Mi lesz veled Magyarország?  

a Tyirityán beszédét? pássz, keres rá a neten lehet fent van
a vele készült interjú a Szent Korona Rádió honlapján

szvsz a lényege Tyirityán Zsolt beszédének

nyílt fegyveres támadást először 1919-ben kezdtek a bolsevik - cionista erők (először a 20. században) Magyarország és népe ellen, utána 1944 - 1945 következett, majd 1956, ha ismét nyílt fegyveres cionista támadásra kerülne sor akkor bizony le kéne lőni a támadó zsidókat vagy az általuk bevetett zsoldosokat, ennyi a lényeg

javítva

látom :)

nyílt fegyveres támadást először 1919-ben kezdtek a bolsevik - cionista erők először a 20. században Magyarország én népe ellen, utána 1944 - 1945 következett, majd 1956, ha ismét nyílt fegyveres cionista támadásra kerülne sor akkor bizony le kéne lőni a támadó zsidókat ennyi a lényeg

lényeg az, a libsi - bibsi média ismét csúsztatott

Az ilyen jobbosokban az a gáz, amikor ilyen szánalmasan próbálják kimagyarázni valamelyik másikuk nyilvánvalóan rasszista, uszító szövét.

Pedig sokkal egyszerűbb lenne azt mondani, amit tettél is: ez a csávó gáz, durva amiket mondott. Ennyi. Vagy ha egyetértenek vele, akkor meg azt: mi is így gondoljuk.

Ez így gyáva és szánalmas.

A Szent Korona Rádió alábbi interjúja szerint az ATV és az Origó csúsztatott, Tyirityán Zsolt nem is úgy gondolta... Az eset kísértetiesen emlékeztet bennünket a karlendítős Saga utólagos kérésére, hogy vegyük le a képet a Kuruc.infóról.
- Kevés olyan előadás van, amibe már a bemutatkozás során is bele tudnak kötni. Az, ahogy te bemutattad Dér Zsoltot azonnal címlapokra került.
- Szeretnék leszögezni valamit: ő nem a Betyársereg tagja, csupán, miután egy nagyon jó sportoló, szimpatizál a szervezettel. Amit pedig a boszniai kalandjáról mondtam, egyszerű költői túlzás volt, amit azért tettem, mert egy rendkívül szerény emberről van szó, és így próbáltam kicsit lendületbe hozni az előadáson. Kis médiamarketinges fogással, hogy jobban odafigyeljen rá az a közönség, amelyik erre az amúgy is korhatáros, kényes kérdéseket boncolgató és egyáltalán nem könnyű előadásra eljött. Így utólag talán nem volt túl jó ötlet, hiszen a valóságot nem fedi: volt Boszniában, de nem gyilkolt, nem gyilkolási szándékkal ment.
- Rendben, ő nem a tagja, de te, mint a Betyársereg vezetője beszéltél a magyarországi faji háború lehetőségéről?
- Azon a rendezvényen én magánszemélyként mondtam el a véleményem, és nem úgy, mint egy szervezet vezetője, és nem a szervezet véleményét tolmácsoltam a hallgatóságnak. Hogy lehet-e Magyarországon faji háború? Ez a kérdés elhangzott ott is, amire én azt mondtam, hogy ennek akkor lenne reális lehetősége, ha az átlagember eljutna arra a szintre, hogy a fegyverét használná akkor, ha egy másik bőrszínű ember megtámadná. Ezt is megpróbálták rátolni a Betyárseregre, pedig szó sem volt arról, hogy ez a Betyársereg tagjainak cselekedeteit, vagy gondolatait tükrözné.
Ráadásul tegyük hozzá, hogy én jelenleg Magyarországon nem látom esélyét annak, hogy akár polgárháború, akár faji háború, vagy bármilyen fizikai síkra terelt összecsapás létrejöjjön, mert erre teljes mértékben alkalmatlan most a nemzet, de még az átlagember is. Mind mentálisan, mind fizikálisan képtelenség jelenleg, így nyilvánvalóan csak fikcióként tudunk erről beszélni. Ilyenkor azonban értelemszerűen sokakban felmerült a kérdés, hogyha mégis eljönne egy hasonló szituáció, akkor hogyan lehetne túlélni. Erről beszélgettünk. A faji háborúval kapcsolatos mondatok megértéséhez tudni kell, hogy az előadás témája a gerillaháború volt. Ennek a valóban korhatáros témának van egy elméleti és egy gyakorlati része. Az előbbit általában szituációkkal próbáljuk megvilágítani. Nyilvánvalóan a témához olyan jelenkori dolgok is kapcsolódnak, mint egy polgárháború, vagy akár egy faji háború. Minderről értelemszerűen csak fikció módján lehet beszélgetni, nem tényszerű közlésekkel, hanem megállapításokkal a „mi lett volna, ha, mi lenne ha” elv alapján.
- Például lelőve „egy rohadt, tetves zsidót”?
- Ez az élettér-elmélet (azaz, hogy az ember előbb-utóbb a történelemben meg fog harcolni az élettere védelmében más fajtákkal) egy példája volt, amely során ellenségképként nyilvánvalóan nem a japán turistákat jeleníti meg az ember, ha egy ilyet szeretne nemzeti-radikális körökben bemutatni, hanem egy olyan náció tagjait, amelynek történelme, értékítélete már többször be lett mutatva. Ezért került a példa élére, hogy ha izraeliek jönnének irtani ártatlanokat, akkor az átlagember vajon képes lenne-e egy zsidót lelőni, és milyen gondolatok foglalkoztatnák. Egyértelműen egy ilyen fikciós szituációban a „rohadt, tetves” kifejezések lehetnének a legkifejezőbbek az ellenségére a fejében kavargó gondolatok közül. Pszichológiailag is meg kell érteni a cselekvő emberek motivációit, véleményeit. Elképzelünk helyzeteket, elemezzük, véleményezzük, de ez csak akkor működik, ha nem finomkodunk, hanem próbáljuk reálisan megfesteni, részleteiben is, az elképzelt szituációt.
- Visszatérve a Betyársereghez, azt mondtad, hogy akik a Betyársereghez csatlakoznak, azok börtönbe fognak kerülni, vagy lelövik a Terrorelhárítási Központ emberei, esetleg győznek.
- Ez egészen egyszerűen onnan ered, hogy az előadásban e mondat előtt délkelet-ázsiai szabadságharcos mozgalmakat elemeztem, és így egy szemléletes példával szerettem volna bemutatni, ha Magyarországon is ilyen helyzet lenne, akkor a Betyársereg tagjainak gondolatban milyen dolgokat kellene felvállalnia. Nyilvánvalóan, a Betyársereg nem egy terrorszervezet, nincs is ilyen irányelvünk, de mivel a hatalom annak tart minket, így fikciós esetben az is előfordulhat, hogy ilyen helyzetbe sodródunk, és akkor el lehet játszani a gondolattal, hogy mikre kell felkészülni. A Betyársereg egy sport-hagyományőrző szervezet, gyakorlati működését mindenki megtapasztalhatta a Magyar Szigeten, a küzdősport gálán, ahol mind az öt harcosunk győzelmet aratott, illetve az erőemelésen, ahol világcsúcsokat guggoltak és nyomtak ki a versenyzőink. Ez a mi célunk, ez a mi irányelvünk. Mi egy átlagosnak csúfolt életforma elleni harcot vállaltunk egy másik életstílussal.
- Elképesztő leleményességgel tudnak az újságírók ebből a hírből azonnal összekapcsolni titeket minden létező és még erős nemzeti szervezettel, kiemelten a Jobbikkal…
- A Jobbikkal az égvilágon semmilyen kapcsolatunk nincs. Én egyszer, Ópusztaszeren találkoztam azon az ominózus kerekasztal-megbeszélésen Vona Gáborral, ahol semmilyen szerződés nem született. Nem is lehetne köztünk semmilyen stratégiai kapcsolat, hiszen mi nem pártpolitikával képzeljük el a jövőt. Tiszteljük, becsüljük a Jobbik munkáját, Vona Gábort is elismerjük, mint a magyarságért tenni akaró nemzeti-radikális vezetőt, de mi valójában más keretek között dolgozunk.
- Zárszóul: az erős, a megszokottól eltérő kifejezésekkel mi volt a célod?
- Provokálni akartam a jelenlevőket, de nem léptem át büntetőjogi kategóriákat. Ahogy mondtam, ehhez a korhatáros témához nem lehet finomkodva nyúlni, és mivel elég kemény dolgokról volt szó, így elméletben a lehető legdrasztikusabban kellett elképzelni a szituációkat, és be kellett indítani a közönség képzelőerejét teljes mértékben. Máskülönben pedig a „Saga-botrány” óta álruhában járó balliberális újságírókat is sikerült így kiugrasztani a bokorból, akik azonnal ugrottak is a koncra. Egyébként úgy érzem, hogy az ilyen nehéz témákat, amelyek iránt hihetetlenül érdeklődnek az emberek, muszáj kibeszélnünk, elképzelt szituációkkal végig kell gondolnunk. De ettől másoknak pánikba esni, maga a szégyen.
(SZKR nyomán)

"A zsidók azzal indokolják folyamatos terjeszkedésüket Jeruzsálemben – és persze másutt is Palesztinában –, hogy annak a földnek ők lennének az őslakosai. Mi több, az izraeliek szerint Palesztinát maga az Isten juttatta nekik. Nagy kérdés azonban, mennyi a valóságalapja az ókori zsidó állammal kapcsolatos mítoszoknak.
Az egyik legtekintélyesebb izraeli archeológus, Israel Finkelstein a napokban meglepő nyíltsággal ismerte el: a zsidó régészeknek mind a mai napig nem sikerült olyan leletekre bukkanniuk, amelyek alátámasztanák a Tórában szereplő egyes mítoszok valódiságát.
Így például nem lehet archeológiai felfedezésekkel igazolni, hogy a zsidók Egyiptomból történő kivonulása, a negyven éven át tartó vándorlás, vagy éppen Józsuénak a kánaániták felett aratott győzelmei valóságos történelmi események-e, vagy pusztán kitalációk. Finkelstein – aki a Tel-Avivi Egyetem professzora – ki merte mondani azt is, hogy Salamon templomának létezésére nézve sincsenek bizonyító erejű régészeti leletek. (A Finkelstein baljóslatú név lehet a zsidók számára, lévén, hogy egy másik Finkelstein a holokauszt-iparosok csalásairól rántotta le a leplet.)
Raphael Greenberg, a Tel-Avivi Egyetem másik régész-professzora is egyetértését fejezte ki kollégája kijelentéseivel kapcsolatban. Greenberg arról beszélt, hogy Kelet-Jeruzsálem Silwan negyedében immár két éve zajló ásatásoknak eredményre kellett volna vezetniük. Csakhogy semmiféle komolyabb, az ókori időkből származó lelet nem került elő mind a mai napig.
Egy független régész professzor, Yoni Mihrazi (aki korábban a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kötelékében is dolgozott), szintén osztja Finkelstein professzor véleményét. Mihrazi ironikusan annyit mondott, hogy az Elad elnevezésű zsidó szervezet sem talált egyetlen egy „köszöntjük Önt Dávid városában” feliratú táblácskát sem, noha a „szent szövegek” leírásaira támaszkodtak a kutatásaik során. Nyilván, éppen ez volt a baj.
Forrás

ok értem, szerintem sem

"elnézés,hogy válaszolok/Neked/

talán Ő nem az írásai alapján----

csak a "holdudvar"

a csaholók-------Ők azok----

"

hát ezt most nem értem?:)