A dubaji kormány hétfői bejelentése szerint nem vállal garanciát a Dubai World hiteleire, annak ellenére, hogy fő tulajdonosa a befektetési vállalatnak. Az emírségek jegybankja még vasárnap úgy határozott, korlátozott segítséget nyújt a bajba került társaság helyi hitelezőinek, ám nem hajlandó átvállalni teljes kölcsönállományt.
Novemberben is pörgött az üzlet AmerikábanKellemesen is csalódhatunk keddenCsúcson a brit jelzálog igénylések számaBizottsági igen a génmódosított kukoricáraNyomás alatt a gáz ára
Továbbra sem egyértelmű a jelentős külföldi érdekeltségekkel is rendelkező, egyúttal a homokra épült dubaji paradicsom legjelentősebb ingatlanbefektetésiért is felelős Dubai World sorsa. Ez természetesen kihat az Egyesült Arab Emírségek tagországának nemzetközi megítélésére is, egyúttal tovább táplálja a globális ingatlanpiaci és pénzügyi válság kiújulásával kapcsolatos pánikot.
Ahogy arról a Napi Gazdaság is beszámolt, a dubaji állami befektetési társaság, a Dubai World legkevesebb hat hónap haladékot kért hitelei törlesztésére, egyúttal felkérte a Deloitte-ot, hogy segédkezzen a társaság működésének átszervezésében. A mintegy 60 milliárd dollárnyi kintlévőség (melyből 4 milliárd törlesztése válna esedékessé decemberben) befagyasztása javarészt helyi hitelintézeteket érintene - a bejelentés mégis pánikot keltett világszerte. Ennek egyik legkézenfekvőbb oka épp a dubaji kormány által korábban foganatosított hírzárlat volt, ám a nyugati pénzintézetek közel-keleti érdekeltségei, illetve a homoktengerből önmagát turisztikai és pénzügyi központtá kinövő Dubaj külföldi ingatlanbefektetései is hozzájárultak a szakértők szerint megalapozatlan félelmek futótűzszerű terjedéséhez.
Egy jól időzített bejelentés?
A szerda este tett bejelentést az Eid al-Adha, három napos muszlim vallási áldozati ünnep előestéjére időzítette a kormány, így a helyi tőkepiacok reakciójára egészen hétfőig várni kellett. A kormányzati közlemény rendkívül szűkszavú volt, a tisztánlátást pedig tovább nehezítette a dubaji kabinet döntése, miszerint a hiteltörlesztés befagyasztását kommentáló külföldi lapokat egyszerűen levették az újságárusok polcairól a hétvégén. A befektetői pánik a várakozások szerint nem maradt el: a mindössze fél napig nyitva tartó adu-dzabi börze irányadó indexe több mint 8 százalékkal - minden eddiginél nagyobb mértékben - esett, a dubaji tőzsde fő mutatója pedig 7 százalékot veszített értékéből (összehasonlításképp: legutóbb a Lehman Brothers bedőlése idején, 2008 októberében volt példa hasonló mértékű zakóra).
A globális ingatlanpiac felépülését jelentősen hátráltatná, ha a Dubai World külföldi eszközállománya gyors értékesítésével próbálna forgótőkéhez jutni - a konglomerátum nemcsak Londonban rendelkezik a város látképét meghatározó, s ingatlanvagyonához jelentős mértékben hozzájáruló érdekeltségekkel, de az Egyesült Államokon kívül világszerte felvásárolta a P&O kikötőit 2006-ban. Szintén tarthatónak tűnik az elképzelés, miszerint a befektetési társaság hazai ingatlanvagyonának becsesebb darabjait dobná piacra, hogy készpénzhez jusson - ez hosszabb távon azonban azt jelentené, hogy az olajban szegény öböl-menti ország fejlődésének zálogát adná ki kezéből, hiszen a Dubaj a térség többi államához történő felzárkózását épp a javarészt külföldi tőkéből megvalósított turisztikai látványosságok, valamint az ehhez kapcsolódó szolgáltatások szavatolták.
Miért fájhat ez nekünk?
A tőzsdei pánikreakció nem állt meg az emírségek határain belül - a kairói tőzsdén jegyzett 30 legnagyobb részvény mozgását követő index közel 7 százalékot veszített értékéből, az európai feltörekvő piacokon pedig továbbra is leginkább a short-zárások tartották szintben a mutatókat, a devizapiacokon jól látszott a kockázatkerülési hajlandóság emelkedése. A hétfőre már csak korlátozottan érvényesülő pánikreakciókat azonban életben tartotta az a spekuláció, miszerint ha a dubaji állam kihátrál saját tulajdonában lévő befektetési társaság mögül, hasonló lépésre akár másutt (értsd: a "fiatal demokráciák" többségében) is számítani lehet.
A Wall Street Journal egyenes párhuzamot vont a dubai tőzsdepánik, valamint a görög államháztartás problémáinak ismételt terítékre kerülése között. A WSJ szerint a görög büdzsé finanszírozási nehézségeinek már korábban is ismert gondjaival kapcsolatos hírek újbóli felbukkanása elsősorban nem is az dél-balkáni állam megítélésének romlásában, hanem a válság által korábban megtépázott országok piacain manifesztálódhat - a lap itt elsőként épp Magyarországot említi, majd Spanyolországgal és Írországgal folytatja a sort, s csak eztán veszi szemügyre Törökországot és Dél-Afrikát, mint jelentős kockázatokat hordozó piacokat.
A Dubai Worldben lévő külföldi érdekeltségek mértékéről egyelőre csak találgatások és részinformációk láttak napvilágot - a brit sajtó felvetette, hogy a Royal Bank of Scotland minden más európai pénzintézetnél nagyobb kölcsönt nyújtott az állami befektetési vállalatnak, a HSBC pedig 17 milliárd dollárnyi hitel-kintlévőségről számolt be; a Guardian értesülése szerint a két nagybankot kitettség tekintetében a Standard Chartered követi a sorban az Egyesült Királyságban. Amennyiben a dubaji kormány teljesen kihátrál befektetési intézménye mögül, az ezeknek a bankoknak a mérlegén is mély nyomot hagyhat, egyúttal megakaszthatja a bankközi hitelezési folyamatok stabilizálódását is.
május, június mutatott a mostanihoz hasonló tendenciát. Kérdés, hogy hogyan folytatódik, azaz ismétli-e a július-augusztust.
Ha lefele fordul, akkor gáz lesz. (A forgalom mindenesetre lényegesen alacsonyabb mint június-júliusban, és ez rosszat ígér.)
(Így látom az adatokat, de azért reménykedem a 6000 áttörésében.)
OTP részvényesek ide!