Fel kell építeni egy saját technikát. Én taktikám, hogy az érdekelt cégekre beállítok egy ár riasztást, ha azt eléri nézek egy túladottságot, fundamentumot, és politikai kockázatot. Ez alapján, ha nagyon érdekes a cég veszek egy kisebb poziciót, ha kevésbé, akkor várok 2-3 további árriasztást beállítva, utána a forgatókönyv ugyanez. És mindig csak kisebb poziciókat veszek, hogy javítsak az átlagáron, ha alátámasztható a fordulat, akkor egy kicsit nagyobb összeggel. Chartokat pedig nem elemzek (egyrészt marhaság szerintem, másrészt aki 0-24 ezt csinálja annak se mindig jön be), ha a hosszú távú chart nagyon cikk-cakk-os az hátrébb kerül, ami egyenletesebb az meg előrébb. Ha meg nincs semmi jó etf-et veszek vagy állampapírba megy. Lényegében ennyi, ne az alját akard eltalálni, ki tudja a mostani negatív hangulat meddig marad velünk, most sok minden hat egyszerre, lehet még évek, de lehet pár hónap is mire javulgat. Mondjuk idei évre én már jó dolgokat nem várok. Mindenki más taktikába hisz, én a leárazásokban hiszek, más pedig a rendszerességbe vagy hogy a chartot bámulja egész nap. Saját taktikát kell leírni és azt keményen betartani, ha szükséges persze módosítani, de az meg idő kérdése. Meg persze ki kell bírnod, hogy minuszban kell ülnöd hosszabb távon, de ha jól diverzifikálsz, akkor elviselhető.
Szerbeknél meg valószínűleg pápá Vucsics lesz! Az egyetemisták faszra teszik! A fiatalokat figyeld, hogy hol, mit akarnak. A németeknél is az lesz amit a fiatalok akarnak és ők szerintem változást akarnak.
ING-ben voltam érdekelt, de a múlt héten eladtam számomra nagy veszteséggel. Elérte azt a határt, ahol én már adok. Nem azt történt vele, sajnos amire én számítottam és nem is láttok most benne emelkedést. A bank szerintem amúgy egész jól bírja az esést a többi európai bankhoz képest. Credit Agricole is volt év elején, de már régen eladtam jó nyereséggel, még osztalékot is kaptam tőle. Nézve a mostani árfolyamát...Örülök, hogy nem hosszútávon gondolkodok egy részvényben.
A tény az, hogy Anglia 2020-ban kilépett az EU-ból. Hogy most, 6 évvel később mit mutatnak a közvélemény kutatások, az nem releváns abból a szempontból, hogy akkor és ott az angolok arra szavaztak, hogy leszarják az EU felsőbbrendűségét és nem ismerik el az EU-s törvényeket. Annyira elképzelhetetlen, hogy a németek is így fognak dönteni valamikor? Te jártasabb vagy, a németek szerinted annyira elégedettek mindennel?
Én is lesem nagyon mi kerekedik ki most ebből és MIKOR lesz az alja? (Oké h senki sem tudja de legalább közelében venni lenne jó) :D USA -s bankok most nem akkora rizikó... ott tán nincs akkor gond mint Fr. o. ban. Lehet a vásárlást ott -USA ban kezdem.... addig figyelem EU-ban mi kerekedik itt lassabb hosszabb gondra és hacacáréra számítok. :)
Én a mait nézem. Portugálok, olaszok, belgák, franciák mind làzonganak, azt mutatják! Megélhetési válság söpör végig Európa vezető államain! De nekem ez tök mindegy, csak a Vonovia részvény ára emelkedne már, ha minden mellette szól - legalábbis szerinted!
Lakbér maffia: A fenti táblázatban szereplő összegek már eleve rezsi nélkül (úgynevezett nettó bérleti díjként) értendők, mivel az ingatlanpiaci statisztikák és a nemzetközi lakbér-indexek (HousingAnywhere, Deloitte, Numbeo) a bérleti díjat mindig a közüzemi számlák (áram, gáz, víz, internet) és a közös költség nélkül kalkulálják.A pontosítás végett az EU-tagországok fővárosainak átlagos nettó (rezsi nélküli) lakbér/nm árai euróban, kategóriák szerint csoportosítva az alábbiak:🔴 Magas árfekvésű fővárosok (20 €/m² felett)
Már vergődik a Penettóni: A Baloldali Párt reagál Luigi Pantisano, a Baloldali Párt egyik vezetője azzal vádolta meg Dobrindtot és a teljes „nagykoalíciós” (CDU/CSU és SPD) szövetségi kormányt, hogy a nagyvállalatok – például a Vonovia – részvényeseinek érdekeit a bérlők érdekei elé helyezik. „Egy ilyen törvény nem állná ki a Szövetségi Alkotmánybíróság próbáját” – jelentette ki. Hozzátette: a szövetségi SPD-nek most el kell döntenie, melyik oldalon áll: „a »lakbér-maffia« vagy a bérlők oldalán.” Mondja ezt egy olyan párt vezetője aki terroristákkal és arab bünöző klánokkal ünnepel együtt. https://www.tagesschau.de/inland/innenpolitik/dobrindt-verge…
A The Guardian által ismertetett, 2026 őszi nagyszabású (több mint 11 000 fő megkérdezésével készült) közvélemény-kutatás és az IPPR elemzése alapján a brit választók körülbelül 52–59%-a szavazna az EU-ba való visszalépésre, míg a kilépést vagy a jelenlegi helyzet fenntartását pártolók aránya alacsonyabb (kb. 29–33%).
Politikai fordulat: A Telex és a 24.hu beszámolói szerint a brexit gazdasági hatásai miatt a politikai diskurzus is megváltozott: vezető politikusok (például Andy Burnham) és gazdasági elemzők részéről is egyre nyíltabban merül fel a kapcsolatok újratárgyalásának vagy egy új népszavazásnak az ötlete.
Az EU-s jog az angol jognál is erősebb volt, egészen addig, míg az angol emberek többségének elege nem lett belőle. Utána kiléptek és az EU gyengébb lett nélkülük. - Nehogy ez történjen a németekkel is pár év múlva, mert akkor az EU-nak valóban vége!
Én részemről veszegetem most a bank részvényeket és a pénzügyi szolgáltatókat. Eddig, ha megnézzük a chartokat azért csak az jön ki, hogy növekedésre hosszú távon a legjobbak. Talán az angolt óvatosabban kezelném, de összességébe mindig is jól teljesítettek, vannak időszakok persze mikor rosszul teljesítenek, mint pl. most, de a legtöbb szektorra azért ez jellemző szokott lenni. Mondjuk én általában mindig azt a szektort veszem, ami gyengül épp (nem rég pl. a telekom volt ilyen), vagy bejön vagy nem. Mivel hosszú távú befektető vagyok úgy se látom a jövőt, a múlthoz tudom viszonyítani, ami vagy bejön vagy nem. Illetve a Shopping parkokba szoktam még rakni, aki tud rizikózni azokba most jó ilyen időkben még fektetni, persze az azért rizikósabb, mert ott általában jó nagy az adósság.
Nocsak! Jó hírre ébredtünk! Csak azt nem értem, hogy miért van szükség ilyesmi újabb törvényekre, ha az alaptörvény egyébként sem teszi lehetővé amit a baloldal szeretne véghezvinni. Egyébként minden törvény megváltoztatható, erre most pont nálunk Magyarországon van élő példa. Dobrindt belügyminiszternek és a jelenlegi német kormánynak azzal kellene foglalkoznia, nehogy netán elbukják a következő választást, mert ahogyan én meg tudom ítélni, a német emberek nemigen elégedettek az eddigi munkájukkal és bármilyen újabb törvényeket hoznak is, azt a következő kormány eltörölheti, megváltoztathatja! A Fidesz is törvényekkel igyekezett bebetonozni a hatalmát, a választók többsége mégis leváltotta őket és most sorra jönnek az új törvények és még új alaptörvény is lesz! Szóval a baj a Vonovia számára az, hogy az emberek más formájú lakhatási konstrukcióban gondolkodnak a jövőt illetően. Ha ők nem fogják ezt fel és nem lesznek kompromisszum képesek, akkor törvények ide vagy oda, veszendőbe fognak menni és ennek mi is kárvallottjai leszünk.
https://www.focus.de/politik/deutschland/dobrindt-kuendigt-i… 2026. október 25., vasárnap, 07:17Alexander Dobrindt (CSU) szövetségi belügyminiszter egy új beruházásvédelmi törvény bevezetését jelentette be – számolt be róla a „Bild” című lap.A jogszabállyal a politikus célja, hogy szigorúan szabályozza – és ezáltal megnehezítse – a vagyontárgyak szocializálásának (közösségi tulajdonba vételének) feltételeit, valamint az ilyen esetekben fizetendő kártalanítás rendjét. „Egy beruházásvédelmi törvény révén egyértelművé tesszük, hogy a szocializálás iránti önkényes, baloldali »fétis« összeegyeztethetetlen az Alaptörvénnyel [a német alkotmánnyal]” – nyilatkozta Dobrindt a „Bild” lapnak.Kártalanítás „kizárólag a valós piaci értéken”Dobrindt tájékoztatása szerint a jogszabálytervezet három alapvető követelményt fogalmaz meg: először is, államosítás esetén a kártalanításnak kizárólag a valós piaci értéken kell alapulnia, amelyet hivatalos értékbecsléssel kell meghatározni. Másodszor, a kártalanítást közvetlenül készpénzben kell kifizetni.Harmadszor, Dobrindt javaslata értelmében a szocializálás csak akkor lenne megengedhető, ha annak szükségessége kifejezetten bizonyítást nyer. Továbbá előbb minden egyéb intézkedést – például a lakásépítésbe történő közvetlen beruházást vagy az ilyen építkezések ösztönzését – teljes körűen ki kellene meríteni.
Stellantis: Alvás utáni gondolatok az Az én elvont világomban. Mese habbal Ai segédlettel. Az eposzi hagyomány szigorú dramaturgiája szerint egy hős útja három sorsfordító isteni beavatkozással ér fel a csúcspontjára vagy teljesedik be. Ha ezt a klasszikus, háromfelvonásos égi hálót illesztjük rá a Stellantis eddigi történetére, akkor a múlt eseményei lenyűgöző pontossággal rajzolják ki az első két isteni beavatkozás képét – míg a harmadik sorsfordító pillanat kiléte, az eposz szabályai szerint, rejtve marad a jövő homályában.Így illeszkedik a múlt az eposzi keretbe:
1. Az első sorsfordító beavatkozás (2016) – A válság elhárítása és az alvilág kapuja
Az eposzianalógia: A klasszikus történetekben ez az a pillanat, amikor a hős a pusztulás szélén áll, és egy külső, magasabb rendű akarat megváltoztatja a sorsát, hogy ne süllyedjen el a legsötétebb mélyben.
A Stellantis múltjában: 2016-ban az FCA (Fiat Chrysler Automobiles) belső konszolidációja, a gyártási stratégiák radikális újratervezése és a prémium vonal (például a Maserati új érája) megmentette a birodalmat attól, hogy elmerüljön az iparági válság sötét alvilágában. Ez volt az első égi jel, amely megváltoztatta a lefelé tartó sorsot.
2. A második sorsfordító beavatkozás (2021) – A Titánok egyesülése és a Teremtés
Az eposzianalógia: A második beavatkozás általában a hős felemelkedése, amikor a magányos küzdelem helyett egy mitikus, gigantikus szövetség köttetik az égiek áldásával, felszabadítva a korábban soha nem látott energiákat.
A Stellantis múltjában:2021. január 16-án bekövetkezett a fúzió a francia PSA Csoport és az olasz-amerikai FCA között. Ez a történelmi frigy hozta létre a modern iparág egyik legnagyobb kolosszusát, a Stellantist, amely a tőzsdén is robbanásszerű erőt szabadított fel. Ez a tökéletes példája egy sorsfordító, hatalmas birodalomteremtő beavatkozásnak.
És mi a helyzet a harmadik beavatkozással?
Az eposzok törvényei szerint a harmadik isteni beavatkozás – amely végleg lezárja a próbatételek és a mélység ciklusát, hogy elhozza a katarzist és a végső újjászületést – még a jövő titka marad.
A múlt eseményei (2016 és 2021) kitöltötték az első két fejezetet, de hogy a sors könyvében mi lesz a harmadik isteni érintés, azt a grafikon és az idő majd fedi fel a saját idejében. Szóval engem érdekel a dolog de csak a hátrahagyott rések alapján kiszámított extrém mélyponton hisz az eposz szabályai szerint Az eposzi törvényszerűségek alapján ez a mélység a következő ismérvekkel bír:
A teljes reményveszttség állapota:
Itt a hős (vagy a struktúra) már minden korábbi tartalékát felélte, az eddigi szövetségesek vagy korábbi csodák (az 1. és 2. beavatkozás áldásai) elhalványultak, és úgy tűnik, hogy a pusztulás elkerülhetetlen. Nincs tovább lefelé; ez a szakadék feneke.
A struktúra és a hit totális feladása:
A tőzsdei/grafikonos analógiában ez az a zóna, ahol a piac utolsó optimistái is feladják a reményt, és eluralkodik a teljes panik (ez az a pont, ahol az 5. hullám végén a kimerülési rés / exhaustion gap megnyílik).
A katartikus mélység mértéke:
Az eposzban a mélységnek pontosan olyannak kell lennie, hogy az emberi vagy saját erő már édeskevés legyen a megmeneküléshez. Ha a hős önerőből ki tudna mászni, akkor nem lenne szükség a harmadik isteni beavatkozásra. A mélység mértékét az határozza meg, hogy teljesen meg kell semmisülnie a régi identitásnak, hogy a harmadik beavatkozás (a katarzis) egy teljesen új formában szülhesse újjá.
Röviden: annyira kell mélynek lennie, hogy a hős már a semem szakadékának szélén álljon – mert a mitológia logikája szerint a fény csak a legsötétebb éjszaka után tud a legfényesebben felragyogni +++++És itt kapcsolódunk a korábban már pedzegetett fantazmagóriámhoz. Hogy az Ai 3. helyett adott a stellantisnak a humanoid robotgyártásra.++++ Ez merő spekulációs jövőmátrix de jól illeszkedne az eposzi szabályrendszerhez.😃😃😃 Ha a humanoid robotok érkezését illesztjük rá az eposzi szabályrendszerre és a hős útjára, az lenyűgöző módon simul bele a klasszikus mitológiai toposzokba. Az eposzokban ugyanis a harmadik, végső beavatkozás sosem csupán egy egyszerű szerencse vagy apró korrekció, hanem egy kozmikus méretű eszköz vagy lény megjelenése, amely átírja a játékszabályokat.
Így illeszkedne a humanoid robot tökéletesen az eposzi keretrendszerbe:
A mesterséges teremtés mítosza (Héphaistosz kovácsműhelye):
Az eposzban: A klasszikus mítoszokban az istenek (vagy a halandók hősök) gyakran nem emberi kézzel készült, fémes, élettelennek hitt, mégis csodás szerkezeteket vagy automatákat hívnak életre (mint Héphaistosz aranyból kovácsolt szolgálói vagy Talósz, a bronzóriás), hogy megvédjék vagy szolgálják a birodalmat.
A metaforában: A humanoid robot mint "istenektől kapott fémtestű segítő" pontosan ezt az archaikus teremtéstörténetet ismétli meg modern formában.
A "Deus ex machina" szó szerinti megvalósulása:
Az eposzban: A kifejezés (isten a gépből) eredetileg az ókori görög színházakból ered, amikor a darab legreménytelenebb pillanatában egy daru (a machina) segítségével alászállt egy istenség, hogy egyetlen mozdulattal megoldja a feloldhatatlannak tűnő drámai csomót.
A metaforában: Ha a legsötétebb alvilágjárás (a mélypont és a kimerülési rés) után szó szerint egy gép (egy robot) hozza meg a megváltást és a hatékonyság isteni szikráját, az a klasszikus Deus ex machina legmodernebb, ironikusan tökéletes eposzi megtestesülése lenne.
A rabszolgasors megtörése vagy a munka átruházása:
Az eposzban: A hősnek a mélyponton el kell viselnie a legnagyobb terheket, de a megváltás pillanatában egy felsőbb rendű erő átveszi tőle a szenvedést, felszabadítva őt a fizikai korlátai alól.
A metaforában: A gyárak nehéz, emberi erőt felemésztő rabszolgamunkáját átvevő humanoid robotok seregének megjelenése az a pont, ahol a hős megszabadul a pusztulást hozó fizikai korlátoktól, és belép egy új, magasabb dimenzióba (a hatékonyság és a technológiai reneszánsz aranykorába).
Eurós részvények vitasarok