Jövő tavaszra az utolsó nagy állományt is kiveszem Bmap és fixmáp -ból ingatlan 1/2-ed kivásárlás céljából. Ár lefixálva (határidős ügylet 🙂), papírok aláírva szárazpecsét is megvan👍 Pár milliót bennthagyok esetleges működési költségként .
Nem járok tévúton. Értem, hogy az államadósság nettó "alap" értéke növekszik. Tavaly és idén is durván 10000-11000 MRD-os a lakossági állomány, ha csak ezt a lakossági állományt nézem. A PMÁP-ok kb. 70%-át még tartják, ami kb. a TELJES lakossági állomány 50%-a, ezekre MAX 5,2% kamatot adnak jövőre.Jövőre tehát MAX 5,2% PMÁP és 6,5% FIXMÁP lesz a kamatkiadás & BMÁP "majd kiderül" vs. IDÉN 7%/6,5% FIXMÁP + 7-7,5 BMÁP + 17,85-19,1% PMÁP-ok. Mivel a PMÁP--ok teszik még ki a tömeget, így a 18,5 átlag (nevezzük átlagnak) lejön 5,2%-ra, +1,5%-al számolva. Simán lehet, hogy tartják a +0,5-1,5%-osokat, tehát számoljunk átlag 5%-al. Akkor ennek az állománynak a kamatkiadása a 18,5%-ról lejön 5%-ra, ami majdnem a negyede.
Ha jobban belegondolsz, az idei "magas" kamatoknak vége van. 18-19,1 és 20% babakötvény jövőre már 5,2 és 6,7% (PMÁP). FIXMÁP 6,5% Gyakorlatilag a cikkben említett számokat el kell osztani 3-a, durván. Ami most 2400, az jövőre CSAK 800 MRD ft.
"❗️Ha eddig á𝐥𝐥𝐚𝐦𝐤ö𝐭𝐯é𝐧𝐲𝐞𝐤𝐛𝐞𝐧 tartottad a megtakarításod, érdemes megfontolóra venni a lassú csökkentését ennek az állománynak.❗️ Egy gondolat erejéig érdemes visszatérni az adósságállományra, aggasztó ugyanis a devizaadósság alakulása. A központi költségvetésen belül tavaly év végén a teljes állomány 29,7 százaléka volt devizában, ami július végére 31,4 százalékra emelkedett annak eredményeként, hogy a devizaadósság idén 2343 milliárd forinttal nőtt. Márpedig a kormány korábban makacsul ragaszkodott ahhoz, hogy 30 százaléknál nem lehet több a devizarész az adósságon belül. Most jó esély mutatkozik arra, hogy idén ezt a 𝕤𝕒𝕛á𝕥 𝕞𝕒𝕘𝕦𝕜 á𝕝𝕥𝕒𝕝 𝕞𝕖𝕘𝕙ú𝕫𝕠𝕥𝕥 𝕧ö𝕣ö𝕤 𝕧𝕠𝕟𝕒𝕝𝕒𝕥 𝕚𝕤 á𝕥𝕝é𝕡𝕚𝕜. A magas költségvetési hiányt – ezáltal az adósság növekedését – nagyban elősegíti a borzalmas kamategyenleg. Egyszerűbben fogalmazva az a brutális kamatfizetési kötelezettség, ami az államkasszát terheli. A kamategyenleg július végén 2524 milliárd forint volt, vagyis az adósság idei növekedésének több mint felét, 53 százalékát ez generálta. A kamategyenleg abból ered, hogy a 202 milliárd forintnyi kamatbevétellel szemben hét hónap alatt 2726 milliárd forintot kellett kamatokra kifizetnie a kormánynak. Utóbbi az idei éves előirányzat 71 százaléka, és közel 510 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban volt. Bár a bevételek nagyjából rendben érkeznek a költségvetésbe, nincs olyan nagy elmaradás, mint ami tavaly látszódott az áfasoron, mégis rogyadozik az államkassza. A kiadásokat ugyanis nem igazán tudja tartani a kormány, és itt nem csak a kamatkiadásokra kell gondolni. Július végére a kormány már a teljes idei előirányzatot elköltötte az állami beruházásokra, ennek oka a magyarázat szerint az állami közútfejlesztési beruházások előrehaladásában rejlik. Az állami ingatlanokkal összefüggő kiadások az előirányzat majdnem 90 százalékát elvitték, amit az állami vagyonra akart költeni a kormány 2025-ben." Forrás: 444. hu Székely Sarolta
Japán az elvesztett második világháború után a világ egyik legszegényebb államává vált. Hihetetlen munkamorállal, önként vállalt elképesztő mértékű túlórákkal, nagyarányú fejlesztésekkel a világ második legnagyobb gazdaságává vált, évi átlagban 10%-os gazdasági növekedést felmutatva. Már mindenki azt számolgatta, mikor fogja meghaladni a japán gazdaság mérete az Egyesült Államokét. Ha modern elektronikát akartál venni, nem az volt a kérdés, hogy japánt-e vagy valami más ország gyártmányát, hanem hogy melyik japán terméket vedd meg, legyen szó kamerákról, walkmanról, hifiről, szinte bármiről. A japán cégek már az autógyártás területén is elkezdték utolérni az amerikai és európai cégeket. (Ez eddig szólhatna szinte szó szerint Kína történetéről is a kilencvenes évektől, de ezt csak zárójelben. Nincs új a nap alatt....)Papíron a japán cégek voltak a legértékesebbek a világon, 1989 végén a világ tőzsdei kapitalizációjának közel 60%-át a japán cégek adták (pont úgy, mint most az amerikai cégek) és a japán ingatlanok négyszer annyit értek, mint a sokkal nagyobb lakosszámú és területű amerikai ingatlanok összesen.S ekkor jött el az összeomlás órája, a tőzsde értékének a 80%-át, az ingatlanpiac az értékének a 70%-át vesztette el. A tőzsde 35 év múlva tudott oda visszakerülni, ahonnan lezuhant (de már csak a világ tőzsdei kapitalizációjának a 4,9%-át éri a tokiói tőzsdén jegyzet részvények összértéke), az ingatlanpiac még mindig nem érte el az 1990-es értékét..Ezután következett az "elveszett évtizedek" korszaka a japán gazdaságtörténelemben.Az összeomlás előtt és után született gyerekek most váltak a munkaerőpiac meghatározó szereplőivé. S egy új jelenség ütötte fel a fejét közöttük, a low desire society vagy magyarul alacsony igényű/vágyú társadalom.Egyszerűen ez a fiatal korosztály nem akar küzdeni, nem akarnak azért dolgozni, hogy saját ingatlanuk legyen, inkább bérelnek lakást, nem vesznek autót, használják a tömegközlekedést vagy kerékpárral járnak, nyoma sincs már a nyolcvanas évek luxuscikkeket hajszoló életvitelnek, sokkal inkább online szórakoznak, mint étterembe vagy hasonló helyekre járnának és igen, nem akarnak házasodni sem.1982-ben még csak a fiatalok 2-4%-a nem akart megházasodni, 2020-ban már 15-17%-a tudatosan nem akart házasságot. A japán fiatalok 40%-a mondja, hogy jelenleg nincs párja és sokan közülük nem is keresnek párt.(A japán termékenységi ráta közmondásszerűen rossz, pedig csak 1,15 volt 2024-ben, ami alig rosszabb, mint sok európai országé (Például Olaszország 1,18 gyerek/szülőképes korú nő, de a legfrissebb magyar adat is 1,27, ami éppen jobb, mint a japán adat, de alig), a dél-koreai 0,75-ről már nem is beszélve.)Az, hogy a fiatalok elkezdték nem hajszolni a világ javait, nem a költekezésben, a tárgyak vagy élmények vásárlásában akarnak kiteljesedni, tulajdonképpen egy üdvözölendő irány is lenne, csak éppen az őrületbe kergeti a japán gazdasági szakembereket ebben a mértékben.Ha nincs fogyasztás, nem kell termelés sem. Ha nincs termelés, nem kell annyi munkaerő sem. Még mindig él a japán bér-rabszolgaság intézménye az országban, vagyis hogy a cégek nem küldik el a dolgozóikat, cserébe azok nem panaszkodnak, hogy mennyit túlóráznak. Azonban egy stagnáló gazdaság mellett (az elmúlt 35 évben átlagosan 0,78%-kal nőtt a gazdaság Japánban) nem vesznek fel új munkaerőt, rengeteg lett főleg a fiatalok között a szerződéssel dolgozó, akik lényegesen kevesebbet keresnek és sokkal könnyebben munka nélkül találják magukat.A fiatalok, tanulva az 1990-es összeomlásból és látva, hogy bizonytalan a munkaerőpiaci helyzetük, inkább megtakarítanak. De nem ám részvényekbe vagy kötvényekbe fektetve a pénzt (látva mekkorat buktak a részvényeken a szüleik), hanem egyszerűen készpénzben tartva a megtakarításokat. Mivel közel 35 éve a deflációval küzd a japán gazdaság, ezért nyugodtan megtehetik ezt, nem értéktelenedik el érdemben a pénzük. Azonban ez sem kedvez a tőkepiacnak.A kínai fiatalok között a tang ping vagy "hanyatt fekvés, heverés", terjed, amiről már itt írtam. Ott is a fiatalok besokalltak a napi 12 óra munkától, hat nap egy héten, ami elvárás velük szemben (hiszen ezt tette naggyá Kínát, hogy mindenki napi 12-14 órát dolgozik, panaszkodás nélkül), ezért éppen csak annyit hajlandóak dolgozni, hogy ne haljanak éhen és inkább lejjebb viszik az elvárásaikat, lemondanak az amúgy is elérhetetlen áru saját ingatlanról vagy kizsákmányolással párosuló karrierről. Gyereket sem vállalnak inkább, a termékenységi mutató leesett az országban 1 alá, idénre átlagosan 0,9-es termékenységi mutatóval számolnak.A dél-koreai fiataloknál N-Po generációnak hívják a problémát, ahol a Po a biztos szó rövidítése, az N pedig arra a sok (N számú) dologra utal, amit biztos nem tudnak megszerezni, mint a randevú, házasság és gyerekek, illetve saját ingatlan, karrier és így továbbA szöuli lakások átlagára már meghaladja az egymillió amerikai dollárt. Elérhetetlen összeg egy fiatal számára, közel negyvenévnyi teljes fizetésével összevethető összeg. De egy átlagesküvő 35 ezer dolláros költsége is bőven vetekszik a fiatalok egyéves jövedelmével. Miután a fiatalok 70%-ának van valamilyen diplomája, így a diploma értéke is nagyot zuhant az elmúlt évtizedekben.Mindezek oda vezetnek, hogy a legtöbben egyszerűen feladják, mert esélyt sem látnak arra, hogy családot alapítsanak, ingatlant szerezzen és gyereket neveljenek. Ezért inkább ők is az elvárásaikat csökkentik és már a rajtnál kiszállnak a versenyfutásból. Ennek legékesebb bizonyítéka a koreai 0,78-as termékenységi mutató, vagyis egy koreai nő élete során 0,78 gyereknek ad életet. Nem nehéz belátni, hogy hamarosan hatalmas demográfiai válság szakad Dél-Koreára.S a sort még lehetne folytatni. Egy csendes ellenállás vagy felkelés zajlik a világban a fiatalok generációjában a lakhatási válság és a fiatalok növekvő munkanélkülisége miatt, aminek viszont nagyon is kézzelfogható demográfiai és gazdasági hatása van, amivel minél hamarabb kezdeni kell valamit. Mert nagyon jó, hogy több lakást vesznek meg a 70 év felettiek befektetésnek, mint a 45 év alattiak, akik viszont laknának valahol, ahogy nemrég írtam is róla, de ha ezt nem szabályozzuk és nem teszünk valamit a folyamat ellen, annak hamarosan nagyon súlyos ára lesz a gazdaságban a világ legtöbb fejlett országában." Csernok Miklós
A háború idején miért rendült meg a bizalom az OTP-ben? Mert mindenben is. Ebből a szempontból az ilyen "crash" szituációkban a bankok húzzák a legrövidebbet mindig. 2015-től kezdtek szárnyalni a lakásárak és még most is tart ez a láz. Értelemszerűen a profit is emelkedik emiatt az OTP-nél, + minden drágul. Sokszor erre írtam, az infláció az ördög valaki szemében, pedig egy bank esetében meg "profit profit hátán". Ami 2015-2020-ban X, most 1,5-3X, vagyis 3x annyi hitelt veszek fel, mint 2015/2020-ben, vagyis az OTP-nek LEGALÁBB ,ha nem még több bevétele van. 31000Ft-ért nem vennék részvényt, mert drága. Vagy szerinted olcsó? "Itt és most nézzük mindig". 6,5% 1 év alatt, az 32000, valószínűleg simán hozza az OTP 2 hónap múlva, ha nem üt be a crash. Miért ne üthetne be? ATH ATH hátán, értem, hogy indokkal tart itt minden, de USA is? Buffett Indicator ATH 200%+, ez se számít?
"Most ajánlanád az OTP-t befektetésre? 31000-nél? Én nem." . Ezt mi alapján mondod? Gondolom mert érzésre sokat emelkedett. Más kérdés, hogy milyennek számít most az értékeltsége és milyenek a jövőbeli kilátásai. . Történelmi példaként az OTP a 2015-2020 közötti 5 éves periódusban is szinte folyamatosan emelkedett. . Sok befektető azért tart nagyon sok évig olyan részvényeket mint pl. a Microsoft, mert jónak tartják a céget, amely így felül fogja teljesíteni a gazdasági átlagot (és így persze a kötvényeket is). És ebben benne lesznek nem Microsoft specifikus válságok is (mint pl. a Covid). Csak akkor adják el, ha a cégben rendül meg a bizalom.
Magyar Állampapír tulajok