Topiknyitó: Törölt felhasználó 2013. 04. 04. 12:05

Matolcsy egy zseni!!  

Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.



A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.



A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.

A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására



Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.

A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.



A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.



Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.

A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.

A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.



A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.



A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.



A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.



Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására



Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.



A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.



Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.



A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése



Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.



A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése



Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
exmnbs1 2013. 04. 04. 13:43
Előzmény: #16  gazmber
#20
mint tudjuk hétfőn nem is lesz ott csak 8
exmnbs1 2013. 04. 04. 13:30
Előzmény: #17  Adofo
#19
Mo fújná a passzátszelet innentől???))))
"de mi van egy olyan elmèlettel, effajta akciók keretében beerősödne mondjuk 180-ig a frank...hasonló mértékben minden más is. "

Adofo 2013. 04. 04. 13:27
Előzmény: #17  Adofo
#18
Ja ès sínen lennénk, mert a mostani nagyjából 1000milliárd forintnyi csak kamatként kifizetett összeg fele megmaradna beruházásokra...
Adofo 2013. 04. 04. 13:25
Előzmény: #14  exmnbs1
#17
Hát az importnak. Hazahoznánk az országot elhagyò fiatalokat. :-)
Viccet félretéve értem én, hogy az export jelenleg a húzóerő, de mi van egy olyan elmèlettel, effajta akciók keretében beerősödne mondjuk 180-ig a frank...hasonló mértékben minden más is. Ott visszafizetnénk az adósság felét aminek hatására a devizatartalék drasztikusan lecsökkenne. Pár nap alatt hatalmasat gyengülne a forint, aminek hatására a semmiből újra feleròsödne az export. :-)
gazmber 2013. 04. 04. 13:25
Előzmény: #7  gazmber
#16
sztem, ha minden OK, tuti akkor is van a rendszerben 1-2% bedőlő hitel amit lehetetlen kivédeni...tehát miért tolonganának a bankok a kihelyezésért ?

igazából itt inkább most annak örülhet a piac, hogy nem tették 0%-ra a 2hetes repokamatokat..?

a forint -brókerek szerint- eltolcsi interveniálása miatt mehetett 300-ra..(?)
Törölt felhasználó 2013. 04. 04. 13:15
Előzmény: #12  Adofo
#15
Szerintem marhaság bármilyen fogyasztási hitelt támogatni. Én ebben a globális szisztémában csak is a zöld megoldások eredményességében hiszek.

exmnbs1 2013. 04. 04. 13:13
Előzmény: #12  Adofo
#14
erős HUF szerinted minek kedvez az importnak vagy az exportnak????
exmnbs1 2013. 04. 04. 13:11
Előzmény: #11  exmnbs1
#13
"Ennek ellenére a tanács többségi döntése jelenleg nem támogatta a mostaninál erőteljesebb monetáris expanziót, talán félve, hogy ezzel a jegybank túl direkten menne szembe az árstabilitás fenntartásának céljával, ártva az inflációs várakozások horgonyzottságának. Februárban az infláció 2,8 százalékra emelkedett és a bank szakértői stábja további emelkedést jelez a következő hónapokban. Megjegyzendő, hogy ezt a hatást erősíti majd a font leértékelődése is az importárak felhajtásával."
Adofo 2013. 04. 04. 13:09
Előzmény: #9  Törölt felhasználó
#12
Sziasztok!
Tudja netán valaki, hogyha a kormány legfőbb terve az államadósság leküzdése, akkor miért nem a gazdaságösztönző lépésekkel halad? Ma is láthatjuk, hogy ez a bejelentés eddig majdnem 3 ft-tal erősítette a valutánkat az euróhoz képest úgy, hogy közben amerika pl jó nagyot esett. Ha ez a bejelentés ennyit ért egyenlőre, és még szerintem tovább is fog erősödni, ami nagyban hozzájárul a devizában nyilvántartott adósság forintban számolt értékének csökkenéséhez.
Akkor mi ebben a nehéz? Mármint több ilyen program kell. Pl használtlakás felújításokhoz, gépjárművásárlásokhoz....
exmnbs1 2013. 04. 04. 13:06
Előzmény: #9  Törölt felhasználó
#11
exmnbs1 2013. 04. 04. 13:02
Előzmény: #7  gazmber
#10
anno 1.Orbán alatt volt egy hasonló kampány, a lakáshiteles
FHB-ben osztották, főleg a gazdag haverjaiknak
Törölt felhasználó 2013. 04. 04. 13:00
Előzmény: #6  Törölt felhasználó
#9
Srácok ez lófütty ahhoz képest, hogy az eximbank 500 milliárd huf kihelyezésére készül, hamarosan beindítják a takarékbankokat is. akkora leírások lesznek ezek után, hogy a postabank mizéria kismiska lesz ehhez képest. persze a csókos cégek majd jól járnak.
exmnbs1 2013. 04. 04. 13:00
Előzmény: #6  Törölt felhasználó
#8
és amennyiben a huf menekülővaluta lenne
gazmber 2013. 04. 04. 13:00
Előzmény: #6  Törölt felhasználó
#7
a másik probléma, hogy nem igen fog működni a dolog, mert az eltolcsi ugyan ad pénzt 0%-on, de ennyi, mossa kezeit, a bankok meg dolgozzanak, bírálják el a hiteleket, vállalják, kezeljék a visszafizetési kockázatokat...stb..mindezt 2%-ért??....
Törölt felhasználó 2013. 04. 04. 12:51
Előzmény: #2  Törölt felhasználó
#6
Az elmélete akár müködhetne is csak a nem létező (mert csődbe mentek) válalkozások nem vesznek fel hitelt.
Az alacsonyabb kamat természetesen jó dolog csak nem azzal van a baj hogy nincsa bankokba tőke a hitel kihelyezésre hanem nem vesznek fel hitelt a válakozások. Ez a taktika müködjön ahoz kellene a kiszámíthatoság amit már régóta kérnek a szakértők és akkor mernének be ruházni a cégek tehát szükség lenne a hitelre.
exmnbs1 2013. 04. 04. 12:15
Előzmény: #2  Törölt felhasználó
#5
mi újság a mostanában kivonult külföldi nagybefektetőkkel????
Bekre_Pal
Bekre_Pal 2013. 04. 04. 12:14
Előzmény: #2  Törölt felhasználó
#4
nálam itt az íróasztalnál még kissé jobbak is a fényviszonyok, mióta az ő seggéből süt a nap
Törölt felhasználó 2013. 04. 04. 12:10
Előzmény: #2  Törölt felhasználó
#3
Matolcsy egy senkiházi.
Törölt felhasználó 2013. 04. 04. 12:08
#2
Már látszanak Matolcsy jegybankelnöki kvalitásai amióta kinevezték történelmi rekordra zuhantak a hozamok!!

Egészséges kereslet mutatkozott a mai állampapír-aukción, miközben a piac Matolcsy György jegybankelnök bejelentéseit várta. Az Államadósság Kezelő Központ 15 milliárd forinttal magasabb összegben értékesített összesen a mai aukción, a 3 és 5 éves lejáratú kötvényekből emelve meg az elfogadott mennyiséget, miközben a hozamok nagy mértékben, a két héttel ezelőttihez képest 40 bázisponttal csökkentek.

Topik gazda

kublaj1
4 3 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek