Az ENSZ Közgyűlése 128 támogató és kilenc ellenszavazattal, 35 tartózkodás mellett csütörtökön elfogadta a Donald Trump amerikai elnök Jeruzsálem státuszára vonatkozó döntését elítélő határozattervezetet. Huszonegy állam nem vett részt a voksoláson. Nemmel szavazott az Egyesült Államok és Izrael mellett Guatemala, Honduras, Togo, Mikronézia, Nauru, az óceániai Palau és a szintén óceániai Marshall-szigetek." . ." Egyesült Államok és Izrael mellett Guatemala, Honduras, Togo, Mikronézia, Nauru, az óceániai Palau és a szintén óceániai Marshall-szigetek." . :)))))))))))))
az a helyzet, hogy a világ pénze izráelben van ettől kezdve, lehet nyüszögni," . Ez addig igaz ameddig "annak" a pénznek van értéke! Amint valaki elkiáltja magát: a király meztelen!!!!!! na, akkor fognak sokan nyüszögni! . Kínát nem írnám le, nagyon keményen dolgozik azon, hogy a pénzpiacon is átvegye a vezető szerepet. Hamarosan előállhat az a helyzet, hogy a jüan mögött lesz aranyfedezet a dollárral ellentétben!
azon nevetgélek, amit ezen a fórumon toltak a bolsevikok: trump NEM izráel embere :))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))) az a helyzet, hogy a világ pénze izráelben van ettől kezdve, lehet nyüszögni, teljesen mindegy és ezen kína sem tudott változtatni
Az ENSZ Közgyűlése csütörtökön 128 vokssal, kilenc ellenszavazattal és 35 tartózkodással megszavazta a Donald Trump amerikai elnök Jeruzsálem státuszára vonatkozó döntését elítélő határozattervezetet.
Ennek ellenére elfogadott tény a mai napig, hogy Kelet-Jeruzsálemet Izrael az 1949-es genfi egyezményekkel ellentétesen, fegyveresen, konfliktus útján szerezte meg, ez pedig a nemzetközi jogban kizárja a területszerzés elismerését."
Azonban ennek ellenére 1949-ben Izrael, míg 1955-ben Jordáni ENSZ tagságot kapott, ezáltal pedig Nyugat-Jeruzsálem Izraelhez, míg Kelet-Jeruzsálem Jordániához való tartozása nemzetközi szinten is elfogadottá vált. A következő jelentős konfliktus a hat napos háború volt, mely során Izrael elfoglalta többek között Kelet-Jeruzsálemet Jordániától. A nemzetközi közösség nem hagyta szó nélkül ezt, és a 242-es számú ENSZ határozatában kötelezte Izraelt, hogy a hat napos háború során elfoglalt valamennyi területet adja vissza. Bár nyelvi értelmezési kérdések merültek fel, hogy mely elfoglalt területek visszaadása kötelező, így megtagadta Jeruzsálem visszaadását. Ennek ellenére elfogadott tény a mai napig, hogy Kelet-Jeruzsálemet Izrael az 1949-es genfi egyezményekkel ellentétesen, fegyveresen, konfliktus útján szerezte meg, ez pedig a nemzetközi jogban kizárja a területszerzés elismerését.A következő forduló pont az volt, amikor Izrael alkotmánya kimondta, hogy az egyesített Jeruzsálem az új főváros, azt azonban az ENSZ Biztonsági Tanács 478-as számú határozata érvénytelennek nyilvánította, és a közel-keleti béke akadályaként jelölte meg. Nem sokkal később, 1988-ban a Palesztin Nemzeti Tanács kikiáltotta a palesztin államot Jeruzsálem fővárossal, mely az arab országok nagy része azonnal elismert, míg a többi állam nem. (Utóbb ez a határozat visszavonásra került).
Jeruzsálem városának nemzetközi jogi helyzete hosszú ideje a Közel-Keleti konfliktusok egyik fő forrása. Trump amerikai elnök döntése, hogy a korábbi Jeruzsálemi Nagykövetségről szóló törvény végrehajtja csak olaj volt a tűzre. 2017. december 6. napján Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az amerikai nagykövetséget Tel- Avivból Jeruzsálembe helyezik át. A döntés hatalmas visszhangot váltott ki nemzetközi szinten, amely magába foglalta több arab és európai ország heves tiltakozását is. Emellett megszaporodtak az izraeli-palesztin összecsapások, melynek során több kisebb rakéta támadást, illetve késeléses merényletet hajtottak végre.De miért is ilyen fontos nemzetközi szinten, hogy hova helyezi a nagykövetségét az Egyesült Államok? A helyzet nem egyszerűen a nagykövetségi épület áthelyezéséről szól, hanem a fővárosként történő elismerésről is. Hiszen kevés kivételtől eltekintve a diplomáciai képviseletek a fogadó államok fővárosába vannak akkreditálva. Ilyen bonyolult politikai kivétel volt maga Izrael is, ahol a nagykövetségek Tel-Avivba találhatóak, tekintettel arra, hogy az ENSZ, ezzel együtt a nemzetközi közösség Jeruzsálemet soha nem ismerte el fővárosnak. A kérdés pedig tovább mutat Jeruzsálem nemzetközi helyzetén, illetve ezzel együtt kiemelkedő státuszán, melyet egy rövid és kizárólag főbb pontokat érintő összefoglalóban mutatok be. Jeruzsálem kérdése még az első világháborúra nyúlik vissza, amikor egy titkos állami jelentés, a Balfour-nyilatkozat, a brit parlament álláspontját mutatta be, mely támogatta egy zsidó nemzeti otthon létrehozását Palesztinában. A kérdés 1947-ben került az ENSZ elé, ahol a Közgyűlés 181. számú határozatban rendelkezett Palesztina jövőbeni kormányzati rendszeréről. A Közgyűlési határozat meghozatalát egy különleges bizottság felállítása előzte meg, mely a kérdést megvizsgálta, különböző javaslatokat és terveket készített a palesztin mandátumára és ezzel együtt a gazdasági unió felosztására. A terv 4 fő részre oszlott: Az első, a terület feletti brit mandátum megszüntetése, terület felosztása és függetlensége. E szerint a mandátumot 1948. augusztus 1-ig meg kell szüntetni és a területről ki kell vonni az összes fegyveres erőt, ezt követően pedig létre kell hozni a független arab és zsidó államot, valamint a Különleges Nemzetközi Igazgatás alatt álló Jeruzsálem városát. A második rész meghúzta ezen egyes területek közötti államhatárt. A harmadik rész Jeruzsálem városának igazgatását szabályozta, míg a negyedik rész a kapitulációkkal foglalkozott. Számunkra a harmadik rész, tehát Jeruzsálem város igazgatási szabályai a legfontosabbak, ez rendelkezett arról, hogy Jeruzsálem különleges nemzetközi irányítás, ezzel együtt az ENSZ Gyámsági Tanács alá tartozik. Jelen rész ezen felül Jeruzsálem saját alkotmányát és kormányzóját is kijelölte volna. A határozat azonban sosem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így igazi jelentősége kizárólag Izrael legitimációjának szempontjából volt.Ezt Izrael és Jordánia közötti villongások követték, melyben mindkét fél Jeruzsálemet jelölte meg fővárosának, mely már akkor is heves tiltakozást váltott ki a nemzetközi közösségből. Azonban ennek ellenére 1949-ben Izrael, míg 1955-ben Jordáni ENSZ tagságot kapott, ezáltal pedig Nyugat-Jeruzsálem Izraelhez, míg Kelet-Jeruzsálem Jordániához való tartozása nemzetközi szinten is elfogadottá vált. A következő jelentős konfliktus a hat napos háború volt, mely során Izrael elfoglalta többek között Kelet-Jeruzsálemet Jordániától. A nemzetközi közösség nem hagyta szó nélkül ezt, és a 242-es számú ENSZ határozatában kötelezte Izraelt, hogy a hat napos háború során elfoglalt valamennyi területet adja vissza. Bár nyelvi értelmezési kérdések merültek fel, hogy mely elfoglalt területek visszaadása kötelező, így megtagadta Jeruzsálem visszaadását. Ennek ellenére elfogadott tény a mai napig, hogy Kelet-Jeruzsálemet Izrael az 1949-es genfi egyezményekkel ellentétesen, fegyveresen, konfliktus útján szerezte meg, ez pedig a nemzetközi jogban kizárja a területszerzés elismerését. A következő forduló pont az volt, amikor Izrael alkotmánya kimondta, hogy az egyesített Jeruzsálem az új főváros, azt azonban az ENSZ Biztonsági Tanács 478-as számú határozata érvénytelennek nyilvánította, és a közel-keleti béke akadályaként jelölte meg. Nem sokkal később, 1988-ban a Palesztin Nemzeti Tanács kikiáltotta a palesztin államot Jeruzsálem fővárossal, mely az arab országok nagy része azonnal elismert, míg a többi állam nem. (Utóbb ez a határozat visszavonásra került). Jelen állapot szerint Izrael továbbra is Jeruzsálemet tartja a fővárosának, melyet a fegyveres erőszakkal történő területszerzés miatt azonban a nemzetközi közösség továbbra sem ismer el. Így az sem meglepő, hogy Trump döntése ellen Egyiptom ENSZ Biztonság Tanács határozattervezetet terjesztett elő, melyben a döntés megsemmisítését kérte. A 15 tagú Biztonsági Tanácsból, az Egyesült Államok élt vétó jogával és a tervezetet 14:1 arányban leszavazta. A Biztonsági Tanácsban való vétó jogával várható volt, hogy élni fog az Egyesült Államok, azonban ennek ellenére a nemzetközi közösség elfogadását nem sikerült megszerezni. Mint a látható, sokkal többről van szó, mint egy nagykövetség áthelyezésről, ugyanis ez magába foglalja a Jeruzsálem városának Izraeli fővárosként történő elismerését, ami pedig tovább mutat a nemzetközi joggal ellentétes területszerzés elismerésére, amely további határokat feszeget. Megjegyezendő, hogy a nagykövetség áthelyezése nem Trump ötlete volt, csupán az 1995. október 23. napján elfogadott Jerusalem Embassy Act végrehajtását nem függesztette fel, melyet az Clintos, Bush és Obama amerikai elnökök megtettek a törvény végrehajtásából eredő politikai konfliktusok elkerülése érdekében. Tekintettel arra, hogy a törvény célul tűzte ki a nagykövetség Tel-Avivból Jeruzsálembe költöztetését 1999. május 31. napjáig. A törvény egyébként kifejezetten alkalmas arra, hogy konfliktus forrás legyen, ugyanis második szakaszában 1950-től ismeri el Jeruzsálemet Izrael fővárosának, míg 1967-től pedig az egységes Jeruzsálemet. A fentiek fényében a kérdés sokkal távolabbi irányba mutat, ugyanis maga Jeruzsálem több világvallás szent helye, melyet az eredeti tervek szerint közös irányítás alatt kellett volna tartani, és melyet a nemzetközi joggal ellentétes megszerzése ellenére is elismert egy nagyhatalom. Nyilvánvalóan ezzel az arab országok nem fognak megbékélni és további és erőszakosabb konfliktusokba fog torkolni Jeruzsálem helyzetének a rendezése. Felhasznált irodalom: Dr. Kovács Péter - Nemzetközi Közjog, Osiris Kiadó, 2016 Schweitzer András - Jeruzsálem nemzetközi jogi státusa - politikai dokumentumok és értelmezések, Külügyi Szemle, 62-80.o 2003.
Trump milliárdos pénzmegvonással fenyegette meg a világot Jeruzsálem miatt Donald Trump amerikai elnök szerdán a támogatások megvonásával fenyegette azokat az államokat, amelyek az ENSZ Közgyűlésében csütörtökön megszavaznák a Jeruzsálem státuszára vonatkozó döntésének visszavonására vonatkozó határozattervezetet. Az ENSZ-közgyűlés döntése jogilag nem kötelező, de komoly politikai súlya van. Dollár-százmilliókat, sőt milliárdokat kapnak, aztán ellenünk szavaznak. Nos rendben, figyelni fogjuk ezeket a voksokat. Hadd szavazzanak csak ellenünk. Sokat megspórolunk. Minket aztán nem érdekel- hangoztatta Trump újságírók előtt a Fehér Házban. Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete is megtorlással fenyegette a határozattervezetet támogató országokat. Az ENSZ 193 tagállama közül a legtöbbnek eljuttatott levelében és Twitter-üzenetében is úgy fogalmazott, hogy Trump elnök "személye elleni támadásnak" veszi a voksolást, az Egyesült Államok pedig névsort vezet majd a renitensekről. Az értesülések szerint több mint 180 államnak megküldött levélben Haley azt írja, a Trump-kormányzat mindössze azt szeretné, hogy az államok elismerjék az izraeli-amerikai történelmi barátságot és partnerséget, illetve az Egyesült Államok nagykövetségének áthelyezésével kapcsolatos döntését. "Az elnök szorosan figyelemmel kíséri majd ezt a voksolást, és arra kért engem, hogy jelentsem számára, mely országok szavaznak ellenünk. Minden egyes voksot feljegyzünk" - olvasható a dokumentumban, amelybe az AP amerikai hírügynökség betekintést nyert. Az amerikai ENSZ-nagykövet Twitter-üzenete ennél élesebb hangnemet ütött meg: "A világszervezetnél mindig azt kérik, tegyünk és adjunk többet. Így, amikor az amerikai nép akaratából arról döntünk, hová helyezzük a mi nagykövetségünket, nem arra számítunk, hogy azok, akiket támogattunk, ellenünk forduljanak. Csütörtökön szavazáson bírálják majd elhatározásunkat. Az Egyesült Államok jegyezni fog minden szavazatot". Rijád al-Malki palesztin és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a világszervezet közgyűlésének ritkaságszámba menő, rendkívüli ülésére tartva élesen bírálták a nyilatkozatokat, s azzal vádolták Washingtont, hogy megfélemlítéssel próbálkozik. Egyben reményüknek adtak hangot, hogy az államok nem hajlanak meg Haley nyomásgyakorlása előtt, és lelkiismeretük szerint voksolnak majd. Cavusoglu szerint egyetlen becsületes állam sem fog meghajolni.A világ megváltozott. Az a felfogás, hogy erősebb vagyok, tehát igazam van, megváltozott. A mai világ az igazságtalanságok ellen lázong- tette hozzá. A határozattervezet előterjesztői Jemen és Törökország, ez utóbbi az Iszlám Együttműködés Szervezetének (OIC) soros elnöke. Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésének összehívására azután került sor, hogy az Egyesült Államok hétfőn megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) az egyiptomi határozattervezetet, amely semmisnek és bármiféle jogi vonzatot nélkülözőnek nyilvánította volna a Jeruzsálem státuszára vonatkozó egyoldalú döntéseket. A megvétózott határozattervezet azt követelte volna Donald Trump amerikai elnöktől, hogy vonja vissza a Jeruzsálem státuszára vonatkozó döntését, mellyel elismerte a várost Izrael fővárosának. Trump december 6-i döntése nyomán mindennaposak a tüntetések a palesztin területeken, és nemcsak az Egyesült Államokkal szemben ellenséges országok, de Washington számos szövetségese is elítélte az amerikai elnök határozatát. Jeruzsálem sorsa a palesztin-izraeli konfliktus jelenleg legkényesebb pontja. Izrael örök és oszthatatlan fővárosaként tekint a városra, miközben a palesztinok annak keleti, Izrael által megszállt, majd annektált részét tennék meg leendő államuk fővárosának. "
Törölt felhasználó2017. 12. 19. 12:04
#1227
Trump szövetségi bírónak jelölte, de a legegyszerűbb kérdésekre sem tudott válaszolni, milliók röhögtek rajta, és aztán vissza is lépett Matthew Petersen tökéletesen ismeretlen pártfunkcionárius volt egészen múlt hétig. A választási bizottság republikánus tagját Trump szövetségi bírónak jelölte, és így sor került a meghallgatására a szenátusi bizottságban. Itt az egyik párttársa, a Trumppal amúgy töretlenül szimpatizáló John Kennedy kezdte kérdezgetni. Kennedy szenátor korábban jogot tanított az egyetemen, és olyan is a beszélgetés hangulata, mint egy nagyon, nagyon, nagyon rosszul sikerült vizsgáztatásé.A kínos párbeszédből nem csak az derült ki, hogy szegény Petersen finoman szólva is híján van a szakmai tapasztalatoknak, hanem az is, hogy a jövendőbeli munkája szempontjából alapvető kérdésekre sem tud válaszolni. A szenvedéseit rögzítő videó érthető módon végigsöpört a neten. Tegnap aztán kiderült, hogy Petersen visszavonta a jelöltségét, és ezt a döntését Trump is elfogadta. A megsemmisült jelölt azt nyilatkozta: „Reméltem, hogy a majdnem két évtizednyi közszolgálat többet nyom a latba, mint életem két legrosszabb perce a tévében.”
Washington megvétózta hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) elé terjesztett egyiptomi határozattervezetet, amely semmisnek és bármiféle jogi vonzatot nélkülözőnek nyilvánította volna a Jeruzsálem státuszára vonatkozó egyoldalú döntéseket. A határozattervezet azt követelte volna Donald Trump amerikai elnöktől, hogy vonja vissza a Jeruzsálem státuszára vonatkozó döntését, mellyel elismerte a várost Izrael fővárosának. Trump december 6-i döntése nyomán mindennaposak a tüntetések a palesztin területeken, és nemcsak az Egyesült Államokkal szemben ellenséges, de Washington számos szövetségese is elítélte az amerikai elnök határozatát."
Nem mehet a Közel-Keletre az amerikai alelnök. A palesztin vezetés közölte, hogy nem fogadják Rámalláhban Pence-t, mert Donald Trump egyoldalúan elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának. A nemzetközi közösség, ezidáig Washington is azt az álláspontot képviselte, hogy Jeruzsálem státusáról az izraelieknek és a palesztinoknak kell megegyezniük. Trump döntése miatt Egyiptomban a nagy tekintélyű al-Azhar Egyetem imámja és II. Tavadrosz kopt pápa is bejelentette, hogy nem fogadják Pence-t. (MTI)
A Trump!
és izgalmas