Állam a Rábában: törvény tiltja, hogy nyugdíjpénzből vegyék meg
2011. november 07., hétfő, 16:05 • Utolsó frissítés: 23 perce
Szerző: hvg.hu
------------------------------------------------------------------------------ --
Ha az állam az államosított nyugdíjpénzekből akarja megvenni a Rábát, akkor biztosan vét a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról szóló törvény ellen. A cég vételi ára viszont nem tűnik túl drágának, ám nagy kérdés, mit akar kezdeni a társasággal az állam.
A Rába Nyrt.-t, az egyik legnagyobb magyar tulajdonú gépipari holdingot egészen kacifántos módon veszi meg az állam. A magán-nyugdíjpénztári megtakarításokból 15,47 százalék tulajdonosi részesedést biztosító részvény került az államhoz a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba. Ezen kívül a részvénykönyv szerint az MFB Investnek is volt egy picurka üzletrésze (0,68 százalék) a cégben.
Mint ahogy hétfőn megjelent, az MNV részvényenkénti 815 forintos vételárat kínál a tőzsdén lévő Rába valamennyi részvényesének, ami több mint harminc százalékkal magasabb a Rába utolsó, felfüggesztés előtti áránál. (A részvény kereskedését a múlt héten a jogszabályoknak megfelően felfüggesztették, mert ez hozzátartozik a nyilvános vételi ajánlattételhez, hogy a bejelentés a részvény árfolyamában ne okozzon turbulenciát.)
Leszámítva a cég saját részvényeit, a portfolio.hu számításai szerint a teljes részvényportfólió megvétele esetén 10,98 milliárd forint befektetésről lenne szó. Ebből jön le az a csomag, ami már eleve az állam kezében van, így a Rába teljes államosítása 9,2 milliárdba kerülne. Az MNV ajánlatát egyébként korrektnek tartja a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője, Tabányi Mónika, aki szerint a 30 százalékos felár az intézményi befektetőket az ajánlat elfogadására ösztönözheti.
Rába gyár Győrben
Fotó: Fazekas István
Az már kiderült, hogy mind a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap, mind pedig a malajziai DRB Hicom Group (amely a Rábában 11 százalékot birtokol) elfogadta az ajánlatot, a többi részvényesnek 30 napja van arra, hogy eldöntse, él-e a lehetőséggel. Mivel a vevő a Nemzeti Vagyonkezelő, így első lépésben csak az utóbbi nagy befektetőnek kell fizetnie közel 1,2 milliárdot.
Jó, de miből?
Kérdés, miből fogja a teljes államosításhoz szükséges kilencmilliárdot (ami a maximális összeg, ennél kevesebb is lehet) előteremteni a kormány az idei költségvetési helyzetben, hiszen a nyáron végrehajtott 250 milliárdos éven belüli kiigazítás után szeptemberben egy újabb 100 milliárd forintos kiadáscsökkentő és bevételnövelő csomagot jelentett be a kabinet. Mindkettőre azért volt szükség, hogy költségvetési lyukakat betömködje a kormány. A vételt uniós szemlélet szerint idénre kellene elszámolni – ennek forrása pedig nem nagyon lehet más, mint az államosított nyugdíjpénzeket kezelő alap. (Ebben nem csak forint, hanem több százmilliárd értékben pénzzé tehető befektetési jegyek és részvények vannak).
A legvalószínűbb, hogy az államosított magán-nyugdíjpénztári vagyonból szakítják ki a vételárat. Csakhogy ha így tenne a kormány, vétene a jelenleg hatályos jogszabályok ellen: a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról szóló törvény szerint ugyanis a nyugdíjpénzeket csak államadósság-csökkentésre, költségvetési előirányzatokba történő befizetésre, illetve a visszalépett pénztártagok tagi kifizetéseire lehet fordítani.
Jó megrendelések hajthatják a Rába-sztorit
Általános tőzsdei vélemény, hogy a Rába-részvény sokkal többet ér jelenlegi áránál, és a reális értéke "valahol 3000 forint környékén" kellene, hogy legyen. De az utóbbi években a tulajdonosi szerkezettel kapcsolatos viharok, a cég alacsony készpénzállománya és ebből következően a gyártással kapcsolatos finanszírozási nehézségek az általános válsághangulatban nem engedték, hogy kihozzák a Rábából a „sztorit”.
Fotó: Fazekas István
Végignézve az elmúlt év sajtóhíreit, a Rábának nem volt gondja a megrendelésekkel: orosz és amerikai megbízások után idén a Scaniával, a VW-csoportnak beszállító Fehner-csoporttal szerződtek (Volkswagenbe, Skodába, Audiba és Seatba építenek be alkatrészeket). Ezen kívül pedig egy négyéves 30 millió eurós megbízás érkezett a BPW Hungáriától, valamint egy hároméves 25 millió eurós értékű üzlet a világ egyik meg nem nevezett vezető járműipari vállalatától futómű-alkatrészek gyártására.
A Rábában tehát akár stratégiai nemzeti multi is lehet – kérdés, hogy lesz-e abban köszönet, ha ez az állam irányításával történik meg. Ennyire azonban ne szaladjunk előre: sem az állam stratégiai tervei nem ismertek, sem pedig azt nem lehet tudni, hogy a piacon terjengő hírek, miszerint az állam nem lát tovább annál, mint hogy nemkívánatos tulajdonosokat akart a cégből kiszorítani, hogy másoknak kedvezhessen, igazak-e.
2011. november 07., hétfő, 16:05 • Utolsó frissítés: 23 perce
Szerző: hvg.hu
------------------------------------------------------------------------------ --
Ha az állam az államosított nyugdíjpénzekből akarja megvenni a Rábát, akkor biztosan vét a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról szóló törvény ellen. A cég vételi ára viszont nem tűnik túl drágának, ám nagy kérdés, mit akar kezdeni a társasággal az állam.
A Rába Nyrt.-t, az egyik legnagyobb magyar tulajdonú gépipari holdingot egészen kacifántos módon veszi meg az állam. A magán-nyugdíjpénztári megtakarításokból 15,47 százalék tulajdonosi részesedést biztosító részvény került az államhoz a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba. Ezen kívül a részvénykönyv szerint az MFB Investnek is volt egy picurka üzletrésze (0,68 százalék) a cégben.
Mint ahogy hétfőn megjelent, az MNV részvényenkénti 815 forintos vételárat kínál a tőzsdén lévő Rába valamennyi részvényesének, ami több mint harminc százalékkal magasabb a Rába utolsó, felfüggesztés előtti áránál. (A részvény kereskedését a múlt héten a jogszabályoknak megfelően felfüggesztették, mert ez hozzátartozik a nyilvános vételi ajánlattételhez, hogy a bejelentés a részvény árfolyamában ne okozzon turbulenciát.)
Leszámítva a cég saját részvényeit, a portfolio.hu számításai szerint a teljes részvényportfólió megvétele esetén 10,98 milliárd forint befektetésről lenne szó. Ebből jön le az a csomag, ami már eleve az állam kezében van, így a Rába teljes államosítása 9,2 milliárdba kerülne. Az MNV ajánlatát egyébként korrektnek tartja a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője, Tabányi Mónika, aki szerint a 30 százalékos felár az intézményi befektetőket az ajánlat elfogadására ösztönözheti.
Rába gyár Győrben
Fotó: Fazekas István
Az már kiderült, hogy mind a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap, mind pedig a malajziai DRB Hicom Group (amely a Rábában 11 százalékot birtokol) elfogadta az ajánlatot, a többi részvényesnek 30 napja van arra, hogy eldöntse, él-e a lehetőséggel. Mivel a vevő a Nemzeti Vagyonkezelő, így első lépésben csak az utóbbi nagy befektetőnek kell fizetnie közel 1,2 milliárdot.
Jó, de miből?
Kérdés, miből fogja a teljes államosításhoz szükséges kilencmilliárdot (ami a maximális összeg, ennél kevesebb is lehet) előteremteni a kormány az idei költségvetési helyzetben, hiszen a nyáron végrehajtott 250 milliárdos éven belüli kiigazítás után szeptemberben egy újabb 100 milliárd forintos kiadáscsökkentő és bevételnövelő csomagot jelentett be a kabinet. Mindkettőre azért volt szükség, hogy költségvetési lyukakat betömködje a kormány. A vételt uniós szemlélet szerint idénre kellene elszámolni – ennek forrása pedig nem nagyon lehet más, mint az államosított nyugdíjpénzeket kezelő alap. (Ebben nem csak forint, hanem több százmilliárd értékben pénzzé tehető befektetési jegyek és részvények vannak).
A legvalószínűbb, hogy az államosított magán-nyugdíjpénztári vagyonból szakítják ki a vételárat. Csakhogy ha így tenne a kormány, vétene a jelenleg hatályos jogszabályok ellen: a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról szóló törvény szerint ugyanis a nyugdíjpénzeket csak államadósság-csökkentésre, költségvetési előirányzatokba történő befizetésre, illetve a visszalépett pénztártagok tagi kifizetéseire lehet fordítani.
Jó megrendelések hajthatják a Rába-sztorit
Általános tőzsdei vélemény, hogy a Rába-részvény sokkal többet ér jelenlegi áránál, és a reális értéke "valahol 3000 forint környékén" kellene, hogy legyen. De az utóbbi években a tulajdonosi szerkezettel kapcsolatos viharok, a cég alacsony készpénzállománya és ebből következően a gyártással kapcsolatos finanszírozási nehézségek az általános válsághangulatban nem engedték, hogy kihozzák a Rábából a „sztorit”.
Fotó: Fazekas István
Végignézve az elmúlt év sajtóhíreit, a Rábának nem volt gondja a megrendelésekkel: orosz és amerikai megbízások után idén a Scaniával, a VW-csoportnak beszállító Fehner-csoporttal szerződtek (Volkswagenbe, Skodába, Audiba és Seatba építenek be alkatrészeket). Ezen kívül pedig egy négyéves 30 millió eurós megbízás érkezett a BPW Hungáriától, valamint egy hároméves 25 millió eurós értékű üzlet a világ egyik meg nem nevezett vezető járműipari vállalatától futómű-alkatrészek gyártására.
A Rábában tehát akár stratégiai nemzeti multi is lehet – kérdés, hogy lesz-e abban köszönet, ha ez az állam irányításával történik meg. Ennyire azonban ne szaladjunk előre: sem az állam stratégiai tervei nem ismertek, sem pedig azt nem lehet tudni, hogy a piacon terjengő hírek, miszerint az állam nem lát tovább annál, mint hogy nemkívánatos tulajdonosokat akart a cégből kiszorítani, hogy másoknak kedvezhessen, igazak-e.
Rába és a láma
Egy tisztességes spekuláns mivel is kezdi vasárnapi programját?
Míg élete párja a vasárnapi ebédet kotyvasztja, menekülésre adja fejét.
A boszorkány üstben rotyogó, ebédnek nevezett főzet felajzó illata elöl, kénytelen a közeli intézmény, barackpálinka és a savanyú sör illatával átitatott intézménybe menekülni.
Felüdítő érzés a boszorkánykonyha légköre (Ne egyél bele, mert pofán váglak…..!!! Mondtam már cigivel kifelé…..!!! Lehet, hogy anyád úgy csinálja de…….!!!) után a hím egyedektől enyhén izzadságszagú helyiség zsivaja.
Mivel a társasába láma későn érkezvén, a jelenléti ív aláírását követően beáll a söntéspunt előtt kígyózó két ember mögé és Béla harsány kiáltásának eleget téve, előveszi pénztárcáját.
Megért ő mosollyal figyeli Ica (Ő a csapos) dekoltázsát, himbálózó kebleit és zsonglőröket meghazudtoló kacsóját.
Fantasztik us, ahogy az üvegre szerelt fém mütyürrel önti a mérőpohárba a sárgán csillogó párlatot.
Kimérve a mennyiséget egy ügyes mozdulattal, még profi brókert is meghazudtoló póker arccal (fapofával), felét a vendég poharába önti, míg másik felét a kocsma nyereség alapjában hagyja.
Lámát a révedezésből, Ica (Ő a csapos) turbékoló hangja zavarja meg.
-Mi és mennyi pancserkám?
Láma az erotikus hangnemtől zavarba esve, tévesen értelmezi a kérdést, a hatalmas keblekre szegezi tekintettét, majd elrévedezve válaszol.
-RÁBÁt és sokat!!
Ica (Ő a csapos) hatalmas kék szemeit tágra nyitja és őszinte áhítattal bele ordít lámánk képébe.
-Mi van!!??
Majd rövid, rokoni és egyéb anatómiai színfoltokkal tarkított szópárbajt követően, tisztázódik a rendelés tárgya, és végre láma megindulhat a baracknak nevezett gyümölcs párlatával megpakolt tálcával (ÁNTSZ által előirt rozsdamentes) tőzsdei spekulációkban megedződőt társasága felé.
Béla falkavezérhez híven, maga elé húzza a tálcát és egy feles lehörpintését követően, felvállalja az előkóstoló szerepét, majd a leosztás felelősségteljes feladatát.
Lámában a (egy nekem, egy neked, majd ismét egy nekem) teátrális leosztás, némi gyanakvást kelt a testvéries megosztás elvében, de hát egy jó barátban és a brókerében csak megbízik az ember.
B.Béla a benyelt maligánfok a megspórolt fizetőeszköz okozta jóérzés jeléül, egy nagyot csettintett nyelvével, miközben Jenö (Barátai közt Nyuszika) cigarettájából egy szálat lenyúlt.
Miközben a füstszűrőt akkurátusan letörte, elgondolkodva az asztalon üresen lévő „feles” poharakat számolta.
A meztelen cigarettát szája szélébe rakva, láma felé fordult, miközben a mozdulatban benne volt TŰZET!! , feltette szokásos kérdését.
-Na mit vettél??
Láma csodálattal teli félelemmel figyelte Bélát.
A várható szemrehányástól, halkan, suttogva válaszolt.
-Rábát.
N éma csend lett a műintézményben.
Csak egy eltévedt tekegolyóként ide-oda pattogó vendég a mosdó ajtót elfelejtvén kinyitni zavarta meg a csendet.
De az ajtó mellet erre az esetekre rendszeresítet székre leülve ö is elcsendesedett.
Béla elgondolkodva szögezte tekintetét a tálcán szaporodási céllal ügyködő, két légyre, majd egy határozott mozdulattal megzavarva ténykedésüket.
Csend esen megszólalt.
Helyes.
A higgadt helyeslés, a társaságban nyomasztóan uralkodó félelmet, karmesteri pálca intését felelevenítően elhessegette és újra helyreállt a békés zsibongás.
Egy darabig még egyesek szemén látszott a bizonytalanság és óvatosan sandítottak Béla felé.
De lassan mindenki meggyőződött arról, hogy Béla elméje nem háborodott meg és a helyeslése az egy szokványostól eltérő de őszinte.
Rövidesen mindenkiben tudatosodott, és lassan pletykaként terjengeni kezdett hogy az aktuális napi csoda, miszerint Béla igazat adott el ült.
Már csak azért is, mert a „minden csoda három napig tart” Ica (Ő a csapos) által vezette intézményben csak három perc.
Ezt követően már semmi érdemleges nem történt.
Mivel kakukkos órát meghazudtoló pontossággal megjelent Matildka, Jenö (Nyuszika) felesége és házi fodrászuk kreatívságát a fején hordozva jelezte, hogy cselédként foglalkoztatott anyósa elkészült az ebéddel.
Miáltal az ékes társaságot feloszlatja.
Egyesek szerint Matildka híd és egyéb blokádokban hatékony szerepet vállalhatna a rendfenntartó erők költséges bevetése helyett, de ennek hangzatosabb jelét nem merték adni.
Így hát a Rába befektetés bővebb kitárgyalása Bélával, vélhetően a következő szabadfoglalkozásra tolódik.
Béla engedvén az erőszaknak kihörpintette a maradék maligánokat az asztalon lévő poharakból és belegyező bólintással fel állt és hallgatólagos beleegyezését adta a társaság távozásához.
lama