogy 3 vagy 3,5 százalékra kellene emelni a védelmi kiadásokat GDP-arányosan minden országnak. Már önmagában ez egy radikális ugrásnak tűnik, de Marco Rubio a Fox News számára adott interjújában ennél is magasabb számokról beszélt. Elmondhatom, hogy hat hét múlva egy csúcstalálkozó előtt állunk, ahol gyakorlatilag minden NATO-tagország eléri vagy meghaladja a 2 százalékot. De ami még ennél is fontosabb, sokan közülük 4 százalék felett lesznek, és mindannyian megállapodtak abban a célban, hogy a következő évtizedben elérjék az 5 százalékot– jelentette ki az amerikai külügyminiszter.Az Axios viszont felhívta a figyelmet, hogy érdemes azonban fenntartásokkal kezelni Rubio kijelentéseit, mivel jelenleg azért nem pontosan állják meg a helyüket a kijelentései. Az adatok szerint 2024 elején a NATO 32 országa közül 18 valóban elérte GDP-arányosan a 2 százalékos védelmi kiadásokat, amely alig több mint a tagállamok fele. Mark Rutte, NATO főtitkár egyébként korábban azt a javaslatot fogalmazta meg a célok elérése érdekében, hogy a tagállamok 2032-re növeljék a közvetlen védelmi kiadásokat a GDP 3,5 százalékára, és további 1,5 százalékkal a szélesebb körű biztonsággal kapcsolatos költéseket.
Johann Wadephul német külügyminiszter kijelentette, hogy az ország kész GDP-jének 5%-át (!!) védelemre költeni, elkötelezve magát Donald Trump amerikai elnök által szorgalmazott cél mellett.A cél eléréséhez Németországnak évente 135 milliárd dollárral több pénzt kell költenie hadseregére. Bár ez a kiadási szint technikailag megengedett az ország „adósságfék” szabályai értelmében – mivel a GDP 1%-át meghaladó védelmi kiadások mentesülnek ez alól –, mégis Németország teljes adósságrátájának gyors emelkedését okozná.Ha ez megtörténik, Németország elveszítheti az euróövezet pénzügyi horgonyának szerepét ...
A 25 halálos áldozatot követelő kasmíri terrortámadás után India és Pakisztán között évtizedek óta nem tapasztalt hevességű harcok alakultak ki, a két atomhatalom drónhadserege, tüzérsége és légiereje is összecsapott a héten, legalább 48-an meghaltak a két oldal – független forrásokból meg nem erősített – állításai alapján, mígnem szombaton a két fél amerikai közbelépést követően tűzszünetet hirdetett.
A veszélyes helyzet egy mellékszála, hogy a két légierő összecsapása ritka és fontos információkkal szolgál külső megfigyelők számára: miután a modern vadászgépek közötti éles összecsapások ritkák, így a mostani tűzharc tanulságait a külvilág hírszerzői, hadseregei és hadiipari szereplői is élénk érdeklődéssel követik.
Pakisztán állítása szerint kínai J–10-es gépeivel öt indiai vadászgépet, köztük három francia Rafale-t szedett le. Ebből két találatot amerikai hírszerzési források is megerősítettek, ebből legalább egy Rafale volt.
India szerdáig 36 Rafale-lal rendelkezett, és pont április végén kötött egy újabb, 7,4 milliárd dolláros megrendelést 26 további francia gépre.
A Dassault által gyártott gépek renoméjának nem tenne jót, ha kiderülne, hogy valóban ilyen tempóban hullanak a kínai konkurenciával szemben. (Az persze más kérdés, hogy egy légi közelharcban nem minden a gépek teljesítménye.)
Franciaország tavaly – az orosz export visszaesése miatt – a világ második legnagyobb fegyverexportőrévé vált, és az európai beszerzésekben is szeretne nagyobb szeletet szakítani az amerikai importtal szemben.
Kínának ezzel szemben jó reklám a pakisztáni bejelentés, és azt is jelzi, hogy Peking politikai és gazdasági érdekkörének regionális kiterjesztése formális katonai szövetségkötések nélkül is képes befolyásolni a stratégiai erőegyensúlyt: Pakisztán hadiipari importjának 80 százaléka Kínából származik a Stockholmi Békekutató Intézet adatai szerint. Bár Kína pakisztáni befektetései gazdasági szempontból eddig pénznyelőnek tűnnek, India feltartóztatása és ellensúlyozása terén pénzben nehezen kifejezhető megtérülést hozhat a kapcsolat – már ameddig az eszkaláció kontrollálható szinten marad. Ugyanakkor a térség szakértői azt is kiemelték, hogy a mostani adok-kapok emelkedő kockázatvállalási hajlandóságról tanúskodik mindkét oldalon, ami borús jövőképet fest, még ha a kiterjedt háború esélyét a kölcsönös nukleáris elrettentés erősen korlátozza is.
Nekem Wisdom van, 10% pluszban. És Thyssenkrupp, de azt már régebben vettem. Realizáltam is, de még a java megvan. Na, az +120%. Meg kell jól nézni az összetételüket, mert nagyon nem egyformák. Kiszedtem magamnak, és az ország kitettséget is. Van Eck-ben nincs Rhein.
A VanEck defense etf-ből sajnos nagyon korán kiszálltam, mert azt hittem, hogy a trump el fogja racionalizálni a hadi költségeket is. Azóta rengeteget nyerhettem volna vele. Hát így jártam. WisdomTree európai defense etf van még nekem mostanában. Nem egy világrengető, de elmegy. Rheinmetall rv-en kívül van még nekem pár darab BAE meg Safran, ebből a RHM száguldós, a másik kettő eléggé oldalazós. Néztem még Fincantieri rv-t, de végül nem vettem, elsősorban azért, mert olasz tőzsdéhez nem férek hozzá. Pedig kár, mert elég jól teljesített mostanában.
Hadiipar-nukleáris-urán és minden ami hozzá kapcsolódik