másrészt, ha az mnb nem avatkozik be folyamatosan, réges régen 300 alatt vagyunk
.
lehet, hogy folyamatosan beavatkozik, csak ennek nincs nyoma a jegybanki jelentésekben. tehát vagy mégsem avatkozik be, vagy meghamisítják a könyvelésüket. szerinted melyik a valószínűbb...?
.dobd ki a százéves könyveidet, megváltozott a világ
.
nem ismered sem a 250 éves könyveket (adam smith), sem a százéveseket, sem a tízéveseket. ha ismernéd, lenne alapod arra, hogy kritizáld azokat. a nagy száj mögött üres fejet látok.
.
a te befektetőid annyira nem bíznak, hogy folyamatos a túljegyzés
.
ha ismernéd a befektetési és jegyzési mechanizmusokat, azt, hogy a befektetési alapok milyen policy alapján helyezik el a befektetők pénzét a piacon, akkor kicsit átgondoltabban fogalmaznál. a forintkötvények vásárlói között szerinted mekkora arányban vannak külföldi portfoliótőke-befektetők...? mekkora az arányuk a rövid lejáratú kötvényeknél és mekkora a hosszúlejáratóaknál?
.
amikor a magyar állam megjelenik az eurokötvények piacán, akkor lehet felmérni, hogy mekkora kockázati felárat kell fizetnünk:
- tízéves német államkötvény éves kamata 0.4 százalék
- tízéves szlovák államkötvény éves kamata 0.8 százalék
- tízéves magyar (euró) kötvény hozama 2.2 százalék.
.
ez elég jól tükrözi, hogy akinek eurója van, mekkora kamatfelárat vár el a magyar államtól, akárcsak a szlovákokhoz képest.
Itt a bejelentés: a horvátoknak elõbb lesz eurójuk, mint nekünk
Ugrás a cikkhez