Magyarországon a vállalati hitelek állománya 2008 vége óta folyamatosan csökken. Ez a jelenség különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat, mivel őket a hitelkínálati korlátok is jobban sújtják, illetve nehezebben találnak maguknak alternatív finanszírozást. A jelenlegi makrogazdasági környezetben - törvényi felhatalmazás alapján - lehetőség van arra, hogy az MNB a hitelintézetek együttműködésével egy célzott hitelprogrammal - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a fenntartható gazdasági növekedést támogassa.
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
Magyarországot is beránthatják a globális adóalkuba - Keményen dolgozik ezen az amerikai pénzügyminiszter . Az eddig tervezett 15%-os nál kicsit magasabb, 17% körüli lehet a globális társasági minimumadó alsó küszöbe és az eddig kimaradni szándékozó uniós tagállamok (Írország, Észtország, Magyarország) kapcsán „nagyon keményen dolgozunk azon, hogy megtaláljuk a módját” az ő csatlakozásuknak is, „ezért nagyon optimista vagyok, hogy ezt el fogjuk érni” – jelentette ki kedden este az amerikai pénzügyminiszter a National Association for Business Economics rendezvényén. . Janet Yellen hónapok óta folyamatosan optimista nyilatkozatokat tesz azzal kapcsolatban, hogy azt a néhány vonzó adórendszerű országot is sikerül majd „berántani” az egyezségbe, amelyek nyáron még kimaradtak abból a bő 130 országot lefedő körből, akik az OECD kibővített paneljében rögzítették a kereteket. https://www.portfolio.hu/gazdasag/20210929/magyarorszagot-is-beranthatjak-a-globalis-adoalkuba-kemenyen-dolgozik-ezen-az-amerikai-penzugyminiszter-502854
"Forint, magyar kamatok:
A huszárroham véget ért, az MNB visszavett a
kamatemelésekből (a korábbi 30 bp helyett csak 15), amitől egyből be is
hasalt a forint. Persze volt hozzá szöveg, hogy majd helyrerakják a
swap-piacot, meg lecsökkentik a QE-t, de azért alapvetően ez kevés lesz.
Az inflációs veszély megmaradt (van hazai komponens a túlpörgetett
gazdaság és bérnövekedés miatt és külföldről is importálunk inflációt,
lásd fentebb), a választásokig is jó lenne az árfolyam stabilitás,
úgyhogy gondolom folytatják az emeléseket, hogy bestabilizálódjon a
forint. Ha nagyon begyengülne, akkor majd emelnek többet, de ha ilyen
emelésekkel is el lehet érni, hogy a 340-350-es sávban legyen az euró,
akkor megelégszenek ennyivel. Szerintem a választásokig stabil marad a
forint, a kamatpálya pedig emelkedő lesz, pláne, hogy külföldről is ez a
hatás jön." http://www.zsiday.hu/blog/heti-%C3%B6sszefoglal%C3%B3-20210926
Hát te is mindig az ellenkezőjét mondod, mégis csak a nagy semmit állapítod meg minden nap! Az lmbtq propagandád meg csak lejáratott eddig is! Kettős a mércéd propagandista!
"Matolcsy György: Az infláció közellenség, a jegybanknak kötelező harcolnia ellene" Kár, hogy pont az ellenkezőjét teszik, mint amit mondanak. Ha harcolnának valóban az infláció ellen, akkor a 3%-os célnak a "szűk"(4% alig több, mint 33,3%) toleranciasávból való kitérésénél érdemi intézkedéseket tettek volna, már amikor meghaladta. A kitűzött 3% -os érték, nem valósan lehazudott duplája sem elég nekik, sőt azt is keveslik valójában! Ezek után, majd 1 évvel úgy harcolnak az infláció ellen, hogy feljebb tolják a határokat vicces. Már ez is kezdi a harcot, mint Orvbán Viktória ******************************************************************************************** *********************Úgy fékeznek, hogy közben tövig nyomják a gázt! ***************** ******************************************************************************************** ez jót tesz mindenféle gépezetnek. nem terhelődik túl, nem megy tönkre idő előtt, nincsenek sokkal nagyobb költségek, mint "normális" üzemszerű használatnál.
Ülnek a gyerekek a helyükön, csak móricka nem bír magával! izeg mozog, nyalogatja a szája szélét, gombolgatja zakóját, húzogatja, igazgatja magán, nyakkendőjét birizgálja jányos zavarában (nem is móricka inkább O. Viktória) így néz ki ez a csárton: https://imgur.com/a/Xtuas8M
pedig ők nem is emeltek kamatot, sőt jóval kisebb az alapkamat, de már ez sem számít!
pln 4.6329
+0.0174
+0.38% FOS 355.380 +2.940
+0.83% czk 25.3730
-0.0310
-0.12% Az ingatlanok lassan olcsóbbak Ausztriában, minimum 3 szoros fizetés mellett. Itthon ahogy mondod az elmúlt 5 évben kb duplázódtak, vagy még jobban emelkedtek. Már az afrikai pénzeket is csak álmaiban előzi a kanyarban (ő az egyenesben is kanyart lát)
Amint jeleztük: a lengyel alkotmánybíróság mára várt kulcsfontosságú ítélete előtt napok óta folyamatosan gyengül a zloty és az óvatossági pozíciózárások a forintot is gyengíthetik. Emellett az is szerepet játszhat a forint és a zltoy mai esésében, hogy amint a Financial Times értesülése alapján megírtuk: nemcsak a helyreállítási, hanem a felzárkóztatási EU-források brüsszeli kifizetésére is leselkednek veszélyek. . Fontos és a Financial Times is hangsúlyozza, hogy egyelőre még nem született döntés a Bizottságban arról, hogy valóban visszatartják-e például a Magyarországnak járó 38 milliárd eurónyi 2021-2027-es uniós kohéziós kifizetéseket, vagy sem.
Az ingatlanpiac se normális, egy vödör pénz kell egy normál lakáshoz. Hihetetlen lakásárak vannak, ami pár éve 35 millió forint volt most 64-ért árulják.
Ahhoz képest, hogy közel 5 millióan dolgoznak , jóformán ebből semmit nem tud profitálni az ország. - A balkáni pénzektől már régen lemaradt a forint, a valóság ,hogy afrikai pénzekkel versenyez kuszaszem.
ismét csak egy legény nincs fenn a gáton (mint megszokhattuk, most vagy a dolgozók nem teljesítenek jól, vagy a vezetők!!! (Orv bán azt említette, hogy ismét csúcsokat dönt a foglalkoztatottság)):
Decemberben jön a következő mérföldkő . A következő mérföldkő a decemberi inflációs jelentés és a friss előrejelzés lesz, egyelőre addig érdemes előretekinteni - mondja az alelnök arra a kérdésre, meddig lehet mérvadó a havi 15 bázispontos kamatemelési ütem. . A célok nem változtak Egyelőre kevés jegybank kezdett el reagálni az inflációs kockázatra, de egyre biztosabb, hogy ez tartós folyamat lehet a világban. Az MNb egy proaktív kamatemelési ciklust indított el júniusban, ezen az úton haladunk tovább. A cél továbbra is az árstabilitás lehető leggyorsabb elérése, de közben a makrogazdasági teret más tényezők is alakítják, mint például a koronavírus negyedik hulláma. Ez indokolta azt, hogy továbbra is havi rendszerességgel, de kisebb lépésközzel folytassuk a kamatemeléseket - mondja Virág.
és ez kitart azóta is!!! hihetetlen, hogy csak ezzel tudnak operálni lassan 10 éve https://24.hu/fn/gazdasag/2012/03/21/a-vilag-egyik-legrosszabb-penze-a-forint/ kuna 7.5017
+0.0031
+0.04% cseh korona 25.4030
-0.0500
-0.20% zsák FOSrint 354.745 +1.075
+0.30% román lei 4.9493
+0.0042
+0.08% rubel 85.9570
-0.2030
-0.24% ukrán hrivnya 31.3487
+0.0609
+0.19% török líra 10.1528
-0.0047
-0.05%
Az eddigi ütemet jelentősen lassítva folytatja kamatemelési ciklusát az MNB, a Monetáris Tanács kedden újabb 15 bázisponttal 1,65%-ra emelte az alapkamatot. . Szakmailag bődületes kapufa amit évek óta művelnek, az államadósság szempontjából a lehető legrosszabb a forint gyengítése. Már bele se gondolok,hogy 2030 - ban mit fog érni a forint.
Ha kilépnénk akkor mi lenne a német cégekkel? . A német cégek alkotják a legnagyobb beruházói közösséget Magyarországon: 6000 vállalat mintegy 300 ezer magyar embernek ad munkát. . Rekordközelben a német-magyar kereskedelmi forgalom Reális esély van arra, hogy idén rekordot dönt a Magyarország és Németország közötti kereskedelemi forgalom, amelynek értéke így meghaladhatja a 60 milliárd eurót https://profitline.hu/rekordkozelben-a-nemet-magyar-kereskedelmi-forgalom-426878
Kiléptetné Magyarországot az EU-ból Varga Mihály? . Varga Mihály pénzügyminiszter egy interjúban arra utalt, hogy az évtized végére hazánk az EU nettó kedvezményezettjéből nettó befizetővé válhat, így a tagságunkat át kell gondolni.. https://index.hu/gazdasag/2021/08/12/varga-mihaly-eu-kilepes-unios-forras/ . Ez is össze-vissza beszél, egy biztos,hogy az ország képtelen megállni a saját lábán.
Mindenki elfelejettette, Hogy az Angolok a legnagyobb befizető léptek:) A magyarzemeberek+ azt várják, hogy fogtechnikus magyarokat etetni fogják?:) A saját tenyerükből?:) A kláriak ősei német katonák millióit ölték meg csak: Sztalingrádnál 90 000 német fogolyból ötezer fogoly maradt életben:( Köpcösek: mi nem kapunk semmit azt jól látja, hogy ezektől a senkiházi némettől:( Már a választások előtt ki kell lépni:( Át állunk az oroszokhoz és minden marad a '(0- ba )
Nem hiszem, hogy 2028 után nettó befizetők leszünk, ezt csak Vargáék mondják. Pedig ezt is ők mondták: "Magyarország 2004-2018-ig minden évben 500-2000 milliárd forinttal többet kapott a közös kasszából, mint amennyit oda befizetett. Magyarországra az idén kezdődött hétéves időszakban 45,5 milliárd eurónyi uniós forrás érkezik, a magyar befizetés pedig 12,3 milliárd euró, vagyis 34,9 milliárd eurós pluszban vagyunk" Még 2040 után se leszünk nettó befizetők, ahogy ebben az írásban állítják, és egy kicsit körbe is járják a kérdést. De még akkor sem érné meg kilépni. https://www.napi.hu/nemzetkozi-gazdasag/eu-magyarorszag-netto-befizeto-haszonelvezo-varga-mihaly-penzugyminiszter-eu.734559.html
csak mi gyengülünk ilyen bődületes mértékben! senki más nem akar így kib.szni a néppel, mint ezek velünk, illetve sehol nem lopnak annyit, mint ezek itt!!
FO$rint 353.360 +2.820
+0.80% zlotyi 4.5870
+0.0168
+0.37%
cs.korona 25.3445
+0.0555
+0.22% kuna
7.5072
+0.0072
+0.10%
és az elmúlt 3 év kb erről szólt 90%ban: jobban gyengültünk, mint a környezetünk!
huf 352.215 +1.675
+0.48%
pln 4.5829 +0.0126 +0.27% czk 25.3070
+0.0180
+0.07% uah 31.4123
+0.0227
+0.07% hrk 7.5071
+0.0071
+0.09%
ron 4.9499
+0.0063
+0.13%
Matolcsy egy zseni!!
A Növekedési Hitel Program alapvető célja, hogy kedvezményes jegybanki finanszírozás segítségével a kis és középvállalatok finanszírozási helyzetén segítsen, mert az kiemelten fontos a termelőkapacitások, valamint a munkahelyek megőrzése és gyarapítása céljából. A kedvezményes kamatláb a hitellel rendelkező vállalatok számára az alacsonyabb törlesztő részleteken keresztül alacsonyabb költségeket eredményez, melynek mind jövedelmezőségi, mind likviditási szempontból pozitív a hatása. A mérséklődő adósságszolgálati terhek miatt csökken a hitelállomány minőségének romlása, így végső soron a banki portfólió-minőségre is pozitív hatással lehet. Mindezek mellett a program a bankok mérlegpozícióján keresztül a hitelezési képességet is javíthatja.
A lakossági hitelezés és a devizahitelek problémájának kezelésére számos kormányzati program áll rendelkezésre, ezért a jegybank nem tervezi hasonló program kidolgozását a lakosság számára.
A Növekedési Hitel Program része továbbá a gazdaság külső sérülékenységének a mérséklése, ami egyben lehetővé teszi a jegybanki kamatkiadások csökkentését is. A kedvezményes kamatozású jegybanki refinanszírozás nyújtása, amely a kkv hitelezés ösztönzését célozza, növeli az MNB mérlegfőösszegét és ezen belül a forrásoldalon a 2 hetes kötvény állományát, így a GDP ma már 1%-ához közelítő kamatkiadásokat. A kéthetes kötvényállomány felépülése jórészt az államadósságon belül a devizaadósság aránya növekedésének, illetve az ország válság előtt és alatt nyilvánvalóvá vált pénzügyi sérülékenységéből kiinduló devizatartalék emelkedésnek volt egyenes következménye, amely jelenleg az MNB forrásoldalának legnagyobb tétele. Ennek költsége - amely beavatkozás nélkül tovább emelkedne a kedvezményes jegybanki finanszírozás forrásköltségével - azonban mérsékelhető az ország sérülékenységének csökkentésével.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás forint alapú kkv hitelek folyósítására
Az MNB a hitelintézetek bevonásával Növekedési Hitel Programot kezdeményez, melynek során átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt kereskedelmi bankok számára. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%.
A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni. Szándékaink szerint ez a felár nem lesz nagyobb 2 százalékpontnál, így a vállalati hitel kamata maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel.
A tárgyalások során a jegybank számít az üzleti szféra képviselőinek együttműködésére is a kedvezményes hitelek megfelelő célzottságának kialakításában azzal a céllal, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének. Becsléseink szerint a hitelszűke nem egyformán érinti a vállalati szektor szereplőit. Különösen hátrányosan sújtják a szigorú hitelkínálati korlátok a kis- és középvállalkozásokat, ugyanakkor a számukra a banki finanszírozásnak nincs valódi alternatívája. Iparági megoszlás szerint vizsgálva a hitelkínálatot azt tapasztaltuk, hogy a hitelezési feltételek olyan ágazatokban is jelentősen szigorodtak, amelyek a potenciális növekedés szempontjából kulcsfontosságúak lehetnek. Ezzel szemben más, tartós értékesítési problémákkal küszködő iparágakban kényszerhitelezésre, vagyis a tartósan rossz hitelképességű vállalatok mesterséges életben tartására utaló jeleket látunk.
Mindezek miatt indokolt lehet a kedvezményes hitel ágazat és vállalatméret alapján célzott felhasználása.
A program hatására a jegybank mérlegfőösszeg megnő. Eszközeinek állománya teljes kihasználtság esetén a 250 milliárd forintos refinanszírozó hitellel emelkedik, miközben forrásoldala is ugyanennyivel bővül. A többlet sterilizációs állományra fizetett kamat az MNB közvetlen hozzájárulása a hitelezés ösztönzéséhez, ugyanis ezzel szemben eszközoldalon kamatmentes hitel jelenik meg. Ezt a költséget azonban ellensúlyozza a program további eleme.
A hitelintézetek programhoz való hozzájárulása a velük való megállapodás alapján úgy valósulna meg, hogy egy átlagos kkv-t jellemző hitelkockázati szintnek megfelelő felár helyett csak - a hitelintézetekkel folytatandó tárgyalás kiindulópontját képező - 2%-ot építenek be a hitelkamatokba. Az alacsonyabb felár miatt kieső jövedelmet azonban kompenzálhatja az adósok javuló fizetési képessége, ami a jóval a piac alatti kamattehertől remélhető.
A jegybank a hitelprogrammal nem vállal fel vállalati hitelkockázatot. Ennek a kockázatnak a felmérése és kezelése továbbra is a bankrendszer feladata. A program tehát azon túl, hogy a kisebb vállalatokat célozza, és esetleg ágazati preferenciákat is fog tartalmazni, a források allokálásában alapvetően a kereskedelmi bankok hitelezési döntéseire támaszkodik.
A jegybanki hitelprogram célzottságánál, méreténél és egyszeri jellegénél fogva nem befolyásolja a kamatpolitika vitelét és hatékonyságát, azaz nem jön létre "kettős kamatláb". A kamatpolitika továbbra is óvatos és kiszámítható marad. A program célzottsága biztosítja, hogy a kedvezményes finanszírozás az üzleti aktivitást élénkítse, és ne befolyásolja a pénzügyi eszközárakat. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége pedig korlátozott, a hazai bankok teljes vállalati hitelállományának mindössze 4%-a, a kkv hitelállomány 7%-a.
A hitelösztönzés ezen formája nem veszélyezteti az MNB elsődleges célját, az árstabilitás fenntartását. A jelenlegi, tartós kereslethiánnyal jellemezhető makrogazdasági környezetben az infláció tartósan a cél alatt maradhat. A célzott hitelösztönzés hozzájárulhat a potenciális növekedés erődítéséhez azáltal, hogy nem hagyja leépülni a termelőkapacitásokat. Tekintettel arra, hogy a program középtávon a potenciális kibocsátásra is hat, az ebből fakadó középtávú inflációs nyomás elhanyagolható, így az elsődleges cél szempontjából nem befolyásolja érdemben a kamatpolitikát.
Kedvezményes jegybanki refinanszírozás KKV devizahitelek forintra váltására
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A program további feltételei - felár nagysága és célzottsága tekintetében - is megegyeznek az előző programpontéval. A program keretében kihelyezhető, alacsony kamatozású refinanszírozás maximális mennyisége itt is korlátozott: a hazai bankok kkv devizahitel-állományának legfeljebb a 15%-a.
A forinthitelekhez való nehéz hozzáférés mellett a kkv-szektor másik nagy problémája a kintlévő devizahitelek magas aránya. A kkv-hitelállomány közel fele deviza alapú, melynek összege 1860 milliárd forint (állomány 54%-a), 15000 vállalathoz kapcsolódóan. Ezeknek a hiteleknek a devizaneme nagyrészt euró (86 százalék), kisebb részt svájci frank (14 százalék). A svájci frank alapú devizahitelekkel rendelkező kkv-knak (257 milliárd forint) feltételezhetően nincs természetes vagy mesterséges fedezete, így ezek a cégek jelentős árfolyamkockázatnak vannak kitéve. A kkv-devizahitelek forintra váltását célzó program javítja az érintett vállalatok hitelképességét, és kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra.
Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén már sikerrel alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
A kétéves likviditást nyújtó hiteltender felfüggesztése
Figyelembe véve a tartósan kedvező külső pénz- és tőkepiaci környezetet, valamint a bankok tartósan stabil likviditási helyzetét, az MNB a kétéves fedezett hiteltendert határozatlan időre felfüggeszti. Pénzpiaci turbulencia esetén az eszköz reaktiválásával lehetőség van a likviditási sokkok kezelésére és annak biztosítására, hogy a hosszú források hiánya ne legyen gátja a vállalati hitelezésnek.
A gazdaság sérülékenységének és az ezzel együtt járó kamatkiadások csökkentése
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon - mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya - a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A devizatartalékok legfeljebb egy tizedének a felhasználása (annak a sebezhetőségi forrásnak a mérséklésére, amely miatt a tartalék megképzésre került) teljesen összhangban van a jegybanki tartalékolás - a pénzügyi piacok által eddig is - elfogadott alapelveivel. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.