én soha nem vágytam hatalomra, és gigavagyonra sem, a munkám a hobbim vagyis szeretem, de a célom inkább az volt az anyagi függetlenség minél hamarabbi elérésével hogy ne legyek kiszolgáltatva senki kénye kedvének...
mivel alighanem a gondolkozásunk egy klán/horda/törzs körében fejlődött ki ezért a környezetünkhöz képest akarunk elöl lenni, megbecsült/felnézett/fontos szerepben. és ezért elégedettebb a falusi aki a környezetében a felsők között van mint valaki egy elit környéken aki a környék szintjéhez képest hátulhelyezkedik el, mégha ezerszeres is a szorzó az említett falusihoz képest. vagy a putrisor hangadója. Kaparja magát akinek a legkisebb a yachtja. Musk szarul aludna ha negyedik-ötödik helyre kerülne a vagyoni ranglistán. lehet elégedett egy hajléktalan ha neki mindig van kannásbora, talált relatíve jó szálláshelyet pincében/padláson és meg tudja kínálni a többieket aiknek nincs és felnéznek rá. aki tudja a jó pillepalacklelőhelyeket. és ezek mind kölcsönösen nem értik egymást, a feljebb levők miért akarnak még többet illetve hogy lehet élni olyan alsó szinten egyáltalán miért nem igyekeznek jobban.
szerintem az emberek javarészének nem az a vágya, hogy jól éljen, hanem hogy jobban éljen mint mások. vagy mások szarabbul, mint ők. mert most egy alsóközép is jobban él mint 200 éve egy király... nagyobb kényelemben, elképesztően fejlett egészségüggyel, sötöb. és mégis a többség kvra elégedetlen. szóval nincs megoldás.
szerintem ez a pénzügyi racionalitás csak az időjárás miatt racionalitásra kényszerített vidékeken/ kultúrkörnyezetben működik így elsősorban. Lehet kedvezőbb (tél nélküli) vidékeken ez kicsit másképp megy, ha ingyenpénzt osztasz lehet másnap nem dolgozik senki mert mulatás van, majd dolgozunk ha elfogy. Nem megy fel a termékek ára mert a boltok is zárva lesznek :D /s
és amúgy miért csak az övét, a részvényeseiét miért nem? Sőt minden részvényesét? sőt mindenkiét egységesen, legyen mindenkinek ugyanannyia! Jó, abból afrikában habzsidőzsi lenne, északon meg megfagyás a télen ingatlan és tulajdonosváltott (afrikai) cégek mellett munkanélküliség de ennyit csak megér a közjó nem? Vagy maradjunk musknál te/mi maradjunk ki az emberbaráti gondolatból?
egy darabig több pénz = nagyobb ház, yacht, kocsi, de... elfogy amit vehetne. viszont több pénz = nagyobb hatalom. azt meg lehet korlátlanul növeszteni. hogy a saját képére formálhassa a világot.
amúgy meg egy idő után mire jó az a gigavagyon amúgy se tudod magaddal vinni a sírba.... elég lenne Musk vagyonát felosztani a világban, meg is szűnne a szegénység
"a korfa miatt 65 felett lehet nagyobb probléma lesz az eü rendszer fenntartása, mint a nyugdíj kifizetése.ü rendszer fenntartása, mint a nyugdíj kifizetése." - Nem lesz. Megoldják "zsugorinflációval". Idén, október fognak harmadszor műteni, ugyanazzal a problémával. Nyár elején elmentem a - komoly utánnajárás után - remélhetőleg a legjobb, kis magánklinikára Bp-n. Úgy néz ki, megoldják a problémát. A kórházban nem sikerült... Kórházba (proktológia-sebészet) már csak azért mentem, mert gyorsan kellett, akkor egy megoldás. Amúgy hosszú ideje magánba (kell) járnunk, ha tisztességes ellátást akarunk. Az állami eü-i rendszer mára gyakorlatilag a sürgősségi beavatkozásokra és a háziorvosi el(nem)látásra korlátozódott. (Pl. nyár elején durván elvágtam a kezem egy vitorlás késsel. Nem tudtuk elállítani a vérzést. Irány Veszprém a kórház. Erre jó az állami eü. Többre nem.) Mára már annyira átterelték a lakosságot a magán eü-be, hogy oda is 1-2-3 hét az időpont. De, a piac ezt meg fogja oldani. Az állam nem fogja.
Az adó-, járulék-, nyugdíjrendszer sok mindent elbír. Az AI "munkaerő" is meg lesz adóztatva előbb-utóbb. Ha belegondolsz, milyen torz a magyar adórendszer (kétgyerekes anyák, 25 év alattiak, tbsz, öröklés - néhány adómentes tétel) de így se omlik össze. Az állam beszedi máshogy, vagy nem szolgáltat elég jól. Vannak a járulékot alig fizetők (minimálbéresek tömege, katázók), őket minimálnyugdíjjal fogják kifizetni. Elgondolkodtató, hogy a korfa miatt 65 felett lehet nagyobb probléma lesz az eü rendszer fenntartása, mint a nyugdíj kifizetése. Összetett probléma lesz a demográfia. Bár lehet, hogy 2050-ben már természetes lesz, hogy humanoid robotok fognak pelenkát cserélni és fürdetni az öregotthonokban.
Pedig így is lehetne, Követendő példa : . "Norvégiában hatalmas olajmezőket találtak a partoknál a múlt század vége felé. Ez ugye azonnali gazdagságot jelentene, de itt szokott a történet általában kisiklani. Elég csak megnézni más országokat: Venezuela a bolygó legnagyobb tartalékain ül, de az áramellátást sem tudja biztosítani. Nigéria, Líbia vagy Irak, de akár Oroszország is az olajvagyont korrupcióra, konfliktusokra és szegénységre váltotta. A minta szinte univerzális: dől a pénz, a vezetők emlékműveket emelnek maguknak, néhány család pofátlanul meggazdagszik, a lakosság pedig nincstelen marad, végül a kutak kiszáradnak. Norvégia mindezt testközelből látta, és 1990-ben a parlament egy politikailag szinte lehetetlen döntést hozott: úgy határoztak, hogy a pénzhez alig nyúlnak hozzá. Létrehozták a ma Olajalapként (hivatalos nevén Állami Nyugdíjalap) ismert intézményt. A koncepció szinte abszurd módon fegyelmezett volt: Minden egyes olajból származó dollár az alapba kerül. A pénzt globális piacokon fektetik be. A kormány évente csak egy apró töredéket (kezdetben 4%-ot, ma nagyjából 3%-ot) vehet ki belőle. A többi érintetlenül bent marad és fial. A kritikusok dühöngtek, amiért egy ekkora vagyonon ülnek, de nem nyúlhatnak hozzá. "Miért halmozzunk fel pénzt olyanoknak, akik még meg sem születtek?" – hangzott az érv. A kormány válasza sosem változott: mert nekik nagyobb szükségük lesz rá, mint nekünk most. Az első, szerény 150 millió dolláros befizetés 1996-ban történt meg. Ami ezután következett, az a rész, amit szinte egyetlen ország sem tud végigcsinálni: Norvégia tartotta magát a tervhez. Olyan választásokon keresztül, ahol a politikusok az alap felélését ígérték szavazatokért. Olyan recessziók alatt, amikor a polgárok vészhelyzeti kifizetéseket követeltek. A válasz mindig nem volt. Az alap stratégiája szándékosan unalmas volt: semmi kockázat, semmi trendhajhászás. Csupán apró tulajdonrészek vásárlása világszerte mintegy 9000 vállalatban, és évtizedekig tartó türelem. Az eredmények számokban Az alap értéke 2000-re 50 milliárd, 2010-re félbillió, 2020-ra pedig 1 billió dollár fölé nőtt. 2025 végére nagyjából 1,8 billió dolláron áll – ez a világ legnagyobb állami vagyonalapja. A felvett 3% jelenleg lefedi Norvégia teljes nemzeti költségvetésének (egészségügy, oktatás, nyugdíjak, infrastruktúra) nagyjából negyedét, anélkül, hogy a tőkéhez hozzáérnének. A legmegdöbbentőbb tény: Ennek az 1,8 billió dollárnak a fele már nem az olajból származik, hanem tiszta befektetési hozam. A norvég alap ma már többet keres a globális piacokon, mint maga az ország a nyersolaj kitermelésével. Norvégia olaja 30-50 év múlva elfogy, de ez már nem számít. Az alap addigra már évszázadokra elegendő hozamot fog termelni. Ráadásul az egész rendszerbe etikát is építettek: nem fektetnek fegyverekbe, környezetkárosító vagy emberi jogokat sértő cégekbe. Olajpénzből építettek egy olaj utáni világot. Mindehhez nem zsenialitásra volt szükség. Az egyetlen dolog, amivel Norvégia többet tudott, a fegyelem volt: a bátorság, hogy a következő választáson túlra tervezzenek, és az alázat, hogy belássák, a még meg sem született emberek ugyanúgy megérdemlik ezt a vagyont, mint a ma élők."
F.I.R.E. életmód (általánosságban)