PORTFOLIO FORUM

Topikok szűrése

Új téma hozzáadása

Minden topik

Gazdaság

Befektetés

Állampapír

Deviza

Vállalatok

Autók

Energia

Ingatlan

Adózás

Nyugdíj

Közélet

Budapest

Európai Unió

Hitelek

Topiknyitó: Törölt felhasználó 2008. 10. 27. 15:29

Gazdasági folyamatok

A blogon sokan olvastátok, amiket írtam, ezért gondoltam ebben a topikban folytatom.

Akinek nincsen ÉRTELMES mondanivalója, az ne írjon ide.

Köszi.

Rendezés:

Hozzászólások oldalanként:

20 40 60 80 100

első
-10
111
112
113
114
115
116
117
+10
utolsó

Törölt felhasználó 2008. 10. 28. 16:44

Előzmény: #24 togyozo

#40

togyzo,
Itt van egy bloomberg-es cikk Európáról és a feltörekvő régióról.
Tulajdonképpen nem tudom, mi kell ahhoz, hogy elhidd, baromi nagy a gáz.

link

Csak azt ne mondd, ez a cikk is hülyeség.

TrendMan 2008. 10. 28. 15:16

Előzmény: #38 Törölt felhasználó

#39

Ez a kamatos kamat egy csodafegyvernek tűnik, de azért én már számolgattam és annyira nem csudálatos, mint a híre.

Törölt felhasználó 2008. 10. 28. 15:10

Előzmény: #37 Törölt felhasználó

#38

Pont ezt mondom én is, hogy még tízéves távlatban sem biztos, hogy többet emelkedik a tőzsde, mint 10 év kamatos kamat a bankban, holott nyilván látjuk 10 év alatt, hogy a gazdasági teljesítmény mennyit fejlődött, azaz mennyi volt a GDP 10 éve, és mennyi ma. A hosszú távú gazgasági folyamatok leképezésére felesleges a tőzsde, anélkül is látszik, a rövid távú gazdasági folyamatok modellezésére pedig tökéletesen alkalmatlan, mert túlzottal alul, vagy túlzottan fölülértékeli a gazdaság állapotát, s csak utólag lehet megmondani, melyik igen rövid időintervallumban mutatta a valóságos gazdasági teljesítményt.

Ezt semmiképpen sem nevezném tükörnek, sokkal inkább lutrinak. A szerencsejátéktól csupán az különbözteti meg, hogy némi összefüggés azért mindenképpen fölfedezhető a gazdasági teljesítmény és a tőzsdei ár között, azonban ez az összefüggés igen messze áll a tudományosan is igazolással bíró, szignifikáns összefüggésektől, valamint nyilván, aki egész nap az árfolyamokat és a friss híreket figyeli, az hamarabb tud reagálni a piaci terndekre, így hoisszabb távon nagyobb arányban vehet föl nyerő pozíciót...

Bár így van ez a lovin is, aki jobban ismeri a lovakat, annak nagyobb esélye van nyerni... :)

Törölt felhasználó 2008. 10. 28. 13:45

Előzmény: #36 Törölt felhasználó

#37

erdemes megnezni a dow-t 1929-55kozott.. aki 29ben bevasarolt 55ben visszakapta a penzet ha addig elt meg egyaltalan es akkor meg mindig elvesztett 25evnyi kamatocskaaaat...szoval 10ev nem tuti kifizetodes..

Törölt felhasználó 2008. 10. 28. 13:25

Előzmény: törölt hozzászólás

#36

A 150 éves Dow chart elég szép :) Ez valóban lehet a gazdaság türke.
Havi bontású chart már szerintem kevésbé, pl BÉT-en elmúlt pár év gigabull, valójában meg csak meneteltünk a vágóhídra...

kissherceg 2008. 10. 28. 13:13

Törölt hozzászólás

#35

Törölt felhasználó 2008. 10. 28. 13:07

Előzmény: #33 Törölt felhasználó

#34

"A tőzsde egésze hosszútávon jó tükre a gazdaságnak, ezen nem nyitok vitát. Rövid távon kilenghet, aztán visszatér. "

Mit nevezel hosszútávnak?

Törölt felhasználó 2008. 10. 28. 12:49

Előzmény: #32 Törölt felhasználó

#33

akira, ez a vita szócséplés.
a VW tiszta spekuláció. Porsche felvásárolná, a VW védekezik, a shortosok pedig szívnak, a közkézhányad pedig alacsony.
A tőzsde egésze hosszútávon jó tükre a gazdaságnak, ezen nem nyitok vitát. Rövid távon kilenghet, aztán visszatér.

Törölt felhasználó 2008. 10. 28. 12:23

Előzmény: #30 Törölt felhasználó

#32

drop,

"A tőzsde csak a gazdaság tükre, nem kell neki nagyobb jelentőséget tulajdonítani. "

Valójában az volna a jó, ha így lenne, de sajnos nem így van. Nem én tulajdonítok ennek túlzott jelentpőséget, hanem a bulvárhírekre túlérzékeny piac, amelyek egyes valódi és de akár álhírekre is képesek 50-70-150%-os árfolyamváltozásokat okozni.

Nehéz lenne amellett érvelni, hogy a Porsche felvásárlása majd több száz %-kal meg fogja emelni a VW vállalat tényleges teljesítményét...

A Porsche csupán kihasználja a piac által indokolatlanul lenyomott árakat és most vásárol be olyan részesedésből, amelyet - racionális okokból - egyébként is meg akart szerezni.

Mond már meg nekem, hogy mennyi most VW fair értéke? A tegnapelőtti, a mai, vagy a holnaputáni árfolyam? Milyen tükör az, amelyikben tegnap még Quasimodonak, holnap meg már Brad Pittnek látszol?

A tőzsde rövid távon aligha mutatja meg egy vállalat valódi értékét, hosszú távon (évek távlatában) pedig tőzsde nélkül is tisztában lennénk vele....

A tőzsdét tükörnek nevezni ma már elavult szerintem. Ha a tükör azt mondja, hogy úgy nézel ki, mint Brad Pitt, akkor azt készséggel elhiszed? :)

Törölt felhasználó 2008. 10. 28. 12:08

Előzmény: #30 Törölt felhasználó

#31

drop,

Az USA-t valóban nem érzékelem a saját bőrömön, ezt írtam is, hogy nem tudom, ott hogyan mennek a dolgok.

De ezt az Európába gyűrűzést nem igazán értem...

Az autógyárak lehet, hogy 30%-kal kevesebb autót fognak eladni/adnak el már most, az USA piacon, de eddig nagyon keveset ért az a dollár, amit kaptak, most már jóval többet, és úgy tűnik, ez így is marad, nemigen lesz egyhamar 1,6 dollár 1 euró, marad az 1,3 körüli. Ez 25%-kal többet ér most, mint tavasszal...

A prosperáló cégek és a fizetőképes magánszemélyek pedig ma is kapnak hitelt, szerintem még az USA-ban is. Akik pedig csak lufit fújtak hitelből, vagy olyannak adtak hitelt, aki már az első részletet sem fizette, az nem is baj, ha nem kap, úgysem lett mögötte tényleges gazdasági teljesítmény, csak bedőlés... :)

Szóval, ha én bankár lennék, első sorban annak adnék hitelt, aki továbbra is termel, elad, stb. azaz nem visszafogja, hanem életben tartja a gazdaságot, és aki "előremenekülve" bezárja maga előtt a teljesítmény fenntartásának lehetőségét, annak nem adnék... Na persze csak óvatosan, folyamatosan figyelve a valós piaci/eladási adatokat, csepegtetve adnám a hitelt, nem pedig előre a következő 3 évnyi keretet....

De lehet, hogy rosszul gondolom, talán ezért sem vagyok bankár... :)

Törölt felhasználó 2008. 10. 28. 11:49

Előzmény: #29 Törölt felhasználó

#30

Akira, nem nagyon követted az eseményeket.

A FED kénytelen direkt hitelezni a cégeknek, mert a Commercial paper piac befagyott az USA-ban. Ilyet korábban még soha nem történt. Ez jelzi a problémák méretét.
Nézd meg az USA autóeladási adatokat: meredek zuhanás (20-30% az elmúlt hónapokban) és a helyzet romlik. Ez gyűrűzik át Európába. A Volvo eladási 50%-kal csökkentek, teherautó eladása 99,7%!!!!-kal.

A bankok pedig nem fognak hitelezni, mert már most szarban vannak és a leírásaik fokozódnak, a recesszió őket is nagyon meg fogja viselni.

A tőzsde csak a gazdaság tükre, nem kell neki nagyobb jelentőséget tulajdonítani.

Törölt felhasználó 2008. 10. 28. 10:44

Előzmény: #28 Törölt felhasználó

#29

Sziasztok,

Okosat egyenlőre nem tudok mondani - lehet, drop fenéken is billent ezért -, mivel sok mindent nem értek a kialakult válság kapcsán. A sok homályos pont mellett azért kérdeznék egyet:

Valójában miért is van valódi gazdasági válság, ahelyett, hogy csupán a bankokba vetett bizalomban esett csorba? Mert az ugyan nyilvánvaló, hogy a bankok egymásnak kevéssé hiteleznek, de ahhogy érzékelem, a reálgazdaságban még (de lehet, hogy később sem) húzták be a féket, a hitelezés a legtöbb pénzintezetnél tovább folytatódik. Legalábbis itthon és Európában, az USA-ban nem tudom...

A bizalmi válság persze a legjobban a tőzsdén látszik, de szvsz az is eltúlozza a valóságot, mint mindig.

Nekem a legaggasztóbbnak az tűnik, hogy már az elmúlt egy hónapban valóban leálltak termelőüzemek (autógyárak, stb.), elbocsájtásokkal, termelésvisszafogással reagálva a bankok bizalmi válságára és az ezt számszakilag is kifejező (de véleményem szerint némileg túlreagáló) tőzsdei árfolyamokra.

Az még rendben is volna, hogy a tőzsde - túlzott likviditásának okán - túlreagálja a valós helyzetet, de - és itt lehet, hogy butát kérdezek - nem lehet, hogy a termelőcégek is túlreagálják a fogyasztás várható csökkenését? Nem lehet, hogy épp az üzemleállások és az alkalmazottak tömeges elküldése és az ebből adódó gazdasági teljesítmény- és fogyasztáscsökkenés lesz a válság elmélyülésének az oka?

Persze az igaz, hogy a tőzsdei árfolyamzuhanás és a bankok/kormányok bizonytalankodása bárkit, sőt, mindenkit óvatosságra int amegszokott fogyasztását illetően (nyilván sokan vannak, akik óvatosságból kivárnak, elhalasztják beruházásainak, összehúzzák a nadrágszíjat), de nem lehet, hogy ez csupán időszakos, és a tőzsdei árfolyamok stabilizálódását követően mindenki bátrabban fogyaszt majd, bátrabban realizálja a tervezett beruházásait és a termelő vállaltok is visszaállnak a rendes kerékvágásba?

Szóval a lényeg: Ki tudja megmondani, hogy itt Európában mekkora a várható keresletcsökkenés, mennyi üzemet kell bezárni, hány embert kell elbocsájtani, stb. Nem éppen ez az esetleg túlzott óvatosság gerjeszti ill. mélyíti, nyújtja majd el a válságot, okoz hosszabb távú recessziót?

Hiszen a bankok is fognak ezután is hitelt adni, csak jobban megfontolják, hogy kinek adjanak és milyen fedezetet kérjenek....

Törölt felhasználó 2008. 10. 28. 00:54

#28

Sokan (pl. togyozo) még mindig nem hiszik el, hogy komoly defláció van kialakulóban az USA-ban.

A defláció alapvetően a pénzkínálattal van összefüggésben. Ha ez szűkül, akkor beszélhetünk deflációról. Már pedig jelenleg a hitelek esnek össze, a bankok pedig nem akarnak hitelezni a reál gazdaságba és egymásnak sem. A FED ugyan tömi őket likviditással, de ettől nem fog javulni a mérlegük, vagyis hitelezni sem fognak tudni. A 700 mrd-os mentőcsomag segíthetne a kérdésben, de valószínűleg nem fog. A 700 mrd talán elég lesz arra, hogy a nagyobb bankok csődjeit megakadályozza, de hogy nagyobb méretű kölcsönzésre nem fogja őket rábírni, az biztos. Japánban pontosan ugyanez történt a '90-es évek deflációjában.
Az USD felértékelődése, nyersanyagok leértékelődése is jelentős deflációs hatással bír.

A helyzet sokkal, de sokkal rosszabb, mint a japán deflációban, ugyanis japán körül volt egy normálisan működő világgazdaság, ami sajnos most nem áll fent.

A kamatvágások annyit érnek, mint halottnak a csók. A .com lufi után működtek, mert akkor a bankrendszer jó állapotban volt, tudott hitelezni, de ez most nem fog menni.
De a túloldalról, a hitelfelvevők sem fognak tolongani, japánnal ellentétben az amerikaik személyes megtakarítási rátája 0 volt az elmúlt években, úgyhogy a padlóra került az átlag fogyasztó. Divatba jött az elmúlt hónapokba a takarékosság náluk is, ami szintén deflációs hatású.

Eközben a gazdaság csökken, munkanélküliség nő. A bankszektor újabb csapást fog kapni erről az oldalról is.

Törölt felhasználó 2008. 10. 28. 00:34

Előzmény: #24 togyozo

#27

"2) amikor az orosz bank(ok) átváltják az USD bankközi forrást rubelre, az a dollárt gyengíti, vagyis a dollárban árazott cuccok (olaj, nyersanyagok stb.) ára felmegy amivel otthon az USA-ban inflát csinálsz, így a saját embereidet szivatod meg"

Pontosan ez zajlott az elmúlt 5 évben.
Most viszont eszméletlen sebességgel fordult vissza minden, szívják vissza a hiteleket, erősödik a dollár, defláció lesz.

3. Hulla mindegy, mennyit kerestek az elmúlt években rubelben, USD problémáik vannak.

7. Erről beszélek, elszedik a jegybanktól az USD-t. Halálra kereste magát rubelben. Azzal meg kitörölheti a seggét, nyomtathattak is volna az oroszok.

8. Nem értem, mit írsz.

Egyébként olvass utána, ez folyik Oroszországban és a világ sok országában. De rohadtul logikus is.
Ez a 10 pont tökéletesen összefoglalja a világ valuta válságát. Nem kell ezt túl ragozni.

Törölt felhasználó 2008. 10. 28. 00:24

Előzmény: #22 togyozo

#26

Továbbra sem sikerült megvilágítanod, ki fog az fx swap túlsó oldalán állni, amikor meg kell hosszabbítani. Az MNB - gondolom. Az OTP esetében mindenképpen. Leánybankok esetében pedig meddig fogják pumpálni az EUR likviditást az anyák? Örökké nem tarthat. Az USA-ban is bebizonyosodott. Az USA-ban is bebizonyosodott, hogy nem csak likviditási válságról van szó. Náluk a bankok eszközoldala értékelődött le, nálunk pedig a forint leértékelődése fogja ugyanezt a hatást kifejteni. Szóval totál homályos, miért stabil a bankrendszerünk.

A valutatartalékainkat és az IMF segélyt majd a valutánk védelmére fogjuk fordítani?

Szóval a nyugat-európai bankoknak még óriási problémái lesznek a fejlődő országokba kihelyezett kölcsöneikkel.

Másik óriási probléma a gazdaság felől fog érkezni. Röhögve nézem az elemzőket a TV-ben, hogy jövő 1% körül lesz a GDP növekedésünk. Hehe. Már most zárnak be hetekre-hónapokra az autógyárak Európában. Baromi nagy baj lesz ebből. De várjuk ki a végét.

Törölt felhasználó 2008. 10. 28. 00:12

Előzmény: #20 Törölt felhasználó

#25

AKS,
nem az összeesküvés elméleten van a hangsúly, hanem a folyamaton.

Mindegyik lépés megvalósult világ sok országában: Oroszország, Svájc, Korea, Mexikó, India, Katar és még sorolhatnám. Nálunk is zajlik már, de az USD-t cseréld le CHF-re. A togyozovel tárgyalt fx swap piac halt be és az MNB vette/veszi át a deviza finanszírozó szerepét. Mit gondolsz, kivel fogja az OTP megújítatni a 2,5 mrd fx swapjét 1-2 hónap múlva? Nincsenek információim, de van egy fogadásom, hogy az MNB áll majd a túloldalon.

togyozo 2008. 10. 27. 23:50

Előzmény: #2 Törölt felhasználó

#24

Drop!

Ez a devizatartalék elszedős elmélet elég sok ponton lyukas:

2) amikor az orosz bank(ok) átváltják az USD bankközi forrást rubelre, az a dollárt gyengíti, vagyis a dollárban árazott cuccok (olaj, nyersanyagok stb.) ára felmegy amivel otthon az USA-ban inflát csinálsz, így a saját embereidet szivatod meg

3) az 5%-os forrásköltségű 10%-os hitelen az orosz bank(ok) szarrá keresik magukat

5) Azért az nagyon fontos kérdés, hogy a forrásaid mekkora része külföldi forrás. Mert ha te egy amerikai bank lánya vagy oroszban akkor számíthatsz arra, hogy megújítja a forrásodat, viszont ha csak a bankközi piacon vettél fel dollár forrást, akkor nem játszhatsz arra, hogy ez mindig meghosszabbodik, ezért elég likvid pénzeszköz kell hogy a rendelkezésedre álljon ahhoz, hogy a lejáró adósságod visszafizesd. Erről szól a banki eszköz-forrás menendzsment. Persze ettől még ebbe bele lehet bukni, ahogy több bank is belebukott, de azért azokban az esetekben más tényezők is közrejátszottak ebben.

7) az orosz bank csődje elkerülhető, ha az orosz jegybank (ami meg előtte iszonyat mennyiségű devizatartalékot meg költségvetési bevételt halmozott fel olajból) a devizatartalékaiből biztosít neked USD likviditást. az orosz bank így visszafizeti a devizaadósságát miközben ő maga meg szarrá kereste magát az olcsó forrású hitelezésen, az USA bank meg annyi dodót kap vissza amennyit odaadott.

8) Nem értem minek kell egy csőd után az orosz banknak újból USD? a logika szerint pont azért ment csődbe mert nem tudta visszafizetni a lejáró adósságát, amit így a saját tőkéjéből kellett megtennie (és itt megint visszaérünk a mértékek kérdéséhez). ezután mondjuk az orosz állam tőkét emelt a bankban, de a bank az USD adósságát már rendezte.

Törölt felhasználó 2008. 10. 27. 22:46

#23

Ez pontosan mit jelent? Jön a hitelező, elárverez mindent, ami az államé, aztán a megyénket megkaparintó sejknek adózunk? Vagy hogy van ez?

(Egyébként privatizáció néven nem ez megy?)

togyozo 2008. 10. 27. 22:01

Előzmény: #3 Törölt felhasználó

#22

Drop folyt köv...

1) utánanéztem ennek az FX swap piacnak.
Hogy néz ki MO-on a bankrendszer, illetve a hitelezés?
Vannak külföldi anyabankok akik euró forrást adnak az itteni leányoknak. Ezt az itteni leányok elswapolják első körben CHF-re. De a gond nem itt van. Utána ezt a CHF-et a promt piacon átváltják forintra (a devizahitelezés így támaszotta a forintot), amit utána kihitelznek. Hol jön a bibi? Ott, hogy egyrészt van 1 nagybank akinek nincs külföldi anyabankja, akitől devizaforrást szerezzen, illetve a magyar bankok a forint forrásaik egy részét szintén kihelyezik CHF hitelbe. Ezért a forint forrásokat elswapolják devizára. Na, a probléma itt van. Ez a swap piac nem működik. Ugye egy swap ügylethez kell 2 szereplő, 1 akinek devizalikviditása, 1 pedig akinek forint likviditása van. Ez utóbbi a magyar bankrendszer, ez első meg a külföldi partner. De ha leállnak a magyar bankok a devizahitelezéssel (illetve csak az anyabanktól kapott források erejéig végzik azt), akkor miért okoz gondot a swap piac befagyása? Hát azért mert a lejáró devizaadósságot meg kell újítani, ez pedig egy "állományi" probléma, ami akkor is van, ha 0 a devizahitel flow. Márpedig ha a swap piacon nem tudnak a bankok devizalikviditást szerezni, akkor a prompt piacon kell megtenniük. És ez gyengíti a forintot, ami a deviza hitelállomány növekedéséhez vezet, ami miatt mégtöbb forintot kell átváltani az állományok megújításához, és beindul egy öngerjesztő folyamat.
(az a szereplő aki jelentős forint short pozikat épített ki, ezt a sztorit sale-szelte)

2) ehhez kapcsolódóan: az is hülyeség, hogy a KKE-i bankok miatt szarabb helyzetben vannak az NYEU-i bankok
KKE-ban a leánybankok jó eszközportfólióval rendelkeznek, alapvetően jó a forrás odaluk is, és ezek a gazdaságok jellemzően teljesen egészségesen fejlődtek, nincsen fenntarthatatlan egyensúlytalanság sehol. 2 bibi lehet ezekben az országokban:
1) ez általánosan jellemző: a pénzügyi és nem pénzügyi vállalatok anyavállalataikkal szemben fennálló adóssága. Ezeknek az állományoknak azonban a megújítási kockázata gyakorlatilag 0.
2) ez nem általánosan jellemző, csak ahol jelentős mértékű devizahitelezés zajlik: ez e fent leírt FX swap illikiditás. Ezt azonban az a hazai jegybankok illetve az EKB közösen rendezni tudják.

3) megnéztem pontosan ezt a devizaadósság dolgot:
Az éven belül lejáró adósságállomány összesen 25,5 mrd EUR, ebből kb. 5 a nem pénzügyi vállalatoknál, kb. 15-16 a bankrendszernél, és 5 a kormányzatnál.
Mint fent írtam az első kettő megújítási kockázata gyakorlatilag 0, a kormányzat 5 mrd-jára meg bőven fedezet a devizatartalék. A bankrendszer teljes nettó külső adóssága meg olyan 20-22 mrd EUR.

4) drop, én elismerem, hogy te sokat olvasol témában, illetve sokszor jó elemzések azok amiket belinkelsz, és sok igazság is van bennük. De én is fel tudnék sorolni a jelenlegi globalizált pénzügyi rendszerben 5 olyan láncot, ami mentén az egész válság tovagyűrűzik holnap még 10 országra. A lényeg viszont pont az, hogy tudjad, hogy mi folyik ezekben a gazdaságokban, hogy fundamentélisan indokolt-e beszarni, mert ha fundamentálisan nem okés a dolog, akkor a pénzügyi vihar egy kis oldalszele is elsöpri a kártyavárat (lásd: Izland). De ha a fundamentumok okésak, akkor azért nem fognak olyan könnyen bedőlni, mert viszonylag egyszerű és gyors intézkedésekkel elejét lehet venni a komoly problémáknak. Én őszintén nem tudom mi van Koreában és nem tudom, hogy ott lesznek-e bedőlések, de KKE bankszektora, illetve az itteni gazdaságok jellemzően erősek. (egyedül románia gázos a régióban)

togyozo 2008. 10. 27. 21:21

Előzmény: #3 Törölt felhasználó

#21

Drop!

Ide válaszolok, néhány felvetésedre mert a másik topikot teleírták baromsággal.
először: defláció lesz vagy nem?

Hogy néz ki a kétszintű bankrendszer működése? A jegybank teremt kp-t, ami lényegében a monetáris bázis. Ez bekerül betét formájába a bankrendszerbe, amit a bankok kihiteleznek, így létrejön a hitelpénz, a hitelpénz teremtés pedig elkezdi multiplikálni a monetáris bázist.
Miért lett 29-ben defláció? Mert hagyták bedőlni a bakrendszert, így a hitelpénz úgy ahogy van eltűnt a rendszerből, a pénzmennyiség drasztikus mértékben lecsökkent. Most viszont mindent megtesznek a bankrendszer megmentéséért, így ha a bizalmi válság elkezd lecsitulni a bankrendszer forrás oldalán továbbra is ottmarad a tőke. Nyilván ezután sokkal visszafogottabb lesz a hitelezés, de aligha hiszem, hogy hitelképes lakossági ügyfelek vagy profitábilis vállalati beruházások ne kapnának hitelt.
Az sem teljesen igaz, hogy a jelenlegi likviditás pumpálásnak ne lenne hatása. az valóban igaz, hogy a lejárat után ezek visszakerülnek a jegybank mérlegébe, de szükség esetén a jegybank ezt újra vissza tudja pumpálni a rendszerbe, tahát egészen addig amíg a helyzet nem rendeződik gyakorlatilag korlátlan ideig és mennyiségben kaphatnak hitelt. Másrészt a hatás azért sem átmeneti, mert ha az átmeneti likviditás pumpálással meg tudnak menteni bankokat/vállalatokat a bedőléstől annak nem átmeneti hatása van.

Ja! és nincsen mellé keresletszűkítő monetáris meg fiskális politika, meg kereskedelmi kapcsolatok leépítése

Amit belinkeltél arról, hohy miért sebezhetőbb az európai bankrendszer, mint az amerikai (körös ábrák), az az elemzés egy bullshit. Miért?

1) Európában univerzális bankrendszer működik, így európában a pénzügyi közvetítő rendszer gyakorlatilag a bankrendszert jelenti. USA-ban viszont a pénzügyi közvetítő rendszer sokkal specializáltabb, így ott a bankok az ottani pénzügyi közvetítőrendszernek csak egy kissebb részét teszik ki. És pont azok az intézmények nincsenek benne (pl: hedge fundok stb.) amik óriási tőkeáttétellel mentek (meg rohadt nagy rövid lejáratú kötelezettség állományuk van)
2) Ezek a körök csupán azt mutatják, hogy egy ország bankrendszere milyen mértékben folytat külföldi tevékenységet. A sérülékenységről nem mond semmit. Az Izlandi bankrendszer sem alapvetően a mérete, hanem a mögötte álló finanszírozás miatt, illetve a rossz eszközállomány miatt dőlt be. Másrészt mi az hogy külföldi? Mert lehet, hogy úgy tűnik, hogy pl a belga bankrendszer nagyon nagyra nőtt, de ha a tevékenységét alapvetően az eurózóna államaiban végzi, akkor ez nemigazán számít, hiszen ezek az országok "devizabelföldiek". a lényeg: az eurózóna bankrendszerét konszolidáltan kellett volna bemutatni, mert ennek az országonkénti ábráknak semmi értelme nincsen. Megkockáztatom, hogy még akár Svájcot is be lehetne ide konszolidálni, mert Svájc olyan erősen az eurózónához gazdaságilag, és gyakorlatilag úgy sincse önálló monetáris politikájuk, mert ugyanazt csinálják amit az EKB.