Minden létező gondolatra van már fórum, erre a kb. 80 éves stratégiára pedig még nincs... a value investor a részvényt annak tekinti, ami valójában: üzletrésznek. Eszerint értékeli azt, és diszkontáron vásárol belőle.
Én is csatlakozva Maveryckhez a Plotinusról kérdeznélek kedves Tibi!)
Orosz barátom is vett belőle sokat.Különben csak alapokat tart nagy mennyiségben.
Köszi előre is a válaszodért!
Mindenképpen diverzifikálni kell, 1%-ot költök egy üzletrészre. Legrosszabb eset a Powerland volt, amivel most 70% mínuszban vagyok, de addig nem adjuk el az ilyet, amíg nem tudjuk biztosan, van-e probléma. Ebből a szempontból a tűréshatár az, hogy elveszíthetjük a teljes befektetést, esetemben 1%-ot (közben összejön tízszer annyi nyereség a többi papírral). 30% mínuszok simán beleférnek, a Petrobrassal is voltam így, de utána 40% lett már rajta a hasznom, azonban még mindig nem adom el, mert ennél többet ér.
A stop loss a spekuláció része, a value investing pedig nem spekulációs, hanem befektetési tevékenység.
A Plotinus részben azt csinálja, amit én is, tehát részben értékalapú befektetéseket végez. Ezért nem látom értelmét, hogy tartsam, viszont jó cégnek tartom.
Vannak kételyeim is, annak idején vettek Pannergyt 800 ft körül, azóta sem tudom, miért. És nem utólag okoskodom, a Pannergy az akkori számviteli adatai alapján értékalapú befektetésre olyan áron nem volt alkalmas.
A befektethető tőke maximum 5%át Plotinusban tartani, hosszútávon, szerintem kiváló döntés.
Kedves Tibi!
Köszi szépen a válaszodért!További sok sikert kívánok Neked!Nagyon jól csinálod!Nekem is így kellett volna akkor sok melléfogást elkerültem volna....
Megkérhetlek, hogy egy ticker listát bemásolnál, melyek megfelelnek a P/E és P/Bv kritériumaidnak, szeretném őket megnézni charton is.
A CHK-ról mi a véleményed?
Tudjuk, h. WB-nek meglehetősen "betett" 2008... ld. ezt: link és ezt: link [BRK(A) 1991-2015].
Egy ilyen szituációra hogyan tudsz felkészülni? Átlagosan a tőkéd hány százaléka van "befektetett" állapotban? Mikor és milyen jelek alapján döntesz úgy h. innen akkor már inkább full kp-ba mész, mert mondjuk kezelhetetlenné vált a pánik és akár évekig is eltarthat mire visszajössz nullába (ha a kiülés mellett döntesz)?
link
Mindenkinek javaslom elolvasni a fenti könyvet, mert itt több fejezeten keresztül foglalkoznak a piac viselkedésével, és az erre adható megoldásokkal.
A válasz:
Úgy készülünk fel, hogy a tőkénket cash, kötvények és részvények között osztjuk meg. Kötvényt ilyen hozamnál nem látom értelmét tartani, tehát marad a részvény és a cash. A részvényarányom most 59%. A válságban a stabil pénzügyi helyzetű cégek állják a sarat, és többségük még akkor is nyereséges. A befektetésünknek nincs időbeli korlátja, tehát eleve készen állunk sok sok év tartásra. Eközben a mögöttes érték folyamatosan növekszik, általában osztalékot is kapunk.
Az sp500 historikus hozama ezekkel a válságokkal együtt is 8-10%. Tehát, ha semmi mást nem csinálunk, csak ülünk az indexben, hosszútávon szép hozamot kapunk, erre igyekszünk még rátenni néhány %-ot a stratégiával. Hogy ez így is lesz, semmi garancia nincs rá, de nem is kell.
Nincs full kp, Graham 50-50% részvény arányt javasol, melyet eltolhatunk 25-75% felé. A könyvben sok kutatást összegeznek, melyekből ezeket a szabályokat kialakították.
Erre vonatkozóan célszerű szűrést végezned screenerrel, én azt ft screenerével teszem.
Chk: lehetne kisebb az adóssága, és ilyen ROE adatok mellett én még nem vennék, 30%-kal olcsóbban jobban megnézném.
ok köszi... asszem részemről megvárom a következő nagyobb index-lekört (>30%)... addig marad a spekizés (az legalább irányfüggetlen, cserébe kockázatosabb). ;)
Graham megvan, sőt még a Dodd-al együtt írt Security Analysis c. könyve is (na az valóban durva). Whitman/Diz könyvét + Stephen Penman-t ajánlják még Graham mellé, mert ők már 2008/2009 tapasztalatait is feldolgozták a Graham-féle alapelvek megtartása mellett (ezek is megvannak). :)
Lehetséges, hogy a 30% index korrekció 2 év múlva lesz, ahol az esés után is magasabban fog állni a szint, mint most. Nézd meg az sp500-at 1975-től 1999-ig.
Az óvatosság persze mindig jó, én is az vagyok. Nem akarok minden áron minden pénzt megkeresni, sőt. :)
"Lehetséges, hogy a 30% index korrekció 2 év múlva lesz, ahol az esés után is magasabban fog állni a szint, mint most. Nézd meg az sp500-at 1975-től 1999-ig."
részemről is nagyobb esélyt látok erre... BRK(A) chartja is jóval magasabb tetőt sejtet a mostaninál. ;)
"Köszi a dicséretet, de semmi újat nem találtam ki, csak betartom Graham szabályait."
Nem kell ahhoz újat kitalálni, hogy valami jól működjön :)
A screener nagyon király, bár az kicsit genyóság, hogy 1 fő regisztrált felhasználó 1 db beállítást menthet el... :)
A blogot is lehetne nyilván jobbá tenni (az én szubjektív szempontomból), pl. azzal, hogy különválasztod a térdeket az elméleti leírásoktól. Tehát ahol konkrét papír van és annak indoklása, az akár külön is lehetne a módszer bemutatásától. De lehet, hogy ez csak szerintem tenné még jobbá a blogot :)
Mindenesetre építő jellegű kritikaként mondom.
Változatlanul az a véleményem, hogy nagyon tartalmas és hasznos mindkettő.
Sajnos a németek "odacsábítottak" a tőzsdéikre egy halom olyan kínai céget, amelyek CEO-i, ill. egyéb vezetői nem igazán kompatibilisek a német mentalitással :)
Szóval van olyan, aki lelép a cég pénzével, van, aki "enronozik" ("könyvet főz" kígyó helyett...), stb. Az ilyen esetek meg alkalmasak a hangulatkeltésre, így a korrekt cégek is megihatják a levét...
Szerinted hány %-os diszkont indokolt a kínai cégeknél hüvelykujj-szabályként? Valószínűleg small cap cégekre több 10%-ot érdemes "rápakolni", egy nagyobb, régebbi cégre azonban inkább 0-10% között...
Szerintem amúgy a CHK-ban van még kb. 20% up :)
Azért gondolom ezt, mert pénteken kicsit spekiztem vele, aminek az lett a vége, hogy egy felkörben eladtam, és ilyenkor a nagyobb cégek még kb. 20%-ot emelkedenek pár hét alatt, hogy bosszantson a dolog :)
Ez nem olyan erős hatás, mint a Matgab-effektus, :) de általában egy blue esetében simán be szokott jönni. Más kérdés, hogy gázra spekizés helyett eleve jobb a CHK, mert a gáz (ill. olaj) árának nincs igazi fundamentuma*, egy olajos ill. gázos cégnek meg az eszközei értéke mellett van CF-ja. (*Nyilván a gáz/olaj/stb. ára a "res tantum valet quantum vendi potest" elvnek felel meg, tehát -bár minden commodity ér nyilván valamit, de- a piac erre mindig rátesz valamit még, ami gyakran igen sok...)
Egy részvényre kb. 2896 ft saját tőke jutott év végén, illetve 134 és 230 Ft nyereség képződött tavaly és tavaly előtt. Aki ezért 4500 Ft-ot fizet, lelke rajta.
3000 Ft környékén sem volt az évszázad üzlete beszerezni, de akkor a vásárlás jóval biztonságosabbnak volt tekinthető, mint most.
"Észak-Nyugat Európa, Kanada, USA, Ausztrália jöhet szóba elsősorban"
Ezzel a piacci fokuszaltsaggal ugyan nem ertek egyet, de a Graham modszerekkel igen.
Azert jobbnak gondolom a szep bull piacokon venni Value cegeket, mint oldalazo/bear iranyba fordulokon.
Igen, pl. a DAX es SPY iden zero hozamu eddig, Kina minden Indexe legalabb +30% eddig. Tehat nagy a hatszel kulonbseg.
Szoval, nalam Brazil es Kina vezeti a fokuszt, Kora es Japan koveti.
Az Azsia topicba irtam bele a value ceglistamat es a fokuszokat, dehat jobban ide valo.
Otp esetében jobban bele kellene néznem, mert tudnom kell, hogy mennyit írtak le, és mennyit írnak le a devizamentés és a fideszes brókerbotrányok miatt. Tavaly nyáron foglalkoztam vele utoljára, ott részvényenként kb. ezer forinttal csökken a saját tőke, és erre jön még 50 milliárd, amit a Bevának fizetnek.
Találni lehet sokkal olcsóbban más európai bankokat, és pár hónapja nézegettem az amcsi nagyokat (JPMorgan és társai) közöttük is volt 1-2, megvásárolható állapotú.
ok, köszi... pusztán csak kíváncsiságból érdekelt volna, lévén az egyetlen magyar instrumentum, melynek a forgalma nemzetközi összevetésben is likvidnek tekinthető... asszem Grahamnek is vannak erre számai, de már nem emlékszem rájuk pontosan.
Most már a kínai/hongkongi kitettségem elég alacsony (6%), úgyhogy azokat megtartom. Japán részvényeket nem érek el, viszont több brazil és koreai céggel is rendelkezem, ebből néhányat megtaláltam a te listádon az ázsia topicból.
Inkább cégméretet határozhatott meg, de az inflációval aktualizálni kellene azt a számot is. 1 milliárd usd fölötti méret már elég jó, bátrabbak 2-300 millió $-ig lemehetnek.
Megnéztem a H&R-t, de őszintén szólva nekem annyira nem tetszik. Az elmúlt évek adatai alapján én csak jóval nagyobb diszkonttal lennék hajlandó megvenni (jelenleg nem is diszkont hanem prémium van rajta).
1,4 a p/b-je, csak a hosszú távú adóssága jóval nagyobb mint a saját tőke, ha még hozzá adom a rövid lejáratú kötelezettségeket is, akkor már inkább nem is nézem. 2011-ig egész szépen termelt a tulajdonosoknak, de 2012-től úgy látom, hogy nem igazán megy a szekér.
Kapitalizációja még a 300 millió eur-t sem éri el, szóval számomra felejtős.
Az osztalékot én se értem, hogy miért nem mutatja a morningstar, de a részvény számot helyesen mutatja, elmondom, hogy miért (a H&R éves jelentéséből amúgy könnyen kiderül).
A H&R tavaly szeptemberben tőkét emelt 29,9 millió darabról 35,8 millió darabra, ahogy te is írtad a mostani részvényszámot. DE! Azért stimmel a 32, pontosabban, 31,52 millió darab részvény a morningstaron 2014-re, mert a tőkeemelés évében a forgalomban lévő részvényszám átlagát veszik figyelembe, nem pedig a megemelt tőkét(ez az EPS kalkulációnál fontos).
A 2014-es jelentésben ez van:
A konszolidált jövedelemkimutatás szerint
Income after taxes: -15,402,000 Eur,
Earnings per share: -0,49 Eur.
Ebből könnyen vissza lehet számolni a részvényszámot, ami nem lesz más mint a fenti 31,52 millió darab.
A 2014-es évre vonatkozó könyv szerinti értéket viszont már a teljes forgalomban lévő részvény szám alapján kalkulálja a morningstar, nem az átlagos résvényszám alapján.
Tehát:
209.101.000/35.820.154=5,837 Eur részvényenként.
Szóval én továbbra is megbízhatónak tartom a morningstar-t, mint adatforrást, ugyanakkor semmiképpen sem helyettesíti az adott cég jelentésének áttanulmányozását.
Elolvastam azt a rövid kis szösszenetet (preliminiry result néven) a cég honlapján.
Őszintén szólva nem értem, hogy hogyan javult ilyen mértékben a profitabilitása a cégnek, amikor a bevételei még csökkentek is tavalyhoz képest, de lehet, hogy majd a végső Q1-es jelentésben ez kiderül.
Ne haragudj, de én még mindig nem vásárolnék belőle 1,4-es p/b mellett (az adósságát se felejtsd el, ami nem kicsi).
Ettől függetlenül lehet, hogy nagyon jól fog teljesíteni, és hatalmas hozamokkal fogja megörvendeztetni a részvényeseit. :)
Ez azért nem szokott szóba kerülni, mert egyik biztonsági szabályként ajánlott 300-1000 millió $ fölötti cégek közül válogatni. Sajnos már én is szívtam azzal, hogy túl kis céget vettem.
Ilyen mérettel pedig elég jó a likviditás is.
Az spnd akár megfelelő is lenne, de ezek könnyebben hullanak, mint a nagyok.
Tudom, hogy a részvények világában hülyén hangzik alacsony kockázatról beszélni, de a sok biztonsági szabállyal minél inkább igyekszünk csökkenteni a kockázatokat.
A gyorsjelentést átfutva megint csak nem nagyon értem mire ez a nagy felhúzás. Az earnings nagyrésze árfolyamhatásból adódik, semmi több.
Új megrendelések száma csökkent, unit sales csökkent, bevétel csökkent tavaly Q1-hez képest.
"The Company is therefore forecasting that revenue will decline by around 10 per cent compared with 2014 and that the EBIT margin (before one-off items) will improve slightly to roughly 3 per cent"
Köszi! Gyorsan átfutottam őket, az első megállapításom, hogy a jelenlegi áron egyikből sem vásárolnék. Túlságosan nagy prémiumért árulja őket Piac Úr, így az ajánlatát én elutasítom.
Ez nem jelenti azt, hogy nincs köztük jó cég.
Amiből talán vennék, ha olcsóbb lenne:
Kohl's Corp
Miért?
Kohl's Corp:
Kapitalizációja kellően nagy, az elmúlt 10 évben évről évre növelte az egy részvényre jutó profitot, tehát kiváló ROE-val rendelkezik. Adóssága nem kevés, de szerintem még fenntartható. De P/B alapon drága jelenleg(ez az egy bajom van vele csak).
Elsőre jól néz ki, másodikra már nagyon csúnya cégek:
CSG System:
1 milliárd USD a kapitalizációja, tehát jóval kisebb az előző cégnél, de ezen méret mellett szerintem már senki nem alszik nyugtalanul. :) A ROE itt is kiváló ha az elmúlt 10 évet nézem. Current ratio-ja jobb mint az előző cégnek. Viszont a saját tőkéhez képest hatalmas goodwillja van - saját tőke: 368 millió USD, goodwill: 225 millió USD. Így már nem kell, sőt messze elkerülöm inkább.
Rent-a-Center:
1,7 milliárd a kapitalizációja, ez már megnyugtatóan nagy. Ettől megrémültem --> 1,39 milliárd a saját tőke, 1,37 milliárd a goodwill. Ez így ebben a formában nem akarok csúnyán fogalmazni, de számomra közel jár az értéktelen kategóriához.
Comtech: cég esetében 397 millió USD mellett van 137 millió goodwill, tehát a valós book value nem 24,56 USD, ahogy a morningstar mutatja, hanem csak 12,4 USD, így a p/b 28,68/12,4 = 2,3!
A lényeg, mindenki nézze meg alaposan, hogy mit vesz meg, és főleg milyen áron, mert később a felületes vizsgálat könnyen visszaüthet.
Ha a befektetési deviza nem azonos a számlán levővel pl. RUB - USD, akkor magunkra húzzuk ezt a második árfolyamkockázatot is (USDHUF - USDRUB), ami igen szignifikáns lehet.
Hogyan kell, lehet ezt kezelni? Kezelitek ezt egyáltalán?
Nálam a vállalat vizsgálatának egyik első lépése, hogy megnézzem, mely piacokon jegyzik. A valamire való papírok elérhetőek a xetrán, az otc-n, így hiába vannak részvényeim az 5 kontinensről, csak eur-ban és usd-ben vásárolom őket. A devizakonverzió nálunk felesleges tranzakció.
Az országkockázatra mindig számoljuk a megfelelő diszkontot. Még nem vetemedtem arra, hogy orosz céget vegyek, de a kínaiakból már megjöttem.
A másik lépés pedig a stratégiánk "stop loss" eszköze, a diverzifikáció. Se a kockázatos papír, se a kockázatos ország felé nem vállalunk túl nagy kitettséget.
Nekem az a gyanúm, hogy a Total Currency assets olyasmi lehet, mint a "cash and cash equivalents" kategória, esetleg külföldi valutával ill. devizával is megspékelve...
Ezért valószínűleg a Total Currency assets csak valódi részhalmaza a BV-nek.
Amúgy a BV-t nem érdemes "fetisizálni", mert minden normális cégnél van egy halom immateriális jószág. Pl. a vegyipari és a tech szektorban pláne, hiszen különböző szabadalmak, royalty-k, stb. is ide tartoznak. Azokat meg olyan értéken tartják nyilván, amilyen értéken számukra az kedvező. Lehet, hogy a valós piaci érték messze alul- vagy éppen felülmúlja a könyv szerinti értéküket. Egyéb területeken meg az ingatlanoknál is (meg a gépeknél, berendezéseknél) érdekeltek a cégek abban, hogy jobban amortizáljanak papíron a ténylegesnél. Szóval sok ipari vállalat ill. ingatlanbefektető cég szintén elég más képet mutat a könyvekben...
Megnéztem a Deutsche börsén a céget, de Total Currency Assets nem volt.
Két dolgot találtam ehelyett:
Total Capital assets és Total Current assets.
Az első a Befektett Eszközök (egy éven túl szolgálják a vállalat működését), míg a második a Forgóeszközök (egy éven belüli eszközök). A Total Capital Assets-et más honlapok Total non-current assets névvel szerepeltetik.
Tehát ezek eszköz oldalról mutatják be a céget, míg a Book Value a vállalat forrásoldalának azon része, ami nem idegen hanem saját tőke.
Volt más pü.-i mutatója is, ami miatt ezt választottad ki? Szépen növekszik különben az EPS, Ázsia után már csak az amerikai kontinensen kellene terjeszkednie...
Ázsia remek piac, ezért is volt furcsa számomra, hogy a 4-es felosztás a következőképp néz ki az Ageasnál: Belgium, UK, Európa többi része, Ázsia :)
Value Investing