Devizahitelek: itt a tökéletes mentőcsomag?  

amire hivatkozol, az egyáltalán nem mond ellent az idézetnek. :)

"A legtöbb pénzügyi termék esetében korlátlan az ügyfél kockázata. Mind hibás? "
Pont a spekulációs ügyleteknél nem korlátlan a kockázat, lásd fedezeti ügyletek, stop limit megbízás stb.

Gratulálok, ezt a minden pénzügyi tudást nélkülöző embernek is illendő lenne végre megértenie. Ezt ennél egyszerűbben nem lehet már leírni !

Bárki más is válaszolhat!

Teljesen egyetértek azzal, amit írtál.

Betétesek kamatait miért nem vették le akkor? Miért csak a hitelesekre rónak terheket?

" visszafele miért nem működnek ezek a dolgok (pl:ország/bank kockázat javulás)"
Közben akkora egyéb terhet kaptak a nyakukba (végtörlesztés, bankadó), hogy kamatcsökkentés nélkül is veszteséges a legtöbb Magyarországon működő bank. Ha veszteséges vagy, árat emelsz...

Kezelési költség duplázódására még mindig nem adtál választ...sőt.. a kamatemelésekről sem..

Azért annyira nem vagyok béna helyesíró (bár nem tartozik ez sem az erősségem közé, csakúgy mint a közgazdaságtan/ pénzügy), de soxor becsúszik pár elgépelés
mint pl.az imént sorrával helyett sorával:)

Akár a gondolataimat fogalmaztad volna meg..
Köszönöm, írásod minden sorrával egyetértek:)

Azért nem ezt mondtam, de valóban tele vannak a mindennapjaink kockázatokkal. Azért vagyunk,gondolkodunk/spekizünk, hogy ezeket a kockázatokat a lehetőségekhez képest elkerüljük/kivédjük/csökkentsük, stb. Mindenki olyan kockázatokat vállaljon be, amit átlát, nem haladja meg a szellemi és anyagi képességeit. Nem szabad ismeretlen/kétes eredetű helyről vásárolni, ott talán a ciánmentes ételt is elérhető... vagy jégeső idején nem célszerű az utcán sétálni, vagy nem tanácsos a 60-as sebességkorlátozású éles kanyarnak 140-el bepróbálkozni, vagy esetleg gumikötél nélkül bungee jumpingolni, stb.
A devalapú hitel is egy elernyedt gumikötélen történő bungee jumping kategória volt. Igaz olcsóbb, mint az épp kötelű huf hitelé, de akár tragikussá is válhat az élet bármely területén ez a fajta olcsóság.
Régen sokan DEM, ATS, CHF, meg hasonló devizákban tartották a megtakarításaikat, mert stabilabb/értékállóbb volt, mint a forint. Most a devalapú hiteles mit is csinált? Ezek ellen fogadott, méghozzá 10-20-25 évre, hogy a forint majd padlóra küldi ezeket a gyenge jpy, chf, usd deizákat, oszt az alacsony kamat mellett dőzsőlhetünk az árfolyamnyereségben is. Vagy hogyis gondolták ezt sokan. Ehhez túl sok gazdasági ismeret, sőt sztem túl sok ész sem szükséges, hogy ezt vki fel tudja fogni és helyén kezelni.

Igazad van.. kp-nak ne vegyél semmit, de ennyi erővel ne vedd meg az ételt a boltban, mert lehet h ciánnal mérgezett! Ne lépj ki az utcára, mert a jégeső agyonver... ugyan... ne higgyünk a bankoknak, ne higgyünk a kormányoknak, ne higgyünk a pénzügyi szakembereknek... akkor kinek? Nem mindenki közgazdász, matematikus, pénzügyi zseni

Nekem nincs hitelem. Viszont van egy házam, amit 2007-ben vettem. Akkor relatív jó áron. Most el kell adnom és úgy tűnik, hogy 20-25 %-ot fogok bukni. Jó néhány millió forintot. Nem akartam spekulálni. Az élethelyzetem változásából adódott a vásárlás is és most az eladás is. Engem ki fog megmenteni?

Volt magánnyugdíjpénztári és jelenleg is van önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításom. Tudtam, hogy irreálisan magasak a részvény árfolyamok. Csakhogy az állam előbb tette lehetővé hogy a nyugdíjpénztárak sokkal nagyobb arányban részvénybe fektessenek, mint ahogy bevezették a választható portfóliókat. Az első lehetséges alkalommal úgy rendelkeztem, hogy a legalacsonyabb kockázatú portfólióba kerüljön a pénzem, de mire ezt átvezették már bekövetkezett a részvényárfolyam esés első, legnagyobb hulláma. Nem én spekuláltam, mások spekuláltak az én pénzemmel, rosszul. Tudtam, hogy rosszul csinálják, de nem volt lehetőségem megakadályozni. Engem ki ment meg, ki adja vissza az akkori veszteséget?

A devizahitel felvételi láz idején a lakosság spekulációját az indította be, hogy az állami kamattámogatást nagyon beszűkítették, a forint és a svájci frank között magas volt a kamatkülönbözet és eluralkodott egy fogyasztási mánia, mindenkinek azonnal kellett új, vagy nagyobb lakás, kocsi, nyaralás, műszaki cikk, stb... Most is van azonban lakossági spekulációs hullám. A lecsökkent betéti kamatok miatt gyors ütemben állampapírba és befektetési alapokba áramlik a lakosság pénze. Csak idő kérdése, méghozzá rövid idő kérdése, hogy beüssön egy következő válság hullám. Az állampapírhozam emelkedése miatt a kötvényalapokat is kisebb tőkeveszteség fenyegeti, az ugyancsak népszerű vegyes alapokat, alapok alapjait, abszolút hozamú alapokat pedig a részvénypiaci változások még jobban meg fogják viselni. Ha ez bekövetkezik, akkor majd azokat fogják közpénzből "megmenteni", akik "nem láthatták előre" a kockázatot és a betéti kamatok csökkenése "kényszerhelyzetbe" hozta őket?

Nekem van megtakarításom. A többséghez hasonlóan én is átvittem bankbetétből a megtakarításom ott lévő részét jobb hozamot kínáló, de még alacsony kockázatú alternatív befektetésbe. A befektetési alapokat nem tartom elég alacsony kockázatúnak. (Ha úgy tetszik egyesek elferdített logikája szerint hibás a termék, mert az alapok hiába tartják a papírjaikat lejáratig, az átértékelődés miatt a ténylegesen el nem szenvedett veszteség is csökkenti az eszközértéket és például egy állampapír piaci hozamemelkedés kockázatát nem lehet kiszűrni). Ezért én lejáratig tartani szánt állampapírra váltottam. Méghozzá infláció követőre, hogy reálértéken minimalizáljam a kockázatot. Erre mit tesz a Kormány? Rezsicsökkentéssel a pincébe nyomja az inflációs és így az én állampapírjaim kamatát is. Nem láthattam előre. Most akkor megment engem valaki és az induló kamatszintet kifizetik nekem a teljes futamidőre?

Jól írta p-b, mindenki spekulál, akinek vagyona van. Akár pozitív előjelű a vagyon (lakás, kocsi, pénzügyi megtakarítás), akár negatív előjelű (hitel). A lakástulajdonos az ingatlan árakra. A forint hiteles a forint kamat és a jövőbeni jövedelmének alakulására. A devizahiteles a jövedelmén kívül a deviza kamat és az árfolyam alakulására. A betétes arra, hogy csődbe megy-e a bank. A kötvénytulajdonos az állampapír piaci hozamszintre. Az inflációkövető konstrukciók kivételével mindenki spekulál az inflációra.

Egyeseket kiemelni és "megmenteni" a döntéseik negatív következményeitől:
- igazságtalan
- további irreális kockázatvállalásra ösztönöz
- szembe megy a piacgazdaság logikájával.

Mindegy, hogy megértette, előre látta-e az adott illető a kockázatot. Megjegyzem, hogy a devizahitelesek nagy többsége igenis tudott az árfolyamkockázatról és a CHF kamat változásának kockázatáról, legfeljebb rosszul mérte fel.

Mindegy, hogy volt-e alternatívája. Megjegyzem a devizahiteleseknek volt alternatívája. Dönthettek volna úgy, hogy az őket megelőző generációhoz hasonlóan nem vesznek fel hitelt, hanem megtakarítanak. A szüleik az ő szüleikkel évtizedig együtt élve, vagy albérletben, vagy munkásszállón tudták kezdeni az életüket. Hosszú ideig vártak egy tanácsi lakás kiutalására és hosszú ideig takarékoskodtak a beutalóhoz. Miért járt volna a mai fiataloknak alanyi jogon, hogy azonnal saját tulajdonú önálló, vagy nagyobb lakásuk legyen, ahogy szükségét érzik? A másik alternatíva a forint hitel volt. Annak nincs árfolyamkockázata, csak kamatkockázata. Aki forintban nem volt elég hitelképes annak azon kellett volna elgondolkozni, hogy miért kell a lehetőségein túl nyújtózkodnia még hitellel együtt is. Lehetett volna kisebb, vagy olcsóbb környéken lévő lakást venni, vagy abban maradni. Lehetett volna várni, amíg összejön magasabb saját erő. El lehetett volna halasztani a kocsi vásárlást, vagy lecserélését, a nyaralást, a plazmatévé vásárlást. Még a kamatkockázat részleges kizárására is volt alternatíva, a jelzáloghitel 5 éves fix kamattal. Persze nem olyan alacsony törlesztővel, mint a devizahiteleké.

Mindegy hogy közbejött-e váratlan esemény. Megjegyzem, hogy aki 20 évre vesz fel hitelt, annak számolni kell azzal, hogy a futamidő alatt elvesztheti a munkáját, megbetegedhet, kieshet egy másik kereső a háztartásban, bejöhet egy válság és elszabadulhatnak az árak, vagy pont fordítva leeshet a lakásának értéke, stb...

A kockázatoktól, a döntései következményeitő senkit sem szabadna "megmenteni"

Vagy tán kitörő örömmel fogta mindenki a magánnyugdíjpénztárak államosítását? Pedig akkor is az volt az indok, hogy a lakosságot megmentik a nyugdíj megtakarításaikkal való spekulációtól. Azzal a felkiáltással tették, hogy a 2008-as válság idején elszenvedett bukással együtt a magánnyugdíjpénztárak hosszú távú visszatekintő hozama nem verte meg az állampapír hozamot.

Ez így van, mindent a történelem igazol/cáfol. Viszont a jelenlegi korm. propagandát (mely megítéléséhez a majdani történelem sem szükséges) se vegyed kp-nak, mert megint nagyot fogsz csalódni:)

Eddig is elég egyértelmű volt, hogy Bogár Lászlón nevelkedtél. Kiválóan betanultad tőle az összes baromságot. A hitelességéről annyit, hogy '90 előtt több mint 10 évig volt MSZMP-s, ill. a Hazafias Népfront titkára, az első szabadon választott kormányban pedig nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős minisztériumi államtitkár. Ehhez képest most ő pont ezt a kettőt szídja: a komcsikat, meg a rablóprivatizálókat és országeladósítókat. Mindkettőben felelős pozícióban részt vett.

Igen, de mi volt a kormányzati propaganda akkor? "Hamarosan euró bevezetés... dübörög a gazdaság...etc"

"Leszögezhetjük (ha nem szögezzük le akkor is így van), a devizaalapú hitelek mögött devizanyilvántartás és a jó magyar deviza, a forint áll."

Meg határidős és devizaswap pozíciók. Ez akkor is így van, ha te nem vagy képes ezt megérteni.