2012. június 28. | 12:23
#1

Nyomozás HUMET azaz NUTEX ügyben  

Mint az már ismeretes, a BRFK nyomozást folytat a HUMET / NUTEX Igazgatótanácsának tagjai ellen. Az ügy száma 01000-4415/2010. Minden bizonnyal tanúként meghallgatják majd az FB tagjait, akik az alábbi levéltervezet szerint jártak volna el, ha azt Huber István, akkori FB tag, majd IT tag nem akadályozza meg a távolmaradásával. Néhány nap múlva az FB tagjai Huber kivételével lemondtak, majd lemondott az IT alelnöke és a könyvvizsgáló is.

Íme a levéltervezet:



----



A HUMET Nyrt Felügyelő Bizottsága (a továbbiakban: FB) 2009. augusztus 31-én ülést tartott és egyhangúlag meghozott határozatával kijelenti és közli, hogy az ebben az évben az FB vizsgálataihoz semmilyen információhoz nem jutott, mivel a HUMET Nyrt Igazgatósága és annak tagjai (a továbbiakban: Igazgatóság) a FB 2009. évben feltett kérdéseire válaszokat a mai napig nem adott, a megküldött emailekre semmilyen formában nem reagált.



Tekintettel arra, hogy a FB az Igazgatóság együttműködése nélkül a törvényben és Alapszabályban meghatározott funkcióját betölteni, feladatát ellátni képtelen, ismételten kéri az Igazgatóságot, illetve azok tagjait, így a HUMET Nyrt és a Reanal Zrt vezérigazgatóját, hogy az alábbiakban felsorolt ügyekre vonatkozó részletes jelentésüket a FB tagjainak nyolc napon belül, azaz szeptember 8-ig küldje meg.



A FB az éves munkatervét az alábbiak szerint fogadta el és alábbi kérdésekben indított vizsgálatot:



o a HUMET® Csoport tagvállalatainak egymás közötti nyitott kölcsönelszámolásai;

o a Reanal Zrt és leányvállalatainak készletei, azok értéke;

o a Reanal Zrt 2009. -2010. évi üzleti terve;

o az Enerex 2009.-2010. évi üzleti terve;

o a HUMET-PBC North America Inc. kibocsátott részvényei, részvénystruktúrája;

o a HUMET Nyrt és a Reanal Zrt között HUMET® részvényekre 2008 augusztusában létrejött határidős ügylet részletei;

o a Reanal Zrt, majd a HUMET-PBC North America Inc. tulajdonában volt jelentős értéket megtestesítő ingatlan (Telepes utcai irodaház) és különösen jelentős ingatlantulajdont megtestesítő GyNKI részvényállomány értékesítése, az ingatlanok jelenlegi tulajdonosa.



A FB megállapítja, hogy az Igazgatóság nem tájékoztatta a FB-ot

o a legutóbbi részvénykibocsátás szándékáról, pénzügyi forrásáról, céljáról és az indokként megjelölt akvizíció helyzetéről, az ezzel kapcsolatos tárgyalásokról;

o a Senergie Zrt által lejegyzett kötvénykibocsátásról és

o (a nyilvánosságot sem) a 2009. félévi gazdálkodásról.



Az FB megállapítja továbbá, hogy az Igazgatóság a nyilvánosságot nem tájékoztatta arról sem, hogy



o Dr. Takács Imre a FB alelnöke 2009. június 30-iki hatállyal lemondott;

o Dr. Galamb Vilmos elnök – cégei, a DMC Pharma és a HSBelt Kft által - a HUMET Nyrt-ban 5% feletti részesedéssel bír.





A FB ezt a határozatát a HUMET Nyrt részvényeseinek és befektetőinek érdeke védelmében nyilvánosságra hozza azzal, hogy felszólítja az Igazgatóságot, hogy a HUMET Nyrt honlapján a fenti szöveget tegye közzé. A FB a vizsgálatok lezárultával meghozott határozatait nyilvánosságra hozza.



--------------



Őszinte hívük
Rendezés
Hozzászólások oldalanként
március 05. | 12:05
előzmény: #632  Hathor
#633
Nem egészséges.
március 05. | 12:02
előzmény: #631  Teletali
#632
Jól teletol(j)tad a topikot! 100őrjöngés egymás után.

Nem semmi
március 03. | 18:46
előzmény: #630  Teletali
#631
mindenkinek úgy lesz jobb
március 03. | 18:45
előzmény: #629  Teletali
#630
ne is vegyél ilyet inkább
március 03. | 18:45
előzmény: #628  Teletali
#629
nem is baj, legalább a többiek többe tudnak venni
március 03. | 18:45
előzmény: #627  Teletali
#628
ha nem akarsz ne keress a tőzsdén LŐRINCCEL
március 03. | 18:45
előzmény: #626  Teletali
#627
na szép
március 03. | 18:44
előzmény: #625  Teletali
#626
vagy esetleg ő a gazdád?



Gyurcsány Ferenc (Pápa, 1961. június 4. – ) magyar üzletember és politikus. 2004. szeptember 29-étől 2009. április 14-éig a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, 2006-tól országgyűlési képviselő, 2007-től 2009-ig a Magyar Szocialista Párt, 2010-től pedig pártja Demokratikus Koalíció Platformjának,[3] majd az abból vezetésével 2011-ben alakult Demokratikus Koalíció pártnak az elnöke.[4]

Politikai pályafutását az 1980-as években a KISZ-ben kezdte, ahol a Központi Bizottság titkári posztjáig emelkedett, majd a 90-es években üzleti tevékenységet folytatott. 2000-ben belépett az MSZP-be, 2003 májusa és 2004 szeptembere között a Medgyessy-kormány gyermek-, ifjúsági és sportminisztere volt.

2004-ben, a kormányzati ciklus közepén váltotta Medgyessy Pétert a miniszterelnöki székben. A 2006-os választáson pártja az SZDSZ-szel közösen ismét többséget szerzett, így újból miniszterelnökké választották. A rendszerváltás óta ő volt az első, aki hivatalban lévő miniszterelnökként választást nyert.

2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került a május 26-án Balatonőszödön, az MSZP-frakció előtt elmondott beszéde, melyben nyíltan és trágár módon beszélt többek között politikai hazugságokról és a választók elől eltitkolt tényekről. Ezt tiltakozások, az MTV-székház ostroma, majd rendszeresen ismétlődő utcai zavargások követték, az ellenzék pedig a lemondását követelte. Gyurcsány ettől kezdve a rendszerváltás óta mért közvéleménykutatások alapján[5] a legnépszerűtlenebb magyar kormányfővé vált.[6][7]

2009. március 21-én bejelentett távozási szándékát követően április 14-én konstruktív bizalmatlansági indítvány útján Bajnai Gordont választották helyette miniszterelnökké.[8][9] Március 28-án a pártelnökségről való lemondását is bejelentette, utóda Lendvai Ildikó lett.[10] Ezután az MSZP-hez köthető Táncsics Alapítvány kuratóriumának elnöke lett. A 2010-es választáson az MSZP országos listájának 4. helyéről került a parlamentbe.

Pártja politikai irányvonalát ettől kezdve folyamatosan és egyre élesebben kritizálta. 2010. október 22-én életre hívta az MSZP-n belüli Demokratikus Koalíció Platformot, majd erre építve 2011. október 22-én megalapította a Demokratikus Koalíció pártot,[1] melyhez vele együtt tíz képviselő csatlakozott a parlamentben, akik kiléptek az MSZP frakciójából. Önálló képviselőcsoportot terveztek létrehozni, amit azonban az új házszabály megakadályozott, Gyurcsány így a DK elnökeként és független országgyűlési képviselőként folytatta a politizálást.[11]

2012 áprilisában a Hír TV plágium gyanúját fogalmazta meg vele szemben az egyetemi szakdolgozata kapcsán.[12] A plágiumot azonban nem lehetett bizonyítani vagy cáfolni, mivel ehhez nem álltak rendelkezésre egyértelmű bizonyítékok[13] és a szakdolgozat minden példánya eltűnt.[14]

Tartalomjegyzék [elrejtés]

1 Fiatalkora

1.1 Származása

1.2 Tanulmányai

2 A politikában

2.1 KISZ, Demisz

2.2 Üzleti tevékenysége

2.3 A Medgyessy-kormányban

2.4 Miniszterelnökké válása

2.5 Választási győzelem

2.6 Az őszödi beszéd kiszivárgásának következményei

2.7 MSZP-elnök

2.8 Lemondása után

2.9 Demokratikus Koalíció

3 Eltűnt dolgozatok és plágiumvád

4 Éhségsztrájk a választási regisztráció magyarországi bevezetése ellen

5 Családja

6 Szabadidő, sport, hobbi

7 Személye körüli problémák

8 Irodalom

9 Források, jegyzetek

10 További információk

Fiatalkora[szerkesztés]

Származása[szerkesztés]

Apai nagyapja, Gyurcsány Géza pénzügyőrtisztként dolgozott, apai nagyanyja, Tamás Margit (1908-1943);[15] apja, id. Gyurcsány Ferenc pedig ötévesen elvesztette szüleit; lecsúszott középosztálybeli családból származott, és rendezetlen életmódot élt. A Magyarok Világszövetsége által feltárt iratok szerint édesapját többször elítélték kisebb bűncselekmények elkövetéséért,[16] gyakori és túlzott alkoholfogyasztása[17][18] és rendszertelen munkaviszonya pedig nehéz életkörülményeket eredményezett a család számára. Édesanyja, Varga Katalin pápai munkáscsalád gyermeke, gyárban dolgozott. A család az ifjabb Gyurcsány Ferenccel és Éva nővérével Pápán társbérletben telepedett le egy komfort – fürdőszoba – nélküli lakrészbe, amelyben velük együtt több szegény család lakott. A gyerekek mégis „normálisan” nőttek fel az anya takarékos és beosztó gazdálkodásának köszönhetően. 1976-ban a lényegesen jobb körülményeket biztosító, akkor épült Vajda Péter lakótelepre költözhettek.

Tanulmányai[szerkesztés]

Lakhelyük miatt a Pápa belvárosában lévő Zalka Máté Általános Iskolában tanult (az intézmény 2003-tól Tarczy Lajos nevét viseli). Az iskolai életben aktívan részt vett: matematikaverseny, szakkörök, sport – elsősorban atlétika (a rendszeres futást miniszterelnöksége alatt is űzte) –, hetedik osztályos korában az úttörő-csapattanács elnöke lett. Jók voltak a tanulmányi eredményei, osztályfőnöke felfigyelt egy pályázatra, amely tehetséges, de rossz családi helyzetű vidéki diákoknak adott lehetőséget a felvételre az ország egyik legjobb gimnáziumába, így középfokú tanulmányait a budapesti ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégiumban kezdte meg. A tanulmányokhoz szükséges tanszerek, ruhák árát – magát tizenhat évesnek kiadva – a pápai textilgyárban, nyári munkával, három műszakban dolgozva kereste meg.[19] A második év befejezése után Pápán folytatta a középiskolát. Ennek oka a kollégium igazgatójával való vitája volt a második idegen nyelv tanulásának kötelezettségéről. 1979-ben a Türr István Gimnáziumban érettségizett le.

Tanulmányait a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán folytatta technika–biológia szakon, ahol 1984-ben főiskolai diplomát, majd 1990-ben a Közgazdaságtudományi Karon egyetemi diplomát szerzett levelező tagozaton.

A politikában[szerkesztés]

KISZ, Demisz[szerkesztés]

1981-ben a főiskolai KISZ-bizottság tagja lett, elsősorban rendezvények, diákprogramok szervezésében vett részt. Később a főiskola KISZ-titkárának választották meg, ami a tudományegyetem és a tanárképző főiskola összevonása után egy jól fizető állást jelentett számára. 1984 és 1988 között a KISZ Pécsi Városi Bizottságának titkára, majd 1988–1989-ben a KISZ Központi Bizottság Egyetemi és Főiskolai Tanácsának elnöke lett. 1989-ben a KISZ jogutódjának, a Demokratikus Ifjúsági Szövetségnek (DEMISZ) az alelnöke volt, a szervezetben a viszonylag radikálisabb reformer vonalat képviselte. Két hónap után kilépett a DEMISZ-ből, és kb. harminc támogatójával megalakították az Új nemzedék nevű ifjúsági szervezetet, melynek elnöke lett. A szervezet rövid ideig állt fenn, észrevétlenül szűnt meg, ezzel jó ideig szünetelt Gyurcsány Ferenc politikai pályafutása.

1989-ben Orbán Viktor így nyilatkozott róla: „Egyetlen ember van a KISZ-esek közül, akit én ismerek, akit komolyan kell venni, ha az ember tárgyal vele, mert az próbára teszi az ember képességeit, ...az a Gyurcsány nevű ember”.[20]

1990-től, tanulmányai befejezése után az üzleti életben helyezkedett el, politikával jó ideig nem foglalkozott.

Üzleti tevékenysége[szerkesztés]

1990-től Budapesten dolgozott a CREDITUM Pénzügyi Tanácsadó Kft.-nél, ahol önálló ügyintézői, majd üzletszerzői pozíciókba emelkedett. Ekkor tanult meg angolul, amit tárgyalási szinten beszél.[21] A társaság kettéválása után, nemzetközi piacot célzó résszel az Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt-vel tartott, ahol résztulajdonos és az ötfős igazgatóság tagja lett. 1992-től vállalkozó, az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatója, 2002-től a felügyelő bizottság elnöke. 2002-ben Magyarország 50. leggazdagabb embere volt.[22] 2009-ben az időközben 100%-os tulajdonába került[23] Altus Zrt. vezérigazgatói tisztjét átadta feleségének, Dobrev Klárának.[24]

2014 októberében az Európai Bizottság illetékes főigazgatósága megbízatást adott egy – az Altus által vezetett – nemzetközi konzorciumnak az európai kohéziós és regionális politikával kapcsolatos tanulmányok készítésére az EU összes tagországában.[25] Az ügyben a magyar kormány tiltakozását fejezte ki, Csepreghy Nándor helyettes államtitkár szerint a Bizottság „hálapénzt” fizet Gyurcsány Ferencnek azzal, hogy egy nem független politikus négyfős cégét bízta meg.[26] Dobrev Klára, az Altus Zrt. vezérigazgatója közleményben fejtette ki, hogy a megbízás tárgya nem pénzügyi ellenőrzés, hanem stratégiai, szakmai elemzés.[27]

A Medgyessy-kormányban[szerkesztés]

Searchtool right.svg Bővebben: Medgyessy-kormány



Beszéd közben 2006 szeptemberében

A Magyar Szocialista Pártnak (MSZP) 2000-ben lett tagja. 2003 májusa és 2004 szeptembere között a Medgyessy-kormány gyermek-, ifjúsági és sportminisztere volt. E tisztségbeli tevékenységének egy része később vizsgálat tárgyát képezte a Zuschlag-ügyben.

2004 februárja és szeptembere között az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei elnöke is volt.

Miniszterelnökké válása[szerkesztés]

Searchtool right.svg Bővebben: Első Gyurcsány-kormány

Medgyessy Péter akkori miniszterelnök vitába keveredett Gyurcsány Ferenccel, aki erre felajánlotta lemondását. A kormányát átalakító Medgyessy leváltotta volna Csillag István gazdasági minisztert, de a koalíciós partner SZDSZ megvonta tőle bizalmát. Leváltására a két párt konstruktív bizalmatlansági indítványt akart benyújtani, de Medgyessy Péter azt megelőzve lemondott posztjáról.

Az MSZP kongresszusa 2004. augusztus 25-én Gyurcsány Ferencet jelölte miniszterelnöknek Kiss Péterrel szemben; ő ezután lemondott Győr-Moson-Sopron megyei MSZP-elnöki tisztségéről. A köztársasági elnök 2004. szeptember 27-én bízta meg kormányalakítással; az Országgyűlés szeptember 29-én választotta meg.

Választási győzelem[szerkesztés]



Putyin orosz elnök és Gyurcsány Ferenc (2006. február)



Gyurcsány beszéd közben (2006. július 8.)

2006. április 9-én és április 23-án az országgyűlési választáson az MSZP és az SZDSZ együtt többséget szerzett, így Gyurcsány Ferenc vezetésével tovább folytathatták a kormányzást. A rendszerváltás óta az ő kormánya lett az első, amelyet országgyűlési választáson munkája folytatására hatalmaztak fel. Gyurcsány pártja országos listáján szerzett mandátumot. 2006. június 9-én alakult meg a második Gyurcsány-kormány.

Az őszödi beszéd kiszivárgásának következményei[szerkesztés]

Searchtool right.svg Bővebben: Őszödi beszéd és Magyarországi tiltakozások 2006 őszén

2006. szeptember 17-én kiszivárgott a május 26-án Balatonőszödön, az MSZP-frakció előtt zárt körben elmondott ún. őszödi beszéde. A beszédben a megelőző másfél-két illetve négy év kormányzásának hazugságairól trágár és a kormányoldalt ostorozó kifejezések kíséretében számolt be.

„ Elkúrtuk! Nem kicsit, nagyon! ”

– Gyurcsány Ferenc

A botrány kirobbanása után Gyurcsány arra hivatkozott, hogy a beszéd az egész politikai elit megelőző 8-10 évére vonatkozott,[28] később pedig szenvedélyes igazságbeszédnek nevezte.[29] Sólyom László köztársasági elnök szerint a beszéd, illetve hogy „saját hazugságát összemosta az elmúlt 16 év történéseivel,” morális válságot okozott Magyarországon.[30]

„ Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. ”

– Gyurcsány Ferenc

A beszéd kiszivárgását heves tiltakozások követték. A Kossuth téren a Parlament előtt még 17-én tüntetés kezdődött, aminek hónapokkal később a Parlament kordonokkal való körülvétele vetett véget (lásd Kossuth tériek). A kiszivárgást követő első héten Budapesten több alkalommal utcai zavargások ismétlődtek, többek között e hét hétfőn történt az MTV székház ostroma. Az ellenzéki pártok is Gyurcsány lemondását követelték. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke 72 órás ultimátumot adott, de mivel Gyurcsány nem mondott le, a Fidesz tüntetéssorozatot kezdett a Kossuth téren, ahol politikusok és egyéb közszereplők beszédei hangzottak el.

Az 1956-os forradalom 50. évfordulóján, október 23-án tartott tüntetés után – melynél a rendőri fellépés arányosságát sokan megkérdőjelezték – a tiltakozások ritkultak.

A Fidesz-KDNP frakciószövetség Gyurcsányt ettől kezdve „illegitim”-ként kezelte, parlamenti beszédei alatt pedig – a frakcióvezetők kivételével – kivonultak az ülésteremből.

2011-ben egykori párttársa, Szanyi Tibor megvádolta Gyurcsány Ferencet az őszödi beszéd nyilvánosságra hozásával, s mint kijelentette, ezért a cselekedetéért az egész szocialista frakciót árulónak kiáltották ki a kiszivárogtatás utáni években.[31]

MSZP-elnök[szerkesztés]

2007. február 24-én a Magyar Szocialista Párt tisztújító kongresszusa – mint egyetlen jelöltet – 89%-os támogatottsággal pártelnökké választotta. A szavazás előtt ultimátumot intézett párttársaihoz, amelyben kijelentette: minimum 75% támogatásával hajlandó csak elfogadni a pártelnöki tisztségét, illetve marad miniszterelnök és folytatja a kormányzást és politikáját.[32]

2008. június 30-án a Szocialista Internacionálé egyik alelnökévé választották annak athéni kongresszusán.

Lemondása után[szerkesztés]

2009. március 21-én pártja kongresszusán bejelentette, hogy nem kívánja tovább betölteni a miniszterelnöki tisztséget. Javasolta, hogy két héten belül találjanak miniszterelnök-jelöltet, majd konstruktív bizalmatlansági indítvány útján válasszák meg a Parlamentben. Bejelentését azzal indokolta, úgy érzi, személye a miniszterelnöki poszton akadályává vált a szükséges reformok keresztülvitelének és ezáltal pártja politikai sikerességének.[8][9][33]

A hírre a Fidesz kezdeményezte az Országgyűlés feloszlatását és előrehozott választás kiírását, amit az MSZP-SZDSZ-es parlamenti többség elutasított.[34]

Sólyom László köztársasági elnök is új választás megtartása mellett érvelt nyilatkozatában.[35]

A konstruktív bizalmatlansági indítvány megszavazásához szükséges többség megszerzéséhez az MSZP egyeztetéseket kezdett az SZDSZ-szel. A hét folyamán Gyurcsány három lehetséges személyt jelölt meg utódjaként: Surányi Györgyöt, Glatz Ferencet és Vértes Andrást. Surányi[36] és Glatz[37] később bejelentette, hogy nem vállalja a jelöltséget.

Felmerült Takács János neve is, akit az SZDSZ – ahogyan Vértest is – elutasított, helyette az MDF EP-listavezetőjét, a Horn-kormány pénzügyminiszterét, Bokros Lajost javasolták,[38] mert a számukra elfogadható (Surányi melletti) harmadik lehetséges jelölt, Békesi László nem vállalta[39] a jelölést. Mivel Bokros sem vállalta a posztot[40] – akit egyébként az MSZP sem támogatott –, új jelöltet, Gráf Józsefet javasolta[41] az MSZP, amit Gráf nem vállalt.[42]

Az MSZP következő jelöltje Bajnai Gordon lett, aki április 14-én váltotta Gyurcsányt a miniszterelnöki poszton.

Habár a március 21-ei kongresszuson a szavazatok 85%-ával[43] újraválasztották pártelnöknek, egy héttel később, 28-án erről a posztjáról is lemondott. Döntését az MSZP megyei elnökeinek találkozója után hozta meg.[10]

A 2010-es országgyűlési választáson a Szocialista Párt országos listájának 4. helyéről bejutva nyert parlamenti mandátumot.

Demokratikus Koalíció[szerkesztés]

Pártja politikai irányvonalát ettől kezdve folyamatosan és egyre élesebben kritizálta, annak megváltoztatására 2010. október 22-én életre hívta a Demokratikus Koalíció Platformot, melynek elnöke lett. Mivel próbálkozása az MSZP átalakítására kudarcba fulladt (kisebbségben maradt) 2011. október 22-én platformjával kilépett a Magyar Szocialista Pártból és Demokratikus Koalíció (DK) néven önálló párttá alakultak, melynek alapító-elnöke lett.[1] Mivel vele együtt meglett a frakcióalapításhoz szükséges minimum tíz képviselő, társaival az MSZP frakciójából is kilépett, hogy önálló frakcióba tömörülve politizáljanak tovább a parlamentben. 2011. november 6-tól a DK elnöke.[44] 2012. október 23-án Gyurcsány Ferenc a DK elnöke a párt ünnepi rendezvényén bejelentette, hogy a DK Bajnai Gordon volt kormányfőt támogatja az ellenzéki együttműködés miniszterelnök-jelöltjének a 2014-es választásokra.[45] 2014. január 14-én több más szervezettel együtt a DK az Összefogás, később Kormányváltás nevű pártszövetség tagja lett, melynek célja a 2014-es magyarországi országgyűlési választáson – az új nevéből adódóan – a Fidesz kormány leváltása volt, ez azonban nem sikerült. A párt az Összefogás listájáról négy mandátumot szerzett, miután azonban minimum öt mandátum kell a frakcióalapításhoz a DK nem tudott frakciót alakítani, így a négy képviselő, köztük a pártelnök Gyurcsány Ferenc független képviselőként lettek az Országgyűlés tagjai. A pártszövetség felbomlása után a 2014-es európai parlamenti választásra a párt már külön készült, de Gyurcsány közölte, hogy listavezetőként akkor sem menne Brüsszelbe, ha a pártja mandátumokat kapna a választáson.[46]

A 2016-os Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 41. legbefolyásosabb személye.

Eltűnt dolgozatok és plágiumvád[szerkesztés]

Schmitt Pál plágiumügye nyomán komoly sajtóérdeklődés támadt több vezető politikus diplomamunkája után, főleg Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc dolgozatai iránt. Orbán saját diplomamunkáját „Társadalmi önszerveződés és mozgalom a politikai rendszerben (A lengyel példa)” címmel hamarosan nyilvánossá is tette,[47] Gyurcsány 1984-ben a Pécsi Tudományegyetemen és 1990-ben a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán leadott dolgozatai azonban nem fellelhetők az érintett felsőoktatási intézményeknél. Az előbbi annak ellenére tűnt el, hogy az azonos szakon leadott többi szakdolgozat megvan, míg az utóbbit szabályos eljárásban leselejtezték.[48][49][50] Gyurcsány az ügy felmerülésekor ígéretet tett rá, hogy saját példányait megkeresi és nyilvánossá teszi, de állítása szerint nem találta meg őket.[51]

Plágiummal a Hír TV 2012. április 27-én sugárzott Célpont című műsorában vádolták meg nyíltan. Itt elhangzott: „A Balaton-felvidék szőlészete és borászata” című dolgozata címében megegyezik Gyurcsány korábbi sógora, Rozs Szabolcs 1980-ban beadott dolgozatával. Gyurcsány a Célpont kérdésére eleinte azt állította, hogy azt sem tudja sógora miről írt szakdolgozatot, majd röviddel később nem tagadta, hogy forrásként felhasználhatta akkori sógora dolgozatát.[12][52] Két nappal később a Célpont közölte, hogy állítólag megtalálták Gyurcsány dolgozatának szakmai bírálatát, és ezt összevetették Rozs állítólagos dolgozatával, melyet tőle kaptak, viszont nem tettek közzé. A Hír TV állítása szerint a Gyurcsány-dolgozat bírálatának egyes megjegyzései egybevágnak Rozs dolgozatának sajátosságaival.[13] Ezt később a Pécsi Tudományegyetem rektora is megerősítette.[53]

Gyurcsány a blogjában úgy reagált, hogy akkori feleségének szüleinek balatonfüredi házában sok anyagot, prospektusokat talált a környék borászatáról, és valószínűleg akkori sógorának dolgozata is ezek közt lehetett, így lehet, hogy azt is felhasználta saját dolgozata készítésekor.[54] Rozs tagadta ezt, szerinte a szülei házában az ő dolgozatán kívül semmilyen más borászattal foglalkozó anyag nem volt, és a dolgozatot sem ott írta, mivel nem ott lakott, csak küldött egy példányt a szüleinek. Minden más információt hazugságnak nevezett.[52]

A Pécsi Tudományegyetem feljelentést tett Gyurcsány eltűnt dolgozata miatt,[55] a rendőrség azonban elutasította azt, mivel nem talált bűncselekményre utaló körülményt.[56] Gyurcsány maga politikai karaktergyilkosságnak nevezte az ügyet a DK május 1-i rendezvényén.[57]

A PTE belső vizsgálatot folytatott, ennek megállapítása szerint „a bírálat és Rozs Szabolcs szakdolgozatának összevetése nem alkalmas eljárás arra, hogy Gyurcsány szakdolgozatáról szerzői jogi természetű megállapításokat lehessen tenni”. Kiderült az is, hogy Gyurcsány keresett dolgozata az egyetemi nyilvántartások szerint már 2000-ben sem volt meg. A PTE ezzel lezárta az ügyet.[14]

A DK szerint megbukott a plágiumvád, aminek kapcsán „le akarták vadászni Gyurcsány Ferencet, de helyette bakot lőttek”. Vadai Ágnes, a DK képviselője sajtótájékoztatóján Gyurcsányhoz hasonlóan perekkel fenyegetőzött azokkal szemben, akik a plágiumot tényként említik.[58] Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivőjének közleménye szerint „sem a rendőrség, sem az egyetem nem tisztázta megnyugtatóan Gyurcsány Ferenc plágiumügyét, így a gyanú árnyéka most már a volt miniszterelnökön marad.”[59]

Gyurcsány még az eset kirobbanása után helyreigazítási pert indított a Heti Válasz és az Index nevű sajtóorgánumok ellen, mivel azok az MTI-n keresztül átvették a Hír TV állításait. A bíróság 2013 januárjában megjelent indoklása szerint azonban az nem lehet a sajtóper tárgya, hogy a Gyurcsány-dolgozat milyen körülmények között készült és hogy annak milyen volt a bírálata. A testület arra is hivatkozott, hogy a médiumoknak nem lehetett tudomásuk az egyetemen folyó eljárásról, mely értékelte a kialakult helyzetet, de a fejleményekről elvárhatóan beszámoltak.[13][14] Az elvesztett per miatt a bíróság Gyurcsányt első fokon arra kötelezte, hogy az államnak 70 000, a két médiumnak pedig fejenként 50 000 forint perköltséget fizessen meg.[60] Gyurcsány korábban az ügyet először megszellőztető Pécsi Újság ellen is több helyreigazítási pert indított, de mindet elvesztette.[61]

Éhségsztrájk a választási regisztráció magyarországi bevezetése ellen[szerkesztés]

Gyurcsány Ferenc és pártja néhány más politikusa 2012. szeptember 10-én egy hetes éhségsztrájkot kezdtek a Kossuth-téren a Fidesz által kezdeményezett előzetes választási regisztráció ellen, mely véleményük szerint korlátozza a választási jogokat. A résztvevők a téren sátrakat állítottak fel a demonstráció idejére, ahol a rendezvény ideje alatt tartózkodtak és várták az érdeklődöket.[62] Az akció kimondottan a médiafigyelem felkeltését célozta. A helyszínen feltűnt néhány nyugalmat megzavaró, kiabáló és Gyurcsány-ellenes jelszavakkal megjelent személy is.[63] A Fidesz részéről közleményben Selmeczi Gabriella annyit fűzött a demonstrációhoz, hogy „nem hangzik túl izgalmasan, hogy négy középkorú férfi összeköltözik egy sátorba, a belváros közepén. Talán nem kellene ekkora ügyet csinálni egy egyhetes tisztítókúrából.”[64] Szeptember 15-én, szombaton Gyurcsány és a vele éhségsztrájkolók a Batthyány-örökmécsesnél tartott DK-s gyűlésen fejezték be a demonstrációt, ahol többek közt ő is felszólalt, beszédében pedig bírálta a Fidesz-kormányt és Orbán Viktort. Bejelentette, hogy az MSZP támogatásáról biztosította, és hogy a Szolidaritással együtt kíván tüntetni október 23-án, valamint azt is, hogy élőlánccal vennék körül a Parlamentet azon a napon, amikor az előzetes regisztrációról szavaz az Országgyűlés.[65][66] Miután azonban az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a regisztrációt, a Fidesz visszalépett a törvénytervezettől, így okafogyottá vált a demonstráció.[67] A döntés után a DK ezt saját és Gyurcsány sikereként értelmezte.[68] Gyurcsány még az éhségsztrájk folyamán úgy nyilatkozott, hogy megosztó személyisége miatt nem kíván miniszterelnök-jelölt lenni, mert ahogy fogalmazott „összefogásra van szükség az ellenzék között.”[69]

Családja[szerkesztés]

Első felesége Rozs Beatrix, akit még a gimnáziumban ismert meg. Közös gyermekük nem született.

Második feleségét, Bognár Edinát Pécsett ismerte meg. 1985-ben házasodtak össze. Gyermekeik: Péter (1988), Bálint (1990).[70]

Harmadik felesége Dobrev Klára. 1994 óta élnek együtt. Gyermekeik: Anna (1996), Tamás (1997), Márton (2015).[71]

Szabadidő, sport, hobbi[szerkesztés]

Gyurcsány Ferenc hobbija a futás és a főzés.[72] Receptekből és történetekből összefűzött Gyurcsány a konyhában című szakácskönyvnek is szerzője.[73]

A ma is aktívan űzött tevékenységeken kívül, évtizedekkel ezelőtt a bőrdíszművességgel is megismerkedett, Bajnai Gordont is „ő vezette be ebbe a mesterségbe”.[74]

Személye körüli problémák[szerkesztés]

2001-ben az MSZP megszavazta az Orbán-kormány javaslatát a magyarigazolvány bevezetésére, a 2002-es Orbán–Nastase megállapodás kapcsán azonban „23 millió román munkavállaló” bevándorlásával riogatott. Debreczeni József Új miniszterelnök című életrajzában Gyurcsány elismeri, hogy ez a kampányfogás az ő ötlete volt.[75][76]

2002-ben az ötvenedik helyen szerepelt a Magyar Hírlap a 100 leggazdagabb magyart felsoroló listáján.[77] Politikai ellenfelei kétségbe vonják meggazdagodásának törvényességét. Első és második hivatali ideje alatt is több eljárást indítottak üzleti ügyeinek kivizsgálására. 2006 elején az ügyészség Deutsch-Für Tamás fideszes politikus feljelentése alapján eljárva megalapozottnak látta az okirathamisítás bűncselekményének gyanúját egyik cégével kapcsolatban, ám elévülés miatt az eljárást lezárták.[78] Gyurcsány tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el, és több nyilatkozatában „jogi pontatlanságoknak" nevezte a történteket.[79][80]

2002-ben a választási kampány során az ő ötlete alapján szerveztek a szocialisták tüntetést és kampányt, ami Kövér László „köteles beszéd”[81] néven híressé vált mondatainak kiforgatására épült. Debreczeni József könyvében később Gyurcsány beismerte, hogy Kövér kijelentését tudatosan rossz szándékúan értelmezve, hatásvadász módon, félelemkeltésre használták fel a kampány során.[82] A beszéd értelmezése és az azt követő tüntetés - ahol baloldali személyiségek kötéllel a nyakukban jelentek meg - jelentős indulatokat keltett a magyar közéletben.

2004-ben így nyilatkozott: „Akinek egy szobája van, az kettőt, akinek kettő van, az hármat, akinek három, az meg családi házat. Akinek öreg, öregecskedő felesége van, az fiatalabbat érdemelne.” A feleségek „lecserélésére” vonatkozó, megalázónak vélt kijelentés ellen többen – főként nőszervezetek – tiltakoztak.[83][84][85]

A kettős állampolgárság bevezetését akarók táborában még népszerűtlenebbé vált,[forrás?] amikor a 2004. december 5-i népszavazás előtt a „nem” mellett kampányolva 800 000 határon túli magyar áttelepülésének veszélyével riogatott.[86][87] Emiatt népszerűsége a határon túli magyarság közt is mélyre süllyedt;[88] több helyen tiltakoztak ellene.[89][90]

2005 februárjában, egy pártrendezvényen elmondott viccben terroristának nevezte a szaúd-arábiai labdarúgó-válogatott tagjait. A kijelentés kisebb diplomácia feszültséget keltett a két ország között, néhány hónapra visszarendelték a szaúdi nagykövetet.[91] Gyurcsány később bocsánatot kért a szerencsétlen tréfa miatt.[92]

2005. szeptember 24-én Battonyán a következőket mondta: „Tudom és ismerem milyen nyugdíjasnak lenni ebben az országban. Látom édesanyámon, aki kétszobás lakótelepi lakásban lakik, aki csak akkor kapcsolja be a konvektort, hogyha nagyon muszáj, a konyhában pedig azért nem, mert a gáztűzhely úgyis ad elég meleget. Tudom, hogyan számolja és hogyan olvassa a gázórát, hogy hány köbméter fogyott ebben a hónapban.” A kijelentés alapján felmerült a kérdés, hogy a vagyonos üzletember esetleg nem gondoskodik megfelelően az anyjáról.[93][94][95]

2006. június 15-én Országos Érdekegyeztető Tanács ülésen a vállalkozókhoz szólva kijelentette, akiknek közülük nem tetszenek az adóemelések, elhagyhatják az országot: „Lehet Szlovákiával példálózni. És el lehet dönteni, hogy szlovák viszonyokat szeretnénk-e. Szlovák nyugdíjakkal. Persze, nem kell fizetni az osztalék után adót, nem kell! Nem kell fizetni annyi tb-t! Nem kell! De lényegében magyar árszínvonal mellett fele annyi a nyugdíj, mint nálunk. Ez a programja a munkáltatóknak? Én is tudok keményen kérdezni! Ez? Hogyan fogjuk kifizetni a nyugdíjakat? Hogyan? El lehet menni Magyarországról! Itt lehet bennünket hagyni, kérem szépen! Tessék! Lehet menni!”[96]

2006. február 25-én Veszprémben Gyurcsány az ellene irányuló politikai támadások kapcsán a következő kijelentést tette: „És ha az embert megbántják, és ha az embert megsértik, és hogyha az emberre rágalmakat szórnak, akkor az ember megrázza magát és megy tovább, és nem veszi föl a kesztyűt. És ha valakik kóbor kutyákat kergetnek ki az utcára, erre a válasz nem az, hogy mi pedig veszett rókákat. A válasz az, hogy a kóbor kutyákat befogjuk és telepre visszük, a városokat, országunkat megvédjük.” Az e szavak értelmezését firtató későbbi újságírói kérdésre azt válaszolta, „a gondolatmenet magáért beszél”.[97] Minderre Farkas Flórián Fideszes országgyűlési képviselő, a Lungo Drom cigányszervezet elnöke nyilatkozatot adott ki, melyben Gyurcsány szavait a szólásszabadság korlátozásának szándékaként értelmezte és a kommunista diktatúra gyakorlatával hozta összefüggésbe, amikor egyes csoportokat véleményük alapján megsemmisítő vagy munkatáborokba zártak.[98]

Magyarországi tiltakozások 2006 őszén

Események

Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszéde

Az MTV-székház ostroma

2006-os önkormányzati választás

Zavargások október 23-án

Szervezetek, személyek

Kossuth tériek · MNB 2006 · Molnár Tamás · HVIM · Toroczkai László · Budaházy György · Gergényi Péter

Érintett hírszolgáltatók

Magyar Rádió · Magyar Televízió · Hír TV

m • v • sz

2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került a május 26-án a balatonőszödi MSZP frakcióülésen elmondott beszédének hangfelvétele, amelyben a nehéz lépések szükségességét indokolva elismerte többek között kormánya első másfél évének időhúzó politikáját, a népszerűtlen intézkedések és a reformok elodázását. A szöveg tartalma és – utólag a miniszterelnök által túlzónak és „szenvedélyesnek” minősített – („végighazudtuk az utolsó másfél-két évet”), helyenként trágár szóhasználata széles körben negatív visszhangot váltott ki és tömeges tiltakozásokhoz és zavargásokhoz vezetett. (Bővebben: Őszödi beszéd, illetve Magyarországi tiltakozások 2006 őszén)

A balatonőszödi beszéd nyilvánosságra kerülését követő zavargások során számos rendőr indokolatlanul, jogellenes bántalmazott nemcsak egyes, a tüntetéseken részt vevő személyeket, de nem egy esetben az azokban részt nem vevő járókelőket is,[99][100] majd esetenként hamis tanúzással igyekeztek börtönbe juttatni őrizetbe vetteket, hogy ezzel a túlkapásokat leplezzék.[101] Gyurcsányt politikai ellenfelei azzal vádolták, hogy a rendőri túlkapások az ő utasítására vagy bátorítására történtek. A miniszterelnök az ellene tüntetők erőszakos akcióival szemben a rendőri intézkedéseket megvédte és kiállt az érintett rendőri vezetők mellett.[102] Blogjában 2006. október 25-én megjelent egy később törölt bejegyzés, amely a rendőrség „lenyűgöző szakszerűségéről” szólt, amellyel a rendőrség a tisztességes adófizető állampolgárokat védte, és az ezzel kapcsolatos hála anyagi kifejezését sürgette. A miniszterelnök az MTV-székház ostroma során utasításokat adott a rendőrségnek.[103]

A sorozatos botrányok és lelepleződések miatt Gyurcsány népszerűsége példátlan mélységbe zuhant.[104] Gyurcsány a több oldalról érkező felszólítások illetve nyomásgyakorlás ellenére sem volt hajlandó lemondani. 2008 nyarán az SZDSZ többek között a miniszterelnök személyére hivatkozva hagyta el a koalíciót, és így az MSZP kisebbségi kormányzásra kényszerült.[105]

2009 tavaszára népszerűsége odáig zuhant, hogy 18%-os népszerűségi indexével a demokratikus Magyarország valaha volt legnépszerűtlenebb miniszterelnöke lett.[6][7] Az emberek mindössze 18%-a tartaná hatalomban a kormányt és 81% szerint rossz irányba mennek a dolgok. (Utóbbi két adat az addig mért legrosszabb.[106] 2012 januárjában azonban már 84% volt a rossz irányt látók aránya.[107])

A Gyurcsány-kormány idején izraeli befektetők egy csoportja Magyarországon, Sukoró település közelében nagyszabású kaszinó- és turisztikai beruházást kívánt megvalósítani. Az ellenzék a kormány és Gyurcsány Ferenc személye elleni általános támadások közepette élesen ellenezte a beruházást, rámutatva a telekcsere során érintett területek értékkülönbségére. A kormány szerint viszont az másfélszer annyi tőkét vonzott volna Magyarországra, mint az ugyancsak akkoriban megkötött megállapodás a Mercedes gyár kecskeméti telepének megépítéséről, és 1500 fő közvetlen foglalkoztatását tette volna lehetővé, ezért azt támogatta volna, többek között telekcserével biztosított volna területet a számára. Az ellenzék elsősorban a telekcserét támadta, mert abban az állam megkárosítását látta, de fontos szerepet kaptak a környezetvédelmi aggodalmak is. Az ügy az őszödi beszédhez hasonló hívószóvá emelkedett, Schiffer András feljelentést tett, a Polt Péter vezette ügyészség is vizsgálatot indított. A Gyurcsány-kormány bukása után utódja, Bajnai Gordon elállt a beruházás megvalósításától.[108] Az üggyel kapcsolatos perek 2014-ben zárultak le, melynek során egy washingtoni választott bíróság a magyar állam javára döntött a sukorói kaszinóberuházás kártérítést követelő befektetőivel szemben.[109]

2012 áprilisában az eltűnt és állítólagosan plagizált szakdolgozata okozott újabb botránysorozatot, lásd fentebb.

2013. október 14-én egy pódiumbeszélgetésen, melyben a DK választási esélyeit latolgatta, a következőket mondta az MSZP-ről: „Én voltam ennek a pártnak az elnöke, sok helyről vándorolt oda a pénz, Európából nem nagyon, ahonnan meg vándorolt, azt meg jobb, ha nem tudjuk.” A kijelentés alapján felmerült a gyanú, hogy Gyurcsány pártelnöki időszakában illegális módon kerültek pénzek a pártba, de Gyurcsány szerint ő csak a pártfinanszírozási szabályok visszásságaira utalt.[110] A Fidesz bejelentette, hogy Gyurcsány kijelentése miatt feljelentést tesz, az MSZP szerint nem történt szabálytalan pénzmozgás a párt gazdálkodásában,[111] az ügyészség pedig végül elutasította a feljelentést bűncselekmény hiányában, mert „az bűncselekményre utaló konkrét ténybeli alapot nem, csak a feljelentők következtetéseit tartalmazta.”[112] Gyurcsány és a DK csalódással fogadta az ügyészség döntését, mert nyilatkozatuk szerint a per kapcsán a pártfinanszírozás általános rendezetlenségére és a Fidesz ezzel kapcsolatos felelősségére akarták irányítani a figyelmet.[113]

2014-ben Heller Ágnes baloldali filozófus a Wiener Zeitung osztrák liberális napilapnak adott interjúban Gyurcsány Ferenc politikusi tevékenységét minősítve kijelentette, hogy "nagyon rossz miniszterelnök volt. Politikailag egyáltalán nem volt tehetséges, kétbalkezes volt"[114]
március 03. | 18:44
előzmény: #624  Teletali
#625
vagy esetleg ő a gazdád?



Gyurcsány Ferenc (Pápa, 1961. június 4. – ) magyar üzletember és politikus. 2004. szeptember 29-étől 2009. április 14-éig a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, 2006-tól országgyűlési képviselő, 2007-től 2009-ig a Magyar Szocialista Párt, 2010-től pedig pártja Demokratikus Koalíció Platformjának,[3] majd az abból vezetésével 2011-ben alakult Demokratikus Koalíció pártnak az elnöke.[4]

Politikai pályafutását az 1980-as években a KISZ-ben kezdte, ahol a Központi Bizottság titkári posztjáig emelkedett, majd a 90-es években üzleti tevékenységet folytatott. 2000-ben belépett az MSZP-be, 2003 májusa és 2004 szeptembere között a Medgyessy-kormány gyermek-, ifjúsági és sportminisztere volt.

2004-ben, a kormányzati ciklus közepén váltotta Medgyessy Pétert a miniszterelnöki székben. A 2006-os választáson pártja az SZDSZ-szel közösen ismét többséget szerzett, így újból miniszterelnökké választották. A rendszerváltás óta ő volt az első, aki hivatalban lévő miniszterelnökként választást nyert.

2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került a május 26-án Balatonőszödön, az MSZP-frakció előtt elmondott beszéde, melyben nyíltan és trágár módon beszélt többek között politikai hazugságokról és a választók elől eltitkolt tényekről. Ezt tiltakozások, az MTV-székház ostroma, majd rendszeresen ismétlődő utcai zavargások követték, az ellenzék pedig a lemondását követelte. Gyurcsány ettől kezdve a rendszerváltás óta mért közvéleménykutatások alapján[5] a legnépszerűtlenebb magyar kormányfővé vált.[6][7]

2009. március 21-én bejelentett távozási szándékát követően április 14-én konstruktív bizalmatlansági indítvány útján Bajnai Gordont választották helyette miniszterelnökké.[8][9] Március 28-án a pártelnökségről való lemondását is bejelentette, utóda Lendvai Ildikó lett.[10] Ezután az MSZP-hez köthető Táncsics Alapítvány kuratóriumának elnöke lett. A 2010-es választáson az MSZP országos listájának 4. helyéről került a parlamentbe.

Pártja politikai irányvonalát ettől kezdve folyamatosan és egyre élesebben kritizálta. 2010. október 22-én életre hívta az MSZP-n belüli Demokratikus Koalíció Platformot, majd erre építve 2011. október 22-én megalapította a Demokratikus Koalíció pártot,[1] melyhez vele együtt tíz képviselő csatlakozott a parlamentben, akik kiléptek az MSZP frakciójából. Önálló képviselőcsoportot terveztek létrehozni, amit azonban az új házszabály megakadályozott, Gyurcsány így a DK elnökeként és független országgyűlési képviselőként folytatta a politizálást.[11]

2012 áprilisában a Hír TV plágium gyanúját fogalmazta meg vele szemben az egyetemi szakdolgozata kapcsán.[12] A plágiumot azonban nem lehetett bizonyítani vagy cáfolni, mivel ehhez nem álltak rendelkezésre egyértelmű bizonyítékok[13] és a szakdolgozat minden példánya eltűnt.[14]

Tartalomjegyzék [elrejtés]

1 Fiatalkora

1.1 Származása

1.2 Tanulmányai

2 A politikában

2.1 KISZ, Demisz

2.2 Üzleti tevékenysége

2.3 A Medgyessy-kormányban

2.4 Miniszterelnökké válása

2.5 Választási győzelem

2.6 Az őszödi beszéd kiszivárgásának következményei

2.7 MSZP-elnök

2.8 Lemondása után

2.9 Demokratikus Koalíció

3 Eltűnt dolgozatok és plágiumvád

4 Éhségsztrájk a választási regisztráció magyarországi bevezetése ellen

5 Családja

6 Szabadidő, sport, hobbi

7 Személye körüli problémák

8 Irodalom

9 Források, jegyzetek

10 További információk

Fiatalkora[szerkesztés]

Származása[szerkesztés]

Apai nagyapja, Gyurcsány Géza pénzügyőrtisztként dolgozott, apai nagyanyja, Tamás Margit (1908-1943);[15] apja, id. Gyurcsány Ferenc pedig ötévesen elvesztette szüleit; lecsúszott középosztálybeli családból származott, és rendezetlen életmódot élt. A Magyarok Világszövetsége által feltárt iratok szerint édesapját többször elítélték kisebb bűncselekmények elkövetéséért,[16] gyakori és túlzott alkoholfogyasztása[17][18] és rendszertelen munkaviszonya pedig nehéz életkörülményeket eredményezett a család számára. Édesanyja, Varga Katalin pápai munkáscsalád gyermeke, gyárban dolgozott. A család az ifjabb Gyurcsány Ferenccel és Éva nővérével Pápán társbérletben telepedett le egy komfort – fürdőszoba – nélküli lakrészbe, amelyben velük együtt több szegény család lakott. A gyerekek mégis „normálisan” nőttek fel az anya takarékos és beosztó gazdálkodásának köszönhetően. 1976-ban a lényegesen jobb körülményeket biztosító, akkor épült Vajda Péter lakótelepre költözhettek.

Tanulmányai[szerkesztés]

Lakhelyük miatt a Pápa belvárosában lévő Zalka Máté Általános Iskolában tanult (az intézmény 2003-tól Tarczy Lajos nevét viseli). Az iskolai életben aktívan részt vett: matematikaverseny, szakkörök, sport – elsősorban atlétika (a rendszeres futást miniszterelnöksége alatt is űzte) –, hetedik osztályos korában az úttörő-csapattanács elnöke lett. Jók voltak a tanulmányi eredményei, osztályfőnöke felfigyelt egy pályázatra, amely tehetséges, de rossz családi helyzetű vidéki diákoknak adott lehetőséget a felvételre az ország egyik legjobb gimnáziumába, így középfokú tanulmányait a budapesti ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégiumban kezdte meg. A tanulmányokhoz szükséges tanszerek, ruhák árát – magát tizenhat évesnek kiadva – a pápai textilgyárban, nyári munkával, három műszakban dolgozva kereste meg.[19] A második év befejezése után Pápán folytatta a középiskolát. Ennek oka a kollégium igazgatójával való vitája volt a második idegen nyelv tanulásának kötelezettségéről. 1979-ben a Türr István Gimnáziumban érettségizett le.

Tanulmányait a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán folytatta technika–biológia szakon, ahol 1984-ben főiskolai diplomát, majd 1990-ben a Közgazdaságtudományi Karon egyetemi diplomát szerzett levelező tagozaton.

A politikában[szerkesztés]

KISZ, Demisz[szerkesztés]

1981-ben a főiskolai KISZ-bizottság tagja lett, elsősorban rendezvények, diákprogramok szervezésében vett részt. Később a főiskola KISZ-titkárának választották meg, ami a tudományegyetem és a tanárképző főiskola összevonása után egy jól fizető állást jelentett számára. 1984 és 1988 között a KISZ Pécsi Városi Bizottságának titkára, majd 1988–1989-ben a KISZ Központi Bizottság Egyetemi és Főiskolai Tanácsának elnöke lett. 1989-ben a KISZ jogutódjának, a Demokratikus Ifjúsági Szövetségnek (DEMISZ) az alelnöke volt, a szervezetben a viszonylag radikálisabb reformer vonalat képviselte. Két hónap után kilépett a DEMISZ-ből, és kb. harminc támogatójával megalakították az Új nemzedék nevű ifjúsági szervezetet, melynek elnöke lett. A szervezet rövid ideig állt fenn, észrevétlenül szűnt meg, ezzel jó ideig szünetelt Gyurcsány Ferenc politikai pályafutása.

1989-ben Orbán Viktor így nyilatkozott róla: „Egyetlen ember van a KISZ-esek közül, akit én ismerek, akit komolyan kell venni, ha az ember tárgyal vele, mert az próbára teszi az ember képességeit, ...az a Gyurcsány nevű ember”.[20]

1990-től, tanulmányai befejezése után az üzleti életben helyezkedett el, politikával jó ideig nem foglalkozott.

Üzleti tevékenysége[szerkesztés]

1990-től Budapesten dolgozott a CREDITUM Pénzügyi Tanácsadó Kft.-nél, ahol önálló ügyintézői, majd üzletszerzői pozíciókba emelkedett. Ekkor tanult meg angolul, amit tárgyalási szinten beszél.[21] A társaság kettéválása után, nemzetközi piacot célzó résszel az Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt-vel tartott, ahol résztulajdonos és az ötfős igazgatóság tagja lett. 1992-től vállalkozó, az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatója, 2002-től a felügyelő bizottság elnöke. 2002-ben Magyarország 50. leggazdagabb embere volt.[22] 2009-ben az időközben 100%-os tulajdonába került[23] Altus Zrt. vezérigazgatói tisztjét átadta feleségének, Dobrev Klárának.[24]

2014 októberében az Európai Bizottság illetékes főigazgatósága megbízatást adott egy – az Altus által vezetett – nemzetközi konzorciumnak az európai kohéziós és regionális politikával kapcsolatos tanulmányok készítésére az EU összes tagországában.[25] Az ügyben a magyar kormány tiltakozását fejezte ki, Csepreghy Nándor helyettes államtitkár szerint a Bizottság „hálapénzt” fizet Gyurcsány Ferencnek azzal, hogy egy nem független politikus négyfős cégét bízta meg.[26] Dobrev Klára, az Altus Zrt. vezérigazgatója közleményben fejtette ki, hogy a megbízás tárgya nem pénzügyi ellenőrzés, hanem stratégiai, szakmai elemzés.[27]

A Medgyessy-kormányban[szerkesztés]

Searchtool right.svg Bővebben: Medgyessy-kormány



Beszéd közben 2006 szeptemberében

A Magyar Szocialista Pártnak (MSZP) 2000-ben lett tagja. 2003 májusa és 2004 szeptembere között a Medgyessy-kormány gyermek-, ifjúsági és sportminisztere volt. E tisztségbeli tevékenységének egy része később vizsgálat tárgyát képezte a Zuschlag-ügyben.

2004 februárja és szeptembere között az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei elnöke is volt.

Miniszterelnökké válása[szerkesztés]

Searchtool right.svg Bővebben: Első Gyurcsány-kormány

Medgyessy Péter akkori miniszterelnök vitába keveredett Gyurcsány Ferenccel, aki erre felajánlotta lemondását. A kormányát átalakító Medgyessy leváltotta volna Csillag István gazdasági minisztert, de a koalíciós partner SZDSZ megvonta tőle bizalmát. Leváltására a két párt konstruktív bizalmatlansági indítványt akart benyújtani, de Medgyessy Péter azt megelőzve lemondott posztjáról.

Az MSZP kongresszusa 2004. augusztus 25-én Gyurcsány Ferencet jelölte miniszterelnöknek Kiss Péterrel szemben; ő ezután lemondott Győr-Moson-Sopron megyei MSZP-elnöki tisztségéről. A köztársasági elnök 2004. szeptember 27-én bízta meg kormányalakítással; az Országgyűlés szeptember 29-én választotta meg.

Választási győzelem[szerkesztés]



Putyin orosz elnök és Gyurcsány Ferenc (2006. február)



Gyurcsány beszéd közben (2006. július 8.)

2006. április 9-én és április 23-án az országgyűlési választáson az MSZP és az SZDSZ együtt többséget szerzett, így Gyurcsány Ferenc vezetésével tovább folytathatták a kormányzást. A rendszerváltás óta az ő kormánya lett az első, amelyet országgyűlési választáson munkája folytatására hatalmaztak fel. Gyurcsány pártja országos listáján szerzett mandátumot. 2006. június 9-én alakult meg a második Gyurcsány-kormány.

Az őszödi beszéd kiszivárgásának következményei[szerkesztés]

Searchtool right.svg Bővebben: Őszödi beszéd és Magyarországi tiltakozások 2006 őszén

2006. szeptember 17-én kiszivárgott a május 26-án Balatonőszödön, az MSZP-frakció előtt zárt körben elmondott ún. őszödi beszéde. A beszédben a megelőző másfél-két illetve négy év kormányzásának hazugságairól trágár és a kormányoldalt ostorozó kifejezések kíséretében számolt be.

„ Elkúrtuk! Nem kicsit, nagyon! ”

– Gyurcsány Ferenc

A botrány kirobbanása után Gyurcsány arra hivatkozott, hogy a beszéd az egész politikai elit megelőző 8-10 évére vonatkozott,[28] később pedig szenvedélyes igazságbeszédnek nevezte.[29] Sólyom László köztársasági elnök szerint a beszéd, illetve hogy „saját hazugságát összemosta az elmúlt 16 év történéseivel,” morális válságot okozott Magyarországon.[30]

„ Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. ”

– Gyurcsány Ferenc

A beszéd kiszivárgását heves tiltakozások követték. A Kossuth téren a Parlament előtt még 17-én tüntetés kezdődött, aminek hónapokkal később a Parlament kordonokkal való körülvétele vetett véget (lásd Kossuth tériek). A kiszivárgást követő első héten Budapesten több alkalommal utcai zavargások ismétlődtek, többek között e hét hétfőn történt az MTV székház ostroma. Az ellenzéki pártok is Gyurcsány lemondását követelték. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke 72 órás ultimátumot adott, de mivel Gyurcsány nem mondott le, a Fidesz tüntetéssorozatot kezdett a Kossuth téren, ahol politikusok és egyéb közszereplők beszédei hangzottak el.

Az 1956-os forradalom 50. évfordulóján, október 23-án tartott tüntetés után – melynél a rendőri fellépés arányosságát sokan megkérdőjelezték – a tiltakozások ritkultak.

A Fidesz-KDNP frakciószövetség Gyurcsányt ettől kezdve „illegitim”-ként kezelte, parlamenti beszédei alatt pedig – a frakcióvezetők kivételével – kivonultak az ülésteremből.

2011-ben egykori párttársa, Szanyi Tibor megvádolta Gyurcsány Ferencet az őszödi beszéd nyilvánosságra hozásával, s mint kijelentette, ezért a cselekedetéért az egész szocialista frakciót árulónak kiáltották ki a kiszivárogtatás utáni években.[31]

MSZP-elnök[szerkesztés]

2007. február 24-én a Magyar Szocialista Párt tisztújító kongresszusa – mint egyetlen jelöltet – 89%-os támogatottsággal pártelnökké választotta. A szavazás előtt ultimátumot intézett párttársaihoz, amelyben kijelentette: minimum 75% támogatásával hajlandó csak elfogadni a pártelnöki tisztségét, illetve marad miniszterelnök és folytatja a kormányzást és politikáját.[32]

2008. június 30-án a Szocialista Internacionálé egyik alelnökévé választották annak athéni kongresszusán.

Lemondása után[szerkesztés]

2009. március 21-én pártja kongresszusán bejelentette, hogy nem kívánja tovább betölteni a miniszterelnöki tisztséget. Javasolta, hogy két héten belül találjanak miniszterelnök-jelöltet, majd konstruktív bizalmatlansági indítvány útján válasszák meg a Parlamentben. Bejelentését azzal indokolta, úgy érzi, személye a miniszterelnöki poszton akadályává vált a szükséges reformok keresztülvitelének és ezáltal pártja politikai sikerességének.[8][9][33]

A hírre a Fidesz kezdeményezte az Országgyűlés feloszlatását és előrehozott választás kiírását, amit az MSZP-SZDSZ-es parlamenti többség elutasított.[34]

Sólyom László köztársasági elnök is új választás megtartása mellett érvelt nyilatkozatában.[35]

A konstruktív bizalmatlansági indítvány megszavazásához szükséges többség megszerzéséhez az MSZP egyeztetéseket kezdett az SZDSZ-szel. A hét folyamán Gyurcsány három lehetséges személyt jelölt meg utódjaként: Surányi Györgyöt, Glatz Ferencet és Vértes Andrást. Surányi[36] és Glatz[37] később bejelentette, hogy nem vállalja a jelöltséget.

Felmerült Takács János neve is, akit az SZDSZ – ahogyan Vértest is – elutasított, helyette az MDF EP-listavezetőjét, a Horn-kormány pénzügyminiszterét, Bokros Lajost javasolták,[38] mert a számukra elfogadható (Surányi melletti) harmadik lehetséges jelölt, Békesi László nem vállalta[39] a jelölést. Mivel Bokros sem vállalta a posztot[40] – akit egyébként az MSZP sem támogatott –, új jelöltet, Gráf Józsefet javasolta[41] az MSZP, amit Gráf nem vállalt.[42]

Az MSZP következő jelöltje Bajnai Gordon lett, aki április 14-én váltotta Gyurcsányt a miniszterelnöki poszton.

Habár a március 21-ei kongresszuson a szavazatok 85%-ával[43] újraválasztották pártelnöknek, egy héttel később, 28-án erről a posztjáról is lemondott. Döntését az MSZP megyei elnökeinek találkozója után hozta meg.[10]

A 2010-es országgyűlési választáson a Szocialista Párt országos listájának 4. helyéről bejutva nyert parlamenti mandátumot.

Demokratikus Koalíció[szerkesztés]

Pártja politikai irányvonalát ettől kezdve folyamatosan és egyre élesebben kritizálta, annak megváltoztatására 2010. október 22-én életre hívta a Demokratikus Koalíció Platformot, melynek elnöke lett. Mivel próbálkozása az MSZP átalakítására kudarcba fulladt (kisebbségben maradt) 2011. október 22-én platformjával kilépett a Magyar Szocialista Pártból és Demokratikus Koalíció (DK) néven önálló párttá alakultak, melynek alapító-elnöke lett.[1] Mivel vele együtt meglett a frakcióalapításhoz szükséges minimum tíz képviselő, társaival az MSZP frakciójából is kilépett, hogy önálló frakcióba tömörülve politizáljanak tovább a parlamentben. 2011. november 6-tól a DK elnöke.[44] 2012. október 23-án Gyurcsány Ferenc a DK elnöke a párt ünnepi rendezvényén bejelentette, hogy a DK Bajnai Gordon volt kormányfőt támogatja az ellenzéki együttműködés miniszterelnök-jelöltjének a 2014-es választásokra.[45] 2014. január 14-én több más szervezettel együtt a DK az Összefogás, később Kormányváltás nevű pártszövetség tagja lett, melynek célja a 2014-es magyarországi országgyűlési választáson – az új nevéből adódóan – a Fidesz kormány leváltása volt, ez azonban nem sikerült. A párt az Összefogás listájáról négy mandátumot szerzett, miután azonban minimum öt mandátum kell a frakcióalapításhoz a DK nem tudott frakciót alakítani, így a négy képviselő, köztük a pártelnök Gyurcsány Ferenc független képviselőként lettek az Országgyűlés tagjai. A pártszövetség felbomlása után a 2014-es európai parlamenti választásra a párt már külön készült, de Gyurcsány közölte, hogy listavezetőként akkor sem menne Brüsszelbe, ha a pártja mandátumokat kapna a választáson.[46]

A 2016-os Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 41. legbefolyásosabb személye.

Eltűnt dolgozatok és plágiumvád[szerkesztés]

Schmitt Pál plágiumügye nyomán komoly sajtóérdeklődés támadt több vezető politikus diplomamunkája után, főleg Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc dolgozatai iránt. Orbán saját diplomamunkáját „Társadalmi önszerveződés és mozgalom a politikai rendszerben (A lengyel példa)” címmel hamarosan nyilvánossá is tette,[47] Gyurcsány 1984-ben a Pécsi Tudományegyetemen és 1990-ben a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán leadott dolgozatai azonban nem fellelhetők az érintett felsőoktatási intézményeknél. Az előbbi annak ellenére tűnt el, hogy az azonos szakon leadott többi szakdolgozat megvan, míg az utóbbit szabályos eljárásban leselejtezték.[48][49][50] Gyurcsány az ügy felmerülésekor ígéretet tett rá, hogy saját példányait megkeresi és nyilvánossá teszi, de állítása szerint nem találta meg őket.[51]

Plágiummal a Hír TV 2012. április 27-én sugárzott Célpont című műsorában vádolták meg nyíltan. Itt elhangzott: „A Balaton-felvidék szőlészete és borászata” című dolgozata címében megegyezik Gyurcsány korábbi sógora, Rozs Szabolcs 1980-ban beadott dolgozatával. Gyurcsány a Célpont kérdésére eleinte azt állította, hogy azt sem tudja sógora miről írt szakdolgozatot, majd röviddel később nem tagadta, hogy forrásként felhasználhatta akkori sógora dolgozatát.[12][52] Két nappal később a Célpont közölte, hogy állítólag megtalálták Gyurcsány dolgozatának szakmai bírálatát, és ezt összevetették Rozs állítólagos dolgozatával, melyet tőle kaptak, viszont nem tettek közzé. A Hír TV állítása szerint a Gyurcsány-dolgozat bírálatának egyes megjegyzései egybevágnak Rozs dolgozatának sajátosságaival.[13] Ezt később a Pécsi Tudományegyetem rektora is megerősítette.[53]

Gyurcsány a blogjában úgy reagált, hogy akkori feleségének szüleinek balatonfüredi házában sok anyagot, prospektusokat talált a környék borászatáról, és valószínűleg akkori sógorának dolgozata is ezek közt lehetett, így lehet, hogy azt is felhasználta saját dolgozata készítésekor.[54] Rozs tagadta ezt, szerinte a szülei házában az ő dolgozatán kívül semmilyen más borászattal foglalkozó anyag nem volt, és a dolgozatot sem ott írta, mivel nem ott lakott, csak küldött egy példányt a szüleinek. Minden más információt hazugságnak nevezett.[52]

A Pécsi Tudományegyetem feljelentést tett Gyurcsány eltűnt dolgozata miatt,[55] a rendőrség azonban elutasította azt, mivel nem talált bűncselekményre utaló körülményt.[56] Gyurcsány maga politikai karaktergyilkosságnak nevezte az ügyet a DK május 1-i rendezvényén.[57]

A PTE belső vizsgálatot folytatott, ennek megállapítása szerint „a bírálat és Rozs Szabolcs szakdolgozatának összevetése nem alkalmas eljárás arra, hogy Gyurcsány szakdolgozatáról szerzői jogi természetű megállapításokat lehessen tenni”. Kiderült az is, hogy Gyurcsány keresett dolgozata az egyetemi nyilvántartások szerint már 2000-ben sem volt meg. A PTE ezzel lezárta az ügyet.[14]

A DK szerint megbukott a plágiumvád, aminek kapcsán „le akarták vadászni Gyurcsány Ferencet, de helyette bakot lőttek”. Vadai Ágnes, a DK képviselője sajtótájékoztatóján Gyurcsányhoz hasonlóan perekkel fenyegetőzött azokkal szemben, akik a plágiumot tényként említik.[58] Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivőjének közleménye szerint „sem a rendőrség, sem az egyetem nem tisztázta megnyugtatóan Gyurcsány Ferenc plágiumügyét, így a gyanú árnyéka most már a volt miniszterelnökön marad.”[59]

Gyurcsány még az eset kirobbanása után helyreigazítási pert indított a Heti Válasz és az Index nevű sajtóorgánumok ellen, mivel azok az MTI-n keresztül átvették a Hír TV állításait. A bíróság 2013 januárjában megjelent indoklása szerint azonban az nem lehet a sajtóper tárgya, hogy a Gyurcsány-dolgozat milyen körülmények között készült és hogy annak milyen volt a bírálata. A testület arra is hivatkozott, hogy a médiumoknak nem lehetett tudomásuk az egyetemen folyó eljárásról, mely értékelte a kialakult helyzetet, de a fejleményekről elvárhatóan beszámoltak.[13][14] Az elvesztett per miatt a bíróság Gyurcsányt első fokon arra kötelezte, hogy az államnak 70 000, a két médiumnak pedig fejenként 50 000 forint perköltséget fizessen meg.[60] Gyurcsány korábban az ügyet először megszellőztető Pécsi Újság ellen is több helyreigazítási pert indított, de mindet elvesztette.[61]

Éhségsztrájk a választási regisztráció magyarországi bevezetése ellen[szerkesztés]

Gyurcsány Ferenc és pártja néhány más politikusa 2012. szeptember 10-én egy hetes éhségsztrájkot kezdtek a Kossuth-téren a Fidesz által kezdeményezett előzetes választási regisztráció ellen, mely véleményük szerint korlátozza a választási jogokat. A résztvevők a téren sátrakat állítottak fel a demonstráció idejére, ahol a rendezvény ideje alatt tartózkodtak és várták az érdeklődöket.[62] Az akció kimondottan a médiafigyelem felkeltését célozta. A helyszínen feltűnt néhány nyugalmat megzavaró, kiabáló és Gyurcsány-ellenes jelszavakkal megjelent személy is.[63] A Fidesz részéről közleményben Selmeczi Gabriella annyit fűzött a demonstrációhoz, hogy „nem hangzik túl izgalmasan, hogy négy középkorú férfi összeköltözik egy sátorba, a belváros közepén. Talán nem kellene ekkora ügyet csinálni egy egyhetes tisztítókúrából.”[64] Szeptember 15-én, szombaton Gyurcsány és a vele éhségsztrájkolók a Batthyány-örökmécsesnél tartott DK-s gyűlésen fejezték be a demonstrációt, ahol többek közt ő is felszólalt, beszédében pedig bírálta a Fidesz-kormányt és Orbán Viktort. Bejelentette, hogy az MSZP támogatásáról biztosította, és hogy a Szolidaritással együtt kíván tüntetni október 23-án, valamint azt is, hogy élőlánccal vennék körül a Parlamentet azon a napon, amikor az előzetes regisztrációról szavaz az Országgyűlés.[65][66] Miután azonban az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a regisztrációt, a Fidesz visszalépett a törvénytervezettől, így okafogyottá vált a demonstráció.[67] A döntés után a DK ezt saját és Gyurcsány sikereként értelmezte.[68] Gyurcsány még az éhségsztrájk folyamán úgy nyilatkozott, hogy megosztó személyisége miatt nem kíván miniszterelnök-jelölt lenni, mert ahogy fogalmazott „összefogásra van szükség az ellenzék között.”[69]

Családja[szerkesztés]

Első felesége Rozs Beatrix, akit még a gimnáziumban ismert meg. Közös gyermekük nem született.

Második feleségét, Bognár Edinát Pécsett ismerte meg. 1985-ben házasodtak össze. Gyermekeik: Péter (1988), Bálint (1990).[70]

Harmadik felesége Dobrev Klára. 1994 óta élnek együtt. Gyermekeik: Anna (1996), Tamás (1997), Márton (2015).[71]

Szabadidő, sport, hobbi[szerkesztés]

Gyurcsány Ferenc hobbija a futás és a főzés.[72] Receptekből és történetekből összefűzött Gyurcsány a konyhában című szakácskönyvnek is szerzője.[73]

A ma is aktívan űzött tevékenységeken kívül, évtizedekkel ezelőtt a bőrdíszművességgel is megismerkedett, Bajnai Gordont is „ő vezette be ebbe a mesterségbe”.[74]

Személye körüli problémák[szerkesztés]

2001-ben az MSZP megszavazta az Orbán-kormány javaslatát a magyarigazolvány bevezetésére, a 2002-es Orbán–Nastase megállapodás kapcsán azonban „23 millió román munkavállaló” bevándorlásával riogatott. Debreczeni József Új miniszterelnök című életrajzában Gyurcsány elismeri, hogy ez a kampányfogás az ő ötlete volt.[75][76]

2002-ben az ötvenedik helyen szerepelt a Magyar Hírlap a 100 leggazdagabb magyart felsoroló listáján.[77] Politikai ellenfelei kétségbe vonják meggazdagodásának törvényességét. Első és második hivatali ideje alatt is több eljárást indítottak üzleti ügyeinek kivizsgálására. 2006 elején az ügyészség Deutsch-Für Tamás fideszes politikus feljelentése alapján eljárva megalapozottnak látta az okirathamisítás bűncselekményének gyanúját egyik cégével kapcsolatban, ám elévülés miatt az eljárást lezárták.[78] Gyurcsány tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el, és több nyilatkozatában „jogi pontatlanságoknak" nevezte a történteket.[79][80]

2002-ben a választási kampány során az ő ötlete alapján szerveztek a szocialisták tüntetést és kampányt, ami Kövér László „köteles beszéd”[81] néven híressé vált mondatainak kiforgatására épült. Debreczeni József könyvében később Gyurcsány beismerte, hogy Kövér kijelentését tudatosan rossz szándékúan értelmezve, hatásvadász módon, félelemkeltésre használták fel a kampány során.[82] A beszéd értelmezése és az azt követő tüntetés - ahol baloldali személyiségek kötéllel a nyakukban jelentek meg - jelentős indulatokat keltett a magyar közéletben.

2004-ben így nyilatkozott: „Akinek egy szobája van, az kettőt, akinek kettő van, az hármat, akinek három, az meg családi házat. Akinek öreg, öregecskedő felesége van, az fiatalabbat érdemelne.” A feleségek „lecserélésére” vonatkozó, megalázónak vélt kijelentés ellen többen – főként nőszervezetek – tiltakoztak.[83][84][85]

A kettős állampolgárság bevezetését akarók táborában még népszerűtlenebbé vált,[forrás?] amikor a 2004. december 5-i népszavazás előtt a „nem” mellett kampányolva 800 000 határon túli magyar áttelepülésének veszélyével riogatott.[86][87] Emiatt népszerűsége a határon túli magyarság közt is mélyre süllyedt;[88] több helyen tiltakoztak ellene.[89][90]

2005 februárjában, egy pártrendezvényen elmondott viccben terroristának nevezte a szaúd-arábiai labdarúgó-válogatott tagjait. A kijelentés kisebb diplomácia feszültséget keltett a két ország között, néhány hónapra visszarendelték a szaúdi nagykövetet.[91] Gyurcsány később bocsánatot kért a szerencsétlen tréfa miatt.[92]

2005. szeptember 24-én Battonyán a következőket mondta: „Tudom és ismerem milyen nyugdíjasnak lenni ebben az országban. Látom édesanyámon, aki kétszobás lakótelepi lakásban lakik, aki csak akkor kapcsolja be a konvektort, hogyha nagyon muszáj, a konyhában pedig azért nem, mert a gáztűzhely úgyis ad elég meleget. Tudom, hogyan számolja és hogyan olvassa a gázórát, hogy hány köbméter fogyott ebben a hónapban.” A kijelentés alapján felmerült a kérdés, hogy a vagyonos üzletember esetleg nem gondoskodik megfelelően az anyjáról.[93][94][95]

2006. június 15-én Országos Érdekegyeztető Tanács ülésen a vállalkozókhoz szólva kijelentette, akiknek közülük nem tetszenek az adóemelések, elhagyhatják az országot: „Lehet Szlovákiával példálózni. És el lehet dönteni, hogy szlovák viszonyokat szeretnénk-e. Szlovák nyugdíjakkal. Persze, nem kell fizetni az osztalék után adót, nem kell! Nem kell fizetni annyi tb-t! Nem kell! De lényegében magyar árszínvonal mellett fele annyi a nyugdíj, mint nálunk. Ez a programja a munkáltatóknak? Én is tudok keményen kérdezni! Ez? Hogyan fogjuk kifizetni a nyugdíjakat? Hogyan? El lehet menni Magyarországról! Itt lehet bennünket hagyni, kérem szépen! Tessék! Lehet menni!”[96]

2006. február 25-én Veszprémben Gyurcsány az ellene irányuló politikai támadások kapcsán a következő kijelentést tette: „És ha az embert megbántják, és ha az embert megsértik, és hogyha az emberre rágalmakat szórnak, akkor az ember megrázza magát és megy tovább, és nem veszi föl a kesztyűt. És ha valakik kóbor kutyákat kergetnek ki az utcára, erre a válasz nem az, hogy mi pedig veszett rókákat. A válasz az, hogy a kóbor kutyákat befogjuk és telepre visszük, a városokat, országunkat megvédjük.” Az e szavak értelmezését firtató későbbi újságírói kérdésre azt válaszolta, „a gondolatmenet magáért beszél”.[97] Minderre Farkas Flórián Fideszes országgyűlési képviselő, a Lungo Drom cigányszervezet elnöke nyilatkozatot adott ki, melyben Gyurcsány szavait a szólásszabadság korlátozásának szándékaként értelmezte és a kommunista diktatúra gyakorlatával hozta összefüggésbe, amikor egyes csoportokat véleményük alapján megsemmisítő vagy munkatáborokba zártak.[98]

Magyarországi tiltakozások 2006 őszén

Események

Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszéde

Az MTV-székház ostroma

2006-os önkormányzati választás

Zavargások október 23-án

Szervezetek, személyek

Kossuth tériek · MNB 2006 · Molnár Tamás · HVIM · Toroczkai László · Budaházy György · Gergényi Péter

Érintett hírszolgáltatók

Magyar Rádió · Magyar Televízió · Hír TV

m • v • sz

2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került a május 26-án a balatonőszödi MSZP frakcióülésen elmondott beszédének hangfelvétele, amelyben a nehéz lépések szükségességét indokolva elismerte többek között kormánya első másfél évének időhúzó politikáját, a népszerűtlen intézkedések és a reformok elodázását. A szöveg tartalma és – utólag a miniszterelnök által túlzónak és „szenvedélyesnek” minősített – („végighazudtuk az utolsó másfél-két évet”), helyenként trágár szóhasználata széles körben negatív visszhangot váltott ki és tömeges tiltakozásokhoz és zavargásokhoz vezetett. (Bővebben: Őszödi beszéd, illetve Magyarországi tiltakozások 2006 őszén)

A balatonőszödi beszéd nyilvánosságra kerülését követő zavargások során számos rendőr indokolatlanul, jogellenes bántalmazott nemcsak egyes, a tüntetéseken részt vevő személyeket, de nem egy esetben az azokban részt nem vevő járókelőket is,[99][100] majd esetenként hamis tanúzással igyekeztek börtönbe juttatni őrizetbe vetteket, hogy ezzel a túlkapásokat leplezzék.[101] Gyurcsányt politikai ellenfelei azzal vádolták, hogy a rendőri túlkapások az ő utasítására vagy bátorítására történtek. A miniszterelnök az ellene tüntetők erőszakos akcióival szemben a rendőri intézkedéseket megvédte és kiállt az érintett rendőri vezetők mellett.[102] Blogjában 2006. október 25-én megjelent egy később törölt bejegyzés, amely a rendőrség „lenyűgöző szakszerűségéről” szólt, amellyel a rendőrség a tisztességes adófizető állampolgárokat védte, és az ezzel kapcsolatos hála anyagi kifejezését sürgette. A miniszterelnök az MTV-székház ostroma során utasításokat adott a rendőrségnek.[103]

A sorozatos botrányok és lelepleződések miatt Gyurcsány népszerűsége példátlan mélységbe zuhant.[104] Gyurcsány a több oldalról érkező felszólítások illetve nyomásgyakorlás ellenére sem volt hajlandó lemondani. 2008 nyarán az SZDSZ többek között a miniszterelnök személyére hivatkozva hagyta el a koalíciót, és így az MSZP kisebbségi kormányzásra kényszerült.[105]

2009 tavaszára népszerűsége odáig zuhant, hogy 18%-os népszerűségi indexével a demokratikus Magyarország valaha volt legnépszerűtlenebb miniszterelnöke lett.[6][7] Az emberek mindössze 18%-a tartaná hatalomban a kormányt és 81% szerint rossz irányba mennek a dolgok. (Utóbbi két adat az addig mért legrosszabb.[106] 2012 januárjában azonban már 84% volt a rossz irányt látók aránya.[107])

A Gyurcsány-kormány idején izraeli befektetők egy csoportja Magyarországon, Sukoró település közelében nagyszabású kaszinó- és turisztikai beruházást kívánt megvalósítani. Az ellenzék a kormány és Gyurcsány Ferenc személye elleni általános támadások közepette élesen ellenezte a beruházást, rámutatva a telekcsere során érintett területek értékkülönbségére. A kormány szerint viszont az másfélszer annyi tőkét vonzott volna Magyarországra, mint az ugyancsak akkoriban megkötött megállapodás a Mercedes gyár kecskeméti telepének megépítéséről, és 1500 fő közvetlen foglalkoztatását tette volna lehetővé, ezért azt támogatta volna, többek között telekcserével biztosított volna területet a számára. Az ellenzék elsősorban a telekcserét támadta, mert abban az állam megkárosítását látta, de fontos szerepet kaptak a környezetvédelmi aggodalmak is. Az ügy az őszödi beszédhez hasonló hívószóvá emelkedett, Schiffer András feljelentést tett, a Polt Péter vezette ügyészség is vizsgálatot indított. A Gyurcsány-kormány bukása után utódja, Bajnai Gordon elállt a beruházás megvalósításától.[108] Az üggyel kapcsolatos perek 2014-ben zárultak le, melynek során egy washingtoni választott bíróság a magyar állam javára döntött a sukorói kaszinóberuházás kártérítést követelő befektetőivel szemben.[109]

2012 áprilisában az eltűnt és állítólagosan plagizált szakdolgozata okozott újabb botránysorozatot, lásd fentebb.

2013. október 14-én egy pódiumbeszélgetésen, melyben a DK választási esélyeit latolgatta, a következőket mondta az MSZP-ről: „Én voltam ennek a pártnak az elnöke, sok helyről vándorolt oda a pénz, Európából nem nagyon, ahonnan meg vándorolt, azt meg jobb, ha nem tudjuk.” A kijelentés alapján felmerült a gyanú, hogy Gyurcsány pártelnöki időszakában illegális módon kerültek pénzek a pártba, de Gyurcsány szerint ő csak a pártfinanszírozási szabályok visszásságaira utalt.[110] A Fidesz bejelentette, hogy Gyurcsány kijelentése miatt feljelentést tesz, az MSZP szerint nem történt szabálytalan pénzmozgás a párt gazdálkodásában,[111] az ügyészség pedig végül elutasította a feljelentést bűncselekmény hiányában, mert „az bűncselekményre utaló konkrét ténybeli alapot nem, csak a feljelentők következtetéseit tartalmazta.”[112] Gyurcsány és a DK csalódással fogadta az ügyészség döntését, mert nyilatkozatuk szerint a per kapcsán a pártfinanszírozás általános rendezetlenségére és a Fidesz ezzel kapcsolatos felelősségére akarták irányítani a figyelmet.[113]

2014-ben Heller Ágnes baloldali filozófus a Wiener Zeitung osztrák liberális napilapnak adott interjúban Gyurcsány Ferenc politikusi tevékenységét minősítve kijelentette, hogy "nagyon rossz miniszterelnök volt. Politikailag egyáltalán nem volt tehetséges, kétbalkezes volt"[114]
március 03. | 18:43
előzmény: #623  Teletali
#624
Ő még nem is tőzsdecápa, csak most jött ide a tőzsdére
március 03. | 18:43
előzmény: #622  Teletali
#623
LŐRINC csak most jött a tőzsdére
március 03. | 18:42
előzmény: #621  Teletali
#622
a GAZDÁD is tőzsdecápa
március 03. | 18:42
előzmény: #620  Teletali
#621
SOROS is tőzsdecápa
március 03. | 18:42
előzmény: #619  Teletali
#620
minek fanyalogni
március 03. | 18:42
előzmény: #618  Teletali
#619
persze nem volt nehéz
március 03. | 18:42
előzmény: #617  Teletali
#618
ugye eltaláltam?
március 03. | 18:41
előzmény: #616  Teletali
#617
meg is van, hogy ki a agazdád:



Soros György - születési nevén Schwartz György - (Budapest, 1930. augusztus 12. –) magyar származású amerikai üzletember, közismert filantróp,[1][2] közgazdász, író, a reflexivitás elméletének kidolgozója. A Közép-európai Egyetem (CEU) örökös kurátora és a kuratórium tiszteletbeli elnöke. A több mint 50 országban működő társadalmi szervezeteket támogató nemzetközi alapítványáról is ismert.[3] Magyarországon a Magyar Soros Alapítványt támogatja adományaival.[4]

A Forbes magazin 2014. májusi listája szerint az Amerikai Egyesült Államok 17., a világ 29. leggazdagabb embere. Vagyona, amelyet önerejéből, felsőfokú végzettségének, pénzügyi tehetségének köszönhetően a sikeres tőzsdei befektetéseinek hasznából, illetve egyes valuták árfolyamváltozását jól kihasználó pénzügyi tranzakciók segítségével gyűjtötte össze, 23 milliárd dollárt tesz ki.[5] 2008. október 9-én a tőkepiaci tevékenysége során egy egyszeri spekulatív szándék alkalmával, a Soros Fund Management LLC[6] megsértette a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírásokat, amely miatt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete bírságot szabott ki.[7][8]

Tartalomjegyzék [elrejtés]

1 Élete

2 2000-es évek

2.1 Életrajzok

2.2 Beszédei

2.3 Művei

2.4 Interjúk

3 Jegyzetek

4 További információk

Élete[szerkesztés]

Magyar zsidó családban született, édesapja Schwartz Tivadar (Soros Tivadar) író, újságíró, eszperantista volt, aki az első világháború idején orosz fogságba esett és ott tanult meg eszperantóul. 1922-ben egyik alapítója volt a Literatura Mondo című eszperantó irodalmi folyóiratnak.[9] Nevét 1936-ban változtatta meg Sorosra.[10] 1944-ben a 13 éves fiát, az ifjú Györgyöt egy minisztériumi tisztviselő rejtegette Budapesten, így sikerült túlélnie a holokausztot. Fiatalemberként megtapasztalta, hogy Magyarország német megszállásával bekövetkezett az, ami addig a legtöbb magyar-zsidó identitású ember számára elképzelhetetlen volt Magyarországon: a zsidók tömeges üldözése és deportálása.

„ Aznap, amikor a sárga csillagot bevezették, korán reggel villamosozni hívtam a kisebbik fiamat. Mondhatni, tanulmányútra indultunk. Könnyen ráállt, hogy együtt mérjük fel, mit tart a közvélemény az emberi jogok e durva megsértéséről. A villamoson az emberek kissé komorabb képet vágtak, mint máskor – de talán egyszerűen csak álmosak voltak. Mindenki úgy tett, mintha nem venné észre, hogy léteznek férfiak, nők és gyermekek, akik sárga csillagot hordanak a mellükön. ”

– Soros Tivadar: Álarcban. Nácivilág Magyarországon (Maskerado cirkau la morto. Nazimondo en Hungarujo)

Soros György 2003-ban a Fortune magazin riporterének így nyilatkozott erről:

„ Az én világlátásomat a második világháború tragikus tapasztalatai formálták. Amikor Magyarországot megszállta a náci Németország, és deportálták a zsidókat Auschwitzba. Én elég szerencsés voltam azzal, hogy édesapám megértette, hogy ami Magyarországon folyik, az nem normális. Hogy ez távol áll az egyensúlyi állapottól. És ha követed azokat a szabályokat, amelyeket általában követsz, akkor meghalsz. Ez volt az én tapasztalatom a második világháborúról, és alapvetően ezt a tapasztalatot alkalmaztam mind a globális pénzpiacra, mind pedig politikai nézeteimet tekintve. ”

1947-ben kivándorolt az Egyesült Királyságba, ahol 1956-ig élt. 1952-ben diplomázott a London School of Economics-on. 1956-ban költözött az Amerikai Egyesült Államokba.

1962-1965 között filozófiával foglalkozott. Egy évtizeden keresztül egy tőzsdei cégnél alkuszként és értékpapír-elemzőként dolgozott. 1969-ben megalapította a Quantum Befektetési Alap nevű hedge fundot, 1983-ban pedig a Soros Alapítványt, amit a következő évben Magyarországra is kiterjesztett. Sikeres tőzsdei tapasztalatai alapján vitatta azt, hogy a pénzpiacok az egyensúly felé tartanának, és hogy az erre alapított gazdaságpolitikák sikeresek lehetnének. Kidolgozta és 1987-ben megjelent munkájában (A pénz alkímiája) közzétette közgazdasági elméletét a reflexivitásról. 1994-ben elindította a Global Power Investments-et. 1989-ben a Magyar Kulturális Kamara tiszteletbeli elnökének választották. 1988-ban Franciaországban, 1992-ben Angliában és 1993-ban Németországban hajtott végre nagy feltűnést keltő pénzügyi spekulációs műveleteket.

A Soros Fund Management befektetési alapkezelő társaság és a Nyitott Társadalom Intézet elnöke. A lengyel Szolidaritás és a csehszlovák Charta ’77 mozgalomnak nyújtott segítsége hozzájárult a Szovjetunió befolyásának gyengüléséhez, végül megszűnéséhez.

2000-es évek[szerkesztés]

Orosz és nyugati elemzők szerint a 2003-as grúz rózsás forradalom sikere az ő finanszírozása és szervezése nélkül aligha lett volna elképzelhető, bár szerinte ezek a vélemények messzemenőkig túlzóak.

Az Egyesült Államok belpolitikájának alakításában is tevékenyen részt vett a 2004-es elnökválasztás során, a George W. Bush megbuktatására tett erőfeszítések nagy összegű támogatásával.

A 2006. évi ukrán narancsos forradalom sikeres támogatásával elérte Ukrajna politikai irányultságának megváltozását. Fehéroroszországban az ellenzéki erők támogatása miatt persona non gratának nyilvánították.

Az amerikai jelzáloghitel-válságot a második világháború előtti nagy gazdasági világválsághoz hasonlította.[11] Ennek ellenére, bár Soros vetélytársai óriási összegeket veszítettek a válságon, Soros György tovább gyarapította vagyonát.[12]

2008. október 9-én a Soros Fund Management állt az OTP Bank megtámadása mögött. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) bírságot rótt ki rá. Ezen a napon belül az OTP részvényei 22%-ot estek egy a kereskedés végén érkezett order következtében.[13] Soros közleményében kijelentette, hogy nem ő adott megbízást az ügyletre, és sajnálja a történteket.[14]

2010-ben egy szervezeti leépítés után tervszerűen visszavonult és beszüntette a magyarországi adományozó tevékenységének rendszerét.[15]

2010 júniusában a bécsi Institute of International Finance nemzetközi pénzügyi intézet rendezvényén a pénzügyi válságról így nyilatkozott: „Nem zárható ki a kettős recesszió kialakulása. Tulajdonképpen a második felvonás csak most kezdődik, amikor a pénzpiacok kezdik elveszíteni bizalmukat az adósságlevelekben. A reflektorfény ugyan Görögországra és az euróra vetül, de a hatás világszerte érezhető lesz”[16]

2010 októberében a Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül egymillió amerikai dollárt adományozott az október 4-én bekövetkezett magyarországi Ajkai vörösiszap-katasztrófa károsultjainak megsegítésére.[17]

A Spiegel című német újságban 2017-ben megjelent cikk szerint, Soros György magyar zsidóként, holokauszt-túlélőként, kivándorlóként és gazdag milliárdosként súlyos, antiszemita támadásnak a szereplőjévé vált Kelet-Európában.[18]

Életrajzok[szerkesztés]
március 03. | 18:41
előzmény: #615  Teletali
#616
vajon neked ki a gazdád?
március 03. | 18:40
előzmény: #614  Teletali
#615
talán inkább neked van gazdád
március 03. | 18:40
előzmény: #613  Teletali
#614
én a saját véleményemet írom

friss hírek

AZ OLDAL TETEJÉRE