PORTFOLIO FORUM

Topikok szűrése
Új téma hozzáadása
Minden topik
Gazdaság
Befektetés
Állampapír
Deviza
Vállalatok
Autók
Energia
Ingatlan
Adózás
Nyugdíj
Közélet
Budapest
Európai Unió
Hitelek
Topiknyitó: Törölt felhasználó 2008. 02. 20. 14:56

Mi lesz veled EU?  

"Olyan sok lényegtelen témáról beszékünk ebben a fórumban, hogy néha a fontos dolgokról megfeledkezünk. Üdvözöljük Koszovó függetlenségét, amely hosszú távon az elszakadt országrészek gondjára is - békés - megoldást kínál. "

fretek



ugye nem baj, hogy emiatt nyitottam egy új topikot,



fretek, én is hiányoltam már a pf-ről, hogy eddig senki sem említette ezt a dolgot.

én is üdvözlöm a függetlenedésüket, de féltem őket, hogy mi lesz, ha véget ér az ünneplésük. nem vagyok balkán szakértő, csak egy ilyentől hallottam, hogy gyakorlatilag nincs saját iparuk, energia-ellátásuk, mindenben szerbiától függenek.

Másik dolog meg a nemzetközi elismerésük.

ugyanis az EU most mutatta meg igazából, hogy micsoda is. 27 NEMZETÁLLAM szövetsége, és nem egy egységes valami. az EU nem ismeri el egységesen koszovó függetlenségét, mert több tagállam is fél, hogy ez precedens értékű lehet a saját kisebbsége(i) számára.

ha ilyen súlyos kérdésekben az EU a későbbiekben sem tud majd egységes állásponttal előállni, akkor szvsz nem fogják komolyan venni, s emiatt kilépések vagy feldarabolódás is elképzelhető.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
20 40 60 80 100
pampa 2019. 04. 29. 07:56
Előzmény: #21  pampa
#22
"A brit részvétel nem csupán a politikai egyensúlyt torzíthatja el az új parlamentben, hanem jóvátehetetlenül alááshatja az EP jövőbeni döntéseinek érvényességét - állítja Alberto Alemanno, több egyetem EU-s joggal foglalkozó professzora. Az európai polgárok ötévente választanak képviselőket az EP-be. Amikor az Egyesült Királyság 2017 elején benyújtotta kérelmét a kétéves kilépési procedúra lebonyolítására, az EP megkezdte a felkészülést arra, hogy a szigetország a 2019-e szavazáson már nem küldi a parlamentbe 73 képviselőjét.
Az EU úgy döntött, hogy a 73 mandátum egy részét szétosztja bizonyos uniós tagállamok között, míg egy részüket fenntartja esetleg később csatlakozó országoknak. Ez azt jelenti, hogy a parlament létszáma 751-ről 705-re csökken, 27 képviselői helyet szétosztanak 14 tagállam között. Miután a britek maradhatnak, a tagországoknak dönteniük kellene arról, mit kezdenek a mandátumok újraosztásával.
Jogsértés
Ha a régi szabályt követik és marad a 751 fős EP, akkor bizonyos országok, például Svédország, Ausztria és Spanyolország kevesebb mandátumot kap, mint más hozzájuk hasonló népességű EU-tagországok. Ez sértené az európai jogot - figyelmeztet Alemanno. Ha azonban érvényben maradnak az új szabályok, azaz a 14 országnak joga lesz elosztani a korábbi brit képviselői helyeket, akkor felmerül a kérdés: mikor kezdhetik meg képviselői munkájukat.
A jövendő EP-képviselők azzal érvelhetnek, hogy megbízatásuk öt évre szól, ezért annak az új parlament felállásának napján, 2019. július 2-án kell kezdődnie. Másrészt az "ideiglenesen" megválasztott brit képviselők is ötéves mandátumot kapnak, amihez ragaszkodhatnak, következésképpen előállhat egy olyan időszak, amikor az EP tagjainak száma 778 lesz. Ez is sértené az európai jogszabályokat.
Politikai bomba
A jogi zűrzavart politikai bizonytalanság egészítheti ki. A brit szavazóknak jelentős befolyásuk lenne arra, hogy befolyásolják az uniós döntéshozatalt. Hogyan lehet megmagyarázni az francia, a lengyel vagy más uniós polgároknak, hogy olyanok szólnak bele az EU dolgaiba, akik hamarosan kívül kerülnek az unió falain? - tette fel ezzel kapcsolatban a költői kérdést Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai bizottsági elnökjelöltje.
Nem véletlen, hogy ezt pont ő teszi szóvá, ugyanis a jelenlegi közvélemény-kutatások szerint a brit Munkáspárt 38 képviselőt küldhet a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségébe, az EPP fő ellenfelébe, miközben a tory EP-képviselők nem az EPP-t fogják erősíteni. Ez rontaná Weber megválasztásának esélyeit.
Nagyobb a baj, ha maradnak?
Peter Ceretti, az EIU kutatóintézet elemzője szerint a britek részvétele már a választási kampány idején eltorzítaná a politikai diszkurzust. Az EU előtt álló feladatokról átkerülne a hangsúly az euroszkeptikus pártok témáira. Az Egyesült Királyságban az EP-választások részvételi aránya soha nem lépte túl a választásra jogosultak 40 százalékát. Ráadásul a mérsékelt jelöltek nehezebben győznék meg szavazókat a részvételről, mivel a mandátum, amiről dönthetnek csak néhány hónapra szól. A radikális jelöltek viszont begyűjthetik az összes tiltakozó szavazatot.
A szakértők szerint még zűrösebb lenne a helyzet, ha a szigetország valahogy az EU tagja maradna. Ebben az esetben a brit EP-képviselők a brit társadalom torzképét jelenítenék meg a parlamentben. Egy olyan szavazóbázisét, amelyre alapozva képviselőik - a többi európai populista párt politikusaival együttműködve - bajkeverőként vehetnének részt az Európai Parlament munkájában."
0     1
Válasz erre
pampa 2019. 02. 18. 14:10
Előzmény: #20  pampa
#21
"A Néppárt és a szociáldemokraták maradnak a legnagyobb frakciók, de fontos országokból veszítenek képviselőketA januári közvéleménykutatási adatok alapján a Fidesz frakciója, az Európai Néppárt (EPP) marad a legnagyobb képviselőcsoport az Európai Parlamentben a májusi választás után is. A mandátumok 26 százaléka lenne az övék, amely 3 százalékponttal kevesebb, mint a mostani arányuk a képviselők között. A mostani parlamentben az EPP az egyetlen olyan frakció, amelyiknek mindegyik európai országból van küldöttsége, de ezt a kivételes helyzetét valószínűleg elveszti majd: az elmúlt hetek adatai alapján Csehországból, Dániából, Észtországból és Litvániából nem számíthatnak képviselőkre. Franciaországból veszítenének a legtöbb, kilenc parlamenti helyet, Olaszországból és Németországból ötöt-ötöt, és Szlovákiából is négyet. Görögországból viszont néggyel több képviselői hely néz ki nekik.A második legnagyobb képviselőcsoport, a szociáldemokraták veszítenek a legtöbbet: eddig a képviselői helyek negyede az övék volt a parlamentben, és ez az arány a mostani adatok szerint 19 százalékra fog csökkenni. Olaszországban 16 helyet veszítenek, Németországban 12-t, Franciaországban pedig hetet.
Az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakcióját komolyan megtizedeli ez a választás: eddigi 75 képviselőjük helyett csak 51-re számíthatnak, és nyolc országban elveszítik a képviseletüket. Ebben a frakcióban ül most a brit kormánypárt 19 képviselője – ők a brit kilépés miatt nem ülnek vissza az Európai Parlamentbe a választás után. Az ECR másik nagy ereje, a lengyel kormánypárt (PiS) viszont erősödéssel számol: mostani 18 képviselőjük helyett 22 lehet a következő EP-ben.
A Zöldek (Greens-EFA) és az Európai Egyesült Baloldal (GUE/NGL) nagyjából megőrzi a mostani erejét az Európai Parlamentben. A Zöldek Németországból és Litvániából, a GUE Franciarországból számít erősítésre.
A liberálisok (ALDE) frakciója egyértelműen növekedni fog: Németországból hét plusz képviselőt várnak, Csehországból és Spanyolországból négyet-négyet.
Nem dőlt még el, hogy Emmanuel Macron francia elnök pártja, a République En Marche melyik frakciót erősíti majd. A mostani előrejelzés szerint 20 képviselő helyet szerezhetnek meg a pártlistás partnerükkel, a MODEM-mel. Ha ez húsz képviselő az ALDE-val alakít közös frakciót idén nyáron, akkor a liberálisok közel százfős képviselőcsoportot hozhatnak létre, ami soha nem látott siker lenne az európai liberális pártcsaládnak. Az eddigi legjobb eredményük 88 képviselő volt a 2004-es választáson.
Nagy átrendeződés várható a jobboldalonA képviselők arányát tekintve a választás legnagyobb nyertese a francia Marine Le Pen és az olasz Matteo Salvini pártjainak frakciója, a Nemzetek és Szabadság Európája lehet: Olaszországból masszív 21 fős növekedésre számítanak, Franciaországból pedig a mostaninál hattal több képviselőre. Salvini Északi Ligája 32,4 százalékkal nyerésre áll az olaszországi EP-választáson, Le Pen Nemzeti Tömörülése pedig 22 százalékkal áll a közvéleménykutatások élén Franciaországban.
Nagy kérdés, hogy mi lesz a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája nevű frakció sorsa. A képviselőcsoport legnagyobb erejét eddig Nigel Farage brit függetlenségi pártja, a UKIP adta. Az ő 17 képviselőjük kiesik a parlamentből. Az olasz kormánypárt, az 5 Csillag is ebben a frakcióban ül most, és a mostani adatok alapján növelni fogják a képviselőik számát, 14 főről 22 főre. Az Alternatíva Németországért (AfD) is nagyot ugrik majd: 12 mandátumuk lehet. Nem valószínű, hogy az Öt Csillag és az AfD közös frakcióban szeretne ülni."
0     1
Válasz erre
pampa 2019. 02. 13. 14:09
Előzmény: #19  pampa
#20
"SZAÚD-ARÁBIA IS FELKERÜLHET A PÉNZMOSÁSBAN ÉS TERRORFINANSZÍROZÁSBAN ÉRINTETT ORSZÁGOK EU-S LISTÁJÁRA
Többek között Szaúd-Arábiát is felvette szerdán az Európai Bizottság (EB) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen nem elég hatékonyan fellépő országok tervezett feketelistájára.
A javasolt listán 23 ország található: Afganisztán, Amerikai Szamoa, az Amerikai Virgin-szigetek, a Bahama-szigetek, Botswana, Észak-Korea, Etiópia, Ghána, Guam, Irán, Irak, Jemen, Líbia, Nigéria, Pakisztán, Panama, Puerto Rico, Sri Lanka, Szamoa, Szaúd-Arábia, Szíria, Tunézia, illetve Trinidad és Tobago.A dokumentumot még az Európai Unió jogalkotó társszerveinek is jóvá kell hagyniuk. Diplomáciai források szerint azonban Franciaország és Nagy-Britannia is erősen ellenzi Szaúd-Arábia felvételét.A frissített jegyzékben kiemelt kockázatot jelentő államok szerepelnek, amelyeknek súlyos hiányosságaik vannak a pénzmosás és a terrorfinanszírozás megelőzésére vonatkozó előírásaikban.A feketelistára felvett országokból származó természetes és jogi személyeknek a szokásosnál is szigorúbb ellenőrzéseken kell átesniük, ha gazdasági tevékenységet akarnak folytatni az Európai Unióban, de a felkerülés komoly nemzetközi presztízsveszteséget is jelent."
0     1
Válasz erre
pampa 2019. 02. 09. 09:35
Előzmény: #18  pampa
#19
"A Freedom House hazánkról szóló jelentése a „demokráciák világméretű visszaszorulását” tárgyalja, valójában viszont a nyílt társadalmon és bevándorláson alapuló liberális ­demokráciák térvesztésén kesereg — olvasható az Alapjogokért Központ pénteken kiadott elemzésé­ben. A szervezet szerint a tartalma mellett a jelentés módszertana is erősen megkérdőjelezhető.
Ideológiailag, világnézetileg motivált, és tévedésektől hemzseg az „egészen az elmúlt évekig a nyílt társadalom hálózatához kötődő” Freedom House (FH) jelentése – írta az Alapjogokért Központ, amely szerint a jogvédő szervezet napokban kiadott jelentése elvileg a „demokráciák világméretű visszaszorulását” tárgyalja, a részletes szövegből azonban kiderül, hogy valójában a nyílt társadalmon és bevándorláson alapuló liberális demokráciák térvesztésén kesereg.
– Az FH szerint a demokráciák­ra leselkedő valódi veszélyt az „antiliberális populista mozgalmak” jelentik, amelyek „bűne”, hogy megvédik a nemzeti szuverenitást és a hagyományos nemzeti értékeket, miközben elutasítják a migrációt, sőt szigorú, akár büntetőjogi intézkedéseket vezetnek be a bevándorlás megakadályozása érdekében – olvasható az elemzésben. Mint írták, az ekképpen „antidemokratikusnak” titulált politikai erők közé sorolják nemcsak Magyarországot vagy Lengyelországot, de az amerikai, az ausztrál, a cseh, az izraeli, a szlovák és az osztrák kormányzatot is – érdekes módon éppen azon államokat, amelyek elutasították az ENSZ globális migrációs paktumát.
Az Alapjogokért Központ rámutat, a jelentésnek nemcsak a tartalma, hanem a módszertana is megkérdőjelezhető, hiszen egyfelől számszerűsít olyan, politikailag is nehezen leírható fogalmakat, mint a „szabadság” vagy a „demokrácia”, ezen kategóriák „teljesítését” pedig – tekintet nélkül a világ országai­nak eltérő kulturális, történeti, gazdasági és politikai hátterére, adottságaira – univerzálisan számonkéri.
Ezen kategóriák az FH módszertanában ideológiailag szintén telítettek: ugyanis alapfeltételezésük, hogy az emberek számára a „liberális ­demokráciák a legjobbak”, amelyhez legkönnyebben a bevándorláshoz való jog korlátlan garantálásával és a nyílt társadalmakban való bizalom visszaállításával juthatunk el.
A jelentés erősen kritikus hazánkkal szemben, és azt a „részben szabad” országok kategóriájába sorolta át – hátrébb, mint Indiát, ahol mindennapos a nők ellen elkövetett tömeges szexuális erőszak, vagy mint Dél-Afrikát, ahol rendszeresek a fehér kisebbség ellen a nyílt utcán elkövetett gyilkosságok – közölte a szervezet."
0     2
Válasz erre
pampa 2019. 02. 07. 13:56
#18
13:29 | Újra tárgyal az EU a britekkel a Brexit-katasztrófa előtt"
.
 a brit "farok" csak megcsóválja az EU "kutyát".....
0     3
Válasz erre
Törölt felhasználó 2011. 11. 28. 10:26
Előzmény: #1  Törölt felhasználó
#17
Sztem ossze fogja magat csokizni 2even belul
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2011. 11. 28. 10:13
Előzmény: #15  Törölt felhasználó
#16
háát ...
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2010. 04. 19. 23:05
#15
Portugália kiléphet az euróövezetből - kezdődik a vég?

Noouriel Roubini, az egyesült államokbeli közgazdász pénteken a CNN kérdésére válaszolva nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy mind Görögország, mind Portugália kiléphet az euróövezetből. A hitelválságot már 2006-ban megjósoló szakértő a Business Week és a The New York Times csütörtökön megjelent elemzésekkel összhangban nyilatkozott Portugália megrendült gazdasági helyzetéről.
A CNN riportere azzal kapcsolatban kérdezte Roubinit, hogy a dollár továbbra is a világ irányadó valutája lesz-e, mire a közgazdász úgy válaszolt, hogy még nem egyértelmű az alternatíva, mert lehet, hogy az euró nem marad meg, a font pedig gyengélkedik. Ezután Görögországot és Portugáliát az euróövezet leggyengébb láncszemének nevezte, és szerinte elhagyják a monetáris uniót, ez a lépésük pedig meggyengíti az eurót. A lisszaboni tőzsde, a PSI20 már pénteken 2,4 pontos eséssel „honorálta” a borúlátó szakértői jelentéseket, sőt hétfőn is 1,25 százalékos eséssel nyitotta meg a hetet. Arról nem is beszélve, hogy emelkedni kezdtek a portugál államadósság kamatai is. (2009. végén 507 milliárd dollárnál járt, és a 19. helyen állt a World Factbook külső adósságlistáján. Hazánk a 31. helyen áll ugyanezen a listán 116,8 milliárd dollárral.)
A luxemburgi Jean-Claude Juncker, az Eurogroup vezetője az eddig emlegetett öt „rossz tanulón” kívül újabbat említett: az euróövezetben Spanyolországon kívül még Finnországnak is alá kell vetnie magát az elemzéseknek, hogy megállapíthassák, miért nem versenyképesek a gazdasági válság következtében. A francia Jean-Claude Trichet, az EKB vezetője pénteken megvédte Portugáliát, de a költségvetési hiány csökkentésére buzdította az Ibériai-félsziget kisebbik országának kisebbségi szocialista kormányát.

(forrás: Diario.iol.pt, Expresso.clix.pt, Jornaldenegocios.pt, Cmjornal.xl.pt stb. - Portugália, MNO)
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2010. 03. 29. 16:31
Előzmény: #12  Törölt felhasználó
#14
úgy látszik lassan elkezdődik valami:

"The Greek crisis is only the first of what could be several tremors resulting from the euro’s original sin. While few are willing to say it yet, the solution is clear: the only way to avoid further harm to the global economy is for Germany to lead its fellow stable states out of the euro and into a new and stronger currency bloc."

link
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2009. 02. 12. 12:12
Előzmény: #12  Törölt felhasználó
#13
Erről már hetek vagy hónapok óta írtam az általam nyitott topikban. Az eurózóna óriási problémák elé fog nézni a közeljövőben.
De nem csak az eurózóna - sajnos.
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2009. 02. 12. 12:06
#12
"A Bizottság állásfoglalása irányadónak is tekinthető, mivel a bankok megsegítéséről válságülésen tanácskoznak majd az EU vezetői február végén. Az egyes tagországok közti megnövekedett kockázat jelentősen megemelte a hozamok közti különbséget is az elmúlt hónapokban a különböző államok kötvényei között, ezzel párhuzamosan pedig fokozatosan gyengül egyes tagországok gazdasági teljesítménye.

Mindez beindíthat egy spirált, mely végül mind az eurózónát, mind magát az Európai Uniót szétszakíthatja."

link
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2008. 07. 09. 22:12
#11
Külföld
2008. 07. 02.

Izrael az Európai Unióhoz csatlakozik? + videó
Exkluzív interjú Jona Metzgerrrel, Izrael főrabbijával.

Nem gondolom, hogy Európa Izrael ellensége lenne, mondta a mind gyakoribb antiszemita jelenségekre reagálva az ATV Egyenes beszéd című műsorában Jona Metzger. Ami pedig a világpolitikát illeti, Izrael főrabbija szerint nem biztos, hogy a zsidó államnak az Európai Unióhoz kellene csatlakozni, azon egyszerű oknál fogva, hogy Izrael egy közel-keleti ország. Persze az is igaz, tette hozzá a főrabbi, hogy ilyenként a térség legfontosabb, egyetlen demokratikus állama, amelynek kultúrája európai gyökerekből táplálkozik.

a teljes cikk: link
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2008. 07. 07. 23:35
Törölt hozzászólás
#10
Törölt felhasználó 2008. 07. 07. 22:34
#9
Titokzatos körülmények között nyert el Magyar Bálint volt SZDSZ-es oktatási miniszter egy, az egész EU jövője szempontjából fontos állást. Az uniós szabályok szerint a Magyar által elnyert kutatás-fejlesztési igazgatósági posztra bármilyen szervezet vagy hivatal jelölhet embert, de csak átlátható módon, a jelölt tudtával, beleegyezésével és részvételével. Ehhez képest senki nem mondja meg, ki jelölte Magyart, az SZDSZ szerint ő maga sem tudja, a volt miniszter nem nyilatkozik. A jelölteket kiválasztó négyfős bizottság magyar tagja pedig - aki Magyar minisztersége idején kapott kinevezést a magyar kutatási hivatal élére - nem árulja el a titkot.

link
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2008. 07. 01. 13:44
#8
"Európa ma aggodalmat kelt a polgáraiban, akik ráadásul egyre inkább azt gondolják, hogy a nemzeti keretek jobban megvédenék őket, mint az európaiak. Ez így nem mehet tovább" - fogalmazott Nicolas Sarkozy

Szerinte a Lisszaboni Szerződést elutasító ír népszavazás is jelzi: teljesen másként kell folytatni az Unió építését. "Olyan Európára van szükség, amely képes megvédeni polgárait a globalizációval szemben" - hangsúlyozta, hozzátéve: ha ez nem történik meg, az európai gondolat veszélybe kerül.

link
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2008. 06. 27. 14:15
#7
Tőkekövetelmény-irányelvek - Magyarország

A Bizottság úgy döntött, hogy eljárást indít a Bíróság előtt Magyarország ellen, mivel az elmulasztotta az egyik tőkekövetelmény-irányelv (a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló 2006/49/EK irányelv) átültetését. Noha Magyarország megtette az átültetéshez szükséges főbb lépéseket, az általa hozott végrehajtási intézkedések tekintetében továbbra is hiányosságok tapasztalhatók. A 2006/49/EK irányelv esetében a Bizottságnak megküldött értesítés csupán részleges átültetésre utal.

A tőkekövetelmény-irányelveket a tagállamoknak 2006. december 31-ig kellett nemzeti jogrendjükbe átültetniük. Az irányelvek új szabályokat állapítottak meg a tőkekövetelmények vonatkozásában. A tőkekövetelmények előírják, milyen összegű pénzforrásokkal kell a bankoknak és befektetési vállalkozásoknak rendelkezniük annak érdekében, hogy képesek legyenek fedezni az általuk viselt kockázatokat, és biztosítani tudják a betétesek védelmét. A fent említett két irányelv gondoskodik arról, hogy a tagországok Európa-szerte következetesen alkalmazzák a tőkekövetelmények vonatkozásában meghatározott új keretrendszert, amelyet a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság fogadott el ("Bázel II" egyezmény).

link
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2008. 06. 13. 23:39
Előzmény: #5  Törölt felhasználó
#6
Ezek az irek hulyek. Kint elek irorszagban, 4 eve...de ezek.. semmilyen komoly tajekoztatast nem kaptak arrol, hogy mire is szavaznak, vagyis , hogy mit toroltek el....
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2008. 06. 13. 23:36
Előzmény: #4  Törölt felhasználó
#5
"1,5 millió ír félmilliárd ember sorsát pecsételte meg."

egyáltalán, a népszavazást, as such, mindenhol be kellene tiltani, nem? hát mennyi káoszt okoz! de legalábbis minden bonyolult kérdést kivenni a köréből és a parlament dönthetné el, h mi bonyolult, mi nem! hát milyen baromi bonyolult ez a lisszaboni izé is. és az se biztos, h a nemzeti parlamenteknek dönteni kellene egyáltalán ezekről, hiszen ott sem értik, nem is olvassák, akkor minek szavaznak róla? elég lenne ide néhány kései imperator, akik elvégeznék az utómunkákat...
uff,
SirGeorge
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2008. 06. 13. 14:21
Előzmény: #3  Törölt felhasználó
#4
"A csütörtök késő este lezárult, a libanoni szerződésről szóló írországi népszavazáson a nem végleges eredmények szerint az elutasító szavazatok vannak többségben. Brüsszel várható reakciója alapján módosulhat a szerződés, és Írországban új referendumot írhatnak ki. "

jól kitalálták ezek az írek, addig népszavaznak nemmel, amíg megfelelő mennyiségű "meggyőzési pénzt" nem kapnak tőlük

mellesleg miért nem lehet rábírni őket arra, hogy változtassák meg a törvényüket ez ügyben?
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2008. 02. 20. 16:54
#3
Nagy elszántság kellett ahhoz, hogy Koszovó eljutott a függetlenségig! Egy etnikai kisebbség szorosra zárta sorait, nem engedett zsarolásnk, nem kért igért, de elcsalásra itélt mézesmadzagokból. Függetlenné válásuk megmutatta, milyen igazi elnyomás alatt álltak, hiszen tényleg nincs iparuk, energiájuk- szinte semmijük-és ez nem az ő bünük! Nehéz lesz nekik, de amiért kissé irigyelhetjük őket, az összetartozás eltökéltsége, a nehézségek leküzdésében a váll-váll melletti egységes akarat!
0     0
Válasz erre
Törölt felhasználó 2008. 02. 20. 15:14
Előzmény: #1  Törölt felhasználó
#2
Most úgy tünik, hogy egyes országok önmagukat minősítik, milyen náluk a nemzetiségi-kisebbségi politika. Persze ez nem jelenti azt, hogy a Koszovót elismerőknél minden rendbe van.
0     0
Válasz erre

Topik gazda

nyuszi
4 3 4

aktív fórumozók

legfrissebb topikok Összes topik


friss hírek További hírek

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility