Idén az eddigi legkorábbi dátumra, augusztus 2-ára esik a túlfogyasztás napja, vagyis az emberiség alig több mint hét hónap alatt elhasználta a Föld egy évre elegendő erőforrásait. A WWF Magyarország közleménye szerint szerdától a jövőnket használjuk el: "úgy élünk, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésünkre".
▾hirdetés Tavaly ez a nap augusztus 8-án jött el, 1997-ben szeptember végére esett, 1970-ben még egészen december 23-áig sikerült húzni, ami azt jelenti, hogy akkor még szinte optimális volt a természeti erőforrások felhasználásának mértéke.
A Global Footprint Network adatai szerint az emberiség által elhasznált természeti erőforrások és a károsanyag-kibocsátás ma lépi át azt a mennyiséget, amelyet a Föld egy éven belül még újra tud termelni, illetve el tud nyelni. Ezt követően az emberiség fogyasztása már az ökoszisztéma rovására megy.
A természetvédők arra figyelmeztetnek, hogy jelenleg több szén-dioxidot bocsát ki az emberiség a légkörbe, mint amennyit az óceánok és az erdők képesek elnyelni, valamint nagyobb mértékben halászik és irtja ki az erdőket, mint ahogyan azok újra tudnak termelődni. Az emberi tevékenység aktuális szintjének fenntartásához annyi erőforrásra lenne szükség egy év alatt, amennyit 1,7 Föld tudna biztosítani.
Ez a globális átlag, a fogyasztás mértéke azonban országonként eltérő képet mutat: ha például
a világ lakossága úgy élne, mint ahogy azt Ausztráliában teszik, akkor 5,4 Földre lenne szükség,
az Egyesült Államok lakosainak életmódjával 4,8 Földnyi erőforrást használna fel az emberiség egy év leforgása során.A rekorder Luxemburg, ott ez a szám 9,1. A legkisebb ökológiai lábnyom olyan országokban mutatható ki, mint Eritrea, Kelet-Timor, Haiti, Banglades vagy Afganisztán.
A magyarországi adatokból az látszik, hogy a magyar lakosság is jóval túllépi az ideális mértéket, 1,9 Földet fogyasztana az emberiség, ha a magyarokhoz hasonlóan élne.
A globális ökológiai lábnyom legnagyobb részét, 60 százalékát, az üvegházhatású gázok elnyelése teszi ki, de jelentős komponens a mezőgazdaság is, azonban a lábnyom részét alkotja az összes további területigény is, mint a halászat, vagy a városok, utak, repülőterek.
A természetvédők kiemelik, hogy az ökológiai túlfogyasztás csak korlátozott ideig lehetséges, hiszen egy idő után akár össze is omolhat a természeti környezet, ezért a túlfogyasztás napja arra figyelmeztet, hogy egyéni, nemzeti és globális szinten is azonnali lépéseket kell tenni, többek közt küzdeni kell az éghajlatváltozás ellen, csökkenteni kell a fogyasztást, valamint meg kell óvni az erdőket, az óceánokat, a vadvilágot és az édesvizeket, hogy a fenntarthatóság útjára léphessen az emberiség.
Idén már elhasználtuk a Földet
▾hirdetés
Tavaly ez a nap augusztus 8-án jött el, 1997-ben szeptember végére esett, 1970-ben még egészen december 23-áig sikerült húzni, ami azt jelenti, hogy akkor még szinte optimális volt a természeti erőforrások felhasználásának mértéke.
A Global Footprint Network adatai szerint az emberiség által elhasznált természeti erőforrások és a károsanyag-kibocsátás ma lépi át azt a mennyiséget, amelyet a Föld egy éven belül még újra tud termelni, illetve el tud nyelni. Ezt követően az emberiség fogyasztása már az ökoszisztéma rovására megy.
A természetvédők arra figyelmeztetnek, hogy jelenleg több szén-dioxidot bocsát ki az emberiség a légkörbe, mint amennyit az óceánok és az erdők képesek elnyelni, valamint nagyobb mértékben halászik és irtja ki az erdőket, mint ahogyan azok újra tudnak termelődni. Az emberi tevékenység aktuális szintjének fenntartásához annyi erőforrásra lenne szükség egy év alatt, amennyit 1,7 Föld tudna biztosítani.
Ez a globális átlag, a fogyasztás mértéke azonban országonként eltérő képet mutat: ha például
a világ lakossága úgy élne, mint ahogy azt Ausztráliában teszik, akkor 5,4 Földre lenne szükség,
az Egyesült Államok lakosainak életmódjával 4,8 Földnyi erőforrást használna fel az emberiség egy év leforgása során.A rekorder Luxemburg, ott ez a szám 9,1. A legkisebb ökológiai lábnyom olyan országokban mutatható ki, mint Eritrea, Kelet-Timor, Haiti, Banglades vagy Afganisztán.
A magyarországi adatokból az látszik, hogy a magyar lakosság is jóval túllépi az ideális mértéket, 1,9 Földet fogyasztana az emberiség, ha a magyarokhoz hasonlóan élne.
A globális ökológiai lábnyom legnagyobb részét, 60 százalékát, az üvegházhatású gázok elnyelése teszi ki, de jelentős komponens a mezőgazdaság is, azonban a lábnyom részét alkotja az összes további területigény is, mint a halászat, vagy a városok, utak, repülőterek.
A természetvédők kiemelik, hogy az ökológiai túlfogyasztás csak korlátozott ideig lehetséges, hiszen egy idő után akár össze is omolhat a természeti környezet, ezért a túlfogyasztás napja arra figyelmeztet, hogy egyéni, nemzeti és globális szinten is azonnali lépéseket kell tenni, többek közt küzdeni kell az éghajlatváltozás ellen, csökkenteni kell a fogyasztást, valamint meg kell óvni az erdőket, az óceánokat, a vadvilágot és az édesvizeket, hogy a fenntarthatóság útjára léphessen az emberiség.