ASR

Regisztráció: 2021-12-02 23:58:54

Hozzászólások száma: 365

Utolsó hozzászólás: 2025-12-12 15:54


Tapasztalat: 4
Aktivitás: 4
Népszerűség: 5

Kedvenc topikok db Utolsó hozzászólás


utolsó 20 hozzászólás

Financial Forecasts ma, 15:54
Abszolút. A kamatcsökkentés a hosszú oldalt hidegen hagyta. Hiába gyengül a "régi" gazdaság, nincs hozamesés, miközben a refinanszírozás egyre súlyosabb teher.
A bankok szépen profitálnak ilyenkor. A portfólióban a "hard money" mellett mindig akad némi pénzügyi kitettség is. :)
MacroLab – Trendek, minták, töréspontok ma, 12:03
Jav.: "Ahol nem dominál a fosszilis, ott a környezeti mérleg kétes. ->  Ahol dominál...
MacroLab – Trendek, minták, töréspontok ma, 11:58
Frissült a blog, kitettem egy elemzést a Fed beavatkozásával kapcsolatban: MacroLab
MacroLab – Trendek, minták, töréspontok ma, 11:57
Azt írod, hogy ha megduplázódna a nukleáris erőművek hatásfoka, az lefedné az AI igényt. Ez pontosan a probléma: az energia csak egy eleme a polikrízisnek, és még ha holnap beindíthatnánk is a kész fúziós erőműveinket, nem oldanánk meg vele az alapvető életfeltételek biztosítását. 
A nyersanyagkészletek végesek: a több energia nem teremt új lelőhelyeket, és az alacsony koncentrációjú ércek feldolgozása egyre több energiát igényel, miközben a minőség romlik. A bioszféra összeomlása, a beporzók eltűnése, a talaj pusztulása nem energiakérdés. A klíma már most átbillent, a permafroszt olvad, a jégtakarók zsugorodnak, az áramlási rendszerek megváltoznak (pl. AMOC lassulása). Ezek visszafordíthatatlan folyamatok, amiket az energia nem old meg. Az óceánok savasodása és oxigénhiánya a tenger élővilágának az alapjait támadja. Az ipar és mezőgazdaság gerincét adó alapanyagok: a betongyártás, az acélkohászat, a nitrogén-műtrágyák előállítása, jelenleg kémiailag és gazdaságilag fosszilis energiára épülnek, nem lehet őket "csak úgy" átállítani.
Ráadásul a plusz energia önmagában újabb problémákat szül: gigantikus mennyiségű ivóvizet párologtatnak el hűtésre, a többlet hő lokálisan felmelegíti a folyókat és a környezetet és hat a klíméra.
Az elektromos autók hatékonysága közben alapvetően attól függ, milyen energiamixből töltik őket. Ahol nem dominál a fosszilis, ott a környezeti mérleg kétes. Valójában nem oldja meg egyik problémánkat sem, kicsi optimalizáció lehetséges, de rendszerszinten jelentéktelen.
Mindeközben az elektromos autók, az adatközpontok és az ipar elektrifikációja mind ugyanazért az áramért versenyeznek, a hálózatok terhelése kritikussá válik.
Az AI, a kvantumszámítás, a hatékonyabb technológiák mind eszközök a meglévő erőforrások jobb kihasználására , de nem változtatják meg azt, hogy mi áll rendelkezésre. A digitális technológiával már szétoptimalizáltunk szinte mindent, A carsharing, az önvezető járművek, a hatékonyabb közlekedés mind azt sugallja, hogy a mobilitás problémája technológiai. Valójában az egész szerkezeti probléma, amit algoritmusok nem oldanak meg.
Azt nem állítom, hogy vége a világnak. Azt mondom, hogy a jelenlegi berendezkedés nem fenntartható, de a legszomorúbb, hogy komolyan vehető kísérlet sincs a változtatásra. A mai értelemben vett civilizációnak viszont meg vannak számlálva az évei.
MacroLab – Trendek, minták, töréspontok ma, 10:39
Tökéletesen egyetértek. A disztópikus víziókat lehetne tovább boncolgatni, de a lényeg az, hogy a hatások kumulálódnak, és nem tűnik úgy, hogy az emberiség képes kollektív válaszokat adni a problémákra.
A megdöbbentő elem a folyamat sebessége. Bő 50 éve még a Holdra mentünk, a jövő optimista volt, most pedig sorra érkeznek a pofonok.
MacroLab – Trendek, minták, töréspontok ma, 10:29
Lényegében a polikrízis leírása hiányzik, de a blogon szinte minden aspektus felmerült már: MacroLab
MacroLab – Trendek, minták, töréspontok ma, 01:58
Bocs, így pontos: azt írod, hogy "milyen ujitasok johetnek a kovetkezo evtizedekben".
Financial Forecasts ma, 00:41
Kiraktam egy írást az oldalamra, ami részben választ adhat: MacroLab
MacroLab – Trendek, minták, töréspontok ma, 00:33
Nekem más történetet mesélnek az elmúlt évtizedek.
Az SMR-ek és a használt fűtőelem újrahasznosítása elméletben javíthat az EROI-n, de nézzük meg a kontextust is: a nukleáris energia globálisan az elsődleges energiafelhasználás 4-5%-át adja. Még ha meg is duplázódna a hatékonysága (ami optimista feltételezés), ez nem változtat a nagyságrendeken. Ami viszont változtat: az adatközpontok villamosenergia-fogyasztása 2023-ban kb. 1.5% volt, és előrejelzések szerint 2030-ra 3-4% lesz. Tehát miközben évtizedek óta próbálunk hatékonyabb atomerőműveket építeni, néhány év alatt létrehoztunk egy új, gigantikus energiaelnyelő szörnyeteget, ami sem élelmet, sem lakhatást, sem egészségügyet nem termel.
Felsoroltad a mobiltelefonokat, az internetet, az önjáró taxikat, az újrahasznosítható rakétákat. De nézzük meg, mit hoztak ezek valójában:
- Internet: nem a tudás demokratizálódott, hanem az ostobaság és a manipuláció terjedési sebessége nőtt meg. Létrejött egy új, informális elit - a Big Tech, ami önmagát szabályozza, és kormányra is került az USA-ban. Talán az egyik legalulbecsültebb fenyegtés.
Mobiltelefonok: az embereket a folyamatos készenlét állapotába helyezte. Nem tudsz kikapcsolni. A munkaidő után sem lehet nyugodtan pihenni. Az emberek a telefonjukba temetik magukat normális kapcsolatok helyett.
Önjáró taxik: semmilyen valós problémára nem nyújtanak megoldást. Profitkoncentráció simán. Még mindig autók, még mindig forgalmi dugók, csak most algoritmusok irányítják őket.
Újrahasznosítható rakéták: teleszórták az alacsony Föld körüli pályát tízezernyi műholddal, amelyek élettartama 5-15 év, de a törmelék évszázadokig pályán marad. Tönkretették a csillagos ég természetes látványát, és de facto fegyverkezési célt szolgálnak, miközben Bezos csaja űrkirándulásokat tesz.
Elektromos autók: még mindig autók. Még mindig gigantikus infrastruktúra. A lítiumkitermelés környezeti lábnyoma brutális. Az energiát meg főleg fosszilis erőművek termelik. Valójában a probléma konvertálódik más fizikai formába. A kérdés, hogy van-e anyagunk és energiánk autózni.
Azt írod, hogy "rengeteg újítás fog jönni a következő években". Én azt gondolom, hogy a jelenlegi tempóval nincsenek évtizedei hátra az emberi civilizációnak a jelenlegi formájában. Talán kettő. És egyre sanyarúbbak.
MacroLab – Trendek, minták, töréspontok csütörtök, 18:21
Köszi a hozzászólást, és a Feynman-idézet valóban jól summázza a lényeget.
Néhány gondolat válaszul a felvetéseidre:
EROI és a technológiai optimizmus: a probléma az EROI-jal az, hogy miközben a technológia javíthatja az energiahatékonyságot, a nettó energiahozzáférés továbbra is romlik. A megújulók infrastruktúra-igénye gigantikus, a fúzió pedig még mindig "30 év távolságra van" (ahogy 50 éve is volt). Még ha javulna is az EROI, a Jevons-paradoxon miatt a hatékonyság növekedése általában úgyis növeli a teljes fogyasztást, nem csökkenti. Mindig ez a sztori vége. :)
Űrexpanzió és más bolygók: a szökési sebesség brutális korlát energetikai értelemben. Az űrexpanzió nem rövid vagy középtávú megoldás, hanem sci-fi.
AI, adatközpontok, kvantumszámítógépek: itt vagyok a legszkeptikusabb. Az AI-verseny jelenleg nem a legjobb modellről szól, hanem arról, ki tud több energiát allokálni (ez lesz a korlát,). Az adatközpontok környezeti lábnyoma brutális (víz, áram, nyílt rendszerű - párologtatásos hűtés), és szabályozatlan verseny folyik - mintha az autógyárak azon versenyeznének, kinek van nagyobb olajmező a birtokában. Az "információfeldolgozás gyorsulása" önmagában nem tör át fizikai korlátokat. Gyorsabban vagy pontosabban számolni, hogy miképp optimalizáljuk pl. a ritkaföldfémmek bányászatát, nem teremt több ritkaföldfémet. -> a prognózisom az, hogy nem a termelés volumene fog növekedni általánosságban a bolygó korlátai miatt, hanem az emberi munkaerő lesz kiváltva.
A biotechnológia és AGI esetleg segíthet az optimalizálásban és hozhat jelentős felfedezéseket is, de nem törli el a termodinamikát (+ ki fog belőle profitálni? + totál megoldatlan az alap biztosnági kérdés: hogyan lehet egy emergens rendszert szabályok közé szorítani? -> ez matematikai, logikai korlát)
A növekedési paradoxon: pont erre mutattál rá: még ha javul is az EROI, a keresleti boom miatt végül ugyanott vagyunk. Ez a strukturális csapda: a rendszer növekedésre van építve, és minden hatékonyságjavulás arra fordítódik, hogy még tovább növekedjünk. 
Financial Forecasts szerda, 22:22
A repónál látszott, hogy nem pusztán preventív a lépés. A T-bill azért lehet jó választás, mert kevésbé torzítja a hozamgörbét és gyakorlatilag nincs kockázat a mérlegben.
MacroLab – Trendek, minták, töréspontok szerda, 21:34
Ez bizony QE, lehet neki bármilyen nevet adni. Bejött.
"Az első hónapokban havi 40 milliárd dollár lehet az új kincstárjegy eszközvárálási program, aztán később ennél alacsonyabb, a piaci helyzet függényében."
MacroLab – Trendek, minták, töréspontok szerda, 21:08
Örülök, hogy sikerült kulturáltan kibogoznunk a szálakat.
A fúziós erőművek egyelőre abszolút sci-fi kategória, egy éve láttam egy szuper előadást a témában: https://youtu.be/3Qq2KAQp1ng 
A nukleáris reneszánsz erősen benne van a pakliban, és a technológia is ígéretes.
MacroLab – Trendek, minták, töréspontok szerda, 18:37
Igazad van abban, hogy a Föld termodinamikailag nem izolált rendszer: energia áramlik be és ki (elsősorban a Nap felől). Ebben egyetértünk, és ezt senki nem is vitatta. A probléma az, hogy te rossz kérdést válaszolsz meg.
-------------------
A gazdasági növekedés szempontjából nem az a releváns kérdés, hogy a Föld nyílt vagy zárt rendszer termodinamikai értelemben, hanem az, hogy:
- anyagi szempontból a Föld gyakorlatilag zárt: nem érkezik koncentrált nyersanyag: réz, lítium, foszfor, stb; nem gazdaságilag hasznosítható formában érkezik; mérhető mennyiségben NEM járul hozzá az ipari termeléshez -> Tehát gazdasági szempontból irreleváns. A modern civilizáció nem meteoritikus porból épít chipeket, akkumulátorokat vagy műtrágyát.
- Igen, a Nap pumpál be energiát, de: a magas EROI-jú fosszilis készletek végesek és fogynak; a megújulók alacsonyabb EROI-val rendelkeznek;  az infrastruktúra felépítése és fenntartása gigantikus anyag- és energiaigénnyel jár -> Az, hogy "energiaáramlás lehetséges", nem jelenti azt, hogy korlátlan mennyiségű, gazdaságilag hasznosítható energiához jutunk.
- azt írod: "helyi entrópiacsökkenés lehetséges". -> Igen, lokálisan csökkenthető az entrópia -> pontosan ezt csinálják az élőlények, és ezt csinálja az ipar is (nyersanyagból terméket gyárt). De: minden ipari folyamat növeli a globális entrópiát -> 
_Tehát még ha a Föld nyílt rendszer is, az újrahasznosítás termodinamikai korlátai továbbra is érvényesek._
------------
Azt írod, hogy ez "nem fizikai kategória". De az. A gazdaság fizikai folyamatok összessége. A kábelgyártáshoz koncentrált réz és minőségi (technológiailag megfelelő) energia kell.
Amikor arról beszélünk, hogy az "anyag entrópiája nő, különösen a gazdaságilag hasznosítható részhalmazban", akkor fizikai tényről beszélünk: a koncentrált, könnyen hozzáférhető készletek fogynak, a szétszórt, alacsony minőségű marad.Ez nem összekeverése a fizikai és gazdasági fogalmaknak – ez a fizika alkalmazása a gazdaságra.
MacroLab – Trendek, minták, töréspontok szerda, 18:00
Fizikai értelemben növekszik az entrópia, ahogy a fizika törvényszerűségei előre jelzik. Hogy ennek van gazdasági vetülete, egyáltalán nem bonyolult összefüggés.
A Föld fizikai értelemben nem _tökéletesen_ zárt rendszer, de semmilyen jelentősége sincs a gazdaság szempontjából. Kerekítési hiba.
Belemehetünk egészen részletesen, ha gondolod, mert a fizika és a csillagászat hobbim, talán tanultam is valamennyit.
Magyar Állampapír tulajok szerda, 17:37
El fogják inflálni a hiány, ahogy mindig tették.. Nulla a növekedés, nincs más eszközük, mint a nominális GDP felfújása.
Igen, a BMÁP valószínűleg magasan marad. 
MacroLab – Trendek, minták, töréspontok szerda, 17:29
Fizikai értelemben az anyag entrópiája növekszik, különösen a gazdaságilag hasznosítható részhalmazban.
Jelentéktelen a kívülről érkező anyagmennyiség. Meteoritikus porról van szó. Ami egyben ér földet, az kevesebb, mint 300 tonna évente. Évmilliárdokkal ezelőtt másképp volt. 
A pánspermia elmélet egy a sok közül, de itt irreleváns.
Magyar Állampapír tulajok szerda, 17:20
Viccelődnek a fiúk. Elemezzük csak a mondatot: plusz-mínusz 3%-ra EMELKEDIK! :)
"a devizaadósság részarányára vonatkozó benchmark legfeljebb 30%-ról 30% plusz-mínusz 3%-ra emelkedik – jelentette be Hoffmann Mihály.Utóbbi lépés oka az, hogy rugalmasabb legyen a benchmark, hiszen például a forintárfolyam ingadozása is befolyásolhatja a devizaarány alakulását." 
2026-ban is hatalmas devizaeladósodással készül Magyarország - Portfolio.hu
MacroLab – Trendek, minták, töréspontok szerda, 17:09
Anyag gyakorlatilag nem érkezik, a meteoritikus mennyiség elhanyagolható, a formája főképp por.
Energia a Napból áramlik, de a felhalmozott konzerveket fogyasztjuk elsősorban.
Magyar Állampapír tulajok szerda, 17:02
A Digitális Munkásőrség frontszolgálatban: 0% valóság, 100% propaganda.
Mikor mesélitek el, hogyan áll valójában a költségvetés? Mekkora megszorítás jön májusban?
A lopás és az osztogatás költségét BIZTOSAN meg fogja fizetni a lakosság. A leégett házzal riogat a gyújtogató. 

friss hírek További hírek