Nagy bajban a Buda-Cash - Mi lesz az ügyfelek pénzével?  

ja egyébként vagy 1 1/2 hónapja írtam vagy az mszp vagy az lmp által annyira promótált ingyenes jogsegélyszolgálatnak, akik kimondottan a BC károsultak segítéségt hívatottak ellátni. Onnan sem írt vissza a kutya sem.

De hát milyen jól hangzott a TV műsorokban, hogy ők aztán mennyire segítenek stb. MIndegyik ugyanolyan szarházi gazember egytől egyig.

Lassan a MOL is vissza megy 13K alá, biztos amikor megint 12K lesz majd akkor visszakapok valamit. De bánja már a búrám, csak haladnánk.

Ügyvéd kell vagy legalábbis olyan ember aki a jogban otthon van.
Úgy kell felszólítani, hogy menjen a médiának is egy levél, de hát végül is le sem szarják. Se a média se a feszámoló, hogy mit kapunk vissza az csak a feszámolótól függ és nem a szakszerűen elvégzett munkától és az azt támogató jogrendszertől.

Én sem kaptam vissza egyetlen egy médiától sem, ahova írtam a bűnügyi zátlattal kapcsolatosan, cég bírósági bejegyzéssel alátámasztva. Nincs hírértéke, itt már nincsenek ismert nevek nincs vér, senki nem dug meg senkit ezért nem is foglakoznak vele.

Szerintetek, többször nyíltan hazudna a felszámoló a bűnügyi zárlatról és közben nem is lenne zárlat?

Ez annyira nonszesz. Nem tudom elhinni. Húzzák az időt estleg ők is még egy "kicsit" lopnak ezt el tudom képzelni sajnos, de ha ez tényleg így van az valami fantasztikus pofátlanság, nem is tudom minősíteni.

Edit megy csütörtökön az NNI-be, kíváncsi vagyok hogy fog-e látni zárlatról bírói határozatot?

Ma jár le a határidő. Kíváncsi vagyok lesz-e hosszabbítás?

Köszönjük a fáradozásodat.
Ki lesz az aki megszervezné, hogy legyen felszólítva a felszámoló, hogy a jogtalanúl nem zárolt vagyonunkat adják ki!?

Kedves Edit!
Köszönjük! Talán írhatom többesszámban!
Én részemről a feljelentésben tudok hinni, a választmány megalakítása szvsz szürreális álom ennyi idő alatt!
Tisztelettel és köszönettel!

Nemrég értem haza a rendezvényről. Íme az információk:
Magán a kerekasztal beszélgetésen olyan információ, ami új, és bennünket érint, nem hangzott el. Abban egyetértettek az előadók, hogy a BC ügy elsikkadni látszik, javasolták, hogy lépjünk fel erőteljesen, mint pl. a Q károsultak. Ugyancsak javasolták, hogy a felszámolóval szemben is határozottan képviseljük az érdekeinket, olyan nincs, hogy sok a munka, kevesen vannak, és ehhez hasonló elfogadhatatlan indokok az ügy elhúzódására.

Az egyik előadó kérdésemre azt a választ adta, ha a cégkivonatban nem szerepel a zárlat, akkor az nincs. Azt javasolta, hogy szólítsuk fel a felszámolót a meglévő ügyfélvagyon azonnali kiszolgáltatására, ha ennek nem tesz eleget, jelentsük fel. Azt is elmondta, hogy a cégvagyon és az ügyfélvagyon könnyedén elkülöníthető, az informatikai rendszerek erre alkalmasak.
Találkoztam több BC ügyben érintettel, a Buda-Cash Károsultak 1.0 facebook csoportban Varga Szabolcs hitelezői választmányt szervez. Ehhez az szükséges, hogy a hitelezők egyharmada és a hitelezett összeg egyharmada képviselve legyen. 15 ezer ügyfél és 60 mrd ft követelés esetén ez 5 ezer főt és 20 mrd ft-ot jelent. Ez a társaság 3-7 fős választmányt választ, akik a továbbiakban képviselik a hitelezőket és ellenőrzik a felszámoló munkáját. A felszámoló köteles összehívni a hitelezők választmányát a felszámolás kezdetétől számított 75 napon belül, ami jövő kedden jár le. Kicsi a valószínűsége, hogy megteszi. Lényeg: azt kérem, hogy aki egyetért a hitelezői választmány létrehozásával, az sürgősen keresse meg a Buda-Cash Károsultak 1.0 facebook csoportban Varga Szabolcsot, egyelőre csak a nevet, telefonszámot és a hitelezői igény összegét kell megmondani neki. Szóljatok másoknak is, rengeteg embert kell összeszedni rövid idő alatt.
Abban is megállapodtunk, hogy szervezünk egy tüntetést az MNB elé hamarosan, oda meghívjuk a médiát, pl. az RTL Klubot, annak nagy a nézettsége.

Tehát most először is a hitelezői választmány ügyében keressétek Szabolcsot és mindenki hozzon magával még nem is egy, hanem több embert (ha még emlékeztek erre a felhívásra).

Itt az ideje, hogy tegyünk valamit magunkért. A következő három napban csak nagyon elvétve leszek, remélem sokan jelentkeztek addig Szabolcsnál.

"Az írás a Népszabadság 2015. 03. 11. számában jelent meg.

20 komment

Fekete Gy. Attila
Népszabadság

Személyesen a Buda-Cash vezérigazgató-helyettese vásárolt négy nap alatt több mint 62 milliárd forintért értékpapírt Karácsony Miklósnak a brókerház négy regionális bankjának a pénzéből. A Buda-Cash 7920-as számú ügyfele biztos örülne a 62 milliárdos ajándéknak – ha nem fiktív személy volna.
hirdetés

Forrásaink szerint 1997 óta tart a Buda-Cash vesszőfutása. Azóta tömik a lyukat lyukkal. Akkor kétmilliárdot buktak az ázsiai részvénypiacon, ahhoz jöttek később a ’98-as orosz válság idején, majd a ’99-es balul elsült ázsiai spekulációs ügyleteken elkönyvelt milliárdos veszteségek. A Buda-Cash 2000-re ötmilliárdos mínuszban volt, de ezt senki sem látta. Az akkori felügyelet sem.
Ügyeltek a látszatra

A menedzsmentnek dönteni kellett. Csődöt jelentenek, vagy fejlesztik a hálózatukat, és a várhatóan növekedő bevételekből eltüntetik korábbi veszteségeiket. Az előremenekülést választották. Csakhogy a bővülő hálózat növekvő költségekkel, jutalékokkal és más kifizetésekkel járt. 2004-ben a hiány már 20 milliárd volt – de kívülről még mindig semmi sem látszott.

Talán az MNB és a rendőrség párhuzamosan zajló vizsgálódásainak a végére kiderül, miféle trükkökkel tüntették el az egyre növekvő veszteség nyomait. Talán az is kiderül majd, hogy az állami integrációból kimaradt takarékszövetkezetek 2013-as bankká alakulásakor a frissen alakult regionális pénzintézetek működésének engedélyezésekor az MNB miért nem fedezte fel a jókora hiányt.
Az sejthető, hogy az MNB illetéseinek állításával szemben a felügyeleti ellenőrzés nem sok konkrétumot állapított meg
Az sejthető, hogy az MNB illetékeseinek állításával szemben a felügyeleti ellenőrzés nem sok konkrétumot állapított meg

Egy, a brókerház ügyét jól ismerő forrásunk szerint ha akkor felhívják a Keler Elszámolóház és Értéktár Zrt.-t, egyetlen telefonnal tisztázható lett volna, hogy a brókerház értékpapír-vásárlásai fiktívek. De a mindent leleplező telefonhívás a jelek szerint akkor elmaradt.

A sajtó által az elmúlt hetekben sokat firtatott kérdésre Windisch László MNB-alelnök azzal a magyarázattal szolgált tegnap, hogy több évtizede működő takarékokról volt szó, ezek alakultak át bankká 2013 végén, és a bankká alakulási engedélyt féléves alapos vizsgálat alapján kapták meg.
hirdetés

Ez év 2015. január elsejére a mínusz már meghaladta a 85 milliárd forintot. És ekkor jött a kegyelemdöfés. Miközben közeledett az ötévenként kötelező felügyeleti ellenőrzés napja (nem tudták, mikorra várható a revizorok érkezése, de sejtették, hogy tovább már aligha rejtegethetik a majd két évtized alatt felhalmozott hiányt), a svájci frank árfolyama elszállt, újabb tízmilliárdos lyukat ütve a brókerház kasszáján.
Rejtélyes találkozók

Információink szerint egy nappal azelőtt, hogy a brókerház vezetői elmondásuk szerint lényegében önfeljelentést tettek (bár az MNB szerint ilyen nem is történt, az ő gyors és szakszerű ellenőrzésük eredményeképp bukott ki a százmilliárdos hiány), a cég egyik vezetőjének jogi képviselője találkozási lehetőséget kért egy illetékesnek vélt miniszter titkárságán, hogy jelezze a közelgő brókerházcsődöt. Végül államtitkári szinten fogadták. Másnap volt a Buda-Cash és az MNB vezetőinek a találkozója, amelyen azonban már hivatalosan meg nem erősített, de nem is cáfolt értesülésünk szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda korrupciós bűnözés elleni osztályának néhány munkatársa is jelen volt.
Fiktív ügyfelekkel próbálta menteni a menthetőt a Buda-Cash vezérigazgató-helyettese

Ám még azután is kellett egy hét (egyes vélemények szerint a miniszterelnök sürgető megjegyzése is, hogy „miért nem kattantak már a bilincsek”), hogy a rendőrség legalább addig eljusson, hogy kiket és mivel gyanúsíthat meg. Mindez azt sejteti, hogy az MNB illetéseinek állításával szemben a felügyeleti ellenőrzés nem sok konkrétumot állapított meg. Ha nem így lett volna, a rendőrség azonnal megkezdhette volna a gyanúsítotti kihallgatásokat. Ehelyett azonban a nyomozóknak kellett olyan dolgokat is tisztázni, mint hogy egy bizonyos értékpapírból a Keler Zrt. nyilvántartása szerint ténylegesen hány darabot birtokolt az év elején a Buda-Cash Brókerház, vagy hogy ki is az a Karácsony Miklós?

Karácsony Miklósnak kulcsszerepe volt ugyanis az ügyben. V. Péter, a brókerház vezérigazgató-helyettese és mint a 7920-as ügyfélszámú, Karácsony Miklós néven regisztrált számla üzletkötője, 2015. január 30. és február másodika között a brókerház négy regionális bankjától (külön-külön kapott) megbízás alapján közel 3,3 millió D151223 jelzésű diszkontkincstárjegyet vásárolt mintegy 62 milliárd forint értékben. Az értékpapírok ellenértékét a négy bank számlájáról emelte le, a fiktív papírokat pedig Karácsonynak a brókerháznál vezetett számlájára helyezte.

Karácsony bizonyosan örült volna a 62 milliárdos ajándéknak, de ő egy fiktív személy, akinek a fiktív adatait a brókerház az ügy jelen állása szerint a legfelsőbb szinten menedzselt és végrehajtott fiktív ügyletekhez használta fel.

A rendőrségi eljárás jelen állása szerint a Buda-Cash-ügyben 95 milliárd forintnak „veszett nyoma”, 62-nek a bankokból, 33-nak a brókerházból.
Hamis könyvelés, fals adatok, túlzott kockázatvállalás jellemezte az értékpapír-kereskedőt

Kemény meccsekre számíthatnak a felek a Buda-Cashnél a svájci frank árfolyamralija miatt keletkezett lyuk betömködésében. A brókercéghez kiküldött felügyeleti biztos felszólította az ügyfeleket, hogy a devizaügyleteik során keletkezett veszteségeiket legyenek szívesek befizetni. A többszörös tőkeáttét miatt az ügyfelek a letéti pénzük sokszorosát is elveszíthették. A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) szerint ez az eljárás jogsértő lehet. A veszteségek keletkezéséért nem mindenkinél és nem minden esetben az ügyfelet terheli a jogi felelősség – állítja a szervezet, hiszen a Buda-Cash Brókerház részben megszegte szolgáltatói kötelezettségeit.

Január 15-én, amikor a svájci jegybank eltörölte a frank euróval szembeni 1,20-as árfolyamvédelmi küszöbét, a hirtelen és drasztikusan erősödő frankárfolyam miatt akadozva működtek az internetes devizakereskedési rendszerek. Az előre megadott „stop-loss”, azaz veszteséggátló megbízások nem ott és nem úgy teljesültek, ahogy azokat a kereskedési rendszerbe már korábban beállították – sokkal rosszabb árfolyamon teljesültek csak a megbízások. A szolgáltatók szerint ez vis maior eset volt, a TEBÉSZ szerint azonban nem. Ha a befektető stoploss megbízást állított be előre a rendszerbe, ami nem ott teljesült, ahol kellett volna, ez esetben a keletkezett veszteség teljes mértékben a befektetési szolgáltatóé.

Pikánsabb a helyzet, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a brókercég a vádak szerint meghamisította az informatikai rendszerét, így akár fiktív ügyfelek nevében is eljárhatott, illetve az ügyfelek által adott megbízásokat sem biztos, hogy teljesítették. Ennek fényében akár az is kérdésessé válhat, hogy a felügyeleti biztos által hivatkozott ügyletet egyáltalán az ügyfél kérte-e. Illetve a megfogalmazódó vádak szerint az ügyletre adott megbízás bizonyíthatósága is kérdéses.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy a brókercég a tatárjárásnak beillő árfolyamváltozást követően a szükséges forrást első körben – szabálytalanul – az ügyfelek egyéb számláiról szedhette be, ideértve akár a céges befektetési számlákat vagy akár a közeli hozzátartozók számláit is. Ezek után az ügyfelek nyilván okkal nem akarnak súlyos összegeket befizetni. A jövőben komoly pereskedésekre lehet számítani. Ráadásul a már említett szabálytalanság mellett az is vita tárgya lehet, hogy a bróker a svájci frankos ügyleteket biztonságos befektetésnek mutatta be – mivel a korábbi árfolyamvédelmi küszöb biztos támasztékot adott. Ezzel szemben a devizaügylet minden körülmények között különösen kockázatos üzlet. (Munkatársunktól)" link

Ennek kapcsán megjegyzik, hogy a Keler Zrt. április 23-ai nyilvántartása szerint Győr városának állampapírjai jelenleg is nyilván vannak tartva a kamatokkal együtt, azokat az önkormányzat a zár alá vétel megszüntetését követően megkapja. Az ügyész szerint az ügylet nem bűncselekmény, ezért a feljelentést elutasítja.

Akkor félreértettem, a saját betett vagyonunknak nyilván mi vagyunk a tulajdonosai, a BC-nek nem.

Azt viszont nem tudom elképzelni, hogy a pénz esetében miként lenne megkülönböztethető, szétválasztható az ügyfélvagyon a BC vagyontól, pláne annak ügyfelekhez kötése tűnik kivitelezhetetlennek.
Én legszívesebben úgy értelmezném, hogy a több tucat bankszámlán és terzorokban fellelt készpénz teljes egészében az ügyfelek tulajdonának tartandó mindaddig, amíg minden ügyfél 100%-ban vissza nem kapta belőle a pénzbeni vagyonát. Ha ezután is maradna pénz (nem tartom valószínűnek), akkor vizsgálandó, hogy az nem pénzbeli ügyfél tulajdonból (például papírok eladásából, osztalékbeszedésből, stb.) származott-e vagy sem és ezt követően dönthető el a sorsa, kiadása.
Tartok tőle azonban, hogy ezt a felszámoló nem így értelmezi majd. :-(

Köszönöm, így pontosan!
Még valami a zárlatról ...
A felsz megérkeztével elvben nem történhet semmiféle lopás, bűncselekmény a tulajdonunkat illetően. A Keler egyeztetést követően elkülönítették a valós, személyekhez köthető vagyon elemeket, a nem feltalálhatóktól. A BC vagyona és az ügyfelek vagyona szintúgy megkülönböztetésre került.
Az állítólagos bűnügyi zárlat gyakorlatilag nem értelmezhető a fellelt, a mi tulajdonunkat képező vagyon elemekre! Még ha lenne is bírói végzés a zárolást illetően, az nem vonatkozhat a meglévő ügyfél vagyonra mert a meglévő ügyfél vagyon nem lett bűncselekményben érintett, a vagyon tulajdonosai ( mi ügyfelek ) nem gyanúsítottak vagy vélt elkövetők és károsultak sem lehetnek hiszen megvan a tulajdonuk! Jelen formájában az eljárás jogi nonszensz, lábbal tipor minden tulajdonhoz tartozó és szabadon gyakorolható jogot, az eljáró hatóságok rosszhiszeműségét, dilettantizmusát mutatja!
Megvan a vagyon-nem vagyok gyanúsított és bizonyítottan a tulajdonom- már nincs, nem lehet folyamatban bűncselekmény= törvénytelen az eljárás
Nincs meg a vagyon-sérült a tulajdonom- nincs további bűncselekmény, gyanúsított megint csak nem vagyok= okafogyott a zárolás hiszen nincs tárgya

Itt nem a brókercég tulajdonlásáról volt szó, hanem a nála letétben tartott értékpapírokéról, pénzeszközökéről. Ezért nem tartoznak ezek a felszámolás körébe sem, ezek az ügyfelek tulajdonát képezik.

"fontosnak tartom , hogy magunkat tulajdonosként aposztrofáljuk"

Semmiképp sem szeretnélek "dühíteni", kérlek ne annak vedd, de nem világos, hogy miért válna a BC tulajdonosává bárki, aki egy "Számlaszerződés értékpapír-és ügyfélszámla vezetéséről" megnevezésű szerződést kötött a BC-vel és nem rendelkezik BC részvénnyel? (A BC mellesleg zártkörű részvénytársaság.)
A számlaszerződése alapján követelése van a BC felé, így a BC felszámolása során ő hitelezőnek tekinthető nem tulajdonosnak. link
Amit be kellett adni április 14.-ig, az is "hitelezői igény bejelentés" volt és a számlatulajdonosok számlakövetelését hitelezői igényként vették nyilvántartásba.
Megjegyzem a felszámolás során ezen hitelezői igény előrébb sorolandó (úgy tudom D kategóriás), mint a tulajdonosi követelés, mert az az utolsó (H kategóriás). Megtapasztalták ezt a bőrükön például a baumag megkárosítottjai is.
Úgyhogy ebből a szempontból is előnyösebb a hitelezői besorolás, mint a tulajdonosi a felszámolási eljárás során. Márpedig hivatalosan felszámolás zajlik.

Nem nyomoznak a fideszes vezetésű Győr önkormányzatának a Quaestorban ragadt milliárdja miatt. Az ügyészség szerint sem volt jó ötlet a brókerekre bízni a közpénzt, de ez nem bűncselekmény.
A győri önkormányzat idén januárban vásárolt államkötvényt a Quaestoron keresztül, és bízta rá ezzel az azóta bedőlt brókercégre a város 999 987 373 forintját. A feljelentéseiről közismertté vált Tényi István ezért tett - utóbb feljelentésként értékelt - bejelentést a Győr-Moson-Sopron megyei Főügyészségen.

Ne legyen igazam de nehogy tőlünk nyúlják le a pénzt és ebből akarják fedezni a önkormányzatok bebukását.

-Ne felejtsétek,ha nincs KIKÜLDVE EGYENLEGKÖZLŐTÖK JELEZZÉTEK!!

Kedves Edit!
Nem dühös, felháborodott vagyok! A jelenlegi helyzet az, hogy a bőrünkön érezzük azt, hogy 2015-ben magyarországon az állam hogyan vélekedik a magántulajdonról, az állampolgárok jogairól!
Én úgy látom, hogy némiképp más utat látunk az érdekeink védelmében bejárhatónak és hatékonynak, de ez nem baj, a jövő igazolni fogja valamely megoldás helyességét! Minden elismerésem azért az agilitásért, amellyel a saját és közös érdekeinket védi/ véded!!! Az én tapasztalataim azt mutatják, hogy jogi megoldást, ha úgy tetszik igazságos rendezést csak az uniós bíróságtól várhatunk!
A z elnevezésűnkkel kapcsolatban fontosnak tartom , hogy magunkat tulajdonosként aposztrofáljuk, a mai napig nem tudok olyan tulajdonostársról aki megbizonyosodott volna arról, hogy bármiféle kár érte! Az ezzel ellentétes hatósági semmitmondások jelenleg semmit sem érnek. Jelenleg is csak tulajdonosi jogaink érdekében járhatunk el, károsultak, sértettek stb csak akkor leszünk ha megtörténik a személyre szóló elszámolás! Sok sikert a holnap estéhez, várjuk a híreket! ( felém az indextől nem érkezett még visszajelzés )

Kedves Noworf,
én azt mondom, hogy egyelőre ezzel ne foglalkozzunk, mert csak arra jó, hogy felhergeljük magunkat. Értem a dühödet, de hidd el, jobb, ha most arra koncentrálunk, ami hozhat némi változást a helyzetünkben. A holnapi nap, vagy az, ha esetleg valamelyik médiában megjelenik a van zárlat, vagy nincs zárlat című hír, esetleg többen is, a jövő heti rendőrségi iratbetekintés, reménykedjünk, hátha ezekből kikerekedik valami.
Most pedig elvonulok olvasni, mára elég volt a BC ügyből.
Jó éjszakát!

Olvasom, hogy milyen terminológiai vitákat folytattok. Az a helyzet, hogy ebben a jog dönt, és akár tetszik, akár nem, bizony mi sértettek vagyunk. Nézzétek meg a Büntetőeljárásról szóló tv 51. paragrafusát, az a címe, hogy : A sértett
Például ott szerepel, hogy jogunk van az iratbetekintésre, meg még sok mindenre.
De ezzel egyidejűleg tulajdonosok is vagyunk, természetesen. Megkárosított tulajdonosok. A károsulthoz most nem tudok hozzászólni, utána kellene néznem.

De írok jó hírt: az előbb kaptam levelet az Átlátszó főszerk.helyettesétől, aki a holnapi kerekasztal beszélgetésen is ott lesz. Megnézte, tényleg nem szerepel zárolás a BC cégkivonatában és azt ígérte, hogy ennek holnap utánamegy. Valószínűleg a 444-gyel is holnap fogok beszélni, ma nem hívtak fel.

Nehezet kérdezel. Nem tudom, hogy jó tanácsot adok-e, de én azt írnám be, hogy x db ilyen és ilyen részvény, a jelenlegi árfolyamon ..... forint. Mindenképpen beírnám a db számot is.
Azt gondolom, hogy az osztalék sorsa az lesz, hogy a meglévő részvényekre kiadják, a hiányzóra meg bukta. De ezt csak én gondolom! Az sajnos a hiányzó részvényeknél konkrétan bukta, hogy most hol tart az árfolyam, a felszámolás első napja előtti 180 nap átlagárán kaptok kártérítést.

Értelek, de lenne egy felvetésem!
Jelenleg ügyfelek és tulajdonosok vagyunk!!!
A jövő zenéje, hogy sértett, károsult v megkárosított ügyfelek v tulajdonosok leszünk e!
Én személy szerint a tulajdonosi jogaimért emelek szót, jelenleg a felszámoló, NNI és a magyar állam azt tiporja lábbal!
Aki minket károsultként nevez az prejudikál, ezzel tudatlanságát, rosszhiszeműségét bizonyítja jobb esetben!!!
A rosszabb verzióban az van, hogy a felsz és a fent felsoroltak már tudatában vannak, hogy kivétel nélkül mindenki vagyona lepusztításra került/kerül csak ezt jelenleg előttünk eltitkolják!
Tulajdonosok vagyunk!

Kedves Edit!
Sajnos nagyon is komolyan írtam, hogy az egyesével berángatás a valós szándék! Eddig is az eljárás nem szólt másról mint az idő és a költség pazarlásról! Az hogy egy egy szerencsétlen ügyintéző hány alkalommal kerül lehetetlen helyzetbe, a felszámolónak és barátainak teljesen másodlagos! Legfeljebb lesz hivatkozási alap, hogy csökkentsék a napi ügyfélszámot!