hát a szegények között itt látunk olyanokat,akik nem akarnak dolgozni, de mondjuk nem ez a jellemző....az biztos, hogy a jövedelem elköltésének módja sokat ront a szegények helyzetén, mert felelőtlenek és nem tudnak gondolkodni.....mi megpróbáltunk segíteni ilyen családnak azzal, hogy fél évig vásároltunk és főztünk nekik havi 560 dollárból 4-5 embernek.....jól is ment a dolog szerintünk, de újra a kezükbe akarták venni a dolgokat és befejeztük....az 560 dollárt ők képtelenek beosztani és 1 hétre sem elég nekik.....a lényeg az, hogy pénzt akarnak költeni , de nem napi 18-19 dollárt, hanem 100-at.....ettől az egésztől függetlenül rendkívül jó emberek és csak az a lényeg mert , ha van 1 dinnyéjük azt biztos elfelezik velünk mégpedig úgy, hogy ők eszik 4-en a felét mi meg ketten a másik felét ,mert szerintük ez a felezés......a témánál maradva mi nem a jövedelmünk növelését tervezzük, hanem jól akarjuk beosztani,ami rendelkezésre áll
Így árulta el a saját polgárait az USA
gazdag rétege a globalizáció által hajtott világban tovább növelte a
jövedelmeit, addig a szegényebbek cserben lettek hagyva. Kétségtelen,
logikusan hangzik, hogy a nemzetközi munkamegosztásból a kevésbé
képzettek jönnek ki jól, akik olcsó versenytársakat kaptak a feltörekvő
országokból. Ugyanakkor az ezzel kapcsolatos méréseket folyamatosan
módszertani bírálatok kísérték, így némi bizonytalanság mindig
körüllebegte ezt a hipotézist.
Most talán változott a helyzet,
hiszen a téma két nagyágyúja, Thomas Piketty (Paris School of
Economics) és Emmanuel Saez (University of California at Berkeley) nagy
adatbázist használva kutatott, és kiábrándító eredményekre jutottak.
Eszerint
az Egyesült Államok szegényebb fele 1980 és 2014 között egyáltalán nem
növelte adózás előtti jövedelmét. Eközben a felső 10% jövedelme 121%-kal
emelkedett, a felső 1%-é pedig háromszorozódott. Az igazi nyertesek
pedig a szupergazdagok (top 0,01%, illetve top 0,001%), akiknek a
jövedelme 545, illetve 636%-kal kúszott feljebb. Utóbbiak természetesen
gyarapodó vagyonuk révén tesznek szert egyre több tőkejövedelemre -
különösen a 90-es évektől jellemző, hogy a jövedelemkülönbségek emiatt
növekednek. (Ezzel Piketty "A tőke a 21. században" című klasszikus
könyvének egyik fontos állítását igazolják az adatok.)
Klikk a képre!
Látható,
hogy az államnak nem sikerült ellátni az egyik első számú funkcióját, a
jövedelemkülönbségek szűkítését (vagy legalábbis a növekedésének
megállítását). A közgazdászok azt is megállapították, hogy ennek egyik
oka, hogy az állami transzferek a középosztályt gazdagították, ahelyett,
hogy a szegényekhez jutottak volna el.
Sokan erre vezetik vissza a társadalmak radikalizálódását, a Trump-jelenséget, a migrációval szembeni türelmetlenséget."