Vasárnapi ebéd előtt a korcsmában.
Egy tisztességes spekuláns mivel is kezdi vasárnapi programját?
Míg élete párja a vasárnapi ebédet kotyvasztja, menekülésre adja fejét.
A boszorkány üstben rotyogó, ebédnek nevezett főzet felajzó illata elöl, kénytelen a közeli intézmény, barackpálinka és a savanyú sör illatával átitatott intézménybe menekülni.
Felüdítő érzés a boszorkánykonyha légköre (Ne egyél bele, mert pofán váglak…..!!! Mondtam már cigivel kifelé…..!!! Lehet, hogy anyád úgy csinálja de…….!!!) után a hím egyedektől enyhén izzadságszagú helyiség zsivaja.
Mivel a társasába láma későn érkezvén, a jelenléti ív aláírását követően beáll a söntéspunt előtt kígyózó két ember mögé és Béla harsány kiáltásának eleget téve, előveszi pénztárcáját.
Megért ő mosollyal figyeli Ica (Ő a csapos) dekoltázsát, himbálózó kebleit és zsonglőröket meghazudtoló kacsóját.
Fantasztik us, ahogy az üvegre szerelt fém mütyürrel önti a mérőpohárba a sárgán csillogó párlatot.
Kimérve a mennyiséget egy ügyes mozdulattal, még profi brókert is meghazudtoló póker arccal (fapofával), felét a vendég poharába önti, míg másik felét a kocsma nyereség alapjában hagyja.
Lámát a révedezésből, Ica (Ő a csapos) turbékoló hangja zavarja meg.
-Mi és mennyi pancserkám?
Láma az erotikus hangnemtől zavarba esve, tévesen értelmezi a kérdést, a hatalmas keblekre szegezi tekintettét, majd elrévedezve válaszol.
-RÁBÁt és sokat!!
Ica (Ő a csapos) hatalmas kék szemeit tágra nyitja és őszinte áhítattal bele ordít lámánk képébe.
-Mi van!!??
Majd rövid, rokoni és egyéb anatómiai színfoltokkal tarkított szópárbajt követően, tisztázódik a rendelés tárgya, és végre láma megindulhat a baracknak nevezett gyümölcs párlatával megpakolt tálcával (ÁNTSZ által előirt rozsdamentes) tőzsdei spekulációkban megedződőt társasága felé.
Béla falkavezérhez híven, maga elé húzza a tálcát és egy feles lehörpintését követően, felvállalja az előkóstoló szerepét, majd a leosztás felelősségteljes feladatát.
Lámában a (egy nekem, egy neked, majd ismét egy nekem) teátrális leosztás, némi gyanakvást kelt a testvéries megosztás elvében, de hát egy jó barátban és a brókerében csak megbízik az ember.
B.Béla a benyelt maligánfok a megspórolt fizetőeszköz okozta jóérzés jeléül, egy nagyot csettintett nyelvével, miközben Jenö (Barátai közt Nyuszika) cigarettájából egy szálat lenyúlt.
Miközben a füstszűrőt akkurátusan letörte, elgondolkodva az asztalon üresen lévő „feles” poharakat számolta.
A meztelen cigarettát szája szélébe rakva, láma felé fordult, miközben a mozdulatban benne volt TŰZET!! , feltette szokásos kérdését.
-Na mit vettél??
Láma csodálattal teli félelemmel figyelte Bélát.
A várható szemrehányástól, halkan, suttogva válaszolt.
-Rábát.
N éma csend lett a műintézményben.
Csak egy eltévedt tekegolyóként ide-oda pattogó vendég a mosdó ajtót elfelejtvén kinyitni zavarta meg a csendet.
De az ajtó mellet erre az esetekre rendszeresítet székre leülve ö is elcsendesedett.
Béla elgondolkodva szögezte tekintetét a tálcán szaporodási céllal ügyködő, két légyre, majd egy határozott mozdulattal megzavarva ténykedésüket.
Csend esen megszólalt.
Helyes.
A higgadt helyeslés, a társaságban nyomasztóan uralkodó félelmet, karmesteri pálca intését felelevenítően elhessegette és újra helyreállt a békés zsibongás.
Egy darabig még egyesek szemén látszott a bizonytalanság és óvatosan sandítottak Béla felé.
De lassan mindenki meggyőződött arról, hogy Béla elméje nem háborodott meg és a helyeslése az egy szokványostól eltérő de őszinte.
Rövidesen mindenkiben tudatosodott, és lassan pletykaként terjengeni kezdett hogy az aktuális napi csoda, miszerint Béla igazat adott el ült.
Már csak azért is, mert a „minden csoda három napig tart” Ica (Ő a csapos) által vezette intézményben csak három perc.
Ezt követően már semmi érdemleges nem történt.
Mivel kakukkos órát meghazudtoló pontossággal megjelent Matildka, Jenö (Nyuszika) felesége és házi fodrászuk kreatívságát a fején hordozva jelezte, hogy cselédként foglalkoztatott anyósa elkészült az ebéddel.
Miáltal az ékes társaságot feloszlatja.
Egyesek szerint Matildka híd és egyéb blokádokban hatékony szerepet vállalhatna a rendfenntartó erők költséges bevetése helyett, de ennek hangzatosabb jelét nem merték adni.
Így hát a Rába befektetés bővebb kitárgyalása Bélával, vélhetően a következő szabadfoglalkozásra tolódik.
Béla engedvén az erőszaknak kihörpintette a maradék maligánokat az asztalon lévő poharakból és belegyező bólintással fel állt és hallgatólagos beleegyezését adta a társaság távozásához.
lama
...a menedzsmentből, - CSAK -, Pintér ül bent, az IT-ben...!
...az sem lehetetlen persze, hogy Spencer is "mínuszt nyomot", csak nálam az esélye ennek, nagyon közelít a 0-hoz...! ...akárcsak Pintérnél...!
...Wáberer = 50/50 %
...a HM-es-nél - miután titkos világban él -, a "mínusz nyomás" óriási esélyes...!
Pintér István elnök
Alan Spencer Angliából
Filótás István György tábornok HM
Dr Hajdú Tibor Zoltán jogász, közgazdász MNV
Dr Rátky Miklós ügyvéd
Wáberer György vállalkozó
Dr Harmath Zsolt jogász, közgazdász MNV (átült)
FB tagjai:
Dr Harmath Zsolt jogász, közgazdász MNV
Dr Bartha Mónika jogász MNV
Somodi László (nem tudni honnan eresztették)
...szerintem tévedsz...!
...merthogy, egy személy "átült" az FB-be, míg Spencernek és a tábornoknak "teszik ki szűrét", hacsak meg nem gondolják magukat...!
...ezek közül, - számomra -, Spencer elképzelhetetlen, hogy "keresztbe csinált volna", az IT szavazáson, a nyilvánosságra hozás kérdésében...!
Valamit félreértesz
A dolog hibája az, hogy az IT ¾ éve nem döntött (nem tudott dönteni?) a közzétételről.
Majd párnap múlva a menedzsment piaci ár alatt -10% értékesíti a részvényeit.
Ha ezt ilyen környezetbe helyezed, akkor ez nem igazán ügyes.
A nyilvánosság nem mérlegeli hogy IT elnök, IT tagok nem működnek olajozottan.
Azt nem hiszem hogy a tulajdonos kezelője MNV lett volna ebben a sáros ez friss hír.
Azt eltudom képzelni, hogy az IT nem szavazta meg mert stratégiai oka van vagy esetleg mert hanyag vagy nem tartotta fontosnak.
De ha ez nem volt fontos közölni, akkor lehet hogy az 1200 reális?
Egyik sem dicsőség!
Sőt mindhárom kimondottan aggasztó.
Valóban, van osztalékpolitika az pozitív hír.
De a körülmények ezt negatívvá teszik.
...abban látok valóban kockázatot, hogy ha van elfogadott osztalék politika, akkor annak nyilvánosságra hozása - szerintem -, KÖTELEZŐ...!
...merthogy, Polacsek azon "bejelzése", hogy van olyan cég, ahol van osztalék politika és van olyan is, ahol nincs, - az nem jelentheti azt -, hogy ha van elfogadott osztalékpolitika, akkor annak nyilvánosságra hozása visszatartható...!
...márpedig a Rábánál, ez valósult meg, miután van, elfogadott osztalékpolitika...!
...ezért, ezt az osztalék politikát, valóban KÖTELESEK nyilvánosságra hozni, mert valóban, vissza is élhetnének, a bennfentességgel...!
...azonban, - én -, nem feltételezek, - most -, ilyen visszaélés szerűséget, miután Pintér, - emlékezetem szerint -, egy kérdésre válaszolva, mintha 10 %-os tőkeköltségről tett volna említést...!
...ebből meg az jöhet ki, hogy az osztalék költségre, figyelemmel lehet...!
"IT döntés előtt Pintér kiszivárogtatott egy piacbefolyásoló hírt.
Azonnal felkellet volna függeszteni a részvénykereskedését. "
Nem szivárogtatott, részvényesi kérdés hangzott el az osztalékpolitikáról (illetve némi emlékeztetés arra, hogy adós a vállalat ezzel), és ő válaszolt.
Közgyűlésen történt, ami minden részvényes számára elérhető (többek közt ezért kell kgy-re járni), így nem történt semmi olyan, amiért felfüggesztés, vagy bármilyen elmarasztalás járna.
Az ilyesfajta túlreakciók, "papagáj effektus" pont azt érik el, hogy ezentúl ne kapjanak egyenes választ a részvényesek.
Nem sok menedzsment van itthon, akik nyíltan próbálnak kommunikálni a részvényesekkel.
Persze ez a részvényesek minőségén is múlik.
Szóval történt egy részvényesi kérdés, a vezérigazgató válaszolt, öröm a köbön, pozitív válasz volt, erre olvasd vissza magad, hogy reagáltad le ezt a kérdést.
Az, hogy az MNV miért nem engedte közzétenni inkább elgondolkodtató, és semmiképpen nem pozitív irányba.
Az hogy az elkövetkezendő időkre van elfogadott (!) elképzelés az osztalékról.
Mondok neked egy példát.
2002 ben 150 ft/részvényt osztottak fel!
majd a tulajdonosok el is adták ("picipénzért srv keretében") a cégnek a részvényeiket.
Rába egyik legdrámaibb korszaka.
A cég hosszútávú életére nézve nem is minősítem !
...merthogy, - az eredmény felosztás szavazásánál -, szavaztunk az osztalékról, mi javasoltunk két összeget, 20 Ft és 45 Ft/részvényenként, és volt egy harmadik javaslat is - az IT részéről, ha jól emlékszem, ami 0, azaz semmi osztalékot javasolt...!
...aztán, úgy emlékszem, hogy a 0, azaz a semmi javaslat került elsőnek szavazásra, amit is a többségi tulajdonos megszavazott...!
...így a másik kettő okafogyottság címén, nem is került szavazásra...!
...hol van itt befolyásoltság, a kgy utáni, opció eladásnál...!
...és volt kezdeményezés (személyi javaslat), a "kisebbségi tulajdonosok" részéről, a megüresedett FB posztra, ám a többségi tulajdonos, - persze -, leszavazta és helyette, a saját többségi tulajdonos jelöltjét, szavazta meg...!
...így aztán, sem az IT-ben, sem az FB-ben a kisebbségi tulajdonosoknak nincs képviselője, ezeket az irányító testületeket, csak és kizárólagosan, a többségi tulajdonos, - úgymond" -, uralja...!
...pedig ez a "leosztás", abszolút ARÁNYTALAN, ami gyakorlatilag, akár a "hatalommal való visszaélésre" is vezethet, ami vagy "előnyössé", vagy "hátrányossá" is válhat, a Rába számára...!
...pedig, a kisebbségi tulajdonosok elkötelezettsége, kifejezetten a Rába sikerei irányába mutat, amit kár "parlagon" hagyni...!
Rába és a láma
Egy tisztességes spekuláns mivel is kezdi vasárnapi programját?
Míg élete párja a vasárnapi ebédet kotyvasztja, menekülésre adja fejét.
A boszorkány üstben rotyogó, ebédnek nevezett főzet felajzó illata elöl, kénytelen a közeli intézmény, barackpálinka és a savanyú sör illatával átitatott intézménybe menekülni.
Felüdítő érzés a boszorkánykonyha légköre (Ne egyél bele, mert pofán váglak…..!!! Mondtam már cigivel kifelé…..!!! Lehet, hogy anyád úgy csinálja de…….!!!) után a hím egyedektől enyhén izzadságszagú helyiség zsivaja.
Mivel a társasába láma későn érkezvén, a jelenléti ív aláírását követően beáll a söntéspunt előtt kígyózó két ember mögé és Béla harsány kiáltásának eleget téve, előveszi pénztárcáját.
Megért ő mosollyal figyeli Ica (Ő a csapos) dekoltázsát, himbálózó kebleit és zsonglőröket meghazudtoló kacsóját.
Fantasztik us, ahogy az üvegre szerelt fém mütyürrel önti a mérőpohárba a sárgán csillogó párlatot.
Kimérve a mennyiséget egy ügyes mozdulattal, még profi brókert is meghazudtoló póker arccal (fapofával), felét a vendég poharába önti, míg másik felét a kocsma nyereség alapjában hagyja.
Lámát a révedezésből, Ica (Ő a csapos) turbékoló hangja zavarja meg.
-Mi és mennyi pancserkám?
Láma az erotikus hangnemtől zavarba esve, tévesen értelmezi a kérdést, a hatalmas keblekre szegezi tekintettét, majd elrévedezve válaszol.
-RÁBÁt és sokat!!
Ica (Ő a csapos) hatalmas kék szemeit tágra nyitja és őszinte áhítattal bele ordít lámánk képébe.
-Mi van!!??
Majd rövid, rokoni és egyéb anatómiai színfoltokkal tarkított szópárbajt követően, tisztázódik a rendelés tárgya, és végre láma megindulhat a baracknak nevezett gyümölcs párlatával megpakolt tálcával (ÁNTSZ által előirt rozsdamentes) tőzsdei spekulációkban megedződőt társasága felé.
Béla falkavezérhez híven, maga elé húzza a tálcát és egy feles lehörpintését követően, felvállalja az előkóstoló szerepét, majd a leosztás felelősségteljes feladatát.
Lámában a (egy nekem, egy neked, majd ismét egy nekem) teátrális leosztás, némi gyanakvást kelt a testvéries megosztás elvében, de hát egy jó barátban és a brókerében csak megbízik az ember.
B.Béla a benyelt maligánfok a megspórolt fizetőeszköz okozta jóérzés jeléül, egy nagyot csettintett nyelvével, miközben Jenö (Barátai közt Nyuszika) cigarettájából egy szálat lenyúlt.
Miközben a füstszűrőt akkurátusan letörte, elgondolkodva az asztalon üresen lévő „feles” poharakat számolta.
A meztelen cigarettát szája szélébe rakva, láma felé fordult, miközben a mozdulatban benne volt TŰZET!! , feltette szokásos kérdését.
-Na mit vettél??
Láma csodálattal teli félelemmel figyelte Bélát.
A várható szemrehányástól, halkan, suttogva válaszolt.
-Rábát.
N éma csend lett a műintézményben.
Csak egy eltévedt tekegolyóként ide-oda pattogó vendég a mosdó ajtót elfelejtvén kinyitni zavarta meg a csendet.
De az ajtó mellet erre az esetekre rendszeresítet székre leülve ö is elcsendesedett.
Béla elgondolkodva szögezte tekintetét a tálcán szaporodási céllal ügyködő, két légyre, majd egy határozott mozdulattal megzavarva ténykedésüket.
Csend esen megszólalt.
Helyes.
A higgadt helyeslés, a társaságban nyomasztóan uralkodó félelmet, karmesteri pálca intését felelevenítően elhessegette és újra helyreállt a békés zsibongás.
Egy darabig még egyesek szemén látszott a bizonytalanság és óvatosan sandítottak Béla felé.
De lassan mindenki meggyőződött arról, hogy Béla elméje nem háborodott meg és a helyeslése az egy szokványostól eltérő de őszinte.
Rövidesen mindenkiben tudatosodott, és lassan pletykaként terjengeni kezdett hogy az aktuális napi csoda, miszerint Béla igazat adott el ült.
Már csak azért is, mert a „minden csoda három napig tart” Ica (Ő a csapos) által vezette intézményben csak három perc.
Ezt követően már semmi érdemleges nem történt.
Mivel kakukkos órát meghazudtoló pontossággal megjelent Matildka, Jenö (Nyuszika) felesége és házi fodrászuk kreatívságát a fején hordozva jelezte, hogy cselédként foglalkoztatott anyósa elkészült az ebéddel.
Miáltal az ékes társaságot feloszlatja.
Egyesek szerint Matildka híd és egyéb blokádokban hatékony szerepet vállalhatna a rendfenntartó erők költséges bevetése helyett, de ennek hangzatosabb jelét nem merték adni.
Így hát a Rába befektetés bővebb kitárgyalása Bélával, vélhetően a következő szabadfoglalkozásra tolódik.
Béla engedvén az erőszaknak kihörpintette a maradék maligánokat az asztalon lévő poharakból és belegyező bólintással fel állt és hallgatólagos beleegyezését adta a társaság távozásához.
lama