14 hónapon belül várja az első világszintű AI-szabotázsakciót az AI alapjainak Nobel-díjas kidolgozója!
 
„Még az idén vagy jövőre eljöhet az a Csernobil, ami talán elég lesz ahhoz, hogy felfigyeljenek az emberek”- mondta a brit Guardiannek a Nobel-dijas Geoffrey Hinton, a mesterséges neurális hálózatok kutatója, akit a brit sajtó szeret az „AI keresztapjának” címkézni.Hinton hozzátette, hogy nem konkrét nukleáris katasztrófára gondol, hanem AI-támadás okozta világszintű áramszünetre vagy olyan hackelésre, ami egy hétre összeomlasztja a globális fizetési rendszert.„El tudják képzelni, mi történne? Magunkhoz térnénk belőle, de emiatt végre ők is észhez térnének.” A kérdésre, hogy kikre gondol, azt felelte: „A világ vezetőire, kivéve Trumpot.” Hinton szerint az AI-ágensek idén nyáron ismertté vált akciói olyan figyelmeztető jelként szolgáltak a technológia veszélyeivel kapcsolatban, amilyen a Three Mile Island-i atomerőmű balesete volt 1979-ben.Hinton azt mondta, hogy saját magát nem tartja doomernek, vagyis nem gondolja feltétlenül, hogy az AI kiirtja az emberiséget, sőt továbbra is hiszi, hogy a mesterséges intelligenciában benne van a potenciál, hogy fényes jövőt hozzon az emberiségnek, de az a véleménye, hogy a végén kiderülhet, hogy az emberiség jobban járt volna nélküle.Hintonnak továbbra is igen rossz véleménye van az amerikai AI-cégek több milliárdos vezetőjéről. Azt mondta, hogy egyáltalán nem bízik Sam Altman Open AI-vezérigazgatóban. „Úgy gondolom, hogy Zuckerberg, Musk és Sam Altman értik a kockázatokat, és le se a szarják azokat. A pénz kell nekik. Én ezt hiszem”. - fogalmazott.
forrás:444.hu

Közel a vég? Bedönti a gazdaságot az AI? Átveszik az ágensek az irányítást? Legyél te is szakértő, információ átadó.

https://index.hu/belfold/2026/10/20/peterfy-korhaz-reakcio-betegelbocsatasok-agyszam-egeszsegugyi-miniszterium-hegedus-zsolt ;
   
Csütörtök óta öt beteg távozott, van, akit évek óta ápolnakA kórház adatai szerint csütörtök reggel óta öt beteget bocsátottak el a krónikus osztályokról. Ebből ketten hazamentek, hárman tervezetten szociális intézménybe vagy idősotthonba kerültek.
   
Tájékoztatásuk szerint október 20-án a krónikus osztályokon 15 üres ágy van. A kórház szerint krónikus osztályaikon olyan betegek is fekszenek, akiket évek óta ott ápolnak, mert a szociális ellátórendszerben nem sikerült elhelyezni őket. „A beteg, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja az intézmény vezetéséhez, illetve fenntartójához, valamint a betegjogi képviselőhöz fordulhat panasszal” − tájékoztattak.
 
Évek óta ápolnak????? Miiiivaaaannnn????? Ilyen van?????

Figyelemre méltó, hogy az átlagos hirdetési négyzetméterár az összes kerületben egymillió forint felett alakult: még a legolcsóbb kerületben, Csepelen is 1 millió 9 ezer forint. 
 
Csepelen azonban úgy emelkedett közel 60 millió forintra az eladó lakások átlagára, hogy a kerület kínálatában nem szerepel új építésű lakás, sőt az eladó lakások közel kétharmada 1980 előtt épült. A panel- és téglalakások átlagára egyaránt megközelíti a 60 millió forintot a kerületben,a felújított panelek közül sok lakásért akár 65-66 millió forintot is elkérnek.A kerület átlagát felfelé húzza a HÉV-végállomáshoz közel eső Völgy utcai lakótelep, ahol nem ritka a 70-80 millió forintos lakáshirdetés sem. A Karácsony Sándor utcai HÉV-megállónál lévő modernebb téglaépületben több lakást 95-99 millió forintért árulnak.

Visszatért a neokonfucianizmus, valamint a nők családi szerepéről vallott korlátozó nézetek, ez pedig tovább súlyosbítja Kína demográfiai problémáit. A házasságkötések és a termékenységi ráta zuhanó aránya mély feszültséghez vezet. 2013 és 2024 között 55 százalékkal esett a házasságkötések száma. A Politikai Bizottság ennek ellenére igyekszik ösztönözni a fiatalokat a házasságkötésre és a gyermekvállalásra. 2021-ben új ösztönzőcsomagot fogadtak el, amely több szabadságot és úgynevezett babaprémiumot adott a családoknak, miközben korlátozta a váláshoz, az abortuszhoz és a vazektómiához való hozzáférést. Olyan szimbolikus alkotásokat is igénybe vett a hatalom, mint a bélyegek, a tankönyvek és a köztéri szobrok átalakítása, amelyben a többgyermekes családot mutatta be követendő példaként.Amennyiben nem javul a termékenységi ráta, akkor más elöregedő társadalmakhoz hasonlóan Kína is élhet a bevándorlás növelésének eszközével. Ezzel a megüresedő állásokat töltenék fel, valamint gondoskodnának az idősödő népességről. Dél-Korea is hasonló helyzetben van, ezért egyre több vendégmunkást alkalmaznak az alacsony születési szám ellensúlyozására. Ugyanakkor az előző két népszámlálás adatai szerint Kína lakosságának mindössze 0,1 százalékát teszik ki a külföldi munkások, nagyjából annyit, amennyit Tajvanon vagy Dél-Koreában 1990-ben.Utóbbi kettővel ellentétben Kína egyre inkább etnocentrikus utat választott, vagyis a hatóságok felléptek a külföldi kulturális termékek, például a filmek ellen. 2016 óta április 15. a nemzetbiztonság napja, amikor propagandatermékekkel figyelmeztetik a polgárokat, hogy legyenek résen a külföldi kémekkel szemben. Ez pedig megnehezíti, hogy több munkavállaló érkezzen az országba.Ehhez képest 2025 augusztusában a hatóságok új vízumot jelentettek be, amely a természettudományi, technológiai, mérnöki és matematikai területeken dolgozó fiatal, tehetséges külföldieket célozza meg. Ez összhangban áll Hszi Csin-ping törekvésével, hogy Kína világelső legyen a gyártás és technológia terén, és felvegye a versenyt a fejlett országokkal. Ugyanakkor a döntés felháborodást váltott ki a közvéleményből, hiszen a fiatalok körében már 18,9 százalékos a munkanélküliség.

Óriási a szakadék a nyugdíjasok juttatásai közöttA párt habozik az ország demográfiai hanyatlásának pénzügyei következményeivel foglalkozni. Kína évtizedeken keresztül a világ legalacsonyabb nyugdíj-korhatárával rendelkezett, a férfiaknál 60, a szellemi foglalkozású nőknél 55, a fizikai munkát végzőknél 50 év. Ez alapján nem meglepő, hogy kínai kutatók előrejelzése szerint a városi nyugdíjalap a 2030-as évekre kimerülhet. Ebből adódóan mindenképpen szükség lesz a nyugdíj-korhatár emelésére. Bár 2024-ben bejelentettek egy fokozatos emelést, azt csak 2040-re vezetik be teljesen, és még ezután is a távol-keleti országban lesz a világon az egyik legalacsonyabb: a férfiaknál 63, a szellemi foglalkozású nőknél 58, a fizikai munkát végző nőknél 55 év.

9/9/6 az egyik legmarkansabb elv.

Nagyerdőn nőttem fel. Közel volt a Jubileumi játszótér. Ősfás környezet, nagyon jó közösség volt. A kardos suli is remek volt. 1986-ban végeztem ott. Már akkor volt ott számítástechnika, angol és német nyelv oktatás. Még minidg jó lokáció a Nagyerdő.

10 év múlva ezért sem leszünk itt. Innen el. Borzalom h milyen lecsuszas megy a videken. Balaton és környéke is kezd elveszni.

Szintén laktam azon a részen. A kardosba jártam anno én is. Te mikor végeztél ott?

238 millió köbméter víz hiányzik a Balatonból
 
Siófoknál tavaly ilyenkor – szeptember 28-án még 71 centiméter volt a tó vízállása, mostanra viszont 31 centiméterre csökkent ez az érték, vagyis 40 centivel alacsonyabban áll a víz, mint egy évvel korábban, és mindössze 8 centiméterre van a valaha mért legalacsonyabb vízszinttől, ami 23 centiméter volt 2003. október 4-én.
  
Több helyen jóval szélesebb partszakasz került szárazra, a sekélyebb vízpartok pedig egészen más képet mutatnak, mint tavaly ugyanebben az időszakban.Ha feltételezzük, hogy ez a 40 centiméternyi különbség átlagosan a teljes tófelületre vetítve hiányzik, akkor ez hatalmas vízmennyiséget jelent. 
   
A Balaton mintegy 594 négyzetkilométeres felszínével számolva ez nagyjából 238 millió köbméter víznek felel meg– fogalmaz a portál.Ez a mennyiség nehezen felfogható, ezért érdemes szemléletesebb hasonlattal élni: 
 
körülbelül 95 ezer olimpiai úszómedencét lehetne megtölteni ennyi vízzel, 
 
csapadékra átszámolva pedig 400 milliméternek felel meg, 
  
vagyis ennyi esőre lenne szükség a tó teljes felszínén ahhoz, hogy ekkora vízmennyiség visszakerüljön a Balatonba.
  
Fontos hozzátenni, hogy a vízszintcsökkenés nem kizárólag a párolgás következménye. A Balaton vízmérlegét a csapadékhiány, a befolyó vizek mennyisége, valamint az időjárási viszonyok egyaránt alakítják. A mostani különbség ugyanakkor jól mutatja, milyen jelentős változás tud bekövetkezni tartós aszály hatására akár egyetlen év alatt is– írták.
  
A kilátások a rövid távú jövőt illetően sem adnak okot az optimizmusra, mivel az előrejelzések szerint a következő napokban nem várható számottevő csapadék, amely érdemben javíthatna a kialakult helyzeten.

Már sok-sok éve elvesztette. Nézd meg hogy kik kapták a pénzeket, hogy a választóikat tereljék a szavazáshoz
kisgrofo
nagyfero
mága
fásli
patakiufoatila
tóthénekesnőkeanemzethangja
kálmánrákoska
bayerné
stb...
mindprolianégyzeten
 

„Ez nem kapitalizmus, hanem szürrealizmus.” Kifogyhat a dízel Magyarországon, a benzinkutak fele lehúzhatja a rolót
 
Ársapkák nélkül is túl olcsó a benzin Magyarországon a Forbes.hu által megkérdezett iparági szereplők szerint. A finomítóval rendelkező olajvállalatok a finomítói árrésükkel kompenzálják a kiskereskedelmen keletkező veszteséget, a független benzinkutak viszont nem tudják kigazdálkodni a beszerzést. 
 
Lapunkhoz eljuttatott adatok szerint finomított dízelt importálni jelenleg drágább, mint a töltőállomásokon értékesíteni, ez a helyzet pedig sok vállalkozást sodort a szakadék szélére.
  
A Tisza-kormány nemet mondott az ukrán kőolajtárolóra. Így reagált a Mol vezetőjeNem a kőolaj fogyott el: ezért lett ennyire drága a dízel
  
Az elmúlt évek nemzetközi konfliktusai rendkívül nehéz helyzetbe sodorták a kőolaj és finomított dízel tekintetében rendkívül importfüggő Európát és Magyarországot. Az orosz–ukrán háború a mai napig rányomja a bélyegét az európai ellátásra, miközben a február végén kirobbant iráni háborúval további finomítói kapacitások estek ki, illetve rakódtak jelentős pluszköltségek a szállításokra.A háborúk miatt a kőolaj világpiaci ára nagymértékben emelkedett. Az északi-tengeri Brent hordónkénti jegyzése tartósan 100 dollár fölött ragadt szeptemberben. Ezzel párhuzamosan az európai késztermékek még gyorsabb ütemben drágultak. A finomítóval rendelkező olajipari cégek marzsai így a többszörösére emelkedtek, rekordnyereséget jelentve a cégeknek. 
 
Ezt alátámasztja a Mol 2026-os második negyedéves beszámolója, melyben látható a vázolt folyamatok pozitív hatása a vállalat számaira.Az északi-tengeri Brent típusú kőolaj hordónkénti világpiaci árának alakulása az elmúlt egy évben.Az üzemanyag-ellátási krízis pedig tovább fokozódik. A hírek szerint az Egyesült Államokban egyre nagyobb problémát jelent az ellátás és a sosem látott mértékű drágulás, az X-en elkezdtek megjelenni a kifogyott benzinkutakról szóló posztok, valamint a gallononkénti 10 dolláros árszabás is.
  
Utóbbi állítással kapcsolatban fontos kiemelni, hogy Kalifornia egyes részein valóban lehet találkozni ilyen magas árakkal, azonban az államban az átlagár körülbelül 8 dollár, ami még így is történelmi csúcsnak számít.
   
A CNBC-nek nyilatkozó iparági források szerint „jelenleg” nincs üzemanyaghiány az országban, a probléma inkább lokális jellegű. A Totalcar amerikai portálokra hivatkozva írt arról, hogy a nagyobb láncok elkezdték felvásárolni az elérhető készleteket, így a kisebb benzinkutak nehezebben jutnak eladható készletekhez.Érdekesség, hogy az Electrek amerikai portál arról írt, hogy a helyi benzinkutak elektronikus táblái nem tudnak 9,99-nél magasabb számot kiírni, így ezeknek a kijelzőknek a cseréje elkezdődött egyes helyeken.
 

• A külföldi beszállítók nem küldenek dízelt
• Túl olcsó az üzemanyag Magyarországon
• A Mol kezében az árszabás
• Elveszett az importparitás
• Az ellátási helyzet csak rosszabb lesz
• Több száz magyar cég mehet tönkre
• Megoldási javaslatok

Bár országos üzemanyag-ellátási problémákról egyelőre nincs szó a tengerentúlon, a Reuters hívta fel rá a figyelmet, hogy az amerikai dízelkészletek 1982 óta nem látott mélyponton vannak, és a várakozások szerint ez a helyzet a jövő évben sem javulhat érdemben. A készletek jelenleg 15 százalékkal maradnak el az ötéves átlagtól, a gallononkénti országos átlagár pedig meghaladja a 6 dollárt.
   
Az Egyesült Államok helyzete nem feltétlenül vethető össze az importnak sokkal inkább kitett Európával. Franciaországban például regionális szinten léptek fel ellátási gondok. Szeptember második felében az ország benzinkútjainak 14–17 százalékánál jelentkezett készlethiány benzinből vagy gázolajból – ezt a francia állam hivatalos üzemanyagár- és ellátási adatbázisának honlapján olvashatjuk. Azzal, hogy Oroszország júliusban leállította a dízelexportot, valamint a Közel-Keletről sem érkeznek a szállítások, az európai ellátási gondok egyre inkább kiéleződnek.A Forbes.hu-nak nyilatkozó iparági források jelezték, hogy több jelentős kelet-közép-európai olajfinomítótól és nagykereskedőtől kaptak jelzést, miszerint az áruhiány, illetve a magyarországi árszabás miatt nem tudják biztosítani a magyar partnerek felé a folyamatos szállítást.
    
Túl olcsó Magyarországon az üzemanyagEurópa több országában kiemelt figyelmet kap a kormányoktól az üzemanyagkrízis. Elterjedt intézkedés az elszálló kiskereskedelmi árak megfékezése érdekében a benzin és a gázolaj adótartalmának csökkentése vagy a kiskereskedelmi árrés korlátozása. Ezeknek a lépéseknek a lényege a végfelhasználók védelme, bár az árak alacsonyan tartása ösztönzi a fogyasztást, amely további nyomást jelent az egyébként is véges készletekre.Magyarország esetében azonban a helyzet jelentősen eltér az európai mintáktól.
   
 A Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) is jelezte, hogy a piaci folyamatokhoz képest rendkívül alacsony Magyarországon az üzemanyagok átlagára. Az FBSZ nyilatkozata szerint az Európai Unió 27 országa közül hazánk árai az öt legalacsonyabb között vannak. Iparági vélemények szerint a magyar árak mesterséges leszorításáról van szó, mivel a globális folyamatok tükrében a benzinkutakon látható kiskereskedelmi árak nem reálisak.Az FBSZ szakértője, Egri Gábor elmondta, hogy Magyarországon a Mol nagykereskedelmi piaca 70 százalékos, a kiskereskedelemből pedig 20 százalékot hasít ki. 
   
Ez azt jelenti, hogy a nagyjából kétezer hazai benzinkútból 400 tartozik a magyar olajvállalathoz.A Mol a Barátság kőolajvezetéken keresztül közvetlenül szerez be kőolajat Oroszországtól, melyet a saját finomítóiban tud feldolgozni. Ezzel szemben a kis- és független benzinkutak (úgynevezett fehér kutak) kénytelenek finomított üzemanyagot beszerezni.„Ezt részben belföldön a multiktól (leggyakrabban Mol, OMV), részben egyéb nagykereskedőkön keresztül importból, a környező országok finomítóiból (Olaszországból, Szlovéniából, Szlovákiából) biztosítják. 
   
Működésük így sokkal inkább kitett az importnak” – magyarázta az MPS Petrol tulajdonosa, Bátyi Dániel.Ezek a források viszont elapadnak. „A környező országok finomítói az elmúlt hetekben már szembesültek ellátási problémákkal, késve beérkező tengeri szállítmányokkal. Bizonyos esetekben hivatalosan is jelezték a nagykereskedők felé, hogy aktuálisan nem tudnak árut rendelkezésre bocsátani” – mondta Bátyi.Hozzátette, hogy partnereik a túl magas világpiaci árakra vagy a tengeri szállítások akadozása miatti készlethiányra hivatkoznak. Ebben a helyzetben a Barátság és az Adria kőolajvezetékek kulcsfontosságúak az ország ellátása szempontjából. Az elmúlt években viszont tapasztalhattuk, hogy ezek a források is elapadhatnak, akár technikai, politikai vagy hadi események miatt.
   
Drágán venni, olcsón eladni
   
A megkérdezett iparági szakértők arról beszéltek a Forbes.hu-nak, hogy az importdízel ára jelenleg magasabb, mint a magyar kiskereskedelmi ár. Olcsóbban eladni a terméket, mint beszerezni, értelemszerűen veszteséggel jár.Egri Gábor ezt a helyzetet azzal magyarázta, hogy a Mol rendkívül nagy befolyással van a hazai piacra, árképzése szinte közvetlenül befolyásolja a hazai fogyasztói árakat. A nagy olajvállalatok finomítói marzsai rendkívül kilőttek a globális kőolajárak miatt. Ráadásul az Ural típusú kőolaj jegyzése (amely a Barátság vezetéken érkezik Magyarországra) megközelítette a Brent árfolyamát, így az orosz kőolajjal szembeni árelőny is elveszett.Az FBSZ szakértői szerint jelentős nagykereskedelmi szerepe, valamint a kimagasló finomítói marzsa (számításaik szerint a vállalat a vállalat finomítói árrése a dízelen 200 forint lehet) mellett a Molnak lehetősége van a kiskereskedelmi árak alacsonyan tartására.„Ez nem kapitalizmus, hanem szürrealizmus”– mondta Egri Gábor. 
   
Állítása szerint a vállalat az olcsó benzinen és dízelen keletkező veszteségét a nagykereskedelmi bevételével és finomítói marzsával bőségesen kompenzálni tudja.Ezzel Bátyi is egyetért, aki szerint politikai megfontolásból van bújtatott ársapka az üzemanyagokon, hogy az árak ne szabaduljanak el, mint Európa más országaiban.„A finomítóval rendelkező nagy olajipari cégek finomítói marzsa világszerte hatalmasat nőtt, ezért a nagy- és kiskereskedelmi árréseikkel jobban tudnak játszani, azokat alacsonyan tudják tartani anélkül, hogy az időszakos üzleti eredményeikre ez negatív hatással lenne” – fogalmazott Bátyi.Hozzátette, hogy a Molnak úgy kellene meghatároznia az árait, hogy az importból behozott finomított üzemanyag, amelynek árában szerepel a logisztikai és operatív költség, versenyképes tudjon maradni. 
  
Ezt az importparitást a Gazdasági Versenyhivatal szabályozza.Az MPS Petrol Zrt. tulajdonosa szerint a külföldi finomítók azonnal lereagálják a világpolitikai és világgazdasági történéseket. Ha az északi-tengeri Brent jegyzése akár néhány százalékot emelkedik, az már másnap megjelenik a beszerzési árakban.Bátyi szerint a Mol ezt a folyamatot – a jelentős készletezési kapacitásának köszönhetően – általánosan is lassabban reagálja le, az utolsó hónapokban viszont már nem is követi le kellően.
   
Az ellátási helyzet csak rosszabb lesz
  
Mivel a tengeri kőolajszállítás egyre inkább akadozik, a Mol pozíciója a többi nemzetközi olajvállalattal szemben is egyre erősödik. A Közel-Keletről érkező szállítmányok ritkultak az iráni háború kirobbanása és a Hormuzi-szoros lezárása miatt. A csatornán haladt át korábban a globális kőolaj- és földgázszállítások nagyjából ötöde. Ráadásul az Arab-félsziget másik bejáratának számító vörös-tengeri Báb el-Mandeb szorosban is eszkalálódik a konfliktus.Ez utóbbi csatornán keresztül Szaúd-Arábia még képes volt tankerhajókat a nemzetközi piacra indítani, azonban a térségben megerősödő jemeni milícia, a húszik olyan állásokat foglaltak el, melyekről nyomást gyakorolhatnak a szorosban zajló hajóforgalomra. A kialakult helyzet miatt Szaúd-Arábia jelezte, hogy októberben nem fog tankerhajókat indítani Európa felé.A szaúdi szállítások elmaradásával hamarosan kritikussá válhat a gázolaj helyzete Magyarországon. 
   
A Mol már jelezte, hogy a Dunai Finomító AV-3-as desztillációs rendszerét újraindították, ezzel igyekeznek enyhíteni a kialakuló dízelhiányt – erről a HVG írt részletesen.Az FBSZ meglátása szerint ez a kapacitás nem fogja tudni fedezni az ország szükségleteit.Az említett AV-3-as rendszer még 2025-ben égett le, a Mol pedig idén szeptember 22-én közölte, hogy a javítási munkálatok végére értek. A rendszer helyreállítása 18 milliárd forintba került a vállalatnak.A felvázolt helyzettel a Mol regionális jelentősége tovább erősödik. A magyar olajvállalat szerepe így is kiemelkedővé vált az elmúlt időszakban. A Barátság vezetéken érkező készletek, a százhalombattai és pozsonyi finomítói kapacitások mellett a nyáron tapasztalt aszály is segítette a céget. A Duna alacsony vízállása miatt hajózási korlátozás volt a folyón, így a külföldi olajvállalatok nem tudták a készleteiket leúsztatni a Dunán.  
    
Iparági szakértők felhívták rá a figyelmet, hogy Magyarországon a kis- és nagykereskedelmi árak annak ellenére nem emelkedtek jelentős mértékben, hogy a Tisza-kormány júniusban kivezette az ársapkát a hazai benzinkutakról. Az azóta eltelt időben a globális kőolajárak jelentősen emelkedtek, szeptemberben két héten keresztül a 100 dolláros hordónkénti jegyzés fölött ragadt a Brent. Ennek ellenére a hazai árak továbbra is viszonylag alacsonyak, pedig a magyar kormány nem csökkentette azok adótartalmát, mint az említett európai államokban.Az FBSZ is a magyar árak „politikai okokból” történő alacsonyan tartásáról beszélt. 
   
A Mol jelentős piaci ereje ezt lehetővé teszi, hiszen a kiskereskedelmi árak miatti veszteséget más forrásokból kompenzálni tudja. Az említett finomítói marzsok kiegyenlítése más országokban is napirenden van.Az FBSZ szakértője elmondta, hogy hat tagállam fordult az Európai Bizottsághoz annak érdekében, hogy a finomítói marzsokon szerzett „extraprofitot” adóztassák meg, az így keletkezett bevételből pedig kompenzálják a vásárlókat, a közlekedési társaságokat, illetve a kis- és független benzinkutakat.
   
Több száz magyar cég mehet tönkre
   
A jelenlegi helyzetben a kis- és független benzinkutak képtelenek gazdaságosan működni. A drága vagy elérhetetlen import miatt a beszerzési lehetőségeik szűkülnek, miközben a kis- és nagykereskedelmi árak a Mol árszabásától függnek.A jelenlegi helyzetben eltűnt az a kiskereskedelmi árrés, amellyel az ország közel ezer benzinkútja üzemelni tudott. A márciusban bevezetett védett ár előtt ez a kiskereskedelmi árrés literenként 50–70 forint között mozgott, majd az árkorlátozás idején 25–35 forint közé esett. Ezeknek a vállalkozásoknak ebből az árrésből kell a működésüket finanszírozniuk, az adókat befizetniük, illetve a profitot realizálniuk.Bátyi Dániel szerint Magyarországon jelenleg túl olcsó az üzemanyag, ilyen árrés mellett pedig több száz fehér kút mehet tönkre.
    
A Független Benzinkutak Szövetségének elnöke kiemelte, hogy az Orbán-kormány alatt bevezetett adóterhek és a benzinkutakkal szembeni elvárások a mai napig életben vannak. Gépész László emlékeztetett, hogy évi 500 millió forint árbevétel felett ezeket a vállalkozásokat 3 százalékos kiskereskedelmi különadó sújtja az árbevételük terhére. Ez az 500 millió forintos árbevétel nagyjából egymillió liter eladott üzemanyaggal már összejöhet, még ha mást nem is értékesít az adott egység.Emellett a működésüket különböző energiafelhasználást csökkentő elvárások is szabályozzák, melyek be nem tartása további költséget ró a vállalkozásokra.Gépész szerint a jelenlegi kiskereskedelmi árrésből 65–70 forint hiányzik ahhoz, hogy a hazai töltőállomások felét kitevő kis- és független benzinkutak fenn tudják tartani magukat.
 
Drasztikus lépésekre van szükség
 
A Forbes.hu által megkérdezett szakértők szerint a helyzet kezelésére több, egymással összekapcsolt intézkedésre lenne szükség. Első lépésként az importparitás helyreállítását tartják szükségesnek, hogy a külföldi beszerzés a jelenlegi kritikus globális környezetben is biztosítható legyen. Emellett fontosnak tartanák az Európa-szerte elrendelt adócsökkentést az üzemanyagok esetében, hogy az árrések csökkentése nélkül lehessen kedvezni a fogyasztóknak. Végeredményben az így kieső adóbevételt a Mol finomítói marzsának megadóztatásával tartják kiegyensúlyozhatónak.
   
Egri Gábor elmondta, hogy a Független Benzinkutak Szövetsége a szeptember 28-i héten standdal fog kitelepülni a Kossuth térre, hogy felhívják a szektor problémáira a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy nem tüntetésről lesz szó, hanem demonstrációról. Arra a kérdésre, hogy a kormánnyal tudtak-e egyeztetni a problémákról, azt válaszolta, hogy érdemi megállapodásra nem jutottak.

„Ez nem kapitalizmus, hanem szürrealizmus.” Kifogyhat a dízel Magyarországon, a benzinkutak fele lehúzhatja a rolót
 
Ársapkák nélkül is túl olcsó a benzin Magyarországon a Forbes.hu által megkérdezett iparági szereplők szerint. A finomítóval rendelkező olajvállalatok a finomítói árrésükkel kompenzálják a kiskereskedelmen keletkező veszteséget, a független benzinkutak viszont nem tudják kigazdálkodni a beszerzést. 
 
Lapunkhoz eljuttatott adatok szerint finomított dízelt importálni jelenleg drágább, mint a töltőállomásokon értékesíteni, ez a helyzet pedig sok vállalkozást sodort a szakadék szélére.
  
A Tisza-kormány nemet mondott az ukrán kőolajtárolóra. Így reagált a Mol vezetőjeNem a kőolaj fogyott el: ezért lett ennyire drága a dízel
  
Az elmúlt évek nemzetközi konfliktusai rendkívül nehéz helyzetbe sodorták a kőolaj és finomított dízel tekintetében rendkívül importfüggő Európát és Magyarországot. Az orosz–ukrán háború a mai napig rányomja a bélyegét az európai ellátásra, miközben a február végén kirobbant iráni háborúval további finomítói kapacitások estek ki, illetve rakódtak jelentős pluszköltségek a szállításokra.A háborúk miatt a kőolaj világpiaci ára nagymértékben emelkedett. Az északi-tengeri Brent hordónkénti jegyzése tartósan 100 dollár fölött ragadt szeptemberben. Ezzel párhuzamosan az európai késztermékek még gyorsabb ütemben drágultak. A finomítóval rendelkező olajipari cégek marzsai így a többszörösére emelkedtek, rekordnyereséget jelentve a cégeknek. 
 
Ezt alátámasztja a Mol 2026-os második negyedéves beszámolója, melyben látható a vázolt folyamatok pozitív hatása a vállalat számaira.Az északi-tengeri Brent típusú kőolaj hordónkénti világpiaci árának alakulása az elmúlt egy évben.Az üzemanyag-ellátási krízis pedig tovább fokozódik. A hírek szerint az Egyesült Államokban egyre nagyobb problémát jelent az ellátás és a sosem látott mértékű drágulás, az X-en elkezdtek megjelenni a kifogyott benzinkutakról szóló posztok, valamint a gallononkénti 10 dolláros árszabás is.
  
Utóbbi állítással kapcsolatban fontos kiemelni, hogy Kalifornia egyes részein valóban lehet találkozni ilyen magas árakkal, azonban az államban az átlagár körülbelül 8 dollár, ami még így is történelmi csúcsnak számít.
   
A CNBC-nek nyilatkozó iparági források szerint „jelenleg” nincs üzemanyaghiány az országban, a probléma inkább lokális jellegű. A Totalcar amerikai portálokra hivatkozva írt arról, hogy a nagyobb láncok elkezdték felvásárolni az elérhető készleteket, így a kisebb benzinkutak nehezebben jutnak eladható készletekhez.Érdekesség, hogy az Electrek amerikai portál arról írt, hogy a helyi benzinkutak elektronikus táblái nem tudnak 9,99-nél magasabb számot kiírni, így ezeknek a kijelzőknek a cseréje elkezdődött egyes helyeken.
 

• A külföldi beszállítók nem küldenek dízelt
• Túl olcsó az üzemanyag Magyarországon
• A Mol kezében az árszabás
• Elveszett az importparitás
• Az ellátási helyzet csak rosszabb lesz
• Több száz magyar cég mehet tönkre
• Megoldási javaslatok

Bár országos üzemanyag-ellátási problémákról egyelőre nincs szó a tengerentúlon, a Reuters hívta fel rá a figyelmet, hogy az amerikai dízelkészletek 1982 óta nem látott mélyponton vannak, és a várakozások szerint ez a helyzet a jövő évben sem javulhat érdemben. A készletek jelenleg 15 százalékkal maradnak el az ötéves átlagtól, a gallononkénti országos átlagár pedig meghaladja a 6 dollárt.
   
Az Egyesült Államok helyzete nem feltétlenül vethető össze az importnak sokkal inkább kitett Európával. Franciaországban például regionális szinten léptek fel ellátási gondok. Szeptember második felében az ország benzinkútjainak 14–17 százalékánál jelentkezett készlethiány benzinből vagy gázolajból – ezt a francia állam hivatalos üzemanyagár- és ellátási adatbázisának honlapján olvashatjuk. Azzal, hogy Oroszország júliusban leállította a dízelexportot, valamint a Közel-Keletről sem érkeznek a szállítások, az európai ellátási gondok egyre inkább kiéleződnek.A Forbes.hu-nak nyilatkozó iparági források jelezték, hogy több jelentős kelet-közép-európai olajfinomítótól és nagykereskedőtől kaptak jelzést, miszerint az áruhiány, illetve a magyarországi árszabás miatt nem tudják biztosítani a magyar partnerek felé a folyamatos szállítást.
    


Túl olcsó Magyarországon az üzemanyagEurópa több országában kiemelt figyelmet kap a kormányoktól az üzemanyagkrízis. Elterjedt intézkedés az elszálló kiskereskedelmi árak megfékezése érdekében a benzin és a gázolaj adótartalmának csökkentése vagy a kiskereskedelmi árrés korlátozása. Ezeknek a lépéseknek a lényege a végfelhasználók védelme, bár az árak alacsonyan tartása ösztönzi a fogyasztást, amely további nyomást jelent az egyébként is véges készletekre.Magyarország esetében azonban a helyzet jelentősen eltér az európai mintáktól.
   
 A Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) is jelezte, hogy a piaci folyamatokhoz képest rendkívül alacsony Magyarországon az üzemanyagok átlagára. Az FBSZ nyilatkozata szerint az Európai Unió 27 országa közül hazánk árai az öt legalacsonyabb között vannak. Iparági vélemények szerint a magyar árak mesterséges leszorításáról van szó, mivel a globális folyamatok tükrében a benzinkutakon látható kiskereskedelmi árak nem reálisak.Az FBSZ szakértője, Egri Gábor elmondta, hogy Magyarországon a Mol nagykereskedelmi piaca 70 százalékos, a kiskereskedelemből pedig 20 százalékot hasít ki. 
   
Ez azt jelenti, hogy a nagyjából kétezer hazai benzinkútból 400 tartozik a magyar olajvállalathoz.A Mol a Barátság kőolajvezetéken keresztül közvetlenül szerez be kőolajat Oroszországtól, melyet a saját finomítóiban tud feldolgozni. Ezzel szemben a kis- és független benzinkutak (úgynevezett fehér kutak) kénytelenek finomított üzemanyagot beszerezni.„Ezt részben belföldön a multiktól (leggyakrabban Mol, OMV), részben egyéb nagykereskedőkön keresztül importból, a környező országok finomítóiból (Olaszországból, Szlovéniából, Szlovákiából) biztosítják. 
   
Működésük így sokkal inkább kitett az importnak” – magyarázta az MPS Petrol tulajdonosa, Bátyi Dániel.Ezek a források viszont elapadnak. „A környező országok finomítói az elmúlt hetekben már szembesültek ellátási problémákkal, késve beérkező tengeri szállítmányokkal. Bizonyos esetekben hivatalosan is jelezték a nagykereskedők felé, hogy aktuálisan nem tudnak árut rendelkezésre bocsátani” – mondta Bátyi.Hozzátette, hogy partnereik a túl magas világpiaci árakra vagy a tengeri szállítások akadozása miatti készlethiányra hivatkoznak. Ebben a helyzetben a Barátság és az Adria kőolajvezetékek kulcsfontosságúak az ország ellátása szempontjából. Az elmúlt években viszont tapasztalhattuk, hogy ezek a források is elapadhatnak, akár technikai, politikai vagy hadi események miatt.
   
Drágán venni, olcsón eladni
   
A megkérdezett iparági szakértők arról beszéltek a Forbes.hu-nak, hogy az importdízel ára jelenleg magasabb, mint a magyar kiskereskedelmi ár. Olcsóbban eladni a terméket, mint beszerezni, értelemszerűen veszteséggel jár.Egri Gábor ezt a helyzetet azzal magyarázta, hogy a Mol rendkívül nagy befolyással van a hazai piacra, árképzése szinte közvetlenül befolyásolja a hazai fogyasztói árakat. A nagy olajvállalatok finomítói marzsai rendkívül kilőttek a globális kőolajárak miatt. Ráadásul az Ural típusú kőolaj jegyzése (amely a Barátság vezetéken érkezik Magyarországra) megközelítette a Brent árfolyamát, így az orosz kőolajjal szembeni árelőny is elveszett.Az FBSZ szakértői szerint jelentős nagykereskedelmi szerepe, valamint a kimagasló finomítói marzsa (számításaik szerint a vállalat a vállalat finomítói árrése a dízelen 200 forint lehet) mellett a Molnak lehetősége van a kiskereskedelmi árak alacsonyan tartására.„Ez nem kapitalizmus, hanem szürrealizmus”– mondta Egri Gábor. 
   
Állítása szerint a vállalat az olcsó benzinen és dízelen keletkező veszteségét a nagykereskedelmi bevételével és finomítói marzsával bőségesen kompenzálni tudja.Ezzel Bátyi is egyetért, aki szerint politikai megfontolásból van bújtatott ársapka az üzemanyagokon, hogy az árak ne szabaduljanak el, mint Európa más országaiban.„A finomítóval rendelkező nagy olajipari cégek finomítói marzsa világszerte hatalmasat nőtt, ezért a nagy- és kiskereskedelmi árréseikkel jobban tudnak játszani, azokat alacsonyan tudják tartani anélkül, hogy az időszakos üzleti eredményeikre ez negatív hatással lenne” – fogalmazott Bátyi.Hozzátette, hogy a Molnak úgy kellene meghatároznia az árait, hogy az importból behozott finomított üzemanyag, amelynek árában szerepel a logisztikai és operatív költség, versenyképes tudjon maradni. 
  
Ezt az importparitást a Gazdasági Versenyhivatal szabályozza.Az MPS Petrol Zrt. tulajdonosa szerint a külföldi finomítók azonnal lereagálják a világpolitikai és világgazdasági történéseket. Ha az északi-tengeri Brent jegyzése akár néhány százalékot emelkedik, az már másnap megjelenik a beszerzési árakban.Bátyi szerint a Mol ezt a folyamatot – a jelentős készletezési kapacitásának köszönhetően – általánosan is lassabban reagálja le, az utolsó hónapokban viszont már nem is követi le kellően.


   
Az ellátási helyzet csak rosszabb lesz
  
Mivel a tengeri kőolajszállítás egyre inkább akadozik, a Mol pozíciója a többi nemzetközi olajvállalattal szemben is egyre erősödik. A Közel-Keletről érkező szállítmányok ritkultak az iráni háború kirobbanása és a Hormuzi-szoros lezárása miatt. A csatornán haladt át korábban a globális kőolaj- és földgázszállítások nagyjából ötöde. Ráadásul az Arab-félsziget másik bejáratának számító vörös-tengeri Báb el-Mandeb szorosban is eszkalálódik a konfliktus.Ez utóbbi csatornán keresztül Szaúd-Arábia még képes volt tankerhajókat a nemzetközi piacra indítani, azonban a térségben megerősödő jemeni milícia, a húszik olyan állásokat foglaltak el, melyekről nyomást gyakorolhatnak a szorosban zajló hajóforgalomra. A kialakult helyzet miatt Szaúd-Arábia jelezte, hogy októberben nem fog tankerhajókat indítani Európa felé.A szaúdi szállítások elmaradásával hamarosan kritikussá válhat a gázolaj helyzete Magyarországon. 
   
A Mol már jelezte, hogy a Dunai Finomító AV-3-as desztillációs rendszerét újraindították, ezzel igyekeznek enyhíteni a kialakuló dízelhiányt – erről a HVG írt részletesen.Az FBSZ meglátása szerint ez a kapacitás nem fogja tudni fedezni az ország szükségleteit.Az említett AV-3-as rendszer még 2025-ben égett le, a Mol pedig idén szeptember 22-én közölte, hogy a javítási munkálatok végére értek. A rendszer helyreállítása 18 milliárd forintba került a vállalatnak.A felvázolt helyzettel a Mol regionális jelentősége tovább erősödik. A magyar olajvállalat szerepe így is kiemelkedővé vált az elmúlt időszakban. A Barátság vezetéken érkező készletek, a százhalombattai és pozsonyi finomítói kapacitások mellett a nyáron tapasztalt aszály is segítette a céget. A Duna alacsony vízállása miatt hajózási korlátozás volt a folyón, így a külföldi olajvállalatok nem tudták a készleteiket leúsztatni a Dunán.  
    
Iparági szakértők felhívták rá a figyelmet, hogy Magyarországon a kis- és nagykereskedelmi árak annak ellenére nem emelkedtek jelentős mértékben, hogy a Tisza-kormány júniusban kivezette az ársapkát a hazai benzinkutakról. Az azóta eltelt időben a globális kőolajárak jelentősen emelkedtek, szeptemberben két héten keresztül a 100 dolláros hordónkénti jegyzés fölött ragadt a Brent. Ennek ellenére a hazai árak továbbra is viszonylag alacsonyak, pedig a magyar kormány nem csökkentette azok adótartalmát, mint az említett európai államokban.Az FBSZ is a magyar árak „politikai okokból” történő alacsonyan tartásáról beszélt. 
   
A Mol jelentős piaci ereje ezt lehetővé teszi, hiszen a kiskereskedelmi árak miatti veszteséget más forrásokból kompenzálni tudja. Az említett finomítói marzsok kiegyenlítése más országokban is napirenden van.Az FBSZ szakértője elmondta, hogy hat tagállam fordult az Európai Bizottsághoz annak érdekében, hogy a finomítói marzsokon szerzett „extraprofitot” adóztassák meg, az így keletkezett bevételből pedig kompenzálják a vásárlókat, a közlekedési társaságokat, illetve a kis- és független benzinkutakat.
   
Több száz magyar cég mehet tönkre
   
A jelenlegi helyzetben a kis- és független benzinkutak képtelenek gazdaságosan működni. A drága vagy elérhetetlen import miatt a beszerzési lehetőségeik szűkülnek, miközben a kis- és nagykereskedelmi árak a Mol árszabásától függnek.A jelenlegi helyzetben eltűnt az a kiskereskedelmi árrés, amellyel az ország közel ezer benzinkútja üzemelni tudott. A márciusban bevezetett védett ár előtt ez a kiskereskedelmi árrés literenként 50–70 forint között mozgott, majd az árkorlátozás idején 25–35 forint közé esett. Ezeknek a vállalkozásoknak ebből az árrésből kell a működésüket finanszírozniuk, az adókat befizetniük, illetve a profitot realizálniuk.Bátyi Dániel szerint Magyarországon jelenleg túl olcsó az üzemanyag, ilyen árrés mellett pedig több száz fehér kút mehet tönkre.
    
A Független Benzinkutak Szövetségének elnöke kiemelte, hogy az Orbán-kormány alatt bevezetett adóterhek és a benzinkutakkal szembeni elvárások a mai napig életben vannak. Gépész László emlékeztetett, hogy évi 500 millió forint árbevétel felett ezeket a vállalkozásokat 3 százalékos kiskereskedelmi különadó sújtja az árbevételük terhére. Ez az 500 millió forintos árbevétel nagyjából egymillió liter eladott üzemanyaggal már összejöhet, még ha mást nem is értékesít az adott egység.Emellett a működésüket különböző energiafelhasználást csökkentő elvárások is szabályozzák, melyek be nem tartása további költséget ró a vállalkozásokra.Gépész szerint a jelenlegi kiskereskedelmi árrésből 65–70 forint hiányzik ahhoz, hogy a hazai töltőállomások felét kitevő kis- és független benzinkutak fenn tudják tartani magukat.
 
Drasztikus lépésekre van szükség
 
A Forbes.hu által megkérdezett szakértők szerint a helyzet kezelésére több, egymással összekapcsolt intézkedésre lenne szükség. Első lépésként az importparitás helyreállítását tartják szükségesnek, hogy a külföldi beszerzés a jelenlegi kritikus globális környezetben is biztosítható legyen. Emellett fontosnak tartanák az Európa-szerte elrendelt adócsökkentést az üzemanyagok esetében, hogy az árrések csökkentése nélkül lehessen kedvezni a fogyasztóknak. Végeredményben az így kieső adóbevételt a Mol finomítói marzsának megadóztatásával tartják kiegyensúlyozhatónak.
   
Egri Gábor elmondta, hogy a Független Benzinkutak Szövetsége a szeptember 28-i héten standdal fog kitelepülni a Kossuth térre, hogy felhívják a szektor problémáira a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy nem tüntetésről lesz szó, hanem demonstrációról. Arra a kérdésre, hogy a kormánnyal tudtak-e egyeztetni a problémákról, azt válaszolta, hogy érdemi megállapodásra nem jutottak.

Bizony...bizony....igy lesz ez !!!

https://444.hu/2026/09/18/dezse-zelenka-dora-nem-igy-kepzelte-kis-lakast-nagyobb-lakast-kertet-szeretett-volna-aztan-jott-a-retkes-mocskos-tisza
Szegényke! Súgok...vár a munkaerőpiac!