Szerintem a kétszáz évvel ezelőtti időkből származó példád
most már nem állja meg a helyét, ugyanis a világ sokkal, de sokkal
globalizáltabb hely lett. Ahhoz, hogy Oroszország (vagy bármilyen állam É-Koreán
kívül) működni tudjon közép- és hosszú távon, rengeteg külföldről
importált termékre és szolgáltatásra van szüksége. Oroszország a fúrótornyokhoz
szükséges számos alkatrésztől kezdve, a tankjaiban használt
elektronikán át az IT infrastruktúrájában életfontosságú hardverekig sok mindent külföldről importál. Valamint
ezeken kívül is még sok mindent, amiről én pont nem tudok, mert még nem lépett
fel belőlük hiány, és így nem készült róla újságcikk. Európa azon államai,
amelyek diverzifikálták az energiahordozók beszerzési forrásait, valószínűleg
kisebb-nagyobb áldozatok és jókora költségnövekedés árán le tudnának válni
Oroszországról, persze ehhez a lakossággal is meg kellene értetni, hogy miért
vállalhatatlan egy háborús bűnössel üzletelni és így egy háború folytatását
finanszírozni. Ha pedig Európa komolyabb mértékben csökkenti, vagy beszünteti
az orosz energiahordozók importját, akkor szükség lesz 2-3 évre, mire
Oroszország ki tudja építeni a tranzithoz szükséges sok száz kilométernyi
csővezetéket Kína és India felé, amin aztán elindulhat az export. Ezt
valószínűleg csak kínai pénzből lehetne finanszírozni, és a vevőknek való
kiszolgáltatottság miatt az ár is a világpiaci átlag alatt maradna. Ha Putyin kikerülne a képből, az szerintem igenis sokat segítene a helyzeten, mert ez a háború az ő ego-ja miatt fontos. Ha meghalna vagy megbuktatnák, akkor az utóda nagy valószínűséggel felhagyna ezekkel a hadműveletekkel, mert pontosan tudná, hogy milyen értelmetlenek, kilátástalanok és költségesek (ráadásul mivel nem is ő indította őket, így a háború elvesztése miatti szégyen sem őt érné). Szóval
szerintem igenis hatékonyak lehetnek a szankciók, és Putyin bukása/halála
esetén nagyon gyorsan véget érne a háború.
OROSZ-UKRÁN háború