Jön a differenciált családi pótlék  

tokos (conqui), én értem hogy pozitív szegregációról beszéltek. Erre ezt írtam korábban:

"Ez kicsiben egyébként működhet, úgy mint a Fazekas féle elitiskolák - onnan kikerülhet egy-két Nobel-díjas, a többi iskola meg rendesen lehúzza a Phare-átlagot. Társadalmi szinten szerintem nem lehet megoldás. Már csak azért sem, mert egy előítéletektől sújtott kisebbség, sosem részesülne "elit-oktatásban" minden jószándék mellett sem."

Nem tudod társadalmi szinten megoldani a pozitív szegregációt egy előítéletektől sújtott kisebbségnél. Az USÁban 1950-ben nem tudsz sehogy sem a négerekből "pozitív hőst" csinálni, bármilyen jóindulattal is szeretnéd. Elit oktatás cigányoknak? A magyarok elől vonva el a forrásokat és lehetőségeket? Egy-két iskolát létre tudsz hozni, de ami társadalmi szinten, érzékelhetően képes javítani a helyzeten, az az általános oktatás javítása. Ott helyben, a roma faluban levő általános iskola, a vidéki, jelentős roma aránnyal bíró iskola kell, hogy a vidéki roma falu, és szegény falu gondjait megoldja. Ehhez jön még, hogy ez nem roma kérdés csak, bár persze náluk ez jellemző probléma, de az újratermelődő szegénység és iskolázatlanság nem csak az ő problémájuk.

"Aztán a családdal töltött hétvége után minden vissza az eredetibe, és kezdhetik előröl..."
Ez valós probléma, amit meg kell oldani - lehetőség szerint bevonni a szülőt is, amikor itt elakad a dolog. Tudom tapasztalatból én is, hogy ez esélytelen, nem kell mondanod. Erre röviden lehet közvetlen megoldás: a gyerek vonja be a szülőt, otthon (továbbadás) - ezt speciálisan erősíteni. Működhet, bár ez is jellemzően nem működik.

Erre a konkrét példád:
"Az egyik munkatársam felesége egy erősen fertőzött helyen óvónő. Egy-egy hét végére már látszik valami eredmény, kanállal próbálják a szájukba tömni az ételt, stb"

A minta-adó szülők, ebben az értelemben valóban "menthetetlenek", legalábbis reálisan közelítve.
A gyerek akkor sem, ha otthon újra megerősítik neki a rossz mintát. Gondolj bele, meddig szívta azt magába? Évekig. Persze, hogy nem fog egy-két hét alatt ez megváltozni. Még ha ügyesen is csinálod az attitűd befolyásolást, egy hosszan erősített mintát nem könnyű megváltoztatni.
Ezért mondtam, hogy hosszas (éveken - általános iskolán végig akár - átívelő) oktatást feltételez.
Másfelől, ha a gyerek visszakerül az otthoni környezetbe, ahhoz alkalmazkodik megint. Van egy "falka-nyomás". Amit le kell győzni. Le lehet. És a kérdés az lesz, mit tesz ő (a gyerek) majd szülőként, hogy fogja nevelni a saját gyerekét? A tartós attitűd változás, ha megerősítést kap, könnyen visszajön. (Amikor ő felnőttként találkozik majd a védőnővel, sokkal könnyebb dolga lesz a védőnőnek) Ha a következő generációnál akár csak kis előrelépés történik, már megérte. A köv. generációnál megint jobb lesz a helyzet.

Hidd el, lenne rá megoldás, a konkrét példádra is (más témákban ovónő, gyermekvédő, iskolaorvosi szolgálatokkal is együttműködünk).
Csak egy, szerintem hasonló példa: dohányzás.
A gyerek rászokik. Szűlők otthon nyomják. A közösségében (diszkó, haverok, osztály) irtózatosan erős nyomás nehezedik rá. (gyáva vagy? lúzer vagy? gyenge vagy? a laza gyerek szív stb...) Hogy mondana ellent?
Ezzel szemben kell eredményt elérni. Lehet. De időt, és speciális hozzáállást, és "speciális" oktatást igényel.
Amit az iskolában kap ma, az semmi. Hazamegy, és tényleg lepereg az egész.

Egyébként sok témában komplett módszertan lett benyújtva x évvel ezelőtt a népegészségügyi programon tökölő kormány(ok)nak.
El is indult valami, meghatározhatatlan, néhány mondatban definiált dolog. Aztán az is úgy elhalt, mintha sose lett volna.

"A roma diplomások nem a roma osztályokból kerülnek ki, és nem is a kisegítőkből. Olyan osztályokból kerülnek ki jellemzően, ahol együtt tanulnak a "többségi" gyerekekkel. Utána középiskolában sem okoz neki gondot a beilleszkedés, és később az egyetemen sem. "

A farkam tele van, mikor keresgélnem kell ezen az átkozott web-en, de egy ilyet találtam a Romaversitas-hoz kapcsolódóan:

Van egy bázis, a Gandhi Gimnázium, amely évek óta biztosítja az egyetemistákat és a főiskolásokat alapítványunknak is.

"

"Nem mondtam sehol, hogy ha látja a Balatont, őrülten tanul. Azt mondtam, olyan súlyos a helyzet, hogy a Balatont sem látta. Akkor el lehet képzelni, hogy milyen alternatívákat lát maga körül. Amit követni tud. Ahhoz hogy ezen változtass, komoly, érdemi oktatásra van szükség, nem pusztán ismeretátadásra ami ma zajlik. "

Na még erre két dolog. Egyrészt erről beszéltem, hogy a cigányok túlnyomó többsége nem a világtól elzárva él, lát alternatívát, bármelyik közepes, vagy nagyobb városban, de marhára nem érdekli.

És, hogy miért? Mert otthon nem ezt látja. Az egyik munkatársam felesége egy erősen fertőzött helyen óvónő. Egy-egy hét végére már látszik valami eredmény, kanállal próbálják a szájukba tömni az ételt, stb.

Aztán a családdal töltött hétvége után minden vissza az eredetibe, és kezdhetik előröl...

Kedves Tőzsdenyúl,

A Polgár lányokat nem nevezném átlagos képességűeknek.. Ez mese. Apuka egyetemet végzett tanár, aligha átlagos géneket örököltek.

Amúgy az amiről írsz mind olyan sikerekről szól, hogy a roma kisegítősök, stb. olyan helyekről, ahol célzottan erre speciálisan képzett tanároktól nevelést kapnak.

Erre nincs szüksége az átlagnak, ha ugyanezt minden embernek megadod feleslegesen, akkor az erőforrásaidat fecséreled el.

Amúgy a te beírásod pontosan a szegregáció eredményességét erősíti meg.

Kár emellé a szegregáció ellenében kampányolni. A speciális helyzetű gyermekeknek speciális oktatás kell, nem az, ami az átlagnak.

Nekem a helyembe jöttek, családi pótlékról nem esett szó, viszont elvitték a Honda robogómat. Családi pótlékig kitart (holnaputánig).

szerintem látogasd meg öket, egy kis környezettanulmány kell neked is!

aztán megbeszéled velük hogy kell e az a családi potlék nekik!

tévézzé

koi

1. Nem bántottam őket.
2. Vajon mitől nehéz a sorsuk? Kevés a családi pótlék?

hagyjuk már a cigányokat!
azért csinálja azt amit csinál mert rá van utalva!
csak egy fél napra probáld ki,egy egy nahézsorsú embernek az életét,mindjárt
örülni fogsz a sajátodnak és eszed ágában se lesz a másikra bármit is mondani!

:DDD téged ? na azt már nem...
mégha oly csinos lennél mint amilyen okos, akkor sem... :DDD

baszogatsz?

freudi elszólás....:D

csalás=család

tőzsdenyúl

Amikor én szegregációról beszéltem, nem negatív értelemben értettem, hanem éppenhogy pozitív értelemben.
Nem látok ugyanis lehetőséget, hogy a roma kérdést _ fogalmazunk inkább úgy, hogy a romák felzárkóztatásának feladatát - nem lehet a szülők átnevelésével megoldani.
Az öreg cigány már nem nevelhető, legfeljebb kényszeríthető bármire is, ami aztán inkább ellenállást vált ki belőle. Ráadásul a cigányok 90%-a szakképzetlen, ezért esélye sincs, hogy normális, a családja eltartására alkalmas jövedelmet szerezzen.
Én róluk már lemondtam, legfeljebb a közmunka-programokban jöhetnek szóba, meg az építőiparban segédmunkásként. A cigánygyerekek azonbanmég nevelhetők. Ehhez azonban ki kel szakítani a környezetükből, mert a csalás erős köteléket jelent és a mintákat elsősorban onnan kapják. Így szerintem hiába, ha berakják egy "normális" osztályba, aztán hazamegy és folytatódik az otthoni "nevelőmunka".
Kizárólaga már vázolz bentlakásos iskolákat tartom megoldásnak, ahol minél kevesebb negatív hatás éri, ahol nemcsak oktatásban részesül, de a társadalmi normák rendszerét is megtanulja, megtanul azokkal együtt élni és ha hazamegy, az otthon talált nívó már riasztja.

Csak még annyit az előzőekhez, hogy (elsődleges) prevenció terén, civil szerveződésként több mint 18 éve létezik ilyen program, Szegedről indult, majd az eredményeket látva néhány év alatt az összes egyetemi városban létrejött hasonló kezdeményezés. Minimális költségekkel, mert a pedagógiai munkát általában önkéntesek, ingyen vagy minimális díjazásért, és egyéb pedagógiai irányú képzettség nélkül is elvégzik.
Az iskolák egyre nagyobb számban veszik igénybe az ilyen lehetőségeket, és korlátokat csak az anyagi lehetőségeik szabnak, mert ugye maguknak kell előteremteni a hátterét. Természetesen azért népszerű, mert hiánypótló (olyan réseket fed le, amit az iskola nem tud - de miért nem?) és mert eredményes.

Nem kell feltalálni a spanyolviaszt.

Persze, a realitásokat figyelembe véve tudom, hogy nem lesz lényeges fordulat sem az oktatásban, sem a tanárképzésben, én csak vázoltam egy működő modellt.
Az egyik szakértő egyébként a NAT kidolgozásában is részt vett (meghívták), de otthagyta egy idő után az egészet.

jön a kampány itt a családi potlék!

már megint ez a családi potlék!!! :))
ezzel akarnak választást nyerni????

benne lesz ez a 12300ft a kormányzati sikereikben!
pénzt elosztani én is tudok!!! :))
már kampányolnak ezzel akarják megveni az emberek szavazatait!
főleg a célcsoportra gondolok!

A mostani iskola összevonások nem segítik elő a megoldást. Igaz hogy így összekeverednek a gyerekek de az osztálylétszán elég sok helyen 30 fölé csúszik.
És a pedagógus ennyi gyerekkel már nem tud megfelelően dolgozni.
A kisebb képességűek még jobban le fognak szakadni .
A tehetősebb szülők magántanárokhoz fogják járatni a gyereküket és így pótolják az állami képzés hiányosságát.
Megint nyílni fog az olló a két réteg között.

"Nem, te éppen nem erről beszéltél, azt írtad, meg kell szüntetni a szeggregációt. Azt írtad, hogy meg kell mutatni nekik a fehéreket, meg a Balatont, aztán mindegyik tanul, mint az őrült, és atomfizikus lesz.
Itt meg már speciális oktatásról beszélsz. "

Végig az oktatás módosításának szükségességéről beszéltem.
Nemcsak roma kérdés ez, egyébként.

Nem mondtam sehol, hogy ha látja a Balatont, őrülten tanul. Azt mondtam, olyan súlyos a helyzet, hogy a Balatont sem látta. Akkor el lehet képzelni, hogy milyen alternatívákat lát maga körül. Amit követni tud. Ahhoz hogy ezen változtass, komoly, érdemi oktatásra van szükség, nem pusztán ismeretátadásra ami ma zajlik.

1. szegregáció nem vezet eredményre
2. ahhoz hogy megszüntesd a szegregációt, "speciális" oktatásra van szükség
3. bármilyen attitűd változtatáshoz, más oktatás kell, mint ami ma általános
Azt írtam, hogy konki hsz-éből ezzel egyetértek, a szegregációval nem.

"ha megmondod, melyik hol tanult előzőleg."
A roma diplomások nem a roma osztályokból kerülnek ki, és nem is a kisegítőkből. Olyan osztályokból kerülnek ki jellemzően, ahol együtt tanulnak a "többségi" gyerekekkel. Utána középiskolában sem okoz neki gondot a beilleszkedés, és később az egyetemen sem.

"Amúgy tanultam némi pedagógiát, örültem volna, ha konkrétumot is írsz."

Polgár apuka arra példa, hogy neveléssel mi minden elérhető, egyébként Gajduseket is említettem példának. Polgár apuka éppen azt bizonyította, hogy "átlag" gyerekből is bármit ki lehet hozni, ha azt tűzöd ki. A társadalmi normák elfogadása pedig nem olyan bonyolult mint a sakkbajnoki ambíció.

Én 5 évig kutattam a témát az SZTE Magatartástudományi Egyetemen, több száz órát tartottam különböző szociológiai körben, több féléven keresztül vittem osztályokat, és ha az attitűd módosítást helyezed előtérbe az ismeretek átadása helyett, sok mindent el lehet érni.

Az alapismeretek vázolása után, az attitűdök feltérképezése és összehasonlítása (rövid interjúk, vita, csoportos érvelés és diszkusszió) a gyerekek számára is élvezetes, az önismereti játékokra mindig fogékonyak. Aztán lehet szituációs játékokkal, egyebekkel a beállítódásokat boncolgatni, elemezni.

A mai oktatásban milyen ismeretanyag marad meg? Mondjuk érettségi után tíz évvel?

Már két héttel később az ismeretanyag min. 50%-a eltűnik megerősítés nélkül.
A beállítódás (az attitűd tudom csúnya szó) nehezebben változtatható, de tartósabb, sokkal.

Hol beszélgetnek a gyerekekkel arról, hogy mik a társadalmi normák? Hogy miért szedi fel valaki a parkettát, ki szedi fel, ki nem szedi fel, milyen alternatívák vannak stb... Hogy mi várható 20 évre előretekintve? Játsszuk el gyerekek, hogy terhes leszel 6 év múlva, mit csinálsz, hogyan? Annak mik a következményei, milyen más lehetőségeid vannak? Milyen problémákkal szembesülhetsz, milyen megoldásokat tudsz elképzelni?

Magold be a szorzótáblát, leülhetsz, egyes. Ez van.
A vakvilágba bele.

Lehet kezdeni már óvodában. Teddy Maci Kórház, az orvostól való félelem csökkentésére, az orvoshoz fordulás elősegítésére. Attitűdről szól az egész. (A gyerek kedvenc játéka "megbetegszik", és meg kell gyógyítani)
A 6 éves gyerek képes megérteni, miért fontos a szuri, miért szükséges kórházba menni stb...
És majd elviszi a gyerekét. A roma is. Mert neki is van kedvenc játékállata.

Próbáld ezt egy hagyományos biológia órán elérni. És nézd meg mennyit oldódott a gyerek félelme a szuritól.

A roma kisegítő iskolások 75%-a elmegy szűrővizsgálatokra (fiúk urológia, lányok nőgyógyászat) egy jó foglalkozás után, majd az ott szerzett pozitív tapasztalatok (elő van persze készítve a dolog) megerősítik a változást, és rendszeresen jár a jövőben is. Amíg el nem veszik a kedvét.
A roma férfiak mekkora része jár el urológiai szűrővizsgálatokra? Erősen közelít a nullához.
Ezt fel lehet tornázni, egy-két alkalommal 75%-ra. Több alkalommal 90 fölé. Ezek gyakorlati tapasztalatok. Hozzáteszem, még fizetős szűrővizsgálatra is a fele elmegy akár egy foglalkozás után. Kisegítő iskoláról van szó, nem elit gimnáziumról.

Ugyanez mindenre működik. Állás keresés? Ha általános iskolában elkezded célzottan a beállítódásokat módosítani, már úgy választ középfokú intézményt, érettségire pedig fel sem merül bennük, hogy ne keressenek állást. Csak úgy kell kezelni őt.
Ha azt érzi, hogy ő problémás gyerek, az is lesz, minden értelemben.

Az külön téma, hogy a "problémás" gyerekeket hogyan lehet az autoriter szokásoktól eltérően kezelni, külön szakirodalommal.

Ja, országos programhoz szponzort keresünk :)
Állam bácsi szarik az egészre.

És amióta szétültették őket a az átlag sulikba egyre kapjuk a hírt diák vert meg tanárt.
Gyerekkorú az elkövető ezért nem büntethető.
És van egy új szabály a suli csak akkor tanácsolhat el diákot ha talál befogadó iskolát,ez pedig olaj a tűzre.

Dehogynem láttam igazi roma családot a maga környezetében...lakásomat nem rámolták ki, gyerekemet nem fenyegették meg, engem (és kollégáimat) többször, életveszélyesen is.
Hagyjuk már azt, hogy a másik fél nem látott semmit, nem tudhat semmit.
Költözni nem szívesen költöznék olyan környékre, mert mint mondtam jártam már néha...

De azt hiszem nem ez a vita, hanem hogy hogyan tudunk a helyzeten változtatni, nem? Én vázoltam valamit, ami működik. A szegregáció régóta megvan az országban, a kisegítők tele vannak értelmes roma gyerekekkel - jobb lett a helyzet? Bátrabban mész egy roma faluba?

A Parlament minden tagja leköltözhetne 3 hónapra legalább,és tisztábban látnának ebben az ügyben.

Tőzsdenyúl!
Mi nem akarunk 100 ezerszámra roma diplomásokat, csak becsületesen dolgozó, nem bűnöző, nem terrorizáló emeberekkel együtt élni. Valamiért úgy érzem Téged nem lehet meggyőzni. Te más világban élsz, csakúgy mint a politukusok. Te még mem láttál igaz roma családot a maga valós környezetében, Te csak olyanokkal vagy kapcsolatban akik asszimilálódtak, és ha be is vallják roma származásukat, elítélik őket ( rájuk jellemző életmódot folytatókat). Ha tapasztalatot akarsz szerezni, költözz egy romák lakta településre, annak is a romák által sűrűn lakott részére. Várom a véleményed, miután kirámolták a lakásodat, megfenyegették a gyerekedet. Nem kell sokáig várni rá. A fasisztázással, rasszistázással nem megyünk semmire. Egyébként nem vagyok jobboldali. Esetleg látogass el egy témával foglalkozó fórumra.

"miért hasonlítod össze azzal, amiről én beszéltem? Iskolában (nem a mai ismeretcentrikus oktatásban), gyerekkortól eltöltött évekről beszélek - olyan oktatásban részesülve ami a hozzáállást (attitűdöt) meg tudja változtatni. "

Nem, te éppen nem erről beszéltél, azt írtad, meg kell szüntetni a szeggregációt. Azt írtad, hogy meg kell mutatni nekik a fehéreket, meg a Balatont, aztán mindegyik tanul, mint az őrült, és atomfizikus lesz.
Itt meg már speciális oktatásról beszélsz.

"Tudod te hány roma diplomás van az országban?
Tudod milyen lakásban, milyen körülmények között laknak? Mint te. Vagy én. Adjál neki közösségi pénzen lakást, nem fogja a parkettát felszedni.
Csinálj egy roma osztályt, mert ugye védjük meg a "tehetségesebbet". Rakjuk oda a tanárt, aki nem tudja őket kezelni (eleve ezért vannak elkülönítve). Soha egyik sem fog diplomát szerezni, és majd felszedi a parkettát, amit a te pénzedből raktak le. "

Nem tudom, de ez amúgy semmit sem ond, nem kivéve, ha megmondod, melyik hol tanult előzőleg.

Amúgy tanultam némi pedagógiát, örültem volna, ha konkrétumot is írsz.

Nem talátam, Polgár apuka kivételével.

Az viszont ebből a szempontból a lehető legrosszabb példa, ugyanis a Polgár lányok nem átlagos oktatást kaptak, hanem teljesen személyreszólót, eszébe se volt apucinak beadni őket a közösbe, főképp nem néhány rézbőrű harcos társaságába, mert akkor nem lett volna belőlük semmi. Önállóan tanultak mindenkitől szeggregáltan.

Ez épp azt bizonyítja, amiről mi is beszélünk Conqui-val.

"A roma gyerekek számára ingyenes bentlakásos iskolákat kell létesíteni. Az iskolák pedagógusai megelőzően speciális képzést kell, hogy kapjanak ... Mondanom sem kell, hogy ezeket a tanárokat nagyon meg kellene fizetni, hiszen olyan különleges összetett nevelő munkájuk lenne, amely - még a mentálisan sérült gyermekekkel történő foglalkozáshoz képest is - nehezebb feladat."

Ez kicsiben egyébként működhet, úgy mint a Fazekas féle elitiskolák - onnan kikerülhet egy-két Nobel-díjas, a többi iskola meg rendesen lehúzza a Phare-átlagot. Társadalmi szinten szerintem nem lehet megoldás. Már csak azért sem, mert egy előítéletektől sújtott kisebbség, sosem részesülne "elit-oktatásban" minden jószándék mellett sem.

Az oktatási része nem nehezebb, mint a sérült gyerekek oktatása. Kicsit a pedagógus képzés szemléletén, súlypontjain kellene javítani.

Egyébként érdekes, amiről beszélek nem is olyan ismeretlen? Most találtam:

"A kormány tervei között szerepel a közoktatási törvény módosítása, amely már az EU antidiszkriminációs rendjéhez kötődik. Megszületett a Nemzeti Fejlesztési Terv, amelynek elsődleges célja a "kisegítő" iskolák álfogyatékosainak kiszűrése...továbbá tervezik egy módszertani adatbank létrehozását is pedagógus-továbbképzésre. Formálódik egy mérő-értékelő szoftverrendszer a minőségbiztosításra. A tanárképző főiskolákon bevezetik az integráló és differenciáló pedagógiai ismertek oktatását."

Nem kevés tapasztalatom van benne, de gondolom nem ez a lényeg. Egyébként meg honnan tudnád?

"Igazad is lehetne akár, ha a tapasztalat nem mondana ellent ennek."

Milyen tapasztalat? Tudsz arról, hogy amiről beszélek milyen sikeres, sikertelen? Nem is tudod a módszer miből áll, honnan tudod, hogy eredményes vagy nem?

"A puti is jó példa, volt egy időszak, amikor beköltöztették őket a városba becsületes emberek közé, természetesen ingyen adományozott lakásokba."

Ezt miért hasonlítod össze azzal, amiről én beszéltem? Iskolában (nem a mai ismeretcentrikus oktatásban), gyerekkortól eltöltött évekről beszélek - olyan oktatásban részesülve ami a hozzáállást (attitűdöt) meg tudja változtatni.

Nem azt mondtam, hogy ha egyszer látta a Balatont, akkor más ember lesz tőle.

Ismeretet bárki át tud adni, attitűdöt módosítani, na az a kemény dió. Nem egyszerű, de azt állítom megoldható, és tanulható.
Tudom, hogy működik, működhet.
Ha akarod, megadok neked néhány intézetet ahol felkészítenek embereket, és megadok neked intézményeket ahol ezek az emberek oktatnak. Mindig visszahívják őket, általában az iskola saját forrásaiból kigazdálkodva, mert állami pénz nincs ilyesmire. (És "természetesen" nem állami keretek között folyik az oktatás). Látják a hatékonyságot.

Tudod te hány roma diplomás van az országban?
Tudod milyen lakásban, milyen körülmények között laknak? Mint te. Vagy én. Adjál neki közösségi pénzen lakást, nem fogja a parkettát felszedni.
Csinálj egy roma osztályt, mert ugye védjük meg a "tehetségesebbet". Rakjuk oda a tanárt, aki nem tudja őket kezelni (eleve ezért vannak elkülönítve). Soha egyik sem fog diplomát szerezni, és majd felszedi a parkettát, amit a te pénzedből raktak le.

Polgár apuka fontosnak gondolta a nevelést, és úgy vélte bármelyik gyerekből képes sakkbajnokot faragni. Szerinted nem lehet atomfizikust nevelni bármelyik gyerekből? Polgár apuka másként látja, neki van három sakkbajnok gyereke. Akkor a tapasztalat mit bizonyít?

Valóban szerintem is ilyesmire lenne szükség, ezzel tudod őket kiszakítani a családi környezetből, és ez lenne, amire nem kellene sajnálni a pénzt.

Korábban már én is pötyögtem hasonlókat Anniyt még hozzátennék, nem kell sajnálni a kiscsoportos foglalkozásokra a pénzt., egy tanár, max. 5 gyerek.

"Jelen pillanatban igen. De csak ez a megoldás. Különben hogyan lesz az apja, olyan aki jó példát mutat? Sehogy. De ő még lehet majd olyan apa, aki már jó példát mutat...

Sok szegény gyerek nem is járt a faluján kívül. Az alapítványi pénzekből a Balatonhoz eljutó gyerekek ámulnak - ekkora vizet még sohasem láttak.
Nem ismerik a világot, nem ismerik a lehetőségeiket. Persze, hogy nem töri magát, ha nem lát mást csak az apját.
Mutass neki más környezetet és más példát.
Tedd be egy olyan közösségbe, ahol a többiek másként viselkednek, a többiek apja másként viselkedik. Nem akar sokáig kilógni.

Ha a putriban hagyod, ahhoz asszimilálódik. Ha atomfizikusok osztályába teszed, ahhoz asszimilálódik. Lehet hogy nem lesz atomfizikus. De nem fog kilógni közülük egy osztálytalálkozón.

A szegregációval csak súlyosbítod a problémát."

Ez így elméletben szép. Igazad is lehetne akár, ha a tapasztalat nem mondana ellent ennek. Ugyanis van olyan, amelyik látta a Balatont, van olyan, amelyik városban nő fel, és lát rengeteg rendes, becsületes embert, de legfeljebb jövedelemforrást lát bennük, aztán éjszaka indulmegszerezni a betevőt.

És ha olyanok közé teszed őket, akik potenciális atomfizikusok, akkor ő nemhogy nem lesz atomfizikus, de szinte 100% valószínűséggel az sem, akinek futná rá a képességéből, mert elveszi tőle is a lehetőséget.

A puti is jó példa, volt egy időszak, amikor beköltöztették őket a városba becsületes emberek közé, természetesen ingyen adományozott lakásokba.

Rövid idő múlva a parketta felszedve, elégetve,a falak szétverve.

Volt szerencsém egyszer egy ilyen lakásban járni, egy háború, ahhoz képest, amit ezek műveltek, műemlékmegóvásnak nevezhető. A panellakás betonfala kimozdulva a helyéről, a kilincset enem ismerték, folyamatosan lábbal rúgták be az ajtókat, és bár volt klotyó, nem használták, a szobában locsolták a falat. Ezért is mindegy, hogy a sárgaságos területen építenek-e klotyót, előbb utóbb megtelik, aztán újra az udvarra mennek.

Na, ez az amiről beszélni könnyű, csinálni nehéz.

Szerintem orvosként marha nagy tapasztalatod lehet benne.

Nagyjából hasonló, mintha én azt mondanám, hogy a rákosokat nem nehéz meggyógyítni, csak el kell tábvolítani az összes rákos sejtet a szervezetből, aztán kész is.

Csak az a baj, hogy az orvosokba nem szorult elég tehetség ehhez.

Olyan osztály nagyon ritka, ahol nincs olyan gyerek, akivel magatartási probléma lenne. Mindenhol szokott lenni, legalább egy hangadó. De azt lehet kezelni, megoldani. Nem kell ahhoz a gyereket kiemelni. Ő lehet a legjobb partnered a magatartási problémák kezelésében.
Olyan osztályban ahol 15 kisebbségi van, keresd meg a 2-3 "vezért" (gyorsan meg lehet találni) - őket kell meggyőzni, megnyerni magadnak, a többieket "lerendezik" ők maguk. Ha te nem tudod (olyan is lehet), keress más embert aki megtalálja velük a hangot. De ehhez az általános pedagógia oktatás kevés általában.

"Addig nincs probléma egy 15 fő körüli osztályban míg 2-3 gyengébb képességű gyerek van, ha ezekkel alapvető magatartási probléma nincs. Azonban már olyan sok a problémás gyerek, hogy egy ilyenre csak egy fél "normális" jut. Ha egy osztályba akár csak egy rossz magatartású gyerek is jut, az elindíthatja a szegregációt."

Ennek az oka a tanárképzés. Conquival nem értek egyet abban, hogy tisztán "kisebbségi" iskolák kellenek, lejjebb kifejtettem. De abban igen (azt hiszem erről is beszéltem már) hogy különleges tanítási módszerekre, és tanárokra van szükség. A mai tanárképzés miből áll? A gyakorlati képzésre a tanár elmegy az elit tanárképző iskolákba oktatni, ahol a gyerekek amúgy is hozzászoktak a fegyelemhez, és még külön ki is képzik őket a saját tanáraik, hogy új tanár jön segítsétek gyerekek, mert különben...
Utána elkerül egy külvárosi iskolába, ahol van 10 neveletlen, esetleg (nem feltétlenül) kisebbségi gyerek - és ko - nem tud mit kezdeni a helyzettel. Mi szerinte a megoldás? Én ezekkel nem tudok mit kezdeni, különítsük el, és a szerencsétlen aki a legrövidebbet húzza a sorsoláskor majd mehet hozzájuk tanítani.

Borzasztó rossz megoldás.

Igenis lehet kezelni 10-15 neveletlen gyereket.
Ismerek sok tanárt akiknek ez nem okoz gondot. Igaz, hogy nem a hagyományos poroszos tanítási elveket követik. Csak meg kell érteni, rá kell jönni arra, hogyan lehet ezeket a helyzeteket kezelni.
Minden osztályban van egy-két hangadó "vezér". Meg lehet tanulni a jó mergoldást. (Azt hiszem ezt hívják pedagógiának, csak itthon elég szűken oktatják)

Nekem volt lehetőségem tanulni ilyesmit, volt olyan osztályom, ahol 15-20 kisebbségi volt. A tanárok nem akarták elhinni, hogy én szívesen járok be hozzájuk oktatni. Tanítottam én tanárképzőben és spec. művészeti iskolában is. Megmondom őszintén azokat kevésbé élveztem. Meg kell küzdeni azért, hogy kihozzam a gyereket a rákényszerített sémából, és önálló gondolatokhoz jussak.

Magyarországon az a baj, hogy valamilyen pedagógiai oktatást nyújtunk, és amelyik gyerek ennek nem felel meg, azt elkülönítjük (de továbbra sem tudunk it kezdeni vele). El fog süllyedni a rendszerben. Az oktatás tökéletes, nem abban van a hiba, a gyerekben van a hiba. (Mellesleg rögtön rá fog jönni ő is, hogy így gondoljuk - jót tesz neki nagyon)

A helyes út az lenne, hogy felkészítsük a tanárokat az olyan helyzetek kezelésére, amelyek megoldhatók. Nem a gyereket kell kivenni az oktatásból, az oktatást kell úgy változtatni, hogy megfeleljen a gyerek oktatásának.

Erre leírt, kidolgozott, a gyakorlatban (általam is) alkalmazott módszerek vannak. Vannak remek oktatók akik ezeket az elveket alkalmazzák.
Van olyan 60 éves oktató, akinek a világon semmi problémája nincs 10-14 éves, kisegítőbe dugott kisebbségi gyerekekkel - akik a hagyományos oktatásban "kezelhetetlennek" minősültek.

A kisegítő iskolákban teljesen értelmes gyerekek (is) vannak, csak egyszerűen senki nem vette a fáradtságot, hogy az oktatási módszereit próbálja hozzájuk módosítani. (Tanítottam egyébként kisegítőben is - nagyon okos gyerekek vannak ott, akikkel értelmesebben lehet beszélni, mint sok elit iskolában lévővel)
Uff, kicsit hosszú lettem :)

Még valami: nálunk (lehet hogy máshol is) a mocskot, a rendetlenséget, a putrit az elkocsmázott vagy emiatt meg sem szerzett vagyont azonosítják a szegénységgel, a rászorultsággal. Pedig vannak sokkal kevesebb jövedelemből élő tisztességes emberek, akikre senki nem mondja hogy szegény rászorult.

Ezt már máshol ahol sokkal nagyobb anyagi erőforrás állt rendelkezésre, kipróbálták. Kevés sikerrel. Nálunk is csak az asszimilálódott c. polgártársaknak sikerült tökéletesen beilleszkedni. Ők már nem is vallják magukat kissebbséginek, sőt elítélik őket. Sajnos nagyon kevesen vannak 1-2 %.

Nem jó.Csak abban az esetben működne ha a 8 év alatt egyszer sem mehetne haza és a család sem látogathatná.
Azért írtam már többször hogy elvileg van megoldás csak gyakorlatilag nincsen.
Ti nagyon sok elvi ismerettel rendelkeztek én meg egy kicsi gyakorlatival.
1945 után nem mondhatják a romák hogy nem volt lehetőségük a kitöréshez a putriból. Az egész ország porig volt rombolva mindenki egyforma eséllyel indult az ujjáépítésben. És lassan kezdett nyílni az olló.Ők lemaradtak a többség pedig kialakított agy új életteret magakörül,igaz ez sok munkával járt de ők akartak. És itt jön a probléma,náluk hiányzik az akarat.
És ezt mi nem tudjuk megadni nekik.

Csak akkor lesz változás ha ők akarnak ezen változtatni.

Mint mindenre, erre is van megoldás, de nem az asszimiláció az. Sőt!
A roma gyerekek számára ingyenes bentlakásos iskolákat kell létesíteni. Az iskolák pedagógusai megelőzően speciális képzést kell, hogy kapjanak, amelynek során nemcsak a szakmai tárgyakat tanulnák meg, hanem a roma közösségre jellemző életfelfogást is, amelyet felhasználhatnák a gyerekek speciális nevelésére. Mondanom sem kell, hogy ezeket a tanárokat nagyon meg kellene fizetni, hiszen olyan különleges összetett nevelő munkájuk lenne, amely - még a mentálisan sérült gyermekekkel történő foglalkozáshoz képest is - nehezebb feladat.

Az ingyenes oktatás miatt az oktatásban érintett roma családok esetében az oktatásban részesülőgyermek után a család csökkentett családi pótlékot kapna (vagy semmit), így az állam a gyermek ellátását lényegében a családi pótlék összegében vállalná magára. Persze a gywerek így is jóval többe kerülne, de ehhez még hozzájön, hogy az oktatási fejkvóta valamint a kollégiumi támogatás is ennek az intézménynek járna, úgyhogy össz-egészében nem kellene sokat pótolni.
Az eredmény szerintem kézzel fogható lenne.

Sajnos a kissebbség hallani sem akar az asszimilációról, pedig ez lenne a megoldás. Integrációban gondolkodnak de ez nem megy. Addig nincs probléma egy 15 fő körüli osztályban míg 2-3 gyengébb képességű gyerek van, ha ezekkel alapvető magatartási probléma nincs. Azonban már olyan sok a problémás gyerek, hogy egy ilyenre csak egy fél "normális" jut. Ha egy osztályba akár csak egy rossz magatartású gyerek is jut, az elindíthatja a szegregációt. A finn példára sajnos csak finn nyelvű források vannak.

Ezek elvek amik a gyakorlatban nem működnek.

Volt egy település ahol feljelentették az igazgatót mert két elsőt indított. Az egyikben 17 kisebségi gyerek tanult a másikban 18 nem hátrányos. Össze kellett kevernie. Megcsinálta de megmondta mi fog történni pár napon belül.
És lett neki két osztálya amibe járt 9 ill. 8 hátrányos h. gyerek és mivel nem lehet 15 fő aalatt osztály ezért összerakta őket és ismét lett egy osztálya amibe jár 17 hátrányosh. gyerek.
Csak a 18 többi gyereknek kellett reggelente buszozni 25 km.-t a közeli város iskolájába.

Volt értelme az egésznek?