Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Pontosan! Egy 250-300e forintos nettó bérrel, nem mész semmire. Egy baratnőm, az évei megszerzéséhez(nők40) hiányzó másfél évre, kényszerűségből elment dolgozni a coopba. Netto 191.000ft-ot keres. Ha egyedül élne, nem a férjével, akkor nyomorogna.
Ebben teljesen igazad van. Csak ez az extraprofit duma egy nagy kamu. Olyan cégeket kerestek, akik nem hagyják el az országot, mert áthárítják az adót. Vagy örülnének neki, ha elhagynák az országot. Ha tényleg nem a magyarokkal szeretnék megfizettetni,akkor javaslom az Audit adóztatni. Ha ők áthárítják, akkor annak a nagy részét nem a magyarok fogják fizetni.
Amikor a jegybanki irányadó kamat elveszíti irányadó-jellegét! :)Az MNB az irányadó rátának jelenleg az egyhetes betét kamatát tekinti. (Jelenleg 6,45%) Ehhez, hogy tényleg ez legyen az alapkamat helyett az irányadó kamat, az is kell, hogy a tendereken minden ajánlatot elfogadjanak. Namármost, eddig el is fogadtak minden ajánlatot, tehát ez rendben van. Viszont most a bankok által az MNB-nél így kamatoztatott betétre azt mondják, hogy "extraprofit", és visszaveszik különadóval kb. a kamat 2/3 -át, vagyis mintha drasztikus kamatcsökkentést hajtott volna végre az MNB... :) Ez kvázi azt jelenti, hogy adnak is kamatot meg nem is, 6,45% az irányadó kamat, meg nem is, tulajdonképpen kis hazánkban azt sem lehet tudni pontosan, hogy mennyi is valójában az irányadó kamat jelenleg. Egy biztos, hogy a rövid kamatperiódusú hitelt fizetők szívnak a látens magas jegybanki kamat miatt megnövelt banki törlesztők miatt, de szívnak a bankok is, mert ugye a nem kapják meg a "virtuális" irányadó kamat alapján nekik járó összeget. Ha a fenti gondolatmenetet követjük akkor a 6,45%-os látens irányadó kamat helyett mondjuk kb. 2,2% százalékos "valódi" jegybanki kamattal akarjuk megtámogatni a Ft-árfolyamot? Unortodox kísérlet, pláne, ha a FED-nél is magasabb lesz, belátható időn belül! :)
Elég nagy probléma. Voltunk 2 hete Ausztriában és egy heti hüttében túra végén ittunk egyet, ettünk egy levest és kértünk egy Jausenbrettet. Ez 22,50 be került. Nyugtáztam, hogy ez kb ennyibe szokott kerülni. De kíváncsiságból amikor átszámoltam FO$rintra akkor meglepődtem, hogy milyen drága lett ez nekünk! 22,5 * 345= 7762 22,5* 385=8662 Micsoda infláció van ott azt a mindenit. Velencétől 20percre autóval tavaly és idén is 6 euro volt a calzone olasz pizzakészítő bácsi csak olaszul tud, hozzá nem jut el, hogy háború és infláció van.
Kérdés, hogy változik-e a jegybank álláspontja a majdnem rekordgyenge forint láttán. Ez akár már csütörtök reggel kiderülhet, amikor meghirdeti az MNB szokásos egyhetes betéti tenderét. Ha úgy látják, hogy a piaci folyamatok indokolják, akkor pedig akár meg is emelhetik az irányadó kamatot, hogy megpróbálják megállítani a forint esését....
Virág Barnabás kedden úgy nyilatkozott, hogy az utóbbi hónapok 100 bázispontos szigorítása utána felére fékezhetik a tempót..........Hihetetlen tudással rendelkezik Virág elvtárs....
A pénzpiacokon annál nagyobbak voltak a mozgások, minél közelebb van egy ország a háborúhoz, ez alól a magyar piac sem volt kivétel, sőt. Nagyon gyors pozícionáltsági változás következett be, . nagyságrendileg 700 milliárd forintnyi short pozíció épült fel a forint piacán, ami rövidtávon az árfolyam nagyon gyors leértékelődését hozta, majd ez fordult meg az utóbbi egy hétben.
Erős kínálati sokkok jönnek . Mint mindenhol a világon, nálunk is az orosz-ukrán háború és a szankciós politikák határozzák meg a makrogazdasági helyzetet. . A kockázatok emiatt a szokásosnál is nagyobbak, "a következő negyedévekben erőteljes negatív kínálati sokkok határozzák meg az inflációt és a GDP-t mondja Virág Barnabás" . A növekedés az idén 2,5-4,5% lehet, míg az infláció 7,5-9,8%-os sávban lehet a jegybank szerint.A fogyasztói árindex 2023 második felében térhet vissza a jegybanki toleranciasávba, majd 2024 első felében érheti el a 3%-os célt - emeli ki az alelnök.
Virág Barnabás a jegybank alelnöke online háttérbeszélgetés tart a monetáris politika aktuális kérdéseiről 2022. március 22-én 15:00-tól. . https://www.youtube.com/watch?v=QtsQqB8Rn6Y
Nagyon sajnálom őket, és még mennyi ilyen lehet. :( Amúgy mi a teendő hogy a jövőre nézve ilyesmi ne fordulhasson elő? 100000 EUR felett másik bankban másik számlát nyitni, vagy...?
szerintem lengyelek már inkább ukránokhoz húznak, mint hozzánk Csehek már régebben kihátráltak az orvbáni hülyeségből szlovákokat sem különösképp érdekli a pávatáncos hülyesége így mi maradtunk a V1 ben, vagy S1 lassan Sórós1 ;)
190
millió forintot, több mint 17 év adózott nyereségét bukta el egy magyar
kisvállalkozás, miután a kormány végelszámoltatja az orosz Sberbankot.
Ha három hónapig nem fizetném valamelyik hitelemet, a bank rám rúgná az
ajtót és a seggemet is elárverezné. Ennek az embernek annyi volt a bűne,
hogy a bankban tartotta a becsületesen megkeresett, leadózott pénzét.
Az államnak ebben az esetben kutya kötelessége lenne megtéríteni mindet
az utolsó rohadt fillérig.
Érdekes: az adósállományát lesz aki megvegye és behajtsa, a hitel
valahogy sosem tűnik el. A megtakarítás miért? Ez a pénz egy élet
munkája. Dicsértessék!
A háború miatt, csak mi esünk, ráadásul ennyire? Románok jóval közelebb vannak és a határszakaszuk is legalább 4szerese Ukrajnával, mégsem esnek. https://imgur.com/a/jZ0vB73 Ha a lengyelekkel együtt estünk és erősödtünk volna 370en lennénk.
Sajnos lehet is. El kellene mondani az embereknek hogy a kormany a csokosok es a vallalkozok segget vedi azzal szemben, hogy az ember ne fizessek 1000 forintot egy kg kenyerert
Megmagyarázzák ,hogy az ukrán háború miatt gyengül a forint....Ott a grafikon, hogy 12 éve gyengül a forint ezek totál fogyatékosnak nézik az embereket...
A a nemzeti valuták több célt szolgálnak, az egyik,- hogy jelzik a nemzeti gazdaság állapotát (erejét, produktivitását),-a politikai rendszer stabilitását.
FOSrint, midig a legsz@rabb!! kuna 7.5691 +0.0085 +0.11% szerb dínár 117.645 +0.105 +0.09% FOSrint 379.265 +8.085 +2.18% cseh korona 25.4375 +0.3215 +1.28% lengyel zlotyi 4.7864 +0.0938 +2.00%
Akinek állampapírja van az megint megszívta....A fejükhöz kellene vágni az állampapír pluszt....Ha nem tudunk fordulni akkor szomorú vége lesz....Ez egy tróger mocsok banda, nagy gazdasági siker lesz a 400-as euró...
Az ukrán menekültek se igen fognak visszamenni , a magyar gazdaságnak még ez hiányzott... A számlát kivel akarják majd kifizettetni ? Én nem tartanám jó ötlettnek, hogy ingyen osztogassunk 30-40 milliós lakásokat.
Tovább gyengül a forint, ezt lett a vége a kanyarban előzésnek....Sikerül az embereket elhajtani az országból, a legalja melós is megkeres 4 napra 550-600 ezret Ausztriában.....Sokan meg bólogatnak ezeknek, de fogalmuk sincsen,hogy a világ legszarabb pénzei között a forint...
nekem már rég elegem van ebből a f.sszopó tolvaj g.ci bandából!!! Ismét minket ütnek a legjobban? Valójában minél gyengébb egy gazdaság, annál jobban megbillenti egy kis szél!! FOSrint 372.065 +7.605 +2.09% Zlotyi 4.7010 +0.0763 +1.65% Cs korona 24.9950 +0.2730 +1.10% román lej 4.9485 +0.0057 +0.12% horvát kuna 7.5662 +0.0019 +0.02% szerb dínár 117.455 -0.005 -0.00% NAPOKON ÁT MI GYENGÜLTÜNK A LEGNAGYOBBAT, MAGASAN RÉGIÓ FELETT, ROMÁN SZERB, HORVÁT ÉS BOLGÁROK SZINTE NULLÁBA VANNAK MÚLT CSÜTÖRTÖK ÓTA!!! EZ AZT JELENTI, HOGY KANCSAL MALOPCSY TÖMI A ZSEBEIT A HOLDUDVARRAL EGYÜTT.
Ez mar most zsakutca. Sajnos az emberek nem latjak. Orulnek hogy van ingyen 10 milluk a 100 millas lakasra, ami er 25 ot. Bolond vilagot teremtettek. De most jon a buntetes es sajnos fajni fog mindenkinek
Az előzetes várakozásoknál jelentősebben, 50 bázisponttal 2,9%-ra emelte az alapkamatot a Monetáris Tanács keddi ülésén. Az irányadó egyhetes kamat csütörtökön hasonló ütemben emelkedhet. . 359.52
Matolcsy György: nincs pardon, a legjobb eszköz az infláció ellen a kamatemelés . Bár a Magyar Nemzeti Bank a világpiaci hangulat miatt ellenszélben van, ha az ország elvégzi a házi feladatait, annak idővel meglesz az eredménye - többek között ezt válaszolta Matolcsy György jegybankelnök a Magyar Nemzetnek adott interjújában a gyenge forintot firtató kérdésre.
2010.04.hó óta a cseh korona 0,39% erősödött, a FOSrint csak 45,73%-ot gyengült, míg a török líra 806,44%-ot gyengült, ugye milyen jók vagyunk!! eurtry 18.2590
+0.5110
+2.88% https://imgur.com/a/Xr0TejH
1999.04 (250,125 Euro/FOSrint) hó óta majdnem eltelt 23 év amiből 8at nem ORV bán volt hatalmon 15 meg igen Az grafikonon elég jól szemlélteti, hogy mekkorát sikerült elvennie a néptől különböző trükkökkel, miközben morzsákat szórt ki egyes megtévesztett érdekcsoportoknak (csok, kamu rezsicsökkentés, szja visszatérítés, nyugdíjprémium,..) https://imgur.com/a/VZkSYsh 1999. 4. hó óta módosult, a változás hatására a FOSrint annyi lehetne, mint a mögötte lévő szám:cseh korona -32,87% erősödött 167,908 horvát kuna -1,03% erősödött 247,548 lengyel zlotyi + 10,53% gyengült 276,463 FOSrint +47,71% gyengült 369,370 nem semmi pozitív változáson mentünk át, csoda, hogy a környezetünk nem tudja, hogy az a jó technika, amit ezek képviselnek, hogyhogy nem ment még mindenki tönkre körülöttünk?
ezt csak egy hülye nem láthatta előre, hogy így lesz, az igazán hülye, meghozta ezt a "szigorítás"-nak tűnő előző hónaphoz viszonyított lazítást, NESZE SEMMI FOGD MEG JÓL!! pár hete amikor napiban az RSI 55 körül volt 361es FOSrintnál megindultunk és 68 as értéknél megvolt a 372F$t , ha most ilyen esetleg kicsit nagyobb mértékű emelkedés jön pár nap alatt 380 meglesz a fa alá * https://www.portfolio.hu/deviza/20211215/nem-tudta-tartosan-erositeni-a-forintot-az-mnb-dontese-516224
érzitek ezt az elemi erőt, ami a kamat és inflációs cél emelés hatására kialakult? 0,15el és 0,3al pötyögtetik a kamatemelést 2 %al meg az inflációs célt, láthatjuk mi az, ami igazán fontos nekik!! v3+1 FOSrint
367.660
+0.360
+0.10%
pln 4.6287
-0.0058
-0.13% czk 25.2925
-0.0645
-0.25% hrk 7.5195
+0.0022
+0.03%
Akkor rendeld meg onnan, ha nem félsz Én se szaroztam. Fényképező objektív németből 60-ért ami itthon 105-től indult. Ideért. Mi 11 Ultra Kínából 270-ért, ami itthon 540 volt. Ideért. Le kell szarni a nyerészkedőket
Meglepődésre tapasztaltam, hogy egy bizonyos terméket itthoni webshopban 73.264 Ft-ért találtam, ugyanezt a német oldalon magánszemélyként 68,88Euróért ami jelenleg 368al számolva 25348 Ft. Jó hogy ennyire jobban élünk, mint a nyugat, hogy mi a harmada bérből is ki tudjuk fizetni a 2,89 szeresét!! köszönjük Malopcsy, köszi csüngőhasú kerti törpe orsós haverja.
tolják, mint a lopott kerékpárt
FOSrint 367.610 +2.310
+0.63%
zlotyi 4.6249
+0.0141
+0.30%
román lei 4.9495
+0.0053
+0.11%
da rand 18.0151
-0.0532
-0.29% i rúpia 85.4960
-0.1190
-0.14%
ukrán hrivnya 30.4114
+0.0190
+0.06%
cseh korona 25.3855
+0.0725
+0.29%
H kuna 7.5205
+0.0041
+0.05% mindenki nyugodjon le a p.csába hisz régiósan fo$ok vagyunk, még a rand is erősödik, de a török líra szarabb, mint FOSrintunk, úgyhogy minden rendben van!! Ha a szomszéd lova is megdöglik annak örülünk. https://www.portfolio.hu/deviza/20211213/gyengulni-kezdett-a-forint-de-ez-semmi-a-torok-lirahoz-kepest-515764
Ismét egy verőfényes hétfő délelőttre ébredtünk! Fényesre veri Malopcsy a kis eszközét, meló helyett, mint már megszo(k)(p)tuk. https://coub.com/view/1etioo FOSrint 366.460
+1.160
+0.32% zlotyi 4.6207
+0.0100
+0.22% czk 25.3540
+0.0410
+0.16% román lei 4.9489
+0.0047
+0.10% kuna 7.5205
+0.0042
+0.06% ukrán hrivnya 30.2615
-0.1309
-0.43% indiai rúpia 85.3015
-0.3135
-0.37% dél afrikai rand 18.0000
-0.0683
-0.38%
Magyarország előre megy.... Ja, a szakadék felé! :) A plakát Lánchidas verziója pont olyan, hogyha követnénk a nyilat jobbra, a Budavári Palota magasságából beleszédülnénk a Dunába... Szimbolikus.:)
Törölt felhasználó2021. 12. 11. 10:49
#7903
Magyarország előre megy........nem hátra? Csak egy kérdőjelet kellene ráfesteni. A nyíl meg jobbra mutat a plakáton.
Matolcsy egy zseni!!
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.