"a felsorolt okok hiányosak, másrészt további problémát jelent általánosságban is, hogy azokat nem lehet egzakt módon leírni, így az ügyfél számára maga az emelés oka és az emiatt indokolt mértéke nem transzparens. Ez azt jelenti, hogy sérül a ténylegesség és arányosság elve - mondta az ügyvezető igazgató.
További problémát jelent szerinte, hogy az ok-lista egyáltalán nem kötelezte arra a pénzügyi intézményeket, hogy megfelelő időben és megfelelő mértékben érvényesítsék a költségek csökkenését az ügyfelek hitelkamataiban. Ez a szimmetria elvének sérülését jelenti. Az ok-lista alkalmazása így nem orvosolja megfelelően az erőfölénnyel való visszaélés problémáját."
Megint hatalmas szakmai hozzáértésről tett tanúságot az úr! Ha nem lehet az okokat egzaktul leírni, akkor hogyan lehet (bocsánat: szükségképpen) hiányos az oklista? Nem jogszabály írja le, minek kell lenni az oklistában, mi nem szerepelhet benne? Nem azért kell árazási elveket készíteni a bankoknak, hogy ellenőrizhető legyen az árképzésük? Nem éppen az általa is irányított felügyeletnek (MNB-nek) feladata (s nem az bügyfélnek!) az árképzés ellenőrzése? Mikor tudná az ügyfél a bonyolult, soktényezős árképzést ellenőrizni? Akkor kinek a számára kell lenni transzparensnek az árképzésnek, nem az MNB-nek? Akkor miért is sérüla aténylegesség (?) és az arányosság elve?
Miért is ne lenne kötelezően előírva csökkentés, ha az árképzési elvekben leírt feltételek ezt indokolják? Nem éppen az MNB vizsgálta számtalanszor a szimmetria elvének érvényesülését a bankok árképzésében?
Hogyan lehet ennyi zöldséget összehordani?
További problémát jelent szerinte, hogy az ok-lista egyáltalán nem kötelezte arra a pénzügyi intézményeket, hogy megfelelő időben és megfelelő mértékben érvényesítsék a költségek csökkenését az ügyfelek hitelkamataiban. Ez a szimmetria elvének sérülését jelenti. Az ok-lista alkalmazása így nem orvosolja megfelelően az erőfölénnyel való visszaélés problémáját."
Megint hatalmas szakmai hozzáértésről tett tanúságot az úr! Ha nem lehet az okokat egzaktul leírni, akkor hogyan lehet (bocsánat: szükségképpen) hiányos az oklista? Nem jogszabály írja le, minek kell lenni az oklistában, mi nem szerepelhet benne? Nem azért kell árazási elveket készíteni a bankoknak, hogy ellenőrizhető legyen az árképzésük? Nem éppen az általa is irányított felügyeletnek (MNB-nek) feladata (s nem az bügyfélnek!) az árképzés ellenőrzése? Mikor tudná az ügyfél a bonyolult, soktényezős árképzést ellenőrizni? Akkor kinek a számára kell lenni transzparensnek az árképzésnek, nem az MNB-nek? Akkor miért is sérüla aténylegesség (?) és az arányosság elve?
Miért is ne lenne kötelezően előírva csökkentés, ha az árképzési elvekben leírt feltételek ezt indokolják? Nem éppen az MNB vizsgálta számtalanszor a szimmetria elvének érvényesülését a bankok árképzésében?
Hogyan lehet ennyi zöldséget összehordani?
Döntött a Kúria - Reagált az MNB
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=193071