Meggyalázták Kádár János síremlékét a fővárosi Fiumei úti temetőben szerdán - közölte a rendőrség az MTI-vel. Kormos Endre, a Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese elmondta: ismeretlenek leszedték Kádár János és felesége síremlékének márvány fedlapját, a földet pedig kidobálták. A történteket először a sírkert biztonsági őrsége észlelte. A VIII. kerületi kapitányság rongálás miatt rendelt el nyomozást, a helyszíni szemle jelenleg is tart - tette hozzá. Az MTI helyszínen tartózkodó tudósítója azt látta, hogy a temetőben a munkásmozgalomi panteonjára fekete festékkel gyalázkodó feliratot írtak: "Gyilkos és áruló szent földben nem nyughat". Ez az idézet a Kárpátia együttes "Neveket akarok hallani" című dalából származik.
A 2003-ban alakult magyar zenekar a Wikipedia nevű internetes lexikon szócikke szerint "magyar nemzeti-rock stílusú", "erős nemzeti identitású és revizionista" zenét játszik. A BRFK vizsgálja, hogy van-e köze a feliratnak a sírrongáláshoz.
A Magyar Kommunista Munkáspárt minden parlamenti és parlamenten kívüli párttól azt kéri: függetlenül attól, hogy mit gondolnak Kádár János történelmi szerepéről, ítéljék el a sírrongálást.
A Magyar Kommunista Munkáspárt elnöksége közleményben tudatta: a párt "mélységes aggodalmának és felháborodásának ad hangot Kádár János sírjának meggyalázása miatt", és elítélik mindazokat, akik a sírgyalázást elkövették, vagy elősegítették. A párt azt követeli, hogy a kormány "azonnal és a leghatározottabban ítélje el az eseményt", a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendőrség pedig találja meg a tetteseket.
Hét kérdést érint majd a konzultáció
link
Miniszterelnöki Kabinetiroda, Parlamenti államtitkár, 2017. szeptember 24. 9:07
Várhatóan hét kérdést tesz fel a kormány a bevándorlásról és a kötelező kvótáról az október elején induló nemzeti konzultáció során - mondta Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Dolgozó népünk szomjúhozza kormány által feltett VÁLASZOKat. Készek vagyunk harcolni az imperializmus ellen, már csak a soros pártdirektívákat várjuk.
Melyiket utáljam jobban?
link
Magyarország, 1976
A legfőbb vezető kimozdíthatatlan.
A legfőbb vezető nem engedi felnőni maga körül a riválisokat.
Csak találgatni tudjuk, miből lesz a politika valójában, milyen akaratok, ellentétek és áskálódások vannak a háttérben.
Egy biztos: amit Moszkva akar, az megvalósul.
Bár a vezető próbál kicsikarni Moszkvához képest valami lavírozási területet. Hát, ennyi jön össze.
A pártpropaganda a kezét dörzsöli, hogy a kapitalista és liberális demokrata Nyugat a vesztébe rohan. Lám, ott mekkora válság van. Bezzeg nálunk nincs.
A többség ezen röhög.
Viszont a kormány igyekszik jóba’ lenni a Nyugattal is, mert egy csomó pénzt lehet szerezni onnan, ami független a gazdasági teljesítményünktől, és enélkül a gazdaság holnapra összeomolna. (Hitelek.)
Ezt a csomó pénzt olyasmikre költik, amiktől már középtávon sem javul a gazdasági teljesítmény.
Vannak értelmetlen nagyberuházások, amiknek a terheit az unokáink is nyögni fogják.
A minisztériumokban és a pártvezetésben hájfejű hülyék dirigálnak.
Mutatóba azért van, aki ért valamilyen szakmához.
Tudatlan és szolgalelkű bunkónak lenni nem kötelező, de határozottan előnyös a karrier szempontjából. Egy bizonyos szintnél úgysem juthatsz följebb.
Ha egy ún. értelmiségi (művész, tudós, újságíró stb.) hozzájuk törleszkedik, elhalmozzák pénzzel és lehetőségekkel. Ha nem, van rá esélye, hogy megél valahogy, de nem biztos.
Nem lehet pofázni.
Nem lehet hozzáférni a szabad világ politikai médiájához. Szerencsére van Szabad Európa.
Az állami tévé híradója mellébeszél és hazudik.
Politikai szakadék választ el a Nyugattól.
Viszont a mi vezetőnk másmilyen politikát folytat, mint a többiek a térségben, úgyhogy a legfontosabb nyugat-európai vezetők is szóba állnak vele.
A kormányzat kezét-lábát töri, hogy javítsa a viszonyt Ausztriával és a Német Szövetségi Köztársasággal. Az egyik mégiscsak a nyugati szomszédunk, a másik mégiscsak a legerősebb nyugat-európai ország.
Az átlag sokkal szegényebb, mint Nyugaton...
...de mindig egy kicsit jobban élünk, mint az előző évben, ellentétben az egész térséggel.
A gazdaság éppen valamennyire növekszik, de a gazdasági modellből nem sülhet ki semmi jó.
A többségnek így is jó.
A legbefolyásosabb gazdasági vezetők össze vannak fonódva a pártállami vezetéssel, és az az érdekük, hogy ne legyen verseny.
A rendszer üzemanyaga a korrupció, valamennyire mindenki korrupt.
Az egészségügy „ingyenes”, de az átlagéletkor viszonylag alacsony, a kórházak nyomorúságosak.
A pedagógusok fizetése szégyen, a köz- és szakoktatás oktatás elmaradott (bár próbálnak ezt-azt javítani rajta).
A felsőoktatásba kevesen jutnak be, az átlagszínvonal kínos, viszont a kisebb jövedelmű és tűrhetően tanuló többségnek ingyen van.
A közüzemi szolgáltatások díjat államilag alacsonyan tartják, hogy ne látsszon, milyen kevés az átlagbér, ezzel összefüggésben a közüzemi szolgáltatások rosszak.
Kommunista állambiztonsági emberek vannak politikai és gazdasági kulcspozíciókban, de ezt nem lehet tudni róluk.
Akinek nem tetszik, disszidálhat. Igaz, kék vagy jugoszláv útlevél kell hozzá, de azt, ha keservesen is, a többség meg tudja szerezni. A disszidálás bűncselekmény. Az emberveszteség nem akkora, hogy az ország végül is ne tudná kiheverni.
Magyarország, 2016
A legfőbb vezető kimozdíthatatlan.
A legfőbb vezető nem engedi felnőni maga körül a riválisokat.
Csak találgatni tudjuk, miből lesz a politika valójában, milyen akaratok, ellentétek és áskálódások vannak a háttérben.
Egy biztos: amit Moszkva akar, az megvalósul.
Bár a vezető próbál kicsikarni Moszkvához képest valami lavírozási területet. Hát, ennyi jön össze.
A pártpropaganda a kezét dörzsöli, hogy a kapitalista és liberális demokrata Nyugat a vesztébe rohan. Lám, ott mekkora válság van. Bezzeg nálunk nincs.
A többség elhiszi.
Viszont a kormány igyekszik jóba’ lenni a Nyugattal is, mert egy csomó pénzt lehet szerezni onnan, ami független a gazdasági teljesítményünktől, és enélkül a gazdaság holnapra összeomolna. (Uniós támogatások.)
Ezt a csomó pénzt olyasmikre költik, amiktől már középtávon sem javul a gazdasági teljesítmény, vagy egyszerűen zsebre vágják.
Lesznek értelmetlen nagyberuházások, amiknek a terheit az unokáink is nyögni fogják.
A minisztériumokban és a pártvezetésben hájfejű hülyék dirigálnak.
Mutatóba sincs, aki ért valamilyen szakmához.
Tudatlan és szolgalelkű bunkónak lenni nem kötelező, de egy bizonyos szinten felül a karrier szükséges feltétele.
Ha egy ún. értelmiségi (művész, tudós, újságíró stb.) hozzájuk törleszkedik, elhalmozzák pénzzel (irdatlanul sokkal többel, mint 1976-ban) és lehetőségekkel. Ha nem, van rá esélye, hogy megél valahogy, csak annyival kevesebb, mint 1976-ban, amennyivel több pénzt kapnak azok, akik törleszkednek.
Lehet pofázni, de semmi haszna.
Hozzá lehet férni a szabad világ politikai médiájához, de alig érdekel valakit. Sajnos már nincs Szabad Európa.
Az állami tévé híradója mellébeszél és hazudik, valamint egyes kereskedelmi tévék is.
Politikai szakadék választ el a Nyugattól.
Viszont a mi vezetőnk másmilyen politikát folytat, mint a többiek a térségben, úgyhogy szóba állnak vele azok, akik meg akarják buktatni a legfontosabb nyugat-európai vezetőket.
A kormányzat kezét-lábát töri, hogy rontsa a viszonyt Ausztriával és a Német Szövetségi Köztársasággal.
Az átlag sokkal szegényebb, mint Nyugaton...
...de az egész térség mindig egy kicsit jobban él, mint az előző évben, ellentétben velünk.
A gazdaság éppen valamennyire növekszik, de a gazdasági modellből nem sülhet ki semmi jó.
A többségnek így is jó.
A legbefolyásosabb gazdasági vezetők össze vannak fonódva a pártállami vezetéssel, és az az érdekük, hogy ne legyen verseny.
A rendszer üzemanyaga a korrupció, de csak az korrupt, akinek szabad, az viszont nagyon.
Az egészségügy „ingyenes”, de az átlagéletkor viszonylag alacsony, a kórházak nyomorúságosak.
A pedagógusok fizetése szégyen. a köz- és szakoktatás oktatás elmaradott (és igyekeznek teljesen tönkretenni).
A felsőoktatásba kevesen jutnak be, az átlagszínvonal kínos, viszont mindenkinek rohadt drága.
A közüzemi szolgáltatások díjat államilag alacsonyan tartják, hogy ne látsszon, milyen kevés az átlagbér, ezzel összefüggésben a közüzemi szolgáltatások rosszak.
Kommunista állambiztonsági emberek vannak politikai és gazdasági kulcspozíciókban, de ezt nem szabad tudni róluk.
Akinek nem tetszik, elmehet. Személyi igazolvánnyal felül a vonatra, és kész. Nem bűncselekmény. Az emberveszteség akkora, hogy az ország nem tudja kiheverni.
de ezt különben a hőskultusz keretében se rejtik véka alá:)
"Hamarosan ő lett a (Szabad Nép) szerkesztőbizottság titkára – Révai, Horváth Márton és Losonczy Géza után a negyedik ember a lapnál. De mert Révai többnyire a pártközpont fellegeiben székelt és Géza – megannyi vonzó emberi tulajdonsága mellett – a legjobb akarattal sem volt rohammunkásnak nevezhető, Vásárhelyi igazából a második helyet töltötte be..............Vásárhelyit pártfőiskolára küldték és utána nem a Szabad Néphez került vissza, hanem a Rádió igazgatója lett. "
AKI NÉLKÜL NEM LETT VOLNA ’56 (Beszélő)link
ez se maradjon ki:)
"1945-től a Szabadság, majd az MKP központi lapja, a Szabad Nép munkatársa, a szerkesztőbizottság tagja volt. 1946-ban az újság különtudósítójaként részt vett a párizsi béketárgyalásokon. 1948-ban a Pócspetri-ügy kapcsán az egyházak elleni propagandakampány egyik hangadója volt."
szintén ugyanonnan...
link
Felbontották Kádár János sírját !
2007. május 2. 14:15
Meggyalázták Kádár János síremlékét a fővárosi Fiumei úti temetőben szerdán - közölte a rendőrség az MTI-vel. Kormos Endre, a Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese elmondta: ismeretlenek leszedték Kádár János és felesége síremlékének márvány fedlapját, a földet pedig kidobálták. A történteket először a sírkert biztonsági őrsége észlelte. A VIII. kerületi kapitányság rongálás miatt rendelt el nyomozást, a helyszíni szemle jelenleg is tart - tette hozzá. Az MTI helyszínen tartózkodó tudósítója azt látta, hogy a temetőben a munkásmozgalomi panteonjára fekete festékkel gyalázkodó feliratot írtak: "Gyilkos és áruló szent földben nem nyughat". Ez az idézet a Kárpátia együttes "Neveket akarok hallani" című dalából származik.
A 2003-ban alakult magyar zenekar a Wikipedia nevű internetes lexikon szócikke szerint "magyar nemzeti-rock stílusú", "erős nemzeti identitású és revizionista" zenét játszik. A BRFK vizsgálja, hogy van-e köze a feliratnak a sírrongáláshoz.
A Magyar Kommunista Munkáspárt minden parlamenti és parlamenten kívüli párttól azt kéri: függetlenül attól, hogy mit gondolnak Kádár János történelmi szerepéről, ítéljék el a sírrongálást.
A Magyar Kommunista Munkáspárt elnöksége közleményben tudatta: a párt "mélységes aggodalmának és felháborodásának ad hangot Kádár János sírjának meggyalázása miatt", és elítélik mindazokat, akik a sírgyalázást elkövették, vagy elősegítették. A párt azt követeli, hogy a kormány "azonnal és a leghatározottabban ítélje el az eseményt", a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendőrség pedig találja meg a tetteseket.
(MTI)