Örökre megszabadítana az árfolyamváltozásoktól, és azonnal a negyedével csökkentené a törlesztőrészleteket. Kezdetben évi mintegy 47 milliárdba kerülne, később viszont egyre olcsóbb lenne, így ésszerű elosztással az állam és a bankok számára is...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=187950
A chf alapú devizahitel amúgy nem más, (a hitelfelvevő szempontjából), mint egy szimpla chf hitel. Annyi különbséggel, hogy a hitelt ebben a konstrukcióban nem svájci frankban, hanem forintban kapta és ebből adódóan huf-ban is keletkezik a törlesztő részlete. Természetesen mindkét formában chf-ben történik a tőke és a törlesztőrészlet meghatározása/elszámolása.
Tehát az, hogy ezt nem devizahitelnek, hanem dev.alapú hitelnek nevezik semmi érdemi különbség nincs az adós szempontjából.
Magyarán az egyik legstabilabb gazdaság devizája ellen fogadtak a Ft-al az elkövetkezendő 15-25 éves időszakra, amikor felvették a chf dev.alapú hiteleiket. Tették midezt az alacsonyabb kamat/törlesztőrészlet reményében. Közben pedig elszállt az árfolyam és a kamat egyaránt. Utóbbi mértéke kérdőjelezhető meg csupán, s elvárható lenne az növelés indoka/magyarázata. Persze, ha ezt a tv. előírná/szabályozná, a felügyelet pedig batartatná.
Ne akarj a számba adni olyat, amit nem én mondtam!Amennyi pénzt a banktól kaptak, azt adják is vissza, hisz az a banké volt,mínusz az ügylettel az ügyfélnek felmerülő költségei.Ez minden hibás ügyletnél így működik.
Ad3: a bankok tudták, milyen terméket adnak el. Ahogyan az ügyfelek is, hogy mit vettek. Viszont egyik fél sem tudta, hogy olyan válság jön, amilyen jött. Az egyik fél (bank) erre valamennyire fel volt készülve, legalábbis a jogi lehetőségei, az általuk alkalmazott szerződés nagyfokú mozgásteret biztosított számukra még ahhoz is, hogy a menetközben megnövekedett kockázatokat kezelje (pl. beépítsék az árazásba). A másik fél egyáltalán nem volt felkészülve erre. A szabályozás pedig egyáltalán nem volt felkészülve sem egy ilyen válsághelyzetre, sem annak a devizahiteltömegre gyakorolt és főleg nem a továbbgyűrűző hatásaira.
Az pedig, hogy a szerződés semmis, olyan bírói döntést kellene, hogy eredményezzen, mely szerint az ügyfél azt az összeget köteles a banknak megfizetni kamatok és mindenféle járulékok nélkül, amit a banktól ténylegesen forintban felvett, a bank pedig köteles az ügyfél számára a hitelfelvétellel kapcsolatos,-utólag feleslegessé vált- utánajárások miatt egy eszmei kárpótlást fizetni.
Alternatívák: ad1: A bankok tudták, milyen terméket adnak el. Ez esetben tudták, hogy ügyfelük nem lesz képes a törlesztést fizetni,hisz a kereset igazolástól a vagyoni helyzetig mindenről információt kértek. A szerződés semmis, hisz megtévesztették ügyfelüket, elhitették vele, hogy képes lesz rá. Az okokat nem firtatom.
ad2: A bankok nem tudták, milyen terméket adnak el.Ha a pénzügyi szakemberek nem tudták, milyen terméket adnak el, hogyan várható az el a pénzügyekhez kevéssé értő ügyfelektől?Egyértelmű a bankok felelőssége, végeredményben a banki szakemberek tudatlanságukkal félre vezették az ügyfeleket,a szerződés semmis.
"A forint hitelnél nem hivatkoznak "országkockázat"-ra, meg "forrsáköltség"-re... meg hasonló"
Ez két szempontból is hülyeség.
1. Egyrészt önmagában sem igaz a fenti. A Ft hiteleknek is változik a kamata, amit a Ft források költsége befolyásol, ezt a hazai kamatkörnyezet alakítja, ebben is van országkockázat. Ha az alapkamat, hozamkörnyezet ugrik, az emeli a betéti kamatokat is, ami növeli a hitelkamatokat.
2. Érzékenyebb a helyzet, ha devizás forrásról van szó, aminek a forrásköltsége nyilván érzékenyebben reagál az országkockázatra. A swap és határidős pozik is devizaforrás, még mielőtt azt írja valaki, hogy nincs semmilyen deviza a hitelek mögött. Attól, mert az fizikailag nincs, attól az még derivatív termékeken keresztül van és annak árazása jelenti a forrásköltséget.
Abban egyetértek veled, hogy a szabályozás volt a legfőbb probléma.. viszont a bankok tudhatták mennyire kockázatos ez a dolog.. (főleg az említett szabály hiányosságok miatt)másfelől, pont a szabály hiánya miatt azt is tudhatták (sőt, továbbmegyek, tudták is), hogy Ők bármit megtehetnek az adósokkal.. és mint az élet igazolja, meg is tesznek! Abban sincs vita közöttünk, hogy a hitelfelvevő is hibázott, de a mérték nem mind1!
Van egy kormány, akinek a nép "biztonságát" kellene hogy valamilyen szinten garantálja.. e helyett mi történt? (dübörög a gazdaság, nemsokára euró...stb)
Vannak a "szagértők" (akár bank oldaláról, akár a hitelközvetítők) akik igen vehemensen ajánlották ezeket a deviza(alapú)hiteleket! Nekeik is tudniuk kellett(volna) hogy ez milyen kockázatokkal jár!
3. Részben ugye van az adós.. aki nem elég körültekintően vett fel hitelt, a "jobb élet" reményében! Na már most.. kinek nagyobb a rálátása/befolyása ezeket a pénzügyeket illetően? A bankok/kormány duó.. az SNB intő szava ellenére halmozta el a lakosságot ezekkel a hitelekkel.. ami. nem is lett volna baj, ha a bankok KELLŐEN KOCKÁZATOT KEZELNEK.. és a "buta, tudatlan... vagy akár spekuláns" hitelfelvevőknek "csak annyit" adnak, amit ha minden kötél szakad is vissza tudnak venni... vagy az adós nem rokkan bele!
Erre a bankok mit csinálnak? Amit Te is említettél... a "verseny hevében"... és természetesen... a bank mindenféle kockázatot/költséget áthárít a még maradék hitelesre... (legyen az vállalkozás vagy magánember) Nem, véletlen kaptak a kkv-k 2%-os kamatra ft hitelt... ezt miért nem tudja megcsinálni az MNB a dev hitelesekkel is?
Ezért mondottam (egy másik tmánál azt hiszem) hogy 3 felőls van.. d eén azt gondolom, hogy a bank/kormány duó azért nagyobb ludas ebben a történetben, mint marinéni.
Persze, valamilyen szinten a bankok is alábecsülték a kockázatukat a verseny hevében. Nem kalkuláltak pü. krízissel, ahogy a devhitelesek sem. Szív is rendesen mindkét oldal bank/adós emiatt, sőt az egész gazdaság/lakosság. Hogy mindenki jól járjon olyan mentés nem létezik. Még mindig azt mondom, hogy nincsenek leszabályozva/megkövetelve kardinális dolgok a rendszerben. Talán azzal lehetne a felek közti feszültségeket oldani/csökkenteni, nem pedig, a felelőtlen, rögtönzött megmentési kampány ígérgetésekkel.
Mint mondottam kamattámogatásos hitelem van! Viszont a környezetemben elég sokaknak van dev hitelük. Pénznyelő mantrája, miszerint "akciós törlesztő"-vel kezdték. Ha így adott Nekik a bank hitelt, akkor ott a bank a legnagyobb hibás!
1. hogy jön az ide, hogy a dev. hitelesek fizetik, vagy nem fizetik a törlesztőjüket???
2. A forint hitelnél nem hivatkoznak "országkockázat"-ra, meg "forrsáköltség"-re... meg hasonló, az ügyfél számára tökéletesen közömbös, a bank belső működését érintő dologra. Továbbá a forinthitelek törlesztője szoros korellációban áll az alapkamat változásával. A dev. hitelek törlesztője viszont nem követi az árfolyamváltozást plusz a chf/huf kamatkülönbözetét.
Vagyis egy hétköznapi ügyfél nem tudhatta, mit is vállal.
Ezért hibás a termék, és ezért tud semmis is lenni a szerződés, mert az egyik szerződő felet, ha durván fogalmazunk, akkor megtévesztették. Finomabban fogalmazva, nem tudhatta, mibe vág bele... sőőőt, erre nem is figyelmeztette a bank.
3. ha a szerződő felek egyike nem tudta mit vesz, akkor az bizony hibás termék, a szabályozóktól függetlenül. Ha a tejes dobozban joghurtot találsz, akkor az nem azért hibás, mert a szabályozók nem tiltják tejes dobozba joghurtot tölteni, hanem azért, mert nem az van benne, mint amit egy egyszerű vásárló feltételezne. (még akkor is, ha apró betűkkel az aljára rá van írva, hogy az bizony joghurt)
Áruld már el, ha tényleg nincs devalapú hiteled és mégcsak nem is volt, akkor valamely devhitelesek nevében véded a mundér becsületét, vagy csak hobbi kedvelőként teszed?
Amúgy elég parttalanná, értelmetenné, mitöbb személyeskedővé vált a beszélgetés/vita, mely nem vezet sztem sehová, de azért ne add fel, hajrá:)
Törölt felhasználó2013. 08. 22. 17:21
Előzmény:
törölt hozzászólás
#402
Látom se Joker, se te továbbra sem vagytok korrektek, hogy válaszoljatok. Semmi gond, az olvasó sokat leszűr a válaszadás ilyen nevetséges folyamatos kikerüléséből is.
Dupla törlesztő, mint már sokszor leírtam olyan esetekben van, ahol az elején KEDVEZMÉNYES volt a hitel, majd átváltott piaci alapúra. Ha ez pont akkor történt, amikor az árfolyam is ugrott, akkor együtt ez lehetett dupla.
De ez megint nem banki szemétkedés, az ügyfél vette fel ezt a konstrukciót.
Devizahitelek: itt a tökéletes mentőcsomag?
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=187950