Egyetértek, de azzal nem, hogy Kennedynek ne lett volna más választása. Reagálhatott volna Putyin stílusban is, széjjelbombázhatta volna az épülő rakétaállásokat, meg ízlés szerint még egy pár kubai nagyvárost is. Szóval nálam Kennedy : Putyin eddig 1:0 És most rátaláltam még erre fotóra is, ami elvileg pont a rakétaválság megbeszélése során készült Kennedyől meg az embereiről: https://airandspace.si.edu/files/images/microsites/looking-at-earth/LE283L6.jpg Összevetve a friss fotókkal Putyinról meg a tábornokairól a 30 méteres asztal mellett, Kennedy: Putyin 2:0
szerintem a ruszkik épp egy nagyobb támadásra készülnek... a Nyugatnak pedig egy tartósan alacsony olajárat kell a tözsdén összemutyiznia, azt jobban megérezné pityun elvtárs
Én azt látom továbbra is problémának, hogy egy nagyhatalom szomjédjáról (ami ráadásul történelmi része) a következő hozzáállás hangzott el: "Minden szuverén ország oda fog tartozni, ahova ő akar!"
Senki nem volt hajlandó tárgyalni velük, senkit sem érdekelt, hogy "héééé beszéljük már ezt meg!". Egyszerűen a fejlett világ úgy szarta le az egészet, ahogy van. Nyilván a vezetők az érdekesek, hiszen a lakosságok nagy része azt sem tudja, hogy hol található az aktuális ország. Nos ez lesz most előbb utóbb megtárgyalva. Minél később, annál szarabb feltételekkel az ukránok számára.
Nagyon sokan még mindig nem látják, hogy mekkora értelmetlenség. Nincs lakó, akinek ez jó lenne az Európai kontinensen. Én kezdettől fogva abban bízom, hogy az értelem felülkerekedik és tárgyalóasztalnál végre megbeszélik. Ez nem Ukrajna és Oroszország problémája csak, hanem az erurópai vezetők és a NATO is beletartoznak. Mindegyiknek bele kell egyeznie majd a feltételekbe és azt be is kell tartania.
Igazad van, de (az erkölcsi fölény árnyalásához) tegyük hozzá, hogy: (i) a wiki szerint 1961 április 15-én "... már Kennedy elnök volt az, aki hozzájárult a kubai emigránsok partraszállásához a Disznó-öbölben, ám az akció csúfos kudarcba fulladt. Fidel Castro, a forradalmárok vezetője először védelmi miniszter, majd később miniszterelnök lett és egyszemélyi diktatúrát épített ki, és a puccskísérlet hatására végleg a Szovjetunió mellé állt. A fiaskó után az USA Mongúz-hadművelet fedőnéven sikertelen propagandakampányt folytatott a kubai rendszer destabilizálására, amely még a rakétaválság kirobbanásakor is javában tartott."; (ii) a diplomáciaia döntés meghozatalának pillanatában Kubában állomásozott kb. 40000 szovjet katona atomfegyverekkel; (iii) a szovjetek jóval hamarabb rendelkeztek hordozható és így célbajuttatható hidrogénbombával; és végezetül (iv) az USA hírszerzése valószínűleg tudott, de legalább is sejtette a Tzar nevezetű, 50 Megatonna hatóerejű (de így is a valaha megalkotott legpusztítóbb) atombomba létezéséről, amit egyébként 1961. október 30-án robbantottak fel. Szóval egy inváziós bukta után, jó néhány közepes hatótávolságú atomtöltet USA-ra irányítottsága mellett és figyelemmel a tömegpustztító fegyver-arzenál fejlesztése terén meglévő elmaradásra, más reális választása Kennedynek nem igazán volt.
A két mérnöki MSC-vel jó példa vagy arra, hogy mindebből mennyire nem következik az, hogy az illető le tud írni egymás után három értelmes mondatot. Ez amúgy számomra nem meglepő, vannak páran hasonlóan (sőt, jobban) kvalifikált emberek a környezetemben, akik szintén nem az eszükkel, sokkal inkább az ülepükkel jutottak PhD fokozathoz. De maradva kicsit a fórum témájánál is.... Ha már olyan büszke vagy a kognitív képességeidre, javaslom, hogy máskor jobban vigyázz, hogy a folyamatos relativizálásoddal ne almát hasonlíts körtéhez. Lehetne értelme azon is vitázni, hogy milyen bűnök száradnak az ukránok lelkén, de ha egy szuverén ország inváziója aktuálisan a téma, akkor ezen elmélkedni akkor lenne jogos, ha kölcsönösen mindketten lerohanták volna egymást, és azon versenyeznének, hogy melyik tud több nemzetközi normát megszegni. Különben pont olyan vagy, mint akinek mondjuk a szerbek által elkövetett népirtásról beszélve az jut eszébe, hogy egy másik előző szituációban őket milyen sérelmek érték.... (tetszőleges példa volt, van akármennyi a történelemben, tetszőlegesen helyettesíthető) Megjegyzem értelme csak akkor van a vitának, ha a premisszákat közösen leszögeztük. Mondhatod pl., hogy egy kisebbséget ért hátrányos megkülönböztetés a te rendszeredben felhatalmazza a szomszédos országokat, hogy a hadsereggel bevonuljanak. Csak akkor ezt mondd, ne terelj. A lényeg, hogy ha különböző feltevésekből indulunk ki, nincs értelme a következtetéseket hasonlítgatni.
Nincs semmiféle kettős mérce, a kérdés az, hogy a putyini világhoz akarsz tartozni vagy egy nem tökéletes nyugatihoz. Dobjunk ki mindenünket az ablakon, mert a nyugati demokráciákban is vannak problémák és engedjük, hogy putyini rendszerére lecserélik azt. Köszönöm nem kérek belőle, mire ezt megérted már késő lesz.
De itt már nem a NATO/ukrán - orosz konfliktusról van szó. India, Kína, Irán, Azerbajdzsán, Venezuela, Brazilía stb. azért nem töri magát, hogy elhatárolódjanak Putyinéktól.
Btw. kettős mérce... Az egyik oldal imádja a kubai rakétaválságot párhuzamként emlegetni, nem is alaptalanul. Nagyon sok aspektusában megállja a helyét a mostani helyzettel összehasonlítani. De érdekes módon, azok közül, akik ezt felhozták, még egyikőtök sem említette, hogy az végülis hogyan ért véget, az egyes felek milyen engedményeket tettek másiknak. Valamiért az van bevésődve, hogy jött az egyik, rakétákat telepített a másik mellé, mire az bepöccent, elindult a szájkaraté, plusz jól tengeri blokád alá vonta. Ettől a rakétákat telepítő fél visszalépett, elkotródott onnan rakétástól, JFK pedig a mennybe ment... Nos egy ideje már nem csak a szakavatottak tudják, hogy ez volt az amcsi közvélemény felé a történet, a valóság viszont ettől sokkal árnyaltabb volt. Ott kezdődik, hogy a NATO eleve rakétákat telepített az SZU hatósugarába. És bizony az alku nem úgy szólt, hogy elhúzunk Kubából és elnézést kérünk, hanem úgy, hogy elhúzunk Kubából, ha ti takarodtok Törökországból... Ami viszont ennél is fontosabb, hogy ez ma csak azok számára fontos stratégiai tényező, akik megragadtak a múlt században. (láthatólag nagyon sokan, az élükön Putyinnal...) A valóságban ma hadászati szempontból nagyon ennedrendű kérdés, hogy pontosan hol vannak a földi telepített indítóállomások....
Két jelentős különbségre felhívnám a figyelmet: 1. Kubába odavitte a SZU az atomrakétákat, Ukrajnába meg nem vitt senki (soha szóba sem került) 2. Ennek ellenére Kennedy képes volt diplomáciai megoldást választani, Putyin viszont nem A nyugat erkölcsi fölénye éppen emiatt a jelelegi helyzetben véleményem szerint nem megkérdőjelezhető
OROSZ-UKRÁN háború