A gyerekek után havi 30 ezer, a felnõtteknek pedig havi 60 ezer forintos alanyi jogon járó alapjövedelmet ígért csütörtöki programbemutatóján a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje. Javaslatuk szerint az alapnyugdíj 90 ezer, míg a
"egyébként neked miért fáj, ha minden rászoruló kap nevetséges 200 eurót?
talán akkor nem bűnözne, netán a gyerekét képes lesz valahogy
taníttatni?" Fordítva! Senkinek sem az fáj, hogy a rászoruló kap 200-at és ezzel nem kényszerül lopni, azzal mindenki egyetért, hanem az, hogy teljesen felesleges mindenkinek - a milliárdosoknak is adni 200 eurót, mert attól még nem fognak leállni a lopással...
Végigolvastam az eddigi beírásokat, szinte mindenkinek voltak jó meglátásai a témában de leginkább a p-betűsök álláspontját tartom reálisnak (Peterbond, pitcairn). Egyébként ha úgy vesszük, nálunk is van egy "részleges kísérlet", aminek vannak tanulságai: a feltétel nélküli ingyenes étkeztetés és tankönyv osztogatás. Milyen hatások érvényesültek a gyakorlatban? - mindkét témában megnőtt a pazarlás: a tankönyveket nem becsülik meg -hisz nem fizettek érte- hamarabb tönkreteszik, elhagyják és nem óvják meg az állagát hogy többször felhasználható legyen pl. a kisebb testvérnek, hiszen úgyis kap majd ő is újat, - az ételt tömegesen otthagyják, megnőtt a "visszáru" mennyisége, - romlott az ételek minősége, mivel a kiesett bevételt nem pótolták teljesen vissza, így kevesebből kell kihozni az étkeztetést, - tömegesen jutnak ingyenes juttatáshoz olyanok is, akiknek nem jelentett érdemi terhet kifizetni az önrészt, viszont a romló minőség gondot okoz, - mindezért cserébe jelentősen nőttek az ecélra fordított kiadások, azaz az adófizetők terhei, Leginkább egy ostoba politikai haszonszerzésre irányuló akció mindez, hogy a demagóg politikusok elmondhassák, hogy nálunk mindenki ingyen juthat hozzá. A célzott rendszer szvsz sokkal hatékonyabb lehetne: - kevésbé terhelné az adófizetőket, - bevonná azok magánforrásait, akiknek ez nem jelent különösebb gondot, - összességében nőnének a források, ami jobb minőséget tenne lehetővé, - csökkenne a pazarlás mert jobban megbecsülné, amit kap az, aki nem ingyen kapja Az alapjövedelem ezzel sok tekintetben hasonlóságot mutat. Egy célzott rendszer nagyságrenddel hatékonyabb, mégha nem tökéletesen céloz is, mint egy totálisan célzatlan egyenlősdi. Azonos ráfordításból összehasonlíthatatlanul jobb minőséget vagy azonos szintű ellátást töredék forrásból képes kihozni.
Még egyszer: számolj a jelenlegi minimálbérrel, mert aki a mostani minimálbéres munkát sem kapja meg, az esélytelen lenne a közel duplázott minimálbéres állás elnyeréséhez. Hacsak nem infláljuk el szépen, csak akkor a 60 ezres alapjövedelem vásárlóértéke is feleződik. Nekem például az a bajom, hogy egy ilyen alapjövedelem nem csak, hogy az államháztartást tenné fenntarthatatlanná, de hosszútávon még erősítené is a leszakadást.
egyrészt amit írsz az egy vélelem a részedről másrészt 180 ezer ft arra talán elég, hogy ne menjenek lopni nem mindenkinek kell adni, az baromság annak kell, akinek nincs meg a minimálbér felkerekíteni arra a 150 ezer forintra, illetve odaadni a 60 ezret ez alatt 200 euró az osztrák családipótlék bizonyos feltételekkel a 60 ezer ft is nevetséges
én semmivel nem dobálózom leírtam a pm javaslatát ezt azért gondolom így másodjára sikerül felfogni egyébként neked miért fáj, ha minden rászoruló kap nevetséges 200 eurót? talán akkor nem bűnözne, netán a gyerekét képes lesz valahogy taníttatni? hát ez tényleg szörnyű lenne még egyszer leírom: 60 e vs 150 e kit érdekel mi van jelenleg
Így van - csakhogy ez nem a feltétel nélküli (azaz munka és tanulási kényszer nélküli) alapjövedelem, hanem a rászorultak támogatása feltételekkel. Kb. az ami most is van legfeljebb javított változatban - pl. hosszabb idejű munkanélküli támogatással.
Ugyanazt az arányt vetítettem magyar viszonylatra, ezért írtam 87 vs 140 ezret. Ha 60 ezerrel dobálózol, akkor a minimálbérrel vesd össze, amit egy képzetlen keres, 84 ezer nettó jelenleg. 24 ezerből nem fog tudni messzire ingázni, vagy albérletet kivenni máshol, ha a falujában amúgy megoldott a lakhatása. A közmunka program előtt viszont rengetegen mentek távolra idénymunkára, vagy gyárba + munkásszállóra. Az alapjövedelemmel ezt ki tenné meg, főleg ha a 60 felett helyben feketézhet is, vagy ha azt nem is, helyben csökkentheti a költségeit az idejéből. Igazából nagyon alábecsülöd az idő pénzértékét.
Az egy statisztika, hogy a megtakarítások folyamatosan nőnek. Az igaz, hogy vele párhuzamosan nő a bankok hitelezésre fordítható forrása is, de nem következik egyenesen arányosan, hogy az nő is. A fölös bankrendszeri likviditást pedig az MNB költi le, tehát ténylegesen kikerül a gazdaságból. A nagy megtakarítások egy része pedig kimutathatóan külföldre megy, tehát a nemzeti gazdaságból az is kikerül. Az meg számomra egyértelmű, hogy ha én a megtakarításomból véglegesen adok 500 ezer Ft-t egy olyannak, aki havi nettó 100 ezer Ft-t keres, akkor azt ő belátható időtávon belül az utolsó fillérig el fogja költeni. tehát a belátható időszak gazdasági teljesítményét emeli.
Apam osszeszedi az osszes alnat otthon. Tobb lada jon ossze. A felet se esszuk meg. O megis eloveszi a letrat es leszedi a fa tetejerol az utolso 15 darabot amit nem tudtunk elerni ( tobb melo mint az osszes tpbbit osszeszedni amit foldrol elerunk ). O gondolkodasa meg ilyen hogy nem hagyunk ott semmit. E mellett nem keves olyan embert ismerek aki munkahelyen inkabb agyal 15 percet azon hogy miert ne kelljen megcsinalni egy 10 perces melot mint hogy megcsinalna. Gondolkodas kerdese minden. Ezert van mas hatasa annak ha a svedeknel kiderul hogy egy politikus par ezer eurt kereset a befolyasaval es itt ha a politikus nem tud annyi bevetelt felmutatni amennyi a lakasa torlesztojere kene es 2 millios oraval szaladgal. Es pont ezert lesz mas hatasa itt egy olyan ptogramnak hogy kapsz Xet munkaert vagy a harmadat a semmire. Hodd el nem keves ember lesz aki felveszi a havi 180-at ( 2 felnott 2 gyerek ) es kesz. Minek melozna hogy legyen 360. Es mar bocs de tapasztalatbol mondom hogy kecesebb osszeg eseten raaltak a gyerekgyartasra hogy a CSP bol el lesznek a gyerekek meg puceran szaladgalnak az udvaron. Ilyen ausztria eljepzelhetetlen. Nogradba meg altalanos volt.
az a kérdés, hogy a 870 mire elég és mire jó a plusz 500 euró? 870-ből el lehet vegetálni 1400-ból lehet élni egyébként a pm 60 ezer vs 150 ezer zsákfalu vs város, ne viccelj, ha ugyanannyi pénze marad a végén akkor is egészen más az életminősége a városban
Ha mondjuk hasonló arányok lennének, legyen 87 ezer Ft az alapjövedelem, 110 nettó a bolti eladó bére, akkor szerinted megérné egy zsákfaluból beköltözni egy városba, vagy 50 km-re bejárni a bolti eladói állás miatt?
jelen pillanatban a legjobb osztrák segély 870 euró havonta életed végégi a minimálnyugdíj havonta majdnem 1100 egy eladó a hoferben keres 1400-at akkor megéri dolgozni vagy nem? bármi felborult ausztriában? az elsőre a válasz igen a másodikra nem
Azt értsd meg, hogy a megtakarítás nem von ki erőforrásokat a gazdaságból. Ha egy X összeg feletti bére az embereknek kizárólag megtakarításra menne, és nem is vennénk figyelembe azt, hogy azt esetleg valaki egy továbbgyűrűződésnél elkölti, akkor hiába adnád oda mindet az X összeg alatt keresőknek, csak az árak lennének magasabbak. De más szemszögből nézve, megtakarítani sem azért takarítasz meg, hogy soha el ne költsd, vagy egy utódod el ne költse, tehát mindig lesznek, akik a megtakarításaikból vesznek nagyobb értékű dolgot, építkeznek, autót vesznek vagy csak élvezik a nyugdíjas éveiket.
60 ezres alapjövedelmet és 150 ezres minimálbért ígérnek Magyarországon
Ugrás a cikkhez