A James Webb űrteleszkóp NIRCam (Near-Infrared Camera) műszerével megörökítette a Tejútrendszer „szívének” egy részletét. A Sagittarius C (Sgr C) régióról készült képen a becslések szerint 500 000 csillag ragyog, amihez néhány, eddig ismeretlen jellegzetesség is társul. https://spacejunkie.hu/wp-content/uploads/2023/11/Sagittarius_C_NIRCam_Image-scaled.jpg
Szombaton, azaz március 25-én egy aszteroida fog csillagászati szempontból közel elszáguldani a Föld mellett – olvasható a Live Science oldalán. A 2023 DZ2 névre keresztelt aszteroidát idén februárban fedezték fel a Kanári-szigeteken található La Palma Obszervatórium csillagászai. Az átmérőjét 40 és 100 méter közé becsülik. Magyar idő szerint március 25-én este 20 óra 52 perckor lesz legközelebb bolygónkhoz, nagyjából 173 ezer kilométeres távolságban fog elszáguldani a Föld mellett körülbelül 28 ezer km/h-s sebességgel. Ekkor a Föld és a Hold között lesz megtalálható, és közelebb lesz hozzánk, mint égi kísérőnkhöz. Ez bár csillagászati szempontból nézve kis távolságnak számít, valójában biztonságos távolságban fog elhaladni mellettünk. Ez a földközeli kisbolygó az Apolló-család tagja. Nap körüli keringési ideje 3,17 év. Megfelelő távcsövekkel, de akár már egy 15 centiméteres távcsővel is megfigyelhető lehet az aszteroida bárki számára. Az északi féltekéről nézve a délkeleti horizont felett kell keresni az Orion, a Nagy Kutya és a Kis Kutya csillagképektől keletre. Látszólag olyan lehet majd, mint egy lassan mozgó csillag az égen. A jelenlegi számítások szerint azonban szombat este többfelé lehet felhős az ég hazánk felett, így csak kevés helyen nyílhat esély az aszteroida megfigyelésére. Legközelebb 2026. március 27-én kerülhet bolygónk közelébe, a csillagászok jelenlegi számításai szerint akkor a becsapódás esélye 1 a 430-hoz, viszont a pályája alaposabb tanulmányozásával ez az esély jóval kisebb lehet majd. Amennyiben a Földbe csapódna, akkor már komoly pusztítást tudna okozni az érintett térségben.
Részleges napfogyatkozás lesz látható október 25-én Európa, Nyugat-Ázsia és Északkelet-Afrika területéről – írja a Space.com. A folyamatot Magyarországról is nyomon követhetjük. A Svábhegyi Csillagvizsgáló szerint Budapestről nézve 11 óra 18 perckor fog kezdődni a jelenség, a legnagyobb fázist pedig 12 óra 25 perckor érjük el, ekkor a fővárosból a Nap átmérőjének 44 százalékáig hatol be a Hold sziluettje. Napfogyatkozások akkor jelentkeznek, amikor a Hold a Nap és a Föld közé kerülve árnyékot vet bolygónkra. A Hold méretéből adódóan a napfogyatkozások nem figyelhetőek meg egyszerre mindenhol, a keddi esemény az Északi-sarkról tűnne a leglátványosabbnak. A mostani fogyatkozáshoz hasonlót utoljára 2015-ben észlelhettünk hazánkból, akkor 59 százalékos volt a takarás. A következő nagyobb, itthonról 47 százalékosan látszó esemény 2027. augusztus 2-án lesz.
A NASA elhalasztotta az Artemis-1 felbocsátását az űrbe - számolt be a CNN. A NASA következő indítási időpontja szeptember 2., péntek. Ha az Artemis-1 ekkor indul el a Kennedy Űrközpontból, a küldetés 42 napig tartana, és október 11-én térne vissza.-0:16A kilövőcsapat a rakéta négy hajtóművének egyikében hajtóművérzéssel kapcsolatos problémát fedezett fel. A hajtóművek ürítése során hidrogént vezetnek át a hajtóművön, hogy felkészítsék azt a kilövésre. A négy hajtómű közül három a vártnak megf A kilövésvezető körülbelül 8:34-kor (EDT) leállította az Artemis I mai kilövési kísérletét. A Space Launch System rakéta és az Orion űrhajó továbbra is biztonságos és stabil konfigurációban van. A kilövés irányítói folytatták annak a kiértékelését, hogy miért nem sikerült a magfokozat alján lévő RS-25 hajtóműveket a felszálláshoz szükséges hőmérsékleti tartományba hozni, és miért futott ki az idő a kétórás indítási ablakból. A mérnökök folytatják a további adatok gyűjtését - írta a kilövés lefú
A héten már a második komolyabb felfedezést jelentették be a 2021. december 26-án fellőtt James Webb űrtávcső (JWST) esetében, azok után, hogy a hét elején lenyűgöző felvételeket adtak ki a Jupiter sarki fényeiről, amiket a JWST készített, most azt közölte a NASA, hogy az űrteleszkóp elsőként azonosított egy, a Naprendszeren kívül eső bolygó légkörében szén-dioxidot. https://telex.hu/tudomany/2022/08/25/james-webb-urtavcso-exobolygo-legkor-szen-dioxid
folyamatos emberi jelenlétet ígér a Holdon a NASA Artemis - a görög mitológiában a Hold istennőjéről elnevezett - programja, aminek Artemis I elnevezésű, legénység nélküli rakétája még ma a kilövőállásra kerül, és a tervek szerint augusztus 29-én indul majd Hold körüli útjára. Az űrszonda elrepül majd a Hold mellett, hogy annak gravitációját felhasználva 70 000 kilométerrel a Holdon túlra, a Földtől csaknem félmillió kilométerre repüljön – messzebbre, mint ahova ember valaha is utazott. Emberi személyzet egyelőre nem vesz részt az űrutazásban, a rakéta az Orion nevű egységet hajtja majd meg, amiben több tesztbábu foglal majd helyet, többek közt Helga és Zohar, akiket radioaktív sugárzást mérő érzékelőkkel szerelnek majd fel. A mesterséges legénység tagja lesz még Campos Kapitány is, akit arról a mérnökről neveztek el, aki nagy szerepet játszott az 1970-es Apollo 13 küldetés során felmerült vészhelyzet megoldásában. Az emberi tesztbábuk mellett egy műkutya is helyet foglal majd a fedélzeten, aki nem más, mint Snoopy, az 1950-ben született képregényhős. Őt egyébként gravitációt jelző műszerrel látják majd el, így regisztrálva a fülkében a repülés alatt uralkodó nehézségi erőt. Amennyiben az Artemis I tesztje sikeresen zárul, az zöld utat adhat majd annak az egységnek, amiben már valódi asztronauták ülnek majd: az Artemis II kilövése a tervek szerint 2024 májusában történhet majd meg, a legénység tagjainak nevét egyelőre nem tették közzé. A NASA Artemis programjának hosszú távú céljai közé tartozik a Hold természeti erőforrásainak kitermeléséhez és a jövőbeni Mars küldetésekhez szükséges infrastruktúra kiépítése. A mintegy 98 méter magas és 2,6 millió kilogrammos rakéta magyar idő szerint 23 órakor indul majd a floridai Kennedy Space Center 39B jelzésű kilövőállására, amit élőben is követhetnek majd az érdeklődök a NASA honlapján. Érdemes majd némi élelemmel és kávéval is készülni a közvetítésre, a hozzávetőleg 6,5 kilométeres utat ugyanis előreláthatólag 11 óra alatt teszi majd meg az Artemis I.
Körülbelül 10 méteres, zsiráfméretű űrsziklát fedeztek fel hétfőn, amely eddig a Földhöz való közelsége ellenére is elkerülte az észlelést a mérete miatt. Szerda éjszaka a szemünk láttára száguld el a Föld mellett, mivel az elhaladását élőben közvetítik.Virtual Telescope Project (VTP) élő közvetítésének köszönhetően 23 órától bárki megnézheti az aszteroida elhaladását. A 2022 NF aszteroidát július 4-én fedezte fel a Pan-STARRS csillagászati felmérés Hawaii-n. Az aszteroida átmérője körülbelül 7 méter, bár akár 12 méter is lehet. A legközelebbi időpontban az NF mintegy 89 300 kilométerre közelíti meg a Földet, ami a NASA szerint rendkívül közel van. ,, „Meg kell találnunk az aszteroidákat, mielőtt azok találnának meg minket” A NASA évente több mint 1500 új földközeli objektumot észlel. A NASA Földközeli Objektumokat Vizsgáló Központja (CNEOS) szerint az 1 kilométer feletti földközeli objektumok 90 százalékát már nyomon követik, így most a 140 méter feletti objektumok követésére összpontosítanak. Nagy előrelépés, hogy egy tíz méternél kisebb átmérőjű aszteroida követésére is képesek – írja az IFLScience. , Sok időt és energiát fordítanak az űrsziklák követésére, hiszen minél többet tudunk, annál jobban fel tudunk készülni arra az esetre, ha egy a Ne nézz fel! című filmhez hasonló forgatókönyv várna ránk. Egy „potenciálisan veszélyes” aszteroidát, amelyről úgy gondolták, hogy 2052-ben ütközik a Földdel, a további megfigyeléseknek köszönhetően levették a világ veszélyeztetettségi listájáról. Jelenleg nem ismertek olyan pályájú objektumok, amelyek a Földet elpusztítanák. Ahogy a NASA fogalmaz, „a bolygó védelméért meg kell találnunk az aszteroidákat, mielőtt azok találnának meg minket”.
Június 17-28. között a Naprendszer összes bolygója látható lesz a hajnali égbolton egymás után sorakozva. , A ritka együttállásra legutóbb több mint ezer éve került sor.A Svábhegyi Csillagvizsgáló oldalán közzétett cikk szerint amennyiben június 17-28. között hajnalban, napkelte előtt a keleti égbolt felé fordulunk, a Naptól való távolságuk sorrendjében, öt fényes bolygó is feltűnik majd: egy sorban lesz látható a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz.Ráadásként a folyamatosan fogyatkozó Hold végig is halad a bolygók mellett a napok múlásával, így minden egyes hajnalban más-más arcát mutatja a bolygósor. Az említett bolygók mellett, további két bolygó, az Uránusz és a Neptunusz, valamint a Pluto, és a legfényesebb kisbolygó, a Vesta is beáll a sorba. Azonban ezek az égitestek kizárólag távcsővel pillanthatóak meg. , Ez a sor szinte egész júniusban látható, a Merkúr azonban csak a hó második felében csatlakozik a "bolygóvonathoz". Mint írják, az együttállás meglehetősen lazának számít, a nyolc bolygó 105 fokos látószögű egyenes mentén sorakozik az égen. A Jupiter-Mars-páros 12 fokra, a Merkúr és a Vénusz 10 fokra lesznek egymástól. A bolygósor így szabad szemmel mutatja a legszebb látványt. , Aki szabad szemmel és binokulárral szeretné megfigyelni a bolygókat, érdemes még szinte teljes sötétségben, 3 óra körül elkezdenie. Ekkor a Neptunuszt és az Uránuszt is megtalálhatja még binokulárral. Az együttállás 3 óra 30-kor lesz a legszebb, ekkor a pitymallat már megvilágítja az eget. A cikk szerint azonban mindenképp érdemes 4 óráig várni, hogy a Merkúr is becsatlakozhasson. , , A különleges égi jelenségre legutóbb 947-ben volt példa, és legközelebb 2492. áprilisában lesz lehetőség a megfigyelésére.
A valaha látott legtávolabbi csillagot fotózta le a Hubble Soha még olyan nagy távolságból nem észleltek csillagot űrteleszkóppal, mint a Hubble segítségével felfedezett Earendel, amely 12,9 milliárd fényévnyire van a Földtől. A korábbi rekord a kilencmilliárd fényévnyire lévő Icarus csillag volt. A Hubble ezzel szemben egyetlen csillagot, az Earendelt vette észre egy természeti jelenség, a gravitációs lencse segítségével, amely a zoomobjektív használatára hasonlít. Ha a megfigyelés irányában található egy nagy galaxishalmaz, akkor ennek a gravitációs vonzása meghajlítja és felnagyítja a mögötte lévő tárgyakról érkező fényt. „Ha a legjobb pontot találjuk el, ahogy ebben az esetben nekünk sikerült, akkor a nagyítás akár ezerszeres is lehet” – mondta Brian Welch, az amerikai Johns Hopkins Egyetem PhD-hallgatója, aki kollégáival közös felfedezését a Nature-ben tette közzé. Hogy mekkora lehet az Earendel, arra csak tippelni tudnak: legalább ötvenszer akkora, mint a Nap, de a nagyítás pontos arányától függően jóval nagyobb is lehet. A tudósok szerint nagyon valószínű, hogy amit a Hubble észlelt, az valójában egy kettős csillag. Az ilyen párosokban a két objektum egymáshoz közel helyezkedik, ami nagyon gyakori. Ilyen esetekben a páros egyik tagja nagyobb, és ennek a fénye az uralkodó. (MTI)
Úgy tűnik, mégis elkerüli bolygónkat az a közelmúltban felfedezett aszteroida, amelyet korábban veszélyesnek ítéltek – írja a Space.com. A nagyjából 70 méter széles 2022 EA1-et január 7-én észlelték, akkor úgy tűnt, hogy az objektum 2023. július 4-én eltalálhatja a Földet. Az Európai Űrügynökség (ESA) szerint ennyi idő nem lenne elég egy esetleges eltérítő misszió elindításához. . https://24.hu/tech/2022/03/09/potencialisan-veszelyes-fold-kozeli-aszteroida-2022-ea1/
Mondjuk a végén még pont látszik, amikor eléri a max sebességet, hogy utána látványosan csökkenni kezd a sebessége, így már nagyjából érthető. Amúgy a reddit-en olvasom, hogy vannak ilyen PC játékok, hogy rakétákat kell építeni és különböző missziókat végrehajtani és azokból rengeteg összefüggésre lehet lelni: "If that sort of thing interests you I can highly recommend the game "Kerbal Space Program". It let's you build your own rockets, launch them into space and then plot and execute such orbital maneuvers. You can land on planets or send probes.I leaned a ton about how those orbits actually work and how you get to them just by playing this game.Scott Manley, a YouTuber, has a lot of tutorial and explanation videos about it:https://youtube.com/c/szyzyg "
"... vagy lát olyan oldalt, ahol esetleg elmagyarázzák?..."
Az első videódnál a teleszkóp lekapcsolódásakor, 1:49:20-tól kezdve látod, hogy exponenciálisan élesedő szögben növekedett a rakétavégfok-teleszkóp kombó Föld feletti magassága... ekkor jártak sebességben valahol 9.55 km/s táján... a lekapcsolódás után a magasság továbbra is nőtt, bár már lassuló momentum mellett (ez világos, hiszen lekapcsolódott róla a raketta), a teleszkóp saját (tehetetlen) sebessége viszont nyomban elkezdett csökkenni... szintén a rakétavégfok hiánya miatt. Sajnos a telemetriai adatokat utána túl gyorsan levették a képről, így már nem láthattuk, ahogy a következő percekben a sebességgel együtt a magasságnövekedés is lelassul(t volna) egészen addig a szakaszig, ahol a teleszkóp elindul az L2 felé. Ha végig megmaradt volna a telemetria kijelzése, akkor kb. 15-20 perc múlva már kb. csak 2-3 km/s adatot láthattunk volna. Amúgy a teleszkópnak is vannak saját pályakorrekciós hajtóművei, asszem Northrop-Grumman gyártmány, de azokat valszeg az elején még nem használták. Ha valami gebasz adódna menet közben amihez több idő kell, akkor azokat fékező módba állítva még tovább is nyújthatják az útidőt.
James Webb teleszkóp: Fellövés után a max sebessége: 9.85 km/s, az alábbi videón élőben volt nyomonkövethető más adatokkal együtt: https://youtu.be/7nT7JGZMbtM?t=6452 Jelenlegi sebessége kb: 0.5 km/s, az alábbi oldalon követhető: https://www.jwst.nasa.gov/content/webbLaunch/whereIsWebb.html?units=metric Az értem, hogy a pályáját úgy tervezték meg, hogy a sebessége a Nap és Föld gravitációja miatt folyamatosan csökkenjen,hogy mire elér az L2-beli végleges helyét 3 hét múlva, addigra minimális legyen már csak a Földtől való sebessége.Na de ezt a nagy sebességcsökkenést (9.8 km/s -> 0.5 km/s) hogy hozta össze?Főleg úgy, hogy már talán a 2. napon is csak kb 0.8 km/s volt.Ha 1 nap alatt lecsökken a sebessége kb a tizedére, akkor már lassan meg is állna.Még az is bezavarhat ebben, hogy két különböző számot hasonlítok összes: Míg egyik az indító állomáshoz mért sebesség, a másik a Föld legközelebbi pontjához viszonyított sebesség. Valaki érti vagy lát olyan oldalt, ahol esetleg elmagyarázzák? Esetleg chart a sebességről időben?
Helyi idő szerint csütörtök hajnalban elindult az Imaging X-ray Polarimetry Explorer (IXPE) űrtávcső a SpaceX egyik Falcon 9 rakétájának fedélzetén – írja a NASA. A NASA, az Olasz Űrhivatal és más partnerek közös missziójának feladata a legextrémebb és legtitokzatosabb objektumok, így a szupernóva-maradványok, a fekete lyukak és egyéb égitestek röntgenkibocsátásának elemzése. Thomas Zurbuchen, a NASA Tudományos Misszió Igazgatóságának igazgatóhelyettese szerint az IXPE meg fogja mutatni számunkra az univerzum erőszakos oldalát. Az űreszköz példátlan adatokat gyűjthet majd.
. A C/2021 A1 nevű üstököst idén januárban fedezték fel a kutatók. Hamarosan olyan közel jöhet, hogy távcső nélkül is láthatóvá válhat.Idén januárban figyelt fel egy Gregory J. Leonard csillagász egy különleges üstökösre, amelyet C/2021 A1 (Leonardnak) neveztek el. Az üstökös a számítások alapján még ebben a hónapban – várhatóan december 12-e környékén – igen közel jön majd hozzánk. A fényessége addigra pedig a +4 magnitúdót is elérheti, ami azt jelenti, hogy már szabad szemmel is megpillanthatjuk, ha elég tiszta lesz az ég.A távoli látogató nagyából 70 ezer évvel ezelőtt járt utoljára a Naprendszer belső régióiban, így az érkezése mindenképp különleges eseménynek számít a Newsweek szerint. Ha minden körülmény adott lesz a megfigyelésre, akkor egy szép csóvát lehet majd látni, amely várhatóan az érkezést követő napokban is kitart.Az üstökös aktuális helyzetét a The Sky Live oldalon lehet figyelni.
A héten ismét módosítani kellett a James Webb-űrteleszkóp indítási időpontján. Ezúttal nem a teszteknél adódott hiba, hanem egy kisebb baleset történt a 10 milliárd dolláros szerkezettel. Az egységet a Francia Guyanában lévő Kourou központban a technikusok a hordozórakéta adapteréhez erősítették, amikor egy szorítószalag hirtelen kioldódott, és bemozdult tőle a szerkezet.A NASA ezért rögtön bejelentette, hogy december 22-re módosítja az indítási dátumot, vagyis elvileg négy napot csúszik csak a start. A mérnökök egyből megkezdték az űrteleszkóp átvizsgálását, hogy kiderüljön, keletkezett-e rajta bármilyen sérülés. Mivel a szerkezet rendkívül érzékeny műszereket tartalmaz, így a legkisebb rezgés is meghibásodáshoz vezethet, amit a világűrben már nagyon körülményesen lehetne kijavítani.Szerencsére kiderült, a teleszkóp épségben megúszta a balesetet, így nem kell semmit sem javítani rajta. A NASA szerint mindez azt jelenti, hogy ha nem jön közbe semmi, december 22-én magyar idő szerint 13 óra 20 perckor elindulhat a pályája felé a James Webb-űrtávcső.
Elképesztően sok pénzbe került, de a kutatók szerinte megérte a ráfordított időt és pénzt a James Webb fejlesztése. A decemberben startoló, a Hubble utódjának szánt űrtávcső arra is képes, hogy megnézze az univerzum első csillagjait. A James Webb összesen tíz olyan új technológiával rendelkezik, amelyet a szakemberek azelőtt soha egyetlen küldetésen sem próbáltak ki. Ezek között persze olyan is akad, amit kimondottan az új távcsőhöz fejlesztettek. A szerkezet kamerái például olyan érzékenyek, hogy ha a Hold felszínén egy méh repkedne, akkor a távcső azt is észrevenné.Az iskolabusz méretű teleszkópot nem egyben, hanem összehajtogatva szállítják.
November végén útnak indítja az amerikai űrkutatási hivatal a DART (Double Asteroid Redirection Test) nevű misszióját. Az űrszonda 2022 szeptemberében szándékosan össze fog ütközni egy aszteroidával, hogy a szakértők az űrben tesztelhessék azt a bolygóvédelmi rendszert, amely aszteroidabecsapódásoktól hivatott oltalmazni a Földet. https://m.hvg.hu/tudomany/20211006_nasa_aszteroida_vedelmi_rendszer
Az előbb kint voltam, most délnyugati irányból jönnek a meteorok, ma nagyon jó az észlelés. A hajnali maximumig még nyugat-északnyugati irányba fordul a fő irány persze.
Hétfőn megközelítette a Ganymedest az amerikai űrhivatal szondája, a Juno. A Jupiter holdját utoljára 20 évvel ezelőtt a Galileo szonda révén vizsgálhatták.A Juno fedélzeti műszereivel olyan képet kaphatunk a Ganymedesről, mint még soha. Ez a közeli repülés a Ganymedes kutatását a XXI. századba emeli, és segíti a Jupiter-rendszerbe készülő küldetések új generációját. https://index.hu/techtud/2021/06/09/ganymedes-jupiter-hold-nasa-juno-kozeli/
A korábban eltervezett október 31-i start nagy valószínűséggel nem jön össze, így csak ezután, valamikor november-december környékén indíthatja útnak a NASA a hatalmas James Webb űrtávcsövet. A méregdrága teleszkópot a csodálatos képeiről ismert Hubble utódjának szánják. A tudományos eszköz indítását már többször elhalasztották, mivel a folyamat igen összetett. A szerkezet egy Ariane-5 rakétával indulna, ám ez utóbbi burkolatával több probléma is adódott. A hordozórakétát tervező Arianespace szerint a gondokat mostanra orvosolták, de több tesztet így is el kell végezni, legkorábban júliusban vagy augusztusban. A távcső pályára állítását hátráltatja az is, hogy a Francia Guyana-ban, ahol az indítóállás lesz, a koronavírus erőteljesen terjed, a vakcinák viszont nem állnak olyan széles körben rendelkezésre, mint a világ más részein. Az Engadget azt is írja, hogy a projekt fő kivitelezője, a Northrop Grumman szerint a teleszkópot egy szállítókonténerbe csomagolva viszik az indítás helyére, ahol mintegy 55 napot vesz igénybe a startra való előkészítése.
Pompás új felvételt tett közzé a Tejútrendszer központjáról az amerikai űrkutatási hivatala (NASA) a honlapján – írja az MTI.A felvétel, amelyet a Chandra röntgencsillagászati műhold elmúlt több mint két évtizedes 370 megfigyelése alapján állítottak össze, a Tejútrendszer központjában lévő több milliárd csillagot és számtalan feketelyukat ábrázolja. Egy Dél-Afrikában lévő rádióteleszkóp szintén hozzájárult a felvétel elkészítéséhez. https://24.hu/tudomany/2021/05/31/nasa-kep-tejutrendszer-kozpontja/
Készen áll az utazásra a csillagászati áron épülő James Webb űrteleszkóp, miután egy próba során sikeresen kihajtogatta, majd a helyére igazította a főtükrét.
A Voyager-1 és a Voyager-2 után újabb szonda indulhat útnak, hogy feltérképezze a csillagközi teret. Interstellar Probe, vagyis "csillagközi űrszonda" nevet viseli az az új NASA-eszköz, amely 2030-ban indulhat útjára, hogy feltérképezze a Naprendszer határát – írta az EurekAlert. Az amerikai űrkutatási hivatal évekkel korábban a Voyager-1-et, és a Voyager-2-őt is eljuttatta a csillagközi űrbe. Előbbi 2012-ben, a másik 2018-ban ért a helioszféra határához. A NASA ez idő alatt sok információt, adatot gyűjtött, de azt szeretnék, ha az ilyen irányú ismereteik még tovább bővülnének. Erre a feladatra találták ki az új szondát, amely elődeinél is messzebbre, 1000 csillagászati egységre utazna a Naptól. “Az Interstellar Probe az ismeretlen csillagközi térbe utazik majd, oda, ahová az emberiség még sosem jutott el” – mondta Elena Provornikova, a Johns Hopkins Egyetem fizikusa, a projekt vezetője. A szakember szerint az űreszköz segítségével kép készülhet a helioszféra külsejéről, így pedig az is látható válik, hogyan néz ki a Naprendszer. Az utazás időtartama 15 év, ennyi időbe telik ugyanis, míg a szonda elér a helioszféra pereméhez.
:) ...... itt van moderáció, és talán a gazda nem hagyja szétverni a topicot néhány "futóbolond" miatt....... ....ezt nem daxlira értem, mert ő próbál értelmet vinni a hülyeségbe..........
Ha már a chemtrail így visszaszorult......... :) Örülhetnek
az összeesküvés-elméletek hívei, új kutató obszervatórium nyílik az
alaszkai Gakona közelében, a HAARP (Nagyfrekvenciás Aktív
Sarkifény-Kutató Program) intézményi keretein belül. Az obszervatóriumot
az Alaszkai Egyetem fairbanksi Geofizikai Intézete üzemelteti majd, a
feladata pedig a felső légkör és a Föld-világűr határvonal
viselkedésének megfigyelése lesz, ehhez egy lidart (lézeres radart) is
telepítenek majd. A lézerfény-impulzusok, illetve ezek visszaverődései
révén a 90-150 km magasságú légköri réteg összetételét, hőmérsékletét,
szerkezetét tárják majd fel. Ezen kívül mérik majd, hogy a
naptevékenység pontosan miként hat a felső légkörre, az ionoszférára és a
magnetoszférára. Erre azért van szükség, mert az ionoszféra zavarai a
rádiós kommunikációra és az elektromos hálózatokra is káros hatásokat
fejtenek ki. National Geographic Magazin
Csillagászat - Irány az űr csodálatos világa!