A Világegyetem kutatása terén még annak pontos kora, illetve a kor meghatározása is komoly fejtörést okoz a szakembereknek, itt pedig továbbra sem találni teljes egyetértést, hiszen az eltérő módszereket alkalmazó kutatások különböző eredményekre jutnak. Korábban mi is beszámoltunk arról, hogy egyesek szerint nem stimmel az Univerzum tágulásának üteme, most pedig egy új tanulmány látott napvilágot, amelyben magát a kort kérdőjelezik meg. . A friss munkát a Science magazin oldalán tették közzé, ezúttal német kutatók jóvoltából. A Max Planck Intézet munkatársai szerint szintén nem stimmel a Hubble-állandó mértéke, amely a tágulás ütemét határozza meg számunkra, itt pedig ennek következtében akár 2 milliárd évet is le kellene faragnunk az Univerzum életkorából, vagyis ez utóbbi 12 milliárd év alá is mérséklődhet. A NASA legutóbb még 2012-ben tette közzé saját újabb becslését, akkor 13,8 milliárd évben határozták meg a teljes életkort, a német szakemberek azonban most leszögezik, hogy a távoli csillagok mozgását illetően továbbra is nagy a bizonytalanság, amennyiben pedig ezek gyorsabban mozognak, maga a tágulás rövidebb időt vett igénybe. . A Hubble-konstans értékét a korábbi kutatásokban 70-nél húzták meg, a mostani eredményt közzétevő csapat szerint azonban ez ehelyett 82,4, ami egyben azt is jelenti, hogy a teljes életkor 11,4 milliárd évre rúg. Mások azonban rögtön hozzáteszik ehhez, hogy a csapat mindössze két gravitációs lencsét használt fel a kutatás során, emiatt pedig a hibahatár mérete is megugrott, ennek következtében pedig az is lehetséges, hogy az életkor nagyobb, mint azt korábban gondoltuk. Ezen komoly korlátozás miatt egyes szakemberek szerint további munkára lesz szükség, bár azt elismerik, hogy a módszer kétségkívül érdekes megközelítésnek minősül – tekintettel azonban arra, hogy a mérőeszköz sem pontos, az eredményt még kevésbé tekinthetjük annak. . Adam Riess, aki 2011-ben Nobel-díjat kapott az Univerzum életkorának és a tágulás mértékének kutatásáért, valamint a sötét energia jelenlétének kimutatásáért, kiemelte, hogy kedvező fejlemény az alternatív módszerek iránti érdeklődés felerősödése, a konkrét eredmények tekintetében azonban nincs áttörés.
Megvan a második, a csillagközi térből a Naprendszerbe érkezett égitest, ezúttal egy egyértelműen üstökös, amely a korábbi, hiperbola pályán mozgó objektumoknál is nagyobb mértékben elnyúlt pályán közeledik az idén decemberi napközelsége felé. Az előzetes becslések szerint egy több kilométer méretű kis égitestről lehet szó. https://www.csillagaszat.hu/hirek/megvan-a-masodik-csillagkozi-ustokos/
Az Artemis-küldetés részeként az űrhajót 2020 elején indítanák útnak a Hold felé, amely során a szerkezet a legfontosabb rendszerek működését ellenőrizné. A szakemberek jelenleg az űrkapszula és a szervizmodul összeszerelésén dolgoznak. https://hvg.hu/tudomany/20190722_nasa_orion_urkapszula_artemis_misszio#rss
Az űrverseny tulajdonképpeni végének évfordulóját a kiterjesztett valóság eszközével ünnepli egy projekt.Ötven évvel ezelőtt, 1969. július 20-án volt, hogy először lépett ember a Hold felszínére. A közelgő évfordulót az apolloinrealtime.org csapata a kiterjesztett valóság eszköztárával ünnepli: az Apollo 11 teljes küldetését digitalizálták, az összes rádióbeszélgetést, fényképeket, filmeket és tévéhíradókat is ideértve, majd az egészet feltöltötték az internetre.A projekt honlapján aztán percről percre, másodpercről másodpercre, interjú-részletekkel és magyarázatokkal kiegészítve követhető végig, ahogy Neil Armstrong, Buzz Aldrin és Michael Collins megjárja az utat oda-vissza a Holdig. Az előbbi két amerikai űrhajós volt az, akik az égitest felszínére le is szálltak, ott nagyjából 21 órát töltöttek, amiből kettő és egy negyed holdsétával ment el. 21,5 kilogramm követ hoztak vissza a Földre. Útjuk ugyan nem hozta áttörések sorát az űrkutatásban, de korszakos mérnöki teljesítmény volt, és nem kevésbé jelentős politikai esemény:ötven éve lényegében pontot tettek a szovjet Jurij Gagarin 1961-es űrutazásával beinduló űrverseny végére. Az apolloinrealtime.org 20 órával a kilövés előtt veszi fel a küldetés fonalát, július 19-től kattintva lehet rajta valós időben követni a Holdra szállást. Mobiltelefonról is működik, bár úgy csak a rádióbeszélgetésekbe lehet belehallgatni. https://apolloinrealtime.org/11/
Alig 10 év múlva érheti el a Földet az a 340 méter átmérőjú aszteroida, ami alig 33 ezer kilométerre húz el a Föld mellett. Ez nagyjából a Föld–Hold-távolság egytizede. . https://hvg.hu/tudomany/20190502_nasa_fold_kozeli_aszteroida_99942_aphophis#rss . A 340 méter széles aszteroida 2029. április 13-án repül majd el nagyjából 33 ezer kilométerre tőlünk. Csak emlékeztetőül: a Föld–Hold-távolság nagyjából 384 ezer kilométer. Az objektum ráadásul újra visszatér majd a Földhöz, a várakozások szerint valamikor 2036-ban, de hogy akkor mennyire lesz közel, azt egyelőre nem tudni.A tudósok a méréseknek köszönhetően kizárták, hogy most a bolygónkba csapódjon az Apophis, így most arra koncentrálnak, hogy milyen adatokat lehet majd kinyerni belőle, és hogyan lehet ezeket a méréseket elvégezni.
Csillagászat - Irány az űr csodálatos világa!