A Robot  

"...Szakértők szerint ijesztő, hogy ilyesmire egyáltalán lehetőség van, hiszen az egész tőzsde online rendszerét be lehet dönteni, vagy komolyan manipulálni ezzel a módszerrel...

...a jelenleginél szigorúbb szabályozásáról régóta folynak már viták az amerikai tőzsdefelügyeletnél és a törvényhozásban..."

Nagyon sok könnyű pénzről van szó, bionyára jut belőle a vita további fenntartására is:

"...What is amusing is that people still don't understand why the exchanges, and the regulators (coopted by the exchanges) allow HFT to continue. Here is the answer: in 2011 the CME made 31.5% of all its revenues from HFT, the ICE: 25.1%, the NYSE: 21.4%, the Nasdaq: 17.1%, the CBOE: 22.4%, and so on."

link

ezért nincs még összeomlás europában

de már rajta vannak a dolgon az illetékesek

Pár 10000 db kliens + egy szinkronizált metatrader-es bothálózat simán csinálhat ilyen anomáliát.

állítólag csak kereskedési rendszerhiba történt

pl a mokia 18%-t esett, majd ugyanazzal a lendülettel 14%-t emelkedett, aztán visszatért az eredeti árhoz

link

íme link

állítólag csak kereskedési rendszerhiba történt

pl a mokia 18%-t esett, majd ugyanazzal a lendülettel 14%-t emelkedett, aztán visszatért az eredeti árhoz

link

íme link

Definition of 'Quote Stuffing'
A tactic of quickly entering and withdrawing large orders in an attempt to flood the market with quotes that competitors have to process, thus causing them to lose their competitive edge in high frequency trading. This tactic is made possible by high-frequency trading programs that can execute market actions with incredible speed. Only market makers and other large players in the market are capable of executing these tactics, since they require a direct link to the exchange in order to be effective.

Read more: link

erre emlékszem,aznap be is írtad mit szambázott a nokedli.akkor nem volt véletlen.

Vége a tőzsdei robotok népszerűségének?
2012. október 17. | 11:58


A globális részvénypiacok és az algoritmus alapú tőzsdei kereskedés hosszú ideje tartó szerelmi afférja a vége felé közeledik egy statisztikai kutatás szerint. A témában Per Loven, a Liquidnet Europe "pakett kereskedő" brókercég vezetőjével készített interjút a bankingtech.com.

Az alternatív kereskedési platformok, vagyis az MTF-ek (Multilateral Trading Facilities) profitjának jelentős része származik a HFT (High Frequency Trading - magas frekvenciájú kereskedés) alkalmazásából, azonban ez a trend megtörni látszik. Az amerikai tőzsdéken félelmet keltő HFT robotról már korábban is írtunk. A HFT cégeket nem érdekli a vállalatok hosszú távú teljesítménye, éppen ellenkezőleg, kizárólag a rövid távú, akár másodperceken belüli árfolyammozgásokat használják ki.

MTF - Multilateral Trading Facilities: egy EU direktíva, a MiFID 2004-es bevezetésével megszűnt a tőzsdekényszer, ami azt jelenti, hogy a befektetési szolgáltatóknak nem csak a tőzsdéken keresztül lehet az arra bevezetett értékpapírokkal és részvényekkel kereskedni. Ennek következményeként megjelentek az alternatív kereskedési rendszerek, az MTF-ek, olyan kereskedési platformok, amelyek a tőzsdék riválisai. Ezeket olyan befektetési vállalkozások működtethetik, akik harmadik személyek megbízásait is összepárosíthatják.

Az elmúlt években a HFT gyorsan elterjedt, és óriási sikereket ért el a fejlődő piacokon is, mint például Brazíliában vagy Szingapúrban, egy kutatócég, a TABB szerint azonban a további hosszabb távú HFT piacbővülés kétséges. A kutatás szerint 51%-ra csökkent a HFT kereskedés részesedése az Egyesült Államokban a korábbi 2009-ben mért 61%-ról. A Rosenblatt kutatócég szerint pedig ugyanezen periódusban 71%-kal csökkent a tőzsdei robotok által generált profit.

A probléma egy fontos része a hosszú távon gondolkodó intézményi befektetők véleménye a HFT-ről. A piaci résztvevők véleménye megoszlik, sokak szerint hasznos szolgáltatást nyújt a HFT a piac likviditásának és árhatékonyságának fellendítésével, az intézményi befektetők szerint azonban felőrlik a megbízásaikat. A tradicionális eszközkezelők szerint a robotok olyan "keselyűk", amelyek a piaci folyamatokon élősködnek, ezért a részvénypiacokról való kitiltásukat sürgetik.

A HFT-k okozta félelmek arra sarkallják a nagybefektetőket, hogy olyan platformokat keressenek, ami a tőzsderobotok számára nem elérhető. A Liquidnet Europe is ilyen, egy úgynevezett "pakett kereskedő" brókercég, amely a nagy intézményi befektetők részvénypakettjeinek értékesítését végzi, a kisebb szereplők kizárásával. A nagy pakettek eladása gyakran hosszú távú stratégiát igényel, hogy az eladási volumen ne generáljon jelentős esést az árfolyamban, a "pakett kereskedők" ebben is segítséget nyújtanak. Az ő tevékenységük éppen a HFT-kel ellentétes. Ehhez hasonló törekvések már a hagyományos tőzsdéken is kialakulóban vannak, a NYSE Euronext a hónap elején jelentette be, hogy a HFT-k kizárásával új kiskereskedelmi platform alapítását tervezi.

A HFT-k elleni hatósági fellépés is erősödik Európában, áprilisban az olasz börze felügyelete olyan intézkedést hozott, amely a nagy volumenben megbízást adó és azokat gyorsan visszavonó cégeket külön díjjal sújtja, szerintük ugyanis manipulálják a HFT cégek az árfolyamokat.

A Chi-X, a világ egyik legnagyobb MTF-ének alapítója is olyan felület kialakításán dolgozik, amely lehetővé teszi, hogy a résztvevők kiszűrjék azokat a szereplőket, akikkel nem akarnak kapcsolatba lépni.

akkor csökken a volatilitás

"... lehetővé teszi, hogy a résztvevők kiszűrjék azokat a szereplőket, akikkel nem akarnak kapcsolatba lépni..."

Amolyan facebook lesz ez is, gondolom majd lájkolni kell ;-)

Apropó:

HFT Stock Market Manipulation Behind Facebook IPO Stock Crash

link

hálás köszönet
a robot vizuális működése elég látványos

link

Felfüggesztették a Google részvények kereskedését

Az hozza tartozna cikkhez, hogy computerhiba miatt szivargott ki a negyedeves jelentes. A sofware szolgaltato papirjai is zuhantak. rovid ido alatt 12.34 korul mar 4,3 millio papirral kerskedtek, panik eladas volt.Kiutve a daily stoppokat. A SEC vizsgalja az ugyet.A valos ar valtozast csak az ujrainditas utan illetve zaras utan lehet megtudni amikor hivatalosan hozzak nyilvanossagra az adatokat. Ez egy computer gliccs volt.
Janos1

.

Mint anno, mikor a Citi kereskedője beküldte a Dow-t 10K alá

Biztos véletlen volt.

Katasztrófához vezethet az elektronikus "szuperkereskedés"

A piacokon uralkodóvá váló magas frekvenciájú kereskedés soha nem látott likviditást és sebességet hoz, de az emberi tényező háttérbe szorulása komoly bajokat okozhat; erre több példát láthattunk a héten – írja New York Times elemző cikke.

Mint arról beszámoltunk, szerdán a Knight Capital Group tőzsdei kereskedő cég számítógépei megzavarodtak, ami közel 440 millió dollár veszteséget okozott. A NY Times szerint korábban ilyesmi nem történhetett volna meg; az értelmetlen tranzakciós utasítások hatására egy idő után az érintett tőzsde leállt volna, hogy megpróbálják kitalálni, mi történik.

A tőzsdei tranzakciós költségek meredeken csökkentek az elmúlt 25 évben, a piacok mélyebbek és nagyobb a likviditásuk, mint valaha, de védtelenek a katasztrófákkal szemben – írja a NY Times.
Mint arról beszámoltunk, szerdán a Knight Capital Group tőzsdei kereskedő cég számítógépei megzavarodtak, ami közel 440 millió dollár veszteséget okozott. A NY Times szerint korábban ilyesmi nem történhetett volna meg; az értelmetlen tranzakciós utasítások hatására egy idő után az érintett tőzsde leállt volna, hogy megpróbálják kitalálni, mi történik.

A tegnapi nap folyamán az Európai Központi Bank bejelentésére zuhantak a tőzsdék, amit rögtön követett az olaj és réz ára. Az államkötvények árai emelkedtek. Nem mintha bárki negatívan tekintett volna a rézre aznap, de a programok úgy vélték, a két piac együtt mozogna, így ez az algoritmusok révén meg is történt – magyarázza a NY Times.

A "piaccsináló" brókerek ideje leáldozott, az üzletek nagy részét úgynevezett magas-frekvenciájú kereskedő cégek végzik, olyan számítógépekkel, melyek nanoszekundumok alatt képesek végrehajtani egy tranzakciót. Ennek eredménye a gyorsaság és a likviditás.
Azonban ezek a kereskedők nem állnak meg, ha problémák állnak elő. A legtöbb program úgy van beállítva, hogy kilépjen, ha a tőzsde "megőrül", így akkor csökken a likviditás, amikor igazán szükség lenne rá.

A magas-frekvenciájú kerekedés a részvényekkel kezdődött, de mostanra kiterjedt az árupiacra is. A gépek korrelációkat keresnek a különböző piacok között és megpróbálnak előnyt szerezni másokkal szemben. Míg korábban sokszor egy irányban mentek a piacok, most szinte mindig így tesznek, teret adva káros folyamatoknak a tovagyűrűzésre. Lehetséges, hogy fel kellene adnunk az innováció néhány előnyét a nagyobb jó érdekében – véli a NY Times. Ez lassabb piacokat jelent, de több lehetőséget az emberi beavatkozásra
Szerző: NY Times - Világgazdaság Online

Drábik János:

Zsebünkre megy a pénzügyi terrorizmus

Új sorozat megdöbbentőháttérinformációkkal, titkokkal

(Elsőrész)



A pénzügyi terrorizmus a szervezett magánhatalom háborúja a világ pénzrendszere és a világgazdaság egésze feletti hegemónia megszerzéséért és megtartásáért. Ezt a háborút a globális hatalmi elit folytatja azért, hogy a világ erôforrásait megszerezze a közhatalmat gyakorló struktúráktól, elsôsorban a nemzetállamoktól, hogy azokat liberalizációval, deregulációval, privatizációval és globalizációval a saját ellenôrzése alá vonja. Ily módon a termelôgazdaság és a pénzgazdaság hozama az általa működtetett pénzügyi struktúrákhoz és multinacionális cégekhez áramlik. A globális hatalmi elit így tovább tudja koncentrálni és centralizálni a saját hegemóniája alatt az emberiség vagyonát, erôforrásait.

Ebben a pénzuralmi világrendben a közgazdaság (ökonómia) helyébe a pénzgazdaság (krematisztika) lép. A pénzuralmi világrend hatalmi technikáit tágabban és szűkebben is értelmezhetjük. Tágabb értelemben a pénzuralmi rendszer azt jelenti, hogy a gazdasági élet közvetítőközege (jelrendszere), vagyis a pénzügyi szféra veszi át az uralmat az érték-elôállító termelôgazdaság felett. A szervezett magánhatalom a krematisztika rendszerében a hangsúlyt a közvetítésre, a kereskedelemre helyezi. Elsôdleges célja a pénzbôl, ha lehet a termelôgazdasági kockázatok megkerülésével, még több pénzt elôállítani. Ehhez kamatmechanizmussal működtetett hitelpénz-rendszer kialakítására van szükség. Ennek a segítségével lehet eladósítani a gazdasági élet szereplôit, az egyéntôl a vállalatokon át az államokig. A krematisztika elôfeltétele, hogy magán-ellenôrzés alá kerüljön a pénzkibocsátás és a kamatszabályozás.

A szervezett magánhatalom ezért elsőlépésként a pénz kibocsátását veszi el a szervezett közhatalomtól, az államtól, és helyezi a saját ellenôrzése alá. Ennek egyik technikája a magántulajdonban, illetve magánellenôrzés alatt álló központi bankok létrehozása, és a monetáris szuverenitás megszerzése a részükre. A másik módszer, hogy csak olyan közvetítôközeg tölthesse be a pénz funkcióját, amely a szervezett magánhatalom ellenôrzése alatt áll. Ezért a közvetítôközeg lehetôleg olyan nemesfém legyen, amelybôl csak korlátozott mennyiség áll rendelkezésre, és amelyet gondosan adagolva, folyamatosan pénzszűkét lehet elôállítani. A pénzszűke pedig lehetôvé teszi hitelmonopólium létrehozását, és magas pénzhasználati díj, vagyis kamat szedését. A nemesfém tartalékként használása lehetôvé teszi a valódi pénz bankjegyek formájában, papírpénzként történőforgalomba hozatalát. Így lehetôvé válik a nemesfémpénz-mennyiség többszörösét kitevőpapírpénz forgalomba-hozatala, a „fractional reserve" pénzrendszer elterjesztése, általánossá tétele.

A magánellenôrzés alatt álló hitelpénzrendszerre áttérés megkönnyíti a szervezett pénzhatalom számára az irányított eladósítást, és kamat formájában az értéket elôállító gazdaság hozamának a kisajátítását. A nemzetközi pénzkartell az egyes államok eladósításával arra tudja használni ezeknek az államoknak az adószedési monopóliumát, hogy segítségükkel szedje be közadó formájában a magán-kibocsátású hitelpénze után követelt kamatsarcot. Ily módon az állam, a szervezett magánhatalom ingyenes kamatjövedelem behajtójává vált. Mindehhez arra volt szükség, hogy az államok saját pénz kibocsátása helyett, amelyre a szuverén államnak joga van, a nemzetközi pénzkartellt működtetőszervezett magánhatalomtól vegyenek kölcsön olyan pénzt, amelyet maguk is kibocsáthattak volna közérdekű feladataik finanszírozásához. Az államok eladósítását megkönnyíti az erôegyensúly politikájának a kialakítása, egymással szembenálló erôközpontok létrehozása és felfegyverzése, adott esetben pedig háborúk kirobbantása.

A háború sok pénzbe kerül, amit azonnal nem lehet adó formájában ráterhelni a lakosságra. Ezért háborús készülôdés és háború viselése idején minden állam maximálisan eladósodik. A szervezett magánhatalom mint pénzkartell ezért a szembenálló táborok kialakításával óriási extraprofithoz jut, és a hitelek gondos adagolásával még azt is el tudja dönteni, hogy meddig tartson a háború, és ki kerüljön abból ki gyôztesként. Azt is meg tudja szervezni, hogy ne csak a gyôztes fizesse meg a felvett háborús hiteleket kamatostul, de a legyôzöttnek is legyen annyi gazdasági ereje, hogy fizetôképes maradjon. Neki meg kell fizetnie nagyrészt az ôt legyôzőfél adósságait is, továbbá saját adósságát, valamint a jóvátételt.

Át kell állni tehát a közpénzrendszerrôl a magánpénzrendszerre, folyamatos pénzhiánnyal fent kell tartani a hitelpénz iránti növekvőkeresletet, és oly mértékben kell növelni az egyes személyek, vállalatok és államok eladósodását, hogy az értékteremtőgazdaság hozama ahhoz a pénzkartellhez áramoljon adósságszolgálat és kamat formájában, amely értéket nem állít elô, csupán a mások által elôállított árukat, szolgáltatásokat, erôforrásokat osztja szét. Ez olyan szélsôséges vagyoni megoszláshoz vezet, amelynek aránytalan hatalmi viszonyok a következményei. Ha egy szűk érdekcsoport ellenôrizetlen túlhatalommal rendelkezik, akkor szükségszerűen megjelenik a hatalommal való visszaélés. A túl-koncentrált, túl-centralizált pénzügyi hatalommal való visszaélés gazdasági terrorizmushoz vezet. Ma már bizonyított tény, hogy a gazdasági terrorizmus a fegyveres terrorizmus pusztító hatását is felülmúlja.

Terrorizmus az, ha a küzdőfelek szándékosan vagy gondatlanul beletörôdve veszélyeztetik a harcban nem álló ártatlan személyek életét és biztonságát. A világ pénzügyi rendszerét irányító nemzetközi pénzkartell a rendelkezésére álló pénzügyi eszközökkel - eladósítással, a kamat- és a profitszivattyú működtetésével - erôszakosan uralkodik a tôle függőországokon és népeken. Az elnyomó pénzdiktatúra következtében milliók veszítették el munkahelyüket, vagyonukat, egzisztenciájukat, és kerültek a létminimum közelébe, vagy süllyedtek a mélyszegénységbe. A pénzügyi és gazdasági eszközökkel végrehajtott erôszak olyan terrorizáló világerônek bizonyult, amely a fegyveres erôszakhoz hasonlóan képes veszélyeztetni ártatlan milliók életét. Minden egyes ember legfôbb értéke a saját élete, ezért aki ezt az életet nem fegyveres erôvel, de pénzügyi, gazdasági kényszerítőeszközökkel veszélyezteti, az ugyanúgy terrorcselekményeket követ el, mint a fegyverrel és bombával harcoló terroristák. Ezt tekintjük a pénzügyi terrorizmus tágabb értelmezésének.



A pénzügyi terrorizmus csúcstechnológiája



A pénzügyi terrorizmusnak azonban van egy szűkebb értelmezése is. Ez az, amikor a legváltozatosabb csúcstechnológiák felhasználásával egyes zárt, maffiajellegű pénzügyi érdekcsoportok - az érvényes jogszabályok durva kijátszásával - a gátlástalan profitszerzés érdekében tömeges méretű pénzügyi csalásokat hajtanak végre. Ezzel sokmillió embert, számos vállalatot és magát az államot is súlyosan megkárosítják. A pénzügyi rendszer állami ellenôrzés alól való kivonása, és a pénzügyi technikákkal végrehajtott tömeges fosztogatás az elmúlt évtizedben pénzügyi eszközökkel vívott háborúvá alakult át.

A Goldman Sachs, a nemzetközi pénzkartell leghatalmasabb befektetőpénzintézete kulcsszerepet játszott a 2008-2009-es pénzügyi világválságnak a kirobbantásában, és ma már bizonyíthatóan őhúzta a legtöbb hasznot belôle. A Goldman Sachs fokozatosan monopolizálta a maga számára a New York-i tôzsde komputerizált program üzletágát. Ez tette lehetôvé, hogy ennek a pénzügyi befektetőóriásnak döntőszerepe legyen a pénzügyi összeomlás elôkészítésében, valamint abban, hogy ne álljon rendelkezésre a válság elkerüléséhez szükséges likviditás.

2008. szeptember 29. bebizonyította, hogy ha egy szűk érdekcsoport kezében túl nagy hatalom összpontosul, akkor a nagy bankok könnyedén manipulálják a tôzsdei és pénzpiaci algoritmusokat, és így a pénzügyi és gazdasági mozgásokat a tetszésük szerinti irányba tudják terelni.

Ami 2010. május 6-án történt a New York-i tôzsdén, az valójában megismételte azt, amit korábban, 2008. szeptember 29-én már megtapasztalhattunk. 2008 ôszén hallgatta ki az Egyesült Államok Kongresszusa a Goldman Sachs felelôs vezetôit. Az amerikai törvényhozás szeptember 29-én szavazott arról, hogy a monopóliumellenes törvény alapján kisebb egységekre oszlassa fel azokat bankokat, amelyek „túl nagyok ahhoz, hogy csôdbe menjenek". A Wall Street irányítói nyomást akartak gyakorolni a színfalak mögül a közhatalom képviselôire, ezért a New York-i tôzsde fennállása óta a legnagyobb zuhanást érte el, amikor mindössze tíz perc leforgása alatt az index 700 pontot csökkent. Az amerikai törvényhozók ezen a napon nem szavazták meg az elsőbankmentőcsomagot, mire a pénzpiac napi 778 pontos zuhanással válaszolt. A félelemkeltés sikerült, mert a Kongresszus pánikba esve végül is elfogadta a tervezett bankmentőcsomagot. Az átlag amerikaiak közcélt szolgáló adóbefizetéseibôl átcsoportosítottak több trillió dollárt (egy trillió itt ezer milliárdot jelent) egy olyan idôpontban, amikor minden egyes dollárra szükség volt ahhoz, hogy működôképessé tegyék a megbénult gazdaságot. A gazdaság élénkítése helyett a pénzügyi spekulánsokhoz került a közpénz, pontosan azoknak a zsebébe, akik a pénzügyi összeomlást okozták, és akik ebbôl a katasztrófából óriási méretű profitra tettek szert.

A jól irányított, precíziós, magas frekvenciájú technikával végrehajtott pénzügyi támadás megmutatta a közhatalom képviselôinek - a washingtoni Kongresszus tagjainak -, hogy ki az igazi úr, ki a hatalom legfôbb birtokosa a mai Amerikában. Ma már a pénzpiaci tranzakciók 70%-át ilyen magas frekvenciájú kereskedelmi programok, vagyis komputer algoritmusok irányítják. A Goldman Sachs, amely monopolizálta a maga számára ezeket a programokat, tetszés szerint tudja elôidézni a tôzsdei árfolyamok szárnyalását vagy összeomlását. A Goldman Sachs, a Wall Streetnek ez a „vezénylőtábornoka", az elektronikusan programozott kereskedés monopóliumával ténylegesen egy pénzügyi tömegpusztító fegyverhez jutott a New York-i tôzsdén. A Wall Street Bonaparte Napóleonja, a Goldman Sachs 2010. május 6-án valójában a közhatalmat képviselőtörvényhozóknak szegezte pénzügyi tömegpusztító fegyverét, hogy engedelmességre kényszerítse ôket.

David DeGraw kidolgozott olyan „double-auction market-making" technológiát, amelyre a magas frekvenciájú kereskedésre vonatkozó HFT szabadalmak sorában 1996 óta 132-szer hivatkoztak. Ezért elgondolkodtató, hogy „High Frequency Financial Terrorism, Wall Street Bankster's Maintain Death Grip on United States" (Magas frekvenciájú pénzügyi terrorizmus, a Wall Street bankárgengszterei tovább fojtogatják az Egyesült Államokat, 2010. május 11.) című írásában ez a szakember azt állítja: a Goldman Sachs, a JP Morgan és társai egyszerűen kikapcsolták a komputer kereskedési programok „buys" (vételi) részét, és mesterségesen elôidézték a tôzsde összeomlását. Amikor tiszta lett a levegô, egyértelművé vált, hogy a politikusok nem fogják feldarabolni a „túlságosan nagy ahhoz, hogy csôdbe menjen" bankokat. Ekkor valamennyi eladási részt kikapcsolták a komputer programokból, és a tôzsde azonnal visszatért a normális üzemmódhoz.

Ezt DeGraw „Manchurian Candidate piacnak" nevezte, arra célozva, hogy úgy viselkedik, mint egy programozott agyú bérgyilkos, amely biorobotként végrehajtja az adott parancsot, ha elhangzik a titkos kód, amely beindítja az agyba beépített programot. Ily módon a Wall Street tetszése szerint tudja az általa kívánt irányba terelni a továbbra is piacnak nevezett, de robotként működőtôzsdét. Az átlagemberek milliói pedig azt hallják a tömegtájékoztatási eszközökön keresztül, hogy ezt az összeomlást nem a Wall Street pénzügyi terroristái idézték elô, hanem az ún. „piac" öntörvényű mozgásában beálló rejtélyes zavar okozta a katasztrófát.

A következőnapon a washingtoni Szenátus 61-33 arányban elutasította a túl nagy bankok felosztására vonatkozó törvényjavaslatot, továbbá megszületett az a megállapodás is, amelynek értelmében a központi bankra, a FED-re vonatkozó törvénybôl törölték a számviteli nyilvántartás ellenôrzésére vonatkozó rendelkezéseket. A Goldman Sachs képviselôi megkezdték a tárgyalást az Egyesült Államok Értékpapír- és Tôzsdefelügyelet Bizottsága illetékeseivel egyesség megkötésére az ellenük indított ügyben. A Goldman ezúttal is sikeresnek bizonyult, bizonyítva, hogy a rekordméretű pénzügyi csalások kifizetôdnek. A pénzkartell részérôl 2010 januárjában volt egy harmadik, kisebb támadás is. Obama elnök sajtóértekezleten jelentette be, hogy támogatja a FED korábbi elnökérôl, Paul Volckerrôl elnevezett Volcker-Rule-t (Volcker szabály), amely erôteljesen korlátozta volna a magas frekvenciájú komputer programokkal végrehajtott kereskedést. Ekkor a tôzsde-index mindössze 430 ponttal csökkent. Utána már egy szó sem esett a Volcker-Rule-ról, és maga Obama sem tett róla többé említést.

Az elmondottak lényege az, hogy egy már viszonylag jól lokalizálható pénzügyi terrorista hálózat - a globális hatalmi elit kezében lévőpénzkartell - vette át az Egyesült Államok pénzrendszerének irányítását. Az amerikai társadalom túlnyomó többsége ma már ennek a pénzügyi terrorista hálózat túszának tekinthetô. A pénz- és korporációs oligarchia gondoskodott arról, hogy a politikusokat érdekeltté tegye ezekben a nagystílű pénzügyi szélhámosságokban. Ha a pénzügyi terroristák valamiért nem tudják érvényesíteni akaratukat, akkor rendelkeznek akkora hatalommal, hogy óriási nyomást gyakoroljanak a társadalomra, és milliók életét keserítsék meg néhány perc alatt. Az általuk beindított pénzügyi világválság nyomán egyedül Amerikában 50 millióan élnek a szegénységi szint alatt vagy annak közelében. 30 millió munkaképes Amerikainak nincs munkája. Eddig ötmillió amerikai család ment csôdbe, és számuk várhatóan 15 millióra növekszik 2014-ben. Az amerikai gyerekek 50%-a élelmiszerjegyeken nőfel.

Az egyes tagállamokban rekordmagasságúra növekedett a költségvetési hiány, és az Egyesült Államok eladósodottsága miatt megszorításokra kell számítani. Mindez minden rekordot túlszárnyaló profitot és sokmillió dolláros bónuszokat jelentett a pénz- és korporációs oligarchia vezetőcsoportjai számára. Az átlag terroristák rögtönzött házi bombái helyett a pénzkartell CDO-kat (Collateralised Debt Obligation, fedezettel ellátott adóskötelezettség) használ. A pénzkartellnek nincsenek precíziós lézersugárral irányított rakétái, vannak viszont a magas frekvenciájú kereskedéshez hipermodern komputerprogramjai. Tömegpusztító fegyverei sincsenek, vannak viszont fegyverként bevethetőderivatívái. Tudomásul kell vennünk, hogy vannak toxikus, erôsen mérgezőpénzügyi eszközei, és olyan adósságbombái, amelyeket készen tart a bevetésre az amerikai lakosság ellen, ha egyszer valóban megindul a gazdaság növekedése. A fôhatalmat gyakorló pénz- és korporációs oligarchia nukleáris arzenálja több száztrillió titkos derivátumból és rejtett adósságbombából áll. Ezek a bombák már ketyegnek, és arra várnak, hogy a hatalomra jutott pénzkartell tetszés szerinti idôpontban bevesse ôket.

A pénzügyi és gazdasági terrorizmus visszaszorításához elengedhetetlenül szükséges a könyvvizsgáló cégek felelôsségének növelése. Az egyes vállalatok mérlegét készítô, illetve átvilágító könyvvizsgáló cégek azonban névtelenek akarnak maradni. Arra hivatkoznak, hogy ha nyíltan vállalják önmagukat, és közreadják adataikat, akkor kiszolgáltatják magukat a terroristáknak. A 2008-ban bekövetkezett pénzügyi összeomlás és gazdasági válság azonban arra késztette a PCAOB-t, a Public Company Accounting Overside Boardot, hogy kezdeményezze a könyvvizsgálati tevékenység átláthatóságának növelését, és a számviteli nyilvántartásokat és a vállalati mérlegek elkészítését körülvevőtitkolódzás enyhítését. Az ellenállás odáig ment, hogy az egyik legtekintélyesebb könyvvizsgáló cég vezetôje 2009 ôszén levelet írt az említett szabályozó hatóságnak, amelyben azt állította, hogy a hatóság által kért adatok nyilvánosságra hozatala, vagyis az, hogy az auditáló cégek írják alá jelentéseiket, a belföldi és a nemzetközi terrorizmus célpontjaivá tenné e cégeket. A levél írója, Paul Rohan odáig ment, hogy akár emberrablással vagy a mérlegkészítőszemély elrablásával is számolni kell.

Ennek a hisztérikus félelemkeltésnek az a célja, hogy a könyvvizsgáló és mérlegkészítőcégek ezt a fontos közérdeket szolgáló tevékenységüket a nyilvánosság elôl gondosan elrejtôzve, tetszésük szerint folytathassák. El akarják kerülni, hogy a pénzügyi átvilágítást végzőcégeknek és munkatársaiknak az adatai nyilvántartásba legyenek véve, ha az általuk készített dokumentumokról kiderül, hogy azok pontatlanul vagy szándékosan meghamisítva készültek. Európában már ez a norma, de az Egyesült Államokban ezt nem akarják bevezetni. Ha nem sikerül ezt a fontos tevékenységet a nyilvánosság nyomása alá helyezni, akkor az továbbra is lehetôvé teszi a pénzügyi és gazdasági hatalommal való visszaélést, a számonkérés és a felelôsségre vonás lehetôsége nélkül.

Kevin D. Freeman Pentagon számára készített jelentése nyomán a pénzügyi terrorizmusnak egy egészen más fajtája is a közéleti vita tárgya lett. A szerzőszerint a törékeny és fenntarthatatlan pénzügyi pálya, kombinálva homályos globális kereskedelmi gyakorlattal, könnyen kihasználható lehetôséget nyújtott a pénzügyi terrorizmus számára 2007-2008-ban. Több rendkívülinek mondható esemény a nemzetközi kereskedelemben, például a nyersolaj árának a szélsôséges megemelkedése, normális körülmények esetén nem szokott elôfordulni. Az Egyesült Államok vonatkozásában már kellôen megalapozza a kételyeket az amerikai pénzügyi intézményeknél bekövetkezett nagymértékű hirtelen zuhanás és óriási mennyiségű pénz eltűnése a piacokról rövid időalatt más rendellenességgel együtt.

Kevin Freeman Pentagonnak készített jelentése nem kíméli Amerikát. Behatóan foglalkozik az Egyesült Államok pénzügyi politikájának fogyatékosságaival, kormányzati intézményeinek felelôtlen döntéseivel, és a nyomukban elôálló eseményekkel. A jelentés három hipotézist fogalmaz meg, amely abból indul ki, hogy az Egyesült Államok az elôzőbekezdésben ismertetett okok miatt könnyen válhatott a pénzügyi terrorizmus célpontjává. A legtöbb olyan magyarázat, amelyeket lekezelôen összeesküvési elméletnek szoktak nevezni, bizonyíthatóan tartalmazhat késôbb igaznak bizonyult állításokat.

Mata Harley, aki az egyik legolvasottabb amerikai blognak, a „Flopping Aces"-nek („Sikertelen Aduk") a belsőmunkatársa, alapos elemzésben válaszolt a Freeman által készített jelentésre. Elsôként a kôolaj árának manipulálását vizsgálta meg (amelyet spekulációs fegyverként alkalmaztak) a „2008 Financial Terrorism - Conspiracy or Part of The Perfect Storm?" című tanulmányában, amely 2011. március 4-én már olvasható volt az Interneten. Normális feltételek között egy pénzügyi-gazdasági szereplőa hozam maximálására törekszik. Ennek érdekében lelassítja az áremelkedést, hogy így elhárítsa a gyanút, és minimalizálja a keresletre gyakorolt negatív hatásokat. Az áraknak a hirtelen kiugró megemelése ezért olyan szándékot jelez, hogy bizonyos érdekelt csoportok gazdasági fegyverként kívánják bevetni a kôolaj árának a szembeszökőfelhajtását. Az elsőszakasz célja az volt, hogy elég többletvagyon - likvid pénzeszköz - álljon rendelkezésre a második szakasz beindításához, a piacokon koordináltan, egy idôben végrehajtott „bear raids" tranzakciók finanszírozásához.

(A teljes cikk a Leleplező 2011/2 számában)

link

Tőzsdei robot: átok vagy áldás?
2012. október 25. | 13:22

Piaci szereplők örömmel üdvözölték az Egyesült Királyság régen várt kormányzati jelentését, amely a magas frekvenciájú kereskedés (HFT) hatásait vizsgáló kutatás eredményeit tartalmazza. A tanulmány szerint az európai hatóságok törekvése a HFT visszaszorítására nem egyértelműen célszerű, ugyanakkor a piaci szereplők véleménye továbbra is nagyon eltérő a témában - írja a bankingtech.com.
link

A két éve tartó kutatás nem támasztja alá azt a feltevést, hogy a magas frekvenciájú kereskedés negatívan érintené a piacok minőségét vagy stabilitását, azonban a HFT erősíti a "flash crash", vagyis a villámcsapásszerű összeomlás megismétlődésének elkerülése érdekében bevezetett árfolyamkilengés-szabályozó, a "circuit breaker" jótékony hatását. A "circuit breaker" egy olyan "árfolyam-hullámtörő" intézkedés, amely a tőzsdei árfolyamok hirtelen és nagymértékű változását akadályozza meg, automatikus kereskedési szünetet rendelve el ilyen esetekben. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha egy árfolyam 10%-nál nagyobb mértékben változik 5 percen belül, akkor a kereskedést ideiglenesen felfüggesztik.

A tanulmány nem támogatja az Európai Bizottság azon MiFID II javaslatát, amely a piac lassítását szeretné elérni, vagyis azt, hogy a beadott megbízások a jelenleginél legalább százszor hosszabb ideig kell, hogy érvényben legyenek. Ez a gyakorlatban a jelenlegi becsült 5 milliszekundum helyett minimum 500 milliszekundumot jelentene az EB elképzelése szerint. A lassítás a tanulmány szerint a befektetők kockázatait nagyban megnövelné, mivel a lejárt megbízásaikat csak lassabban vezethetik ki így a könyvekből.

A tanulmány ellenzi az Európai Bizottság azon javaslatát is, amely kötelezi a kereskedő cégeket, hogy algoritmusaikról a hatóságoknak kötelezően adatokat szolgáltassanak. Az ötlet eredetileg a transzparencia és a hatósági tisztánlátás érdekében merült fel, hogy a szabályozók jobban rálássanak a piacokon használt robotok működésére. A kutatás szerint a tervezett irányelvek azonban túl bizonytalanok, az intézkedések pedig magas költséget jelentenek a kereskedőknek és a szabályozóknak egyaránt.

A rengeteg megbízás adása után gyors törlést bonyolító HFT cégek tevékenységével kapcsolatos aggodalmak ugyanakkor tovább nőttek az elmúlt hónapokban. A CA Cheuvreux brókercég tavalyi kutatása szerint a HFT-k óriási piaci zajt keltenek, ami a hagyományos befektetőket hibás döntésre vezetheti. Ez azt jelenti, hogy a számára elérhető adatok szerint a befektető úgy látja, hogy adott áron 10 000 részvényt tud vásárolni, de amikor beadja a megbízást, kiderül, hogy csak ennek ötödét, 2 000-et tudott vásárolni azon az árfolyamon. A zaj abból fakad, hogy a befektető nem képes felmérni a valódi likviditást, mert a HFT-k 1000 beadott megbízására gyakran csak egyetlen teljesülő megbízás jut. Ennek csökkentésére való törekvésre már több nemzetközi példa is van, például Olaszországban és Norvégiában. Ha a beadott és a nem teljesülő megbízások aránya elér egy szintet, akkor a kereskedő cégnek díjat kell fizetnie. Ezt a lépést a brit tanulmány is támogatja, különösen ha az a manipulatív kereskedés visszaszorítására való szabályozói törekvéssel is párosul.

A tanulmány összességében a szorosabb nemzetközi szabályozói összefogást és együttműködést, és a piacok hatékonyabb, harmonizáltabb ellenőrzését sürgeti.

Cimbi és a robot )
link

Itt egy picivel beszédesebb grafikonok kíséretében olvashatsz a jelenségről, az utolsó képen még mindig ámulok.

Az első kép egy animált grafikon, végigpörget 5 évnyi adatot 2007-től pár percbe sűrítve (1 kocka 1 nap).

Nanex ~ The Rise of the HFT Machines:
link

Egy érdekes tanulmány, mely a hitelintézeti szemle 2011/3. számában jelent meg: Tatár Mihály Erik - Algoritmikus kereskedés: iparági trend vagy a piac buborékká válása?

link

Valóban érdekes írás, thx.

Mégsem károsak a tőzsdei robotok?
2012. november 13. | 14:36


A magas frekvenciájú kereskedéssel (HFT) nem manipulálják a tőzsdéket - erre az eredményre jutottak ausztrál kutatók a Londoni Értéktőzsde (LSE) és a párizsi Euronext adatainak vizsgálatán keresztül - írja a finextra.com.

hirdetés

A 2010 májusában lezajlott flash crash, vagyis a Dow Jones index hirtelen zuhanása óta, a szabályozók világszerte nagyobb figyelmet szentelnek a tőzsdei robotok működésének, az esés sokak szerint a HFT programok miatt történhetett. A múlt hónapban az Európai Parlament a MiFID II. direktívacsomag részeként a robotkereskedés visszaszorítására szavazott.

Mi az a high frequency trading?
A high frequency trading (HFT) olyan számítógépes kereskedést jelent, amely során programozott számítógépek emberi beavatkozás nélkül automatikusan kötnek ügyleteket, helyeznek el-, és törölnek megbízásokat óriási adathalmok feldolgozása alapján. Villámkereskedőknek azért hívják a robotokat, mert a felvett pozíciókat sokszor a másodperc töredéke alatt le is zárják. Egy-egy ügyleten elért nyereségük minimális (tipikusan részvényenként kevesebb mint 1 cent), és a jó ügyletek száma alig haladja meg a rosszakat, azonban olyan volumenben kereskednek, hogy a tőkéhez viszonyítva így is komoly profitokat érhetnek el. Bár a HFT 5 éve még szinte ismeretlen fogalom volt, napjainkban egyes piacokon a forgalom akár felét is adhatják.

A kutatást az ausztrál Tőkepiaci Kooperatív Kutatóközpont (Capital Markets Cooperative Research Centre) végezte el 2006-tól 2011-ig rögzített Londoni Értékpapírtőzsde és a Párizs Euronext adatai alapján, eszerint a sokat rágalmazott tőzsderobotoknak nincs hatása a tőzsdéken történő manipulációra. Statisztikailag szignifikáns negatív kapcsolat volt a HFT megbízások és a napi záróérték elmozdítási próbálkozások között, ami a manipuláció egyik elterjedt formája. A vizsgált 5 évben egyébként mindvégig nőtt a HFT megbízások száma a tőzsdéken.

A vizsgálat először statisztikai összefüggést jelzett viszont a HFT megbízások és egy részvény hirtelen árzuhanása között, azonban ez a kapcsolat megszűnt az adatok volumenének és szórásának ellenőrzött megváltoztatására. Ez a kutatás vezetője szerint arra utal, hogy a zuhanás valójában a normális piaci működés része, és nem a HFT megbízások okozzák.

Vészleállító mechanizmust vezetnek be tőzsderobotokhoz
2012. november 22. | 15:29

Egy új széles körű piacszabályozási csomag részeként Ausztráliában egy úgynevezett "vészleállító mechanizmus" bevezetését tervezik a HFT robotok tevékenységének azonnali leállítására, hogy elkerüljék a 2010-ben lezajlott "flash crash"-hez hasonló események újbóli bekövetkeztét - írja a finextra.com.

A szabályozók világszerte a tőzsderobotok által dominált piacok szabályozásán dolgoznak, az ausztrál kormányzat egy új megoldást tervez kivitelezni. 2014 közepére a kereskedőknek több közvetlen eszköz áll majd rendelkezésére az algoritmus alapú tőzsderobot irányítására, amely egy vészleállító mechanizmust is tartalmaz majd. Így azonnal leállíthatóvá válik a robot által végzett kereskedés, ez védelmet nyújt a befektetőknek az extrém mértékű volatilitás ellen.

2013 novemberére az alternatív tőzsdéknek további adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik a piacfelügyeleti hatóságok felé. A piac két szereplőjének, a CHI-X-re és az ASX-re új szabályozás vonatkozik majd, amely a kiemelkedően magas kereskedési kilengések lehetőségét csökkenti.

Az úgynevezett "dark pool"-okban, vagy sötét medencékben végzett kereskedésben kialakuló árról is több adatot kell majd szolgáltatnia az ezzel foglalkozó vállalatoknak a befektetők védelmében, egy "értelmezhető" árat kell közölniük. A "dark pool"-ban kereskedőknek ezen felül azonosítaniuk kell magukat, mint megbízók vagy ügynökök, és minden ügyletet érvényesíttetni és igazolni kell majd, a pakett kereskedők ügyleteire pedig limiteket vezetnek be.

Dark Pool - Sötét medence
Egy olyan alternatív platform, amely a befektetőknek lehetővé teszi a hagyományos tőzsdéken kívüli kereskedést, így a szereplők névtelenül és egyedi árakkal kereskedhetnek. A főleg hosszú távú intézményi befektetők, és az őket kiszolgáló "pakett kereskedő" cégek gyakran használják ezeket a platformokat, így például ahelyett, hogy a hagyományos tőzsdéken áresést idéznének elő egy nagy pakett eladásával, egy "sötét medence" platformon értékesítik a részvényeket. Szabályozásukra egyre több figyelmet fordítanak az országok piacfelügyeleti hatóságai világszerte.

Az algoritmusok uralma, avagy a világ Thomas Peterffy szerint

Elkerülhetetlenül és vészesen csökkenni fog a nyugati világban a munkahelyek száma a termelés robotosítása, az automatizálás felgyorsulása miatt. Addig, amíg új egyensúly nem alakul ki ember és az általa folyamatosan fejlesztett számítógépes programok vezérelte világ között, mélyülő társadalmi szakadékok keletkeznek mindenütt. A katasztrófák elkerülése végett azonnal hozzá kell látni korábban elképzelhetetlennek és teljesen szükségtelennek vélt emberi igények kialakításához. Csakis ezen – a tudomány, technológiai fejlődések vadonatúj eredményeire építő – folyamat mentén alakulhatnak ki aztán megint nagyobb számban új munkahelyek – mondja Thomas Peterffy, a világ legnagyobb elektronikus tőzsdei felülete, az Interactive Brokers alapító tulajdonosa. Az 1965-ben magyar szülőhazájából elmenekült, akkor angolul egy szót sem tudó mérnök ember néhány év alatt vált szuper gazdaggá (jelenleg a Forbes listáján a hatvanadik helyet foglalja el), miután számítógépes programokat fejlesztő szakemberként és tőzsdei brókerként a világon elsőként épített fel és árusított a New York-i, a chicagoi börzéken tőkepiaci termékek eladását és vételét lebonyolító rendszereket. Ezekkel forradalmasította és minden halandó számára elérhetővé tette a tőzsdézést. Peterffy egyik alapítója és tulajdonosa a bostoni opciós tőzsdének is.

A vele készített exkluzív interjú nagy része a Figyelő című hetilap karácsonyi-újévi számában jelent meg. Az alábbiakban főként azon gondolatait, válaszait adjuk közre, amelyek még nem láttak napvilágot.

link

Nem szükségszerű természetesen, hogy Amerika szocialista jellegű országgá váljék, de nem zárható ki, hogy Obama elnöksége alatt mégis erre az útra téved az Egyesült Államok.
ez érdekes lenne:-))volt egy Kennedy nevű fazon is,akit ilyesmivel vádoltak meg.
egymillió kötés naponta,nem semmi.

Hogy lehet megfékezni az elszabadult tőzsdei robotokat?
2013. február 1. | 10:00

Az elmúlt években az automatizált kereskedési rendszerek rohamos előretörésének lehettünk szemtanúi, a gyors felfutás hátterében az a liberalizációs hullám állt, melynek keretében életre hívták a MiFID-et, illetve az amerikai Reg NMS-t . A robotkereskedés folyamatosan szorítja ki a hagyományos piaci szereplőket, akik nem képesek felvenni a gépek által diktált iramot. A rendszerek ezen felül sokszor komoly veszteségeket okoznak a piacokon, amire mindeddig nem született megnyugtató megoldás, igaz szabályozási szigorítások már születtek - írja a Finance Watch.

A High Frequncy Trading rendszerek előretörése

A HFT rendszerek alkalmazása az elmúlt években dinamikusan növekedett, a rendszerek aktivitása 2005-ben a teljes tőzsde forgalom 21 százalékát adták Amerikában, és egy százalékát Európában. Tavaly ugyanez az érték 53 százalék volt az USA-ban, és 37 százalék Európában, és ez egy óvatos becslés. Többen állítják ma már, hogy az amerikai tőzsdék forgalmának több mint 70 százalékát a robotok bonyolítják. A HFT rendszerek felfutásának a hátterében a 2006-ban induló liberalizációs hullám állt, melynek keretében Európában életre hívták a MiFID-et, míg az Egyesült Államokban a Reg NMS-t. A 2006-ot megelőző időszakban 40 szabályozott tőzsdehelyszín működött, ezzel szemben 2012-re a privatizációknak köszönhetően 256 olyan tőzsde jött létre, ami nem volt szigorúan szabályozva.
Mi az a high frequency trading?
A high frequency trading (HFT) olyan számítógépes kereskedést jelent, amely során programozott számítógépek emberi beavatkozás nélkül automatikusan kötnek ügyleteket, helyeznek el-, és törölnek megbízásokat óriási adathalmok feldolgozása alapján. Villámkereskedőknek azért hívják a robotokat, mert a felvett pozíciókat sokszor a másodperc töredéke alatt le is zárják. Egy-egy ügyleten elért nyereségük minimális (tipikusan részvényenként kevesebb mint 1 cent), és a jó ügyletek száma alig haladja meg a rosszakat, azonban olyan volumenben kereskednek, hogy a tőkéhez viszonyítva így is komoly profitokat érhetnek el. Bár a HFT 5 éve még szinte ismeretlen fogalom volt, napjainkban egyes piacokon a forgalom akár felét is adhatják.

Milyen káros hatásai vannak a robotkereskedésnek?

A legszembetűnőbb probléma az algoritmusok által követett stratégiák és a tőzsde valódi célja közötti ellentét. A HFT rendszereket és azok alkalmazóit egyetlen cél vezérli a maximális profit elérése, az általuk kreált programok a tőzsdén nem befektetőként vannak jelen, hanem nyereségorientált eszközökként, amik gyakran néhány másodpercig vagy annak tört részéig vesznek fel pozíciókat.

A robotok folyamatosan szorítják ki a hagyományos kereskedőket a piacról, akik nem képesek felvenni a versenyt a náluk sokkal gyorsabb automatizált rendszerekkel. Amíg egy átlagos ember észlel egy adott momentumot a piacokon és reagál rá, még nagyon jó esetben is egy másodperc körüli időre van szüksége. Egy robot ugyanerre a momentumra a másodperc tört része alatt reagál, esélyt sem adva a hagyományos szereplőnek a piacra lépésre. Az hogy a másodperc tört része alatt képes kereskedni mit is jelent pontosan jól érzékelteti egy példa, egy szempillantás alatt a robotok 7000 ügyletet tudnak teljesíteni. Különösen igaz ez az amerikai piacokra, ahol az ajánlati könyvekben egy árszinthez több ajánlati csatorna is párosul, melyeknek egy része látható másik része viszont rejtett. Itt ugyanis hiába tesz valaki ajánlatott a könyv mindenki által látható részébe a robotok ezt érzékelve rejtett csatornákon adott esetben előbb teljesülnek. Az hogy a sebesség mennyire fontos az ilyen típusú kereskedést folytató vállalatoknak jól tükrözi, hogy ezek a cégek komoly összegeket hajlandóak azért fizetni, hogy ugyanabban az épületben helyezhessék el szervereiket, ahol a tőzsde működik.

Az automatizált kereskedés egyik nagy hátránya, hogy adott szituációkban azonos mechanizmusokat használnak a gépek a veszteségek csökkentése érdekében. Abban az esetben, hogyha az árfolyam esésnek indul a vételi pozíciók gyorsan zárásra kerülnek egy bizonyos kockáztatott érték elérésekor. Ezzel egy időben azok a robotok, akik nem voltak pozícióban a momentumra reagálva eladóként jelennek meg a piacon, illetve azok, amelyek korábban még vevőként voltak jelen és zárták a pozícióikat szintén az eladói oldalra állnak. Ez egy jelentős eladói nyomást helyez az adott papír piacára, és ekkor jön az igazi fekete leves, az ajánlati könyvet megtöltő robotok érzékelik a hirtelen a könyvekbe érkező eladói ajánlatokat és törlik a könyvekben bent lévő saját vételi szándékukat, vagyis szinte teljesen kiürül a vételi oldal. Ez persze egy még erőteljesebb momentumot indukál, ami romba döntheti pillanatok alatt az adott vállalat részvényeit.

Intő példák a múltból

Egy felmérés szerint a 2006 és 2011-es időszak során 18 520 ultragyors mini összeomlás következett be, ami azt jelenti, hogy egy napra 10 mini krízis jutott. A legemlékezetesebb eset a 2010. május 6-án bekövetkezett esemény volt, ami "flash crash" néven vonult be a tőzsde történelmébe, az S&P 500 néhány órán belül óriási zuhanást volt kénytelen elszenvedni, melynek során egyes számítások szerint 1 000 milliárd dollár értékvesztés következett be az amerikai vállaltok esetében. 2012. augusztus 1-én a Knight Capital robotjának meghibásodása okozott 440 millió dollár veszteséget a cégnek, ami a csőd szélére került. Szintén ebben az évben történt, hogy a BATS tőzsdei bevezetését törölni kellett, amit szintén a robot számlájára írtak.

A szabályozás szigorodása

Az Amerikai Értékpapírfelügyelet tavaly több olyan szabályozást is elfogadott, amik a HFT rendszerek által generált problémára jelenthet majd megoldást.

Az egyik javaslat, melyet a "limit up and limit down" névvel illettek, arra szorítja rá a befektetőket, hogy a részvényekre csak egy korábbi árhoz képest egy bizonyos százaléknyi elmozdulást enged. (Itt nem a magyarhoz hasonló előző napi záróárat, hanem az elmúlt 5 perc átlagát veszik figyelembe.)

A mechanizmus 2013. február 4-től fog élesben működni és a tavaly májusban bevezetett majd szeptemberben kibővített "circuit-breaker" (kereskedés megszakítás) rendszert lesz hivatott felváltani, mely 10%-os elmozdulást engedett 5 percen belül. Az új szabály szerint, ha 15 másodpercen belül nem tér vissza az árfolyam egy bizonyos sávba 5 perc automatikus szünet következik a kereskedésben.

A másik új szabály szerint, ha az S&P 500 az előz napi záróárhoz képest 7, 13 vagy 20%-os mértékben esik, 15 perces szünetet tartanak. Ez a korábban érvényben lévő 30-60 illetve 120 perces szabályt, valamint a Dow Jones, mint bázisindikátor szerepét módosítja. (A Dow Jones ársúlyozású index, így mint az tudott sokkal "nehezebben" esik, mint emelkedik.)

HFT stratégiákról röviden:

link

"...Adam Afshar.

He's made several big trades in his life, but none bigger than the one that brought him to Atlanta. In 2002, after 12 years at Bear Stearns, he gave up his glamorous Wall Street office for an industrial park just outside the city, where he started Hyde Park Global Investments, a high-frequency hedge fund that trades its own money and bears little resemblance to the traditional trading firm.

He's the only one in the firm with Wall Street experience. Hyde Park's handful of employees are primarily Phd's with more expertise in physics than finance. They're mostly mathematicians and scientists, who design algorithims to trade faster than any human can.

They have no analysts, traders or portfolio managers, and Afshar says none of that matters. He says, thanks to technology, he can compete with the biggest Wall Street firms..."

Jópofa a cég nyitólapja:

link

BenzinkUtas nem itt dolgozik? :)
amilyen szofisztikált "publikációi" vannak... :)

ON: lehet, hogy az ilyen cégek 1x majd összeállnak tapasztalt tréderekkel, és lealázzák a nagyokat :)
mindenesetre valószínű, hogy szimplán a matekkal nem lehet a végtelenségig sikereket elérni, lásd még LTCM...

"A szervezett magánhatalom mint pénzkartell ezért a szembenálló táborok kialakításával óriási extraprofithoz jut, és a hitelek gondos adagolásával még azt is el tudja dönteni, hogy meddig tartson a háború, és ki kerüljön abból ki gyôztesként."

szerintetek ez vonatkozik pl. a vietnami háborúra is? az Öböl-háborúkra még ráhúzható, a 2. vh.-ra hülyeség lenne ráerőltetni, és ez már kapásból 2 szignifikáns ellenpélda...

de most látom csak, hogy lépnem kell, majd még visszanézek... a meglátásokat, értelmes hsz-eket előre is THX...

az a baj az ilyesféle elméletecskékkel, hogy ált. igyekszik MINDEN olyan történelmi tényt felsorolni, amik alátámasztják az elméletet, de mélyen hallgat minden olyanról, amik nem, sőt esetleg pont cáfolják ill. kevésbé valószerűvé teszik...

Az őrületbe kergetik a robotok a befektetőket
2013. március 29. | 11:55

A Zürichi Egyetem kutatói szerint mind a részvény, mind az árupiacokon egyre kevésbé befolyásolják az árakat a fundamentális hírek, helyüket egyre inkább a robotok veszik át. Ugyanis meghatározott algoritmusok alapján ajánlatokat tesznek be és ki a könyvbe befolyásolva ezzel más robotokat és a piaci szereplőket. A robotok térnyerése a 2000-es évek eleje óta zajlik, igazán komoly ugrás azonban a legutóbbi évtized közepén következett be, azóta ugyanis rohamosan nő az ármozgató hatásuk.

Robotok mozgatják az árfolyamot

Egy Zürichi Egyetemi tanulmány alapján a határidős piacokon az árelmozdulások 60-70%-a nem új információk hatására következik be, hanem magas frekvenciájú (HFT) robotok, kereskedési algoritmusok árbefolyásoló hatására. A HFT-k elterjedését megelőző időszakban (2000 előtt) az új információk mintegy 75%-ban voltak felelősök az árváltozásokért, azóta viszont a külső változók (makro és fundamentális hírek) szerepe 30% körülire csökkent le és a tesztek szerint a rövid távú, endogén változók vették át az ármozgató szerepet. Ugyanis meghatározott algoritmusok alapján ajánlatokat tesznek be és ki a könyvbe befolyásolva ezzel más robotokat és a piaci szereplőket. Ezek az igen rövid időre megjelenő ajánlatok azért befolyásolják a piaci szereplőket, mert a legtöbb kereskedő számára úgy tűnik mintha jelentős tételek állnának a kereskedési könyvben.

A svájci tanulmány az Európai Unió szempontjából a legjobb pillanatban érkezett, hiszen a kontinens döntéshozói épp most készülnek korlátok közé szorítani robotok működését. A vizsgálat a S&P 500 mellett a Brent és a WTI, valamint a legnagyobb soft-commodity termékek határidős piacára terjedt ki. A statisztika alapján a 2000-es évek elején kezdett nőni a robotok árfolyam befolyásoló hatása, de igazán lendületet a válság előtt 2006-ban kapott. Az S&P 500 futures esetén az akkori 40-50%- közötti arányról közel 80%-ra nőtt a nem fundamentális hátterű piacmozgató hatások aránya.
link

Egy chicagói székhelyű kutatóintézet adatai alapján a robotok a másodperc töredéke alatt megbízások százaival árasztják el a könyv két oldalát, melyek akár rögvest ki is veszik ezeket az ál-megbízásokat, így terelve a könyvet figyelő többi befektetőt. Az alábbi ábrák az egy másodperc alatt be és kikerülő ajánlatok láthatóak a kereskedési könyv két oldalán.

Milyen káros hatásai vannak a robotkereskedésnek?

A legszembetűnőbb probléma az algoritmusok által követett stratégiák és a tőzsde valódi célja közötti ellentét. A HFT rendszereket és azok alkalmazóit egyetlen cél vezérli a maximális profit elérése, az általuk kreált programok a tőzsdén nem befektetőként vannak jelen, hanem nyereségorientált eszközökként, amik gyakran néhány másodpercig vagy annak tört részéig vesznek fel pozíciókat.

A robotok folyamatosan szorítják ki a hagyományos kereskedőket a piacról, akik nem képesek felvenni a versenyt a náluk sokkal gyorsabb automatizált rendszerekkel. Amíg egy átlagos ember észlel egy adott momentumot a piacokon és reagál rá, még nagyon jó esetben is egy másodperc körüli időre van szüksége. Egy robot ugyanerre a momentumra a másodperc tört része alatt reagál, esélyt sem adva a hagyományos szereplőnek a piacra lépésre. Az hogy a másodperc tört része alatt képes kereskedni mit is jelent pontosan jól érzékelteti egy példa, egy szempillantás alatt a robotok 7000 ügyletet tudnak teljesíteni. Különösen igaz ez az amerikai piacokra, ahol az ajánlati könyvekben egy árszinthez több ajánlati csatorna is párosul, melyeknek egy része látható másik része viszont rejtett. Itt ugyanis hiába tesz valaki ajánlatott a könyv mindenki által látható részébe a robotok ezt érzékelve rejtett csatornákon adott esetben előbb teljesülnek. Az hogy a sebesség mennyire fontos az ilyen típusú kereskedést folytató vállalatoknak jól tükrözi, hogy ezek a cégek komoly összegeket hajlandóak azért fizetni, hogy ugyanabban az épületben helyezhessék el szervereiket, ahol a tőzsde működik.
link

nem "magasfeszültség", "magas frekvenciájú"

hanem "nagyfeszültség", "nagy frekvenciájú"

még akkor is, ha angolul "high"

Robotok miatt szakadhat az arany
2013. április 15. | 16:28


Pánikhangulat jellemzi az utóbbi két napban az arany és az ezüst piacát, mely során előbbi árfolyama közel 10 százalékot zuhant, míg utóbbi 15 százalék körüli mínuszba került. A Portfolio.hu kérdésére az Arteus Capital Holding Zrt. vezérigazgatója, Varga Zoltán elmondta, hogy az utóbbi napok zuhanása mögött elsősorban a robotok miatt aktiválódó stop-loss megbízások állhatnak.

A vezérigazgató többek között kifejtette, hogy az aranyat a befektetők két célból vásárolják, egyrészt spekulációs célból másrészt biztonság keresése érdekében, melyek a volument tekintve lényeges eltérést mutatnak. Mivel a spekulatív kereslet lényegesen nagyobb a menedék iránti keresletnél, így az abban bekövetkező változások jóval nagyobb hatást fejtenek ki az arany árfolyamára.

Varga Zoltán elmondása szerint a jelenlegi zuhanás mögött fundamentális tényezők csak részben húzódnak meg, és az igazán jelentős eladói nyomást az indukálta, hogy az ereszkedő aranyár miatt a robotok egyre több stop-loss megbízást aktiváltak, mely felgyorsította az esést.

Bár korábban az is felmerült, hogy a ciprusi jegybank aranykészletének jelentős részét értékesítené, a vezérigazgató szerint a piac egészét tekintve ez a mennyiség nem számít meghatározónak. Amennyiben azonban a szintén nehéz pénzügyi helyzetben levő Olaszország hasonló lépésre szánná el magát, úgy az már az unió jövőjével kapcsolatban is komoly aggályokat vetne fel. Igaz, Varga Zoltán szerint az olaszok nem fognak hozzányúlni a készleteikhez.

Mivel a jelenlegi szakadás mögött elsősorban a spekulatív keresletben bekövetkező változások állnak, így a vezérigazgató mindenkit türelemre int. A fizikai arany iránt érdeklődőknek, akik elsősorban hosszú távú megtakarításokban gondolkodnak az Arteus Capital Zrt. vezérigazgatója szerint már érdemes lehet elgondolkodni a vételekben.

Bár az arany piacát pánikhangulat jellemzi, a társaság ügyfélkörében nincs erre utaló jel, igaz, folyamatos az érdeklődés a kilátásokkal kapcsolatban.

Az arannyal párhuzamosan az ezüst is számottevő mértékben esett, melyben bár fundamentális tényezők is szerepet játszhatnak a csökkenés elsősorban az arany spekulációs keresletében bekövetkező változások számlájára írható.

azért van honnan szakadjon az arany ;)

lufira lövöldöznek a robotok :)

Eddig tartott a robotok féktelen száguldása
2013. április 30. 08:24


A magas frekvenciájú kereskedők (HFT) "sebességkorlátozással" szembesülhetnek a közeljövőben a legnépszerűbb deviza kereskedési platformokon, áll abban a számítógépek által vezérelt kereskedési robotok tevékenységéről szóló javaslatban, ami mintaként szolgálhat jogalkotóknak - írja a cnbc.com. A lépésre elsőként az egyik devizapiaci platform szolgáltatója szántra rá magát, melynek lényege, hogy a kereskedési könyvben azonos szinten lévő, egymáshoz igen közeli időpontban beérkező megbízások nem a beérkezés sorrendjében teljesülnek.

Az EBS, mely a devizapiacon a két domináns kereskedési platform közül az egyik (a másik a Thomson Reutersé), olyan javaslattal állt elő, mely felrúgná az eddig érvényes "first in, first out" (a kereskedési könyvbe előbb bekerülő megbízás teljesül előbb) szabályt, gátat vetve ezzel a leggyorsabb számítógépekből tisztességtelenül hasznot húzó high frequency trader (HFT) robotok ténykedésének. Ehelyett a bizonyos időközönként beérkező megbízásokat együtt, kötegelve kezelnék, és véletlenszerűen párosítanák össze.
Mi az a high frequency trading?
A high frequency trading (HFT) olyan számítógépes kereskedést jelent, amely során programozott számítógépek emberi beavatkozás nélkül automatikusan kötnek ügyleteket, helyeznek el-, és törölnek megbízásokat óriási adathalmok feldolgozása alapján. Villámkereskedőknek azért hívják a robotokat, mert a felvett pozíciókat sokszor a másodperc töredéke alatt le is zárják. Egy-egy ügyleten elért nyereségük minimális (tipikusan részvényenként kevesebb mint 1 cent), és a jó ügyletek száma alig haladja meg a rosszakat, azonban olyan volumenben kereskednek, hogy a tőkéhez viszonyítva így is komoly profitokat érhetnek el. Bár a HFT 5 éve még szinte ismeretlen fogalom volt, napjainkban egyes piacokon a forgalom akár felét is adhatják.

A ParFX, az EBS és Thomson Reuters által működtetett platformok mellet megjelenő, nagybankok (Deutsche Bank, Barclays) által működtetett harmadik platform, már egy hónapja hasonló, mindenki számára egyenlő esélyeket biztosító rendszert vezetett be.

A legtöbb komoly szereplő kockázatának csökkentése miatt lép a devizapiacra, és nem azért hogy egy "fegyverkezési" versenybe bonyolódva a leggyorsabb gépekkel versenyezzen - nyilatkozta Gil Mandelzis, az EBS vezérigazgatója.

A HFT-k az egész pénzügyi piacon komoly vitát váltottak ki, ellenzői szerint túl költségessé téve a piacon maradást. Támogatói szerint a HFT-k javítják a piac hatékonyságát, mivel csökkentik a tranzakciós költségeket.

A SEC korábbi vezető közgazdásza és a USC professzora, Larry Harris, örömét fejezte ki "sebbességkorlátozás" bevezetésével kapcsolatban és reméli, a lépés a szabályozó hatóságokat is lépésre kényszeríti majd. Az ausztrál és európai szabályozók egy "nyugalmi időszak" bevezetésében látják a HFT-k okozta problémák megoldást, mellyel valamilyen rendszer szerint késleltetnék a milliszekundumonként beadott megbízásokat. Bár egy 1/13 másodpercnyi késleltetés éppen egy szempillantásnak felel meg, Harris szerint ezzel is sokkal jobb eséllyel indulnának a kisbefektetők a robotok ellenében.

Mandelzis elmondta, ugyan a robotok első húsz évében jelentősen csökkentek a spreadek és ezzel a kereskedési költségek, mely nagyszerű dolog, de van egy pont, melyet követően a sebesség növekedése és a kis méret már káros a piac számára, ráadásul a modern pénzügyi piacokon a "first in, first out" szabály mellett a győztes mindent visz végeredmény sem támogatható teljes mértékben.

Robotok mozgatják az árfolyamot

Egy Zürichi Egyetemi tanulmány alapján a határidős piacokon az árelmozdulások 60-70%-a nem új információk hatására következik be, hanem magas frekvenciájú (HFT) robotok, kereskedési algoritmusok árbefolyásoló hatására. A HFT-k elterjedését megelőző időszakban (2000 előtt) az új információk mintegy 75%-ban voltak felelősök az árváltozásokért, azóta viszont a külső változók (makro és fundamentális hírek) szerepe 30% körülire csökkent le és a tesztek szerint a rövid távú, endogén változók vették át az ármozgató szerepet. Ugyanis meghatározott algoritmusok alapján ajánlatokat tesznek be és ki a könyvbe befolyásolva ezzel más robotokat és a piaci szereplőket. Ezek az igen rövid időre megjelenő ajánlatok azért befolyásolják a piaci szereplőket, mert a legtöbb kereskedő számára úgy tűnik mintha jelentős tételek állnának a kereskedési könyvben.

Milyen káros hatásai vannak a robotkereskedésnek?

A legszembetűnőbb probléma az algoritmusok által követett stratégiák és a tőzsde valódi célja közötti ellentét. A HFT rendszereket és azok alkalmazóit egyetlen cél vezérli a maximális profit elérése, az általuk kreált programok a tőzsdén nem befektetőként vannak jelen, hanem nyereségorientált eszközökként, amik gyakran néhány másodpercig vagy annak tört részéig vesznek fel pozíciókat.

A robotok folyamatosan szorítják ki a hagyományos kereskedőket a piacról, akik nem képesek felvenni a versenyt a náluk sokkal gyorsabb automatizált rendszerekkel. Amíg egy átlagos ember észlel egy adott momentumot a piacokon és reagál rá, még nagyon jó esetben is egy másodperc körüli időre van szüksége. Egy robot ugyanerre a momentumra a másodperc tört része alatt reagál, esélyt sem adva a hagyományos szereplőnek a piacra lépésre. Az hogy a másodperc tört része alatt képes kereskedni mit is jelent pontosan jól érzékelteti egy példa, egy szempillantás alatt a robotok 7000 ügyletet tudnak teljesíteni. Különösen igaz ez az amerikai piacokra, ahol az ajánlati könyvekben egy árszinthez több ajánlati csatorna is párosul, melyeknek egy része látható másik része viszont rejtett. Itt ugyanis hiába tesz valaki ajánlatott a könyv mindenki által látható részébe a robotok ezt érzékelve rejtett csatornákon adott esetben előbb teljesülnek. Az hogy a sebesség mennyire fontos az ilyen típusú kereskedést folytató vállalatoknak jól tükrözi, hogy ezek a cégek komoly összegeket hajlandóak azért fizetni, hogy ugyanabban az épületben helyezhessék el szervereiket, ahol a tőzsde működik.

Thomson Reuters:
link

LiquidMetrix:
link

2013.04.22: Credit Suisse Is Making Dark Pools Even Darker:

link

megnyílik a magyar piac és új kereskedési technikák (saját számlás kereskedők, magas frekvenciás kereskedés, HFT-k) jelenhetnek meg.
.........
Xetra-bevezetés

Az eredeti terveknek megfelelően december 6-án indul a Xetra rendszer az új platform az előző évtizedekben használt MMTS rendszert váltja. Az új platformra 18 országból 250 bank és brókercég van bekötve, 4500 üzletkötő éri el a platformot, ezen keresztül lehetőség van 11 ezer részvény, 900 ETF és 800 ezer strukturált termék kereskedésére.

A Xetra előnye, hogy ezen keresztül a Xetrát használó piaci szereplők számára megnyílik a magyar piac és új kereskedési technikák (saját számlás kereskedők, magas frekvenciás kereskedés, HFT-k) jelenhetnek meg. Várhatóan bővül majd a tőzsdei kereskedők száma, a növekvő likviditás jobb árazást, olcsóbb kereskedést hozhat. A magyar részvények forgalmából közel 28 százalékot ad az OTC, vagyis a tőzsdén kívüli kereskedés, a BÉT abban bízik, hogy a Xetra bevezetésével ennek a forgalomnak egy része a tőzsdei forgalomban jelenik majd meg. A rendszercsere azonban költségeket, élesedő versenyt is jelent a szekciótagok számára, de mivel a piac mérete nőhet, a szekciótagok bevételei is emelkedhetnek.

A Xetra bevezetése az azonnali piacot érinti, a származékos piacon marad az MMTS kereskedési rendszer. (Az azonnali piacon a forgalom nagy részét külföldi szereplők, a származékos piacon a forgalom oroszlánrészét belföldi befektetők adják) A rendszercsere nem érinti a jogi környezetet, hiszen továbbra is magyar jog alatt, PSZÁF felügyelete mellett zajlik majd a kereskedés, valamint továbbra is a BÉT által, a BÉT szabályzatai szerint zajlik a piaci üzemeltetés. A kereskedési időtartamban a részvények esetében nem, a certifikátok, a hitelpapírok, befektetési jegyek és a T-kategóriás jegyek esetében azonban lesz változás, az első kategória (prémium és standard részvények, BUX ETF, BÉTa Piac) esetében marad a folyamatos kereskedés, a certifikátok esetében folyamatos aukciók keretében lehet majd kereskedni, a hitelpapírok, befektetési jegyek és T-kategóriás részvények esetében a többaukciós modellt vezetik be.
link

Az adat előtti őrület

Az alábbi videó jól mutatja, hogy mennyire őrült kereskedés folyik közvetlenül a fontos adat megjelenése előtt.
link

A múlt héten volt néhány különös kereskedési aktivitás a májusi fogyasztói bizalmi adatok megjelenése előtt. Egy robbanás volt a SPY ticker kódú papírban (SPDR S&P 500 ETF Trust), az eMINI (elektronikusan kereskedett határidős termék) és több száz más részvény 1 / 4 másodperccel az adat közzététele előtt.
A kereskedésben ez örökkévalóságnak tekinthető.
Eric Hunsader a Nanex piackutató társaság vezérigazgatója azt nyilatkozta a Business Insidernek, hogy ez a különös tevékenység olyan, mintha valaki ”megrázza a méhkast”.
Gyakorlatilag az történik, hogy egy high frequency trader (számítógépes algoritmusok által vezérelt, nagy gyakoriságú kereskedés) megbízások össztüzét küldi ki közvetlenül egy adat megjelenése előtt, ezáltal befolyásolja az árat és a piacon mindenkit arra kényszerít, hogy módosítsák a pozíciójukat.
Ez egy igen vad dolog, sőt még annál is vadabb! Csütörtökön a Nanex közzé tett egy videót a SPY kereskedéséről, hogy mi is történt közvetlenül a fogyasztói bizalmi adatok megjelenése előtt. A lenti hivatkozáson megtekinthető a videó. A videó fél másodpercet mutat közvetlenül az adat megjelenése előtt, 5 perc 39 másodpercben visszalassítva.
link

A Goldman hajmeresztő informatikai hibája okozott zavart a piacon
2013. augusztus 21. 09:40


Százmillió dollárba vagy akár még többe is kerülhet egy számítógépes hiba a Goldman Sachs számára. Kedden a befektetési bank téves megbízásai okoztak komoly zavarokat a részvényopciók piacán - számolt be a Reuters.
Legközelebbi Portfolio.hu Klub rendezvényünkön a legaktuálisabb magyar részvénypiaci sztorik kerülnek terítékre. Főként az OTP-vel foglalkoznak a meghívott előadók. Részletekért kattintson ide!

Több származékos piaci platform, többek között a CBOE Holdings, a Nasdaq OMX Group és az NYSE Euronext által működtetett is jelezte, hogy a keddi kereskedés első negyed órájában a piaci áraktól jelentősen eltérő megbízások zavarták meg a H és L közötti betűk valamelyikével kezdődő vállalatok részvényeire épülő opciók kereskedését.

Amennyiben a tőzsdék hibát észlelnek a megbízásokban, lehetőségük van azok árának módosítására, kinullázására vagy törlésére. Az NYSE Euronext által működtetett NYSE Amex Options jelezte: náluk az utóbbira került sor a megbízások nagy része esetében.

Egy bennfentes jelezte: számítógépes hibáról van szó, az ár helyett más adatokat közölt a Goldman Sachs rendszere. A hiba olyan részvények opcióit érintette, mint a Johnson and Johnson, a JP Morgan, a Kellog, és olyan tőzsdén kereskedett alapokat, mint az iSheres S&P Small Cap Fund.

A Goldman Sachs közleménye szerint nem éri jelentős veszteség a társaságot, és azonnal javítják a hibát. A bank veszteségét a malőr miatt egyes források azonban százmillió dollárra vagy még többre

11-14 milliárd forintot bukott egy brókercég 2 perc alatt
2013. augusztus 22. 16:31


A kínai Everbright Securities 11-14 milliárd forintos (50-65 millió dolláros) veszteséget volt kénytelen elkönyvelni kettő perc alatt azt követően, hogy az egyik kereskedési szoftverük meghibásodásából kifolyólag több mint 26 ezer darab vételi megbízást adtak ki a sanghaji értékpapír tőzsdén, ami igazi "flash ralit" indított el, mintegy 5,6 százalékos erősödést okozva a Shanghai Composite index értékében. Ez volt minden idők legnagyobb kereskedési hibája a kínai tőzsdén, amit követően átfogó vizsgálatot rendeltek el az ország brókercégeinél - írja a Reuters.

Minden idők legnagyobb kereskedési hibája Kínában

A Kínai Értékpapír Szabályozó Bizottság (CSRC) úgy döntött, hogy kibővíti az ország összes brókercégére átfogó vizsgálatát azt követően, hogy egy kis sanghaji alapítású cég high frequency trading szoftvere hatalmas galibát okozott az Everbright Securitiesnél.
Mi az a high frequency trading?
A high frequency trading (HFT) olyan számítógépes kereskedést jelent, amely során programozott számítógépek emberi beavatkozás nélkül automatikusan kötnek ügyleteket, helyeznek el-, és törölnek megbízásokat óriási adathalmok feldolgozása alapján. Villámkereskedőknek azért hívják a robotokat, mert a felvett pozíciókat sokszor a másodperc töredéke alatt le is zárják. Egy-egy ügyleten elért nyereségük minimális (tipikusan részvényenként kevesebb mint 1 cent), és a jó ügyletek száma alig haladja meg a rosszakat, azonban olyan volumenben kereskednek, hogy a tőkéhez viszonyítva így is komoly profitokat érhetnek el. Bár a HFT 5 éve még szinte ismeretlen fogalom volt, napjainkban egyes piacokon a forgalom akár felét is adhatják.

A szoftver meghibásodása ugyanis azt eredményezte, hogy az Everbright augusztus 16-án mintegy 26 082 darab vételi megbízást küldött (3,82 milliárd dollár értékben) a sanghaji értékpapír tőzsdére kettő perc alatt. Ennek hatására pedig úgynevezett "falsh rali" kezdődött, hatalmasat lendítve (5,6 százalék) a Shanghai Composite értékén, amit még aznap el is veszített a legnagyobb tőzsdén jegyzett cégeket magában foglaló index. Ez volt minden idők legnagyobb kereskedési hibája a kínai részvénypiacon, amin az Everbright 50-65 millió dollárt bukhatott. A cég vezetőjét az eset után azonnal elbocsátották a társaságtól.
11-14 milliárd forintot bukott egy brókercég 2 perc alatt

Az eset kapcsán a CSRC szóvivője elmondta, hogy az Everbright által alkalmazott és meghibásodott szoftvert kizárólag az említett brókercég alkalmazza, ugyanakkor az eset hatására vizsgálat alá vonják a többi brókercég által használt rendszereket is annak érdekében, hogy a jövőben ne fordulhasson elő hasonló eset Kínában. A cég árfolyama a hibás ajánlati sorozatot követően mintegy 17,5 százalékot zuhant az értéktőzsdén.
11-14 milliárd forintot bukott egy brókercég 2 perc alatt

Az IT fejlesztéseken spórolnak a kínai brókercégek

Az eset reflektorfénybe helyezte a kínai brókercégek IT fejlesztéseit, melyekre évről évre egyre kevesebbet áldoznak a társaságok. A csökkenő IT kiadások elsősorban az iparág csökkenő jövedelmezőségének a számlájára írható, a társaságok ugyanis ott spórolnak ahol tudnak. Ez pedig azt eredményezte, hogy 2010 és 2012 között a kínai brókercégek átlagosan 13,4 százalékkal költöttek kevesebbet az IT beruházásokra.

Korábban a japán börzén hibázott a bróker

A Mizuho Securities brókercég egyik kereskedője 2005-ben óriási hibát vétett, amikor ahelyett, hogy egyetlen J-Com részvény eladására adott volna megbízást 610 ezer jen áron, 610 ezer J-Com részvény eladását kezdeményezte 1 jen áron.A félreütött megbízást természetesen azonnal észlelték a brókercégnél, azonban a tokiói tőzsde kereskedési rendszerében bekövetkezett hiba miatt nem lehetett visszavonni a megbízást. A szarvashiba következtében 40 milliárd jenre rúgó veszteséget szenvedett el az értékpapír-kereskedő cég.

2009-ben alsóbb fokon a bíróság úgy döntött, hogy a tőzsde a veszteség körülbelül negyedét, 10,7 milliárd jent, valamint további kötelezettségmulasztási bírságokat köteles megfizetni a Mizuhónak. Ennek következtében a TSE 2009 végén 13,2 milliárd jent utalt át a brókercég részére. A Mizuho fellebbezést nyújtott be az ítélet ellen, azonban a legfelsőbb bíróság helybenhagyta az ítéletet.

Az ügy láttán 2006-ban 50 japán brókercég megegyezett arról, hogy 20 milliárd jenből létrehoznak egy alapot, amelyből a tokiói tőzsde kereskedési platformját korszerűsítik.

A svédek is tudnak hibázni

Hatalmas értékű, 69 ezer milliárd dollár értékű megbízást adtak be az OMSX30 decemberi lejáratú future termékre 2012 novemberében a stockholmi derivatív tőzsdén, ezt követően a tőzsdét üzemeltető Nasdaq OMX leállította a kereskedést az ügylet felderítésének kivizsgálásáig. Az említett eszközből, amely a svéd tőzsde 30 legnagyobb vállalatának részvényárfolyamát követi, több mint 4,2 milliárd darabra tartottak igényt a megbízás szerint, ennek összértéke a svéd GDP körülbelül 131-szerese.

A megbízás "valahogyan" bekerült a könyvekbe, ez pedig káoszt okozott a brókerek körében. A helyi média értesülései szerint a tőzsde működtetője kivizsgálja az esetet, és nem indítják újra a kereskedést addig, amíg ki nem derítették, hogy mi is történt pontosan. A megbízási könyvekbe kerülő megrendelések egy szűrőn futnak keresztül, amely az extrém, normálistól eltérő megbízásokat nem engedi át, ebben az esetben sajnos azonban ez a védelmi gát nem működött. A tőzsde szerint a megbízás mögött nincs valódi vételi igény, valószínűleg a börze rendszerében keletkezett technikai hiba hozta létre a megbízást, amelyet már érvénytelenítettek. A problémát elsősorban az jelenti, hogy a kivizsgálás még tart, ezért a kereskedés továbbra is szünetel.

lefagyasztották a Nasdaq-t a robotok,
a szerverek nem bírták a hajtást

link
link

-3%-s falsh crash a zsidóknál
link

Mennyi pénzt lehet keresni egy szempillantás alatt?
SARKADI ZSOLT

Az amerikai tőzsdén létrejövő ügyletek 84 százalékát nem élő emberek, hanem programok kezdeményezik. Rövid távon már a gépek a legjobb és legmegbízhatóbb kereskedők, de azért csak aprópénzt bíznak rájuk.
A Terminátor, az Én, a robot vagy a Mátrix világa még nincs itt, de a tőzsdéken már ott vannak a robotok. A Morgan Stanley áprilisban közölt jelentése szerint az Egyesült Államok részvénypiacán tavaly lebonyolított ügyletek 84 százalékát gépek (high frequency trading - HFT algoritmusok - korábbi cikkünk a témában) végezték. Ezek a brókerrobotok persze sokkal jobb fejek a 2001 Űrodüsszeiában az űrhajó legénységének életére törő HAL-nál vagy a Terminátor-filmek Skynetjénél, de azért az meglepő, hogy a világ legnagyobb pénzügyi központjaiban 10 tőzsdei ügyletből átlagosan több mint nyolcat nem élő emberek, hanem számítógépes algoritmusok végeznek.

Harder, better, faster, stronger

Egyre több cég állít üzembe olyan programokat, melyek nemcsak ezredmásodpercek alatt képesek komplett ügyleteket lebonyolítani, de több millió új és archív adatot folyamatosan figyelve elemzik is a piacot. A HFT világában az algoritmusok szorgalmas iparosokként minimális, 1-2 centes haszonnal adnak és vesznek, azonban olyan sokat kereskednek, hogy ebből a kis haszonból is szép summa kerekedhet. Emellett - mivel igyekszik mindig biztosra menni - egy ilyen algoritmus szinte soha nem zárja veszteséggel a napot.

A programok piaci dominanciája elsősorban az általuk kötött üzletek nagy számának köszönhető, nem pedig a nagy nyereségüknek. A tőzsdei robotok egyetlen - de nem lebecsülendő - előnye a gyorsaság, arra képtelenek, hogy részvények hosszú távú megtartásával igazán nagyot szakítsanak. Az emberi agy helyét tehát nem holnap fogják átvenni a gépek, ultrarövid távon azonban már most is verhetetlenek, hiszen nem csak nagyon gyorsan tudják megváltoztatni a piaci környezetet, de a piac változásait is ők érzékelik a leghamarabb, erre néhány ezredmásodperc is bőven elég nekik.

Human after all

A gépek viselkedése ezért sokszor megzavarhatja az élő brókereket, hiszen az algoritmusok világában szabad szemmel láthatatlan gyorsasággal történik a kereskedés. Arról, hogy pontosan milyen gyorsan is kereskednek a robotok, alább látható egy videó, melyen lassítva követhető nyomon egy nagyjából fél másodperces időszak gépi forgalma.

A gépi kereskedés sebessége - a videó alján, középen látható az óra, alig fél másodperc alatt voltak ennyire aktívak a gépek ajánlattétel terén

Valószínűleg a gépek által felerősített tőzsdei krízis volt 2010. május 6-án az úgynevezett flash crash is. Ekkor a Dow Jones amerikai tőzsdeindex hirtelen óriásit zuhant, 9 százalékot esett majd 20 percen belül visszaállt az összeomlás előtti szintre. "A robotok nem gondolkodnak, nem veszik észre azt sem, ha hiba van a rendszerben. Míg a flash crashnél egy élő bróker észrevette volna, hogy valami nem stimmel, ők nem érzékelték, hogy a tőzsde árkiszolgáló rendszere akadozik, nem mérlegeltek, csak azt tették, amire programozták őket. Ez pedig az volt, hogy ha nem kapnak árat, leállnak a kereskedéssel. Az nem érdekelte őket, hogy ezzel csak mélyítik a krízist" - mondja Radnai Márton, a tőzsdei programok fejlesztésével is foglalkozó Ramasoft Kft. ügyvezetője.

Az algoritmusok Európában (40%) és Ázsiában (nagyjából 10%) is egyre inkább elterjednek. "Ahhoz képest, hogy Európában a HFT-ügyletek száma nem olyan magas, mint az Egyesült Államokban, érdekes, hogy Amszterdam és Hollandia egésze kifejezetten fontos központja az ilyen cégeknek. Itt a brókerek még az elektronikus kereskedés elterjedése előtt tettek szert komoly tudásra az összetett matematikai hátteret igénylő opciós árjegyzésben, amit most tovább kamatoztatnak" - mondta Somi András, az Investor.hu elemzője.

Get lucky

"A HFT algoritmusok már Magyarországon is jelen vannak, igaz, a tőzsdei kereskedésben betöltött arányuk meg sem közelíti nem hogy az amerikai, de még a nyugat-európai számokat sem" - állítja Radnai Márton. Hozzátette, hogy mivel a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elektronikus tőzsde, külföldről is éppúgy felléphetnek rá brókerrobotok, mint itthonról.

A BÉT-en ugyanakkor egyelőre nem kereskedhetnek kisbefektetők, tehát ha valaki már tervezte, hogy jól megírt algoritmusokat szabadít a Budapesti Értéktőzsdére, el kell hogy keserítsük. A devizapiacra viszont már itthon is be lehet lépni algoritmusokkal kiskereskedőknek is, ez azonban kis kezdőtőkével többnyire nem éri meg. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is óva inti a kishalakat a HFT algoritmusok használatától - emlékezet Radnai.

Doin' it right

A HFT hatása tehát egyik részről kifejezetten üdvös, ugyanis eddig elképzelhetetlen mértékű likviditást nyújt a piacoknak, mindezért cserébe pedig csak a nagyon rövid távú ügyletek terén kellett az élő brókereknek a gépeknek átadniuk az előnyt. A HFT-től való mind erősebb függés azonban könnyen vissza is üthet, az algoritmusok ugyanis mindig azt teszik, ami rövidtávon a leghelyesebb, így pedig tőzsdéket tudnak pillanatok alatt teljes pánikba dönteni, ahogyan ezt a flash crashnél is tapasztalhattuk.

Emellett az a veszély sem hagyható figyelmen kívül, hogy a HFT miatt elképesztően felgyorsuló piacokat egy jól megírt algoritmus könnyen és gyorsan manipulálhatja is. Az amerikai hatóságok is tisztában vannak e fenyegetés nagyságával, az ottani tőzsdefelügyelet nemrég társult az FBI-jal az ilyen manipulációs ügyletek hatékonyabb felderítése érdekében.

Someting about us

A szakértők egy másik része szerint azonban marginális a biztonsági kockázat, ha a tőzsdei ellenőrzés érti a dolgát. A gépek maximum akkor tudnak nagy károkat okozni, ha a részvények zuhanásba kezdenek, mert ilyenkor ők is leállítják a kereskedést azon a piacon. Ez azért gond, mert a tőzsdék hozzászoktak a robotok által biztosított likviditáshoz. Ha pedig az algoritmusok azt veszik észre, hogy nem éri meg kereskedni, és leállnak, ezredmásodpercek alatt eltűnhet a tőzsdéről a likviditást addig biztosító tőke- és megbízásállomány jelentős része.

Radnai Márton szerint a brókerrobotok megjelenése óta az emberi hibák is súlyosabb következményekkel járnak. A Knight Capital nevű cég például tavaly véletlenül kiengedett a piacra egy más algoritmusok tesztelésére szolgáló programot, mely a spekulánsok viselkedését utánozza. A hibát későn vették észre. "A robot csinálta, amire tervezték, folyamatosan kötötte az üzleteket, a nap végére meg 440 millió dolláros veszteséget hozott össze az őt elindító cégnek, amely így azonnal csődbe is ment".

investor.hu :
"
Csilliárdokat kell Japánnak kifizetni

"

Kár hogy nem létezik olyan hogy csilliárd,valójában billiárdnak hivják ha hivják,illetve angolszász területen kvadrilliónak.
Ez egy magyar "szaksajtó" még a mértékegységeket sem ismerik.

ENNYIT,MONDJUK AZ INVESTORRÓL.

Egy elütés okozott óriási riadalmat
2013. augusztus 26. 18:59


Egy elütési hiba oda vezetett az izraeli részvénypiacon, hogy az egyik legnagyobb tőzsdei cég elveszítette piaci értékének közel 100%-át. A riadalom azonban csak pár percig tartott.

Az Israel Corporation, a tel-avivi tőzsde legnagyobb holding cégének árfolyama vasárnap 167 200 sékelről 210 sékelre zuhant, miután a tőzsde egyik alkalmazottja rossz számot ütött be a gépébe - számol be a CNBC. A tőzsde tájékoztatása szerint az alkalmazott eredetileg egy másik cég papírjait akarta eladni és véletlenül választotta ki az Israel Corp. részvényeit.

A hiba egy mini összeomlást okozott az izraeli részvénypiacon vasárnap. A cég részvényeivel 5 percen keresztül kereskedtek a mélyebb szinten, miután a tőzsde megállította a kereskedést.
Egy elütés okozott óriási riadalmat

Kép forrása: CNBC

A tőzsde szóvivője a CNBC megkeresésére kifejtette, hogy az érvényben lévő szabályok szerint a megbízást törölték és az 5 perces periódusban kötött ügyleteket is semmisnek nyilvánították. Hozzátette: nem ez az első ilyen eset az izraeli tőzsdén, néhány havonta előfordul ilyen elütési hiba. Az alkalmazottat 10 ezer izraeli sékelre büntették (ami 2 777 dollár).
.
hahahaha

Hétfőn reggel technikai hibák miatt szünetelt a kereskedés az Eurex-en. A Deutsche Börse leányvállalata az időintervallumok szinkronizálásának hibája miatt kényszerült leállásra reggel 08:20 és 09:20 között. Az összes termék árfolyamát visszaállították a tőzsdei nyitást megelőző árfolyamszintre. Az Eurex utoljára 2011. október 11-én állt le szerverhiba miatt. Akkor több órára szakadt meg többek között a DAx-future kereskedése is. A múlt héten a Nasdaq állt le 3 teljes órára, szintén technikai problémák miatt.

Informatikai hiba miatt fizet rekordbírságot egy brókercég
MTI2013. augusztus 30. 19:10


Kína egyik legnagyobb brókercégét, a sanghaji Everbright Securities-t 523 millió jüanra (19,5 milliárd forint) büntették pénteken, volt vezérigazgatóját pedig egy életre eltiltották az szakmától - jelentette a kínai média.

Hszü Hao-ming a napokban kényszerült lemondásra. Az övéhez hasonló büntetést kapott még a cég három másik vezetője, valamint Hszü tanácsadója. Valamennyiüknek fejenként 600 ezer jüan (22,3 millió forint) büntetést is ki kell fizetniük. Bennfentes kereskedéssel, félrevezető információszolgáltatással és az igazgatási szabályok áthágásával vádolták meg őket.

Az Everbright Securities (ES) saját kereskedési jogát megszüntetik, s új benyújtott kérelmeiket az új engedélyekig felfüggesztik.

A cég korábbi becslések szerint körülbelül 50-65 millió dolláros (11-14 milliárd forint) veszteséget volt kénytelen elkönyvelni mindössze két perc során, miután az egyik kereskedési szoftverük meghibásodott.

Augusztus 16-án ebben a két percben az ES 26 082 darab vételi megbízást küldött 23,4 milliárd jüan (3,82 milliárd dollár) értékben a sanghaji értékpapír tőzsdére 5,6 százalékos erősödést okozva a Shanghai Composite index értékében. Kína legnagyobb vállalatai közül többnek a papírjai elérték a maximális 10 százalékos napi árfolyamemelkedési limitet. A kereskedés összértéke ezen a napon az előző napinak a másfélszeresére nőtt.

Ahogyan ez volt minden idők legnagyobb kereskedési hibája a kínai tőzsdén, úgy ez minden idők legnagyobb összegű büntetése is, amit a Kínai Értékpapír Szabályozó Bizottság (CSRC) szabott ki. A hongkongi South China Morning Post azt hangsúlyozza, hogy Kína ezzel jó példát mutatott az Egyesült Államok és más országok szabályozóinak.

Szoftver fogja a tőzsdeguruk kezét

A hedgefund-menedzserek helyes döntéseinek meghozatalát segítené egy cég programja, amely azt vizsgálja, milyen körülmények között tudja az adott szakember a legjobb befektetési döntéseket hozni. Már több vevő is akadt a szoftverre.

A Man Group, a világ egyik legnagyobb nyilvánosan jegyzett hedgefund-kezelő cége és több más, magát megnevezni nem kívánó a cég az iparágból gyorsan ráharapott a szolgáltatásra, amelyet az Essentia Analytics fejlesztett ki számukra. A cég szoftveres szolgáltatása abban segít, hogy a hedge fund menedzserek ideális körülmények között tudják meghozni a lehető legnagyobb haszonnak kecsegtető befektetési döntéseiket - írja a Financial Times.
A program lényege, hogy az adott hedgefund-menedzser, portfóliókezelő esetében rögzíti a megkötött üzleteket, valamint azokat a körülményeket, amelyek mellett az adott befektetési döntés megszületett. Nem csak arra kíváncsi a program megalkotója, hogy egy adott részvény megvásárlását, eladását mekkora elemzői munka előzte meg, de arra is, hogy a döntéshozó milyen lelki és fizikai állapotban hozta meg a befektetési döntést. Rögzítik például az illető munkakörülményeit, étkezési szokásait és azt, hogy mennyit edz rendszeresen. A program kifejlesztésében a lap szerint pszichológusok és pénzügyi viselkedéstan (behavioural finance) szakértők is részt vettek.

Az Essential Analytics alapítója maga is korábban a szakmában működött: Clare Flynn Levy a 90-es években sokáig dolgozott a Morgan Grennfellnél, ahol a sztár alapkezelők egyike volt. Mint mondta, azt már korábban felismerte, hogy a döntéshozó hangulata és érzelmei fontosak a jó hozamok elérésében. Alapkezelő koromban nagyon hasznos lett volna, ha segítségemre van egy hasonló program - állítja. Mindenki különböző, s a legjobb teljesítmény eléréséhez fontos, hogy mindenki ismerje önmagát, mikor képes jó döntéseket hozni. Ebben segíthet ez a program - tette hozzá.
link

...Ha már a darabokról beszélek: az egyik legrosszabb metafora az, hogy az ember valamilyen gép. Nem tudunk pontosan rájönni arra, hogy az ember miért nem pontosan olyan, mint egy gép, pedig valójában nagyon egyszerű: minden gépet darabokból raktak össze. Egy gépnek vannak darabjai. Az embereknek nincsenek darabjai. Nagyon fontos, hogy erre komolyan ráébredjetek. Az ember úgy keletkezik, hogy az apa és az anya valamit csinálnak, és két sejtjük összetalálkozik... Az az egy sejt minden most bennem lévő sejt ősapja vagy ősanyja. Én abból az egy sejtből nőttem. Senki nem rakott össze...

...Ha ismerek egy jó szerelőt, akkor az autómat rá merem bízni. Ha esetleg elrontja az autómat, az nem zavar annyira. Engem azonban nem lehet megjavítani. Olyan nincs! A testemet meg lehet javítani, bár még ezzel kapcsolatban is vannak kételyeim. (Vannak olyan törzsek, akik az ő világukban nem választják el a testet a lélektől.) Azt azonban senki sem tudja, hogy milyen egy jó Feldmár András. Ha például eltöröm a karomat, akkor szívesen elmegyek egy olyan orvoshoz, aki tudja, hogy milyen egy jó kar, hogy hogyan kell elhelyezkedni a csontoknak. Örülök annak, hogy vannak ilyen orvosok. De nincs olyan tervrajz, amely megmutatná, hogy milyen egy jó Feldmár András. Ha valaki azt mondja, hogy „nincs ugyan ilyen tervrajz, de azért csak bízz bennem, én majd megjavítalak és akkor egy nagyon jó Feldmár András leszel”, akkor ezt nem fogom neki elhinni...

Valakik hatalmasat bennfenteskedhettek
,
A Federal Reserve sorsdöntő bejelentését legalább 7 ezredmásodperccel hamarabb tudták meg valakik, akik dollármilliárdos üzleteket kötöttek az arannyal – írja a Nanex piackutató elemzésére hivatkozva a CNBC és a Quartz.

A bizonyíték csak közvetett, mégis egyértelmű. A chicagói árutőzsdén sok milliárd dolláros megbízásokat küldtek valakik egészen pontosan – ottani idő szerint – 2 órakor. Viszont a döntés 7 ezredmásodpercig utazik a kibertérben, amíg Chicagóig elér (New Yorkig csak 2-t), a megbízások mégis bent voltak a rendszerben már 2:00:00:00000-kor. A kereskedőnek tehát már korábban ismernie kellett a döntést – arról nem is beszélve, hogy értelmeznie is kellett azt, hiszen maga a döntés egy egyoldalas szöveg, amit elolvasni még a legfelpörgöttebb brókernek is több másodpercig tart.

A piacok, mint akkor megírtuk, hatalmasat mozdultak a hírre. Az amerikai részvénypiaci mutatók pillanatokon belül történelmi csúcspontra emelkedtek, az arany árfolyama pedig unciánként több mint húsz dollárt ugrott. Ez nem is meglepő, hiszen a Federal Reserve eszközvásárlási politikája az, ami a legeslegjobban mozgatja az összes globális tőkepiaci termék árfolyamát.

A Federal Reserve döntése már 2 óra előtt valamivel ismert, de csak az amerikai jegybank épületében, egy leárnyékolt helységben tartózkodó riporterek előtt. Nekik van egy kis idejük idejük, hogy átnézzék a döntést, megfogalmazzák a cikkeiket, majd a lényeget elküldjék a nagy hírszolgálatokhoz. Így a Bloomberg, a Reuters és a Dow Jones hírügynökségek pontosan 2:00:00-kor már kiküldhették, hogy „NO TAPER”, ami ebben az esetben az jelenti, hogy „VEGYÉL MEG MINDENT!”.

Aki viszont a többieket akár néhány ezredmásodperccel megelőzve birtokában volt az információnak, az jóval nagyobbat hasíthatott ki a többieknél a döntést követő emelkedésből. A Nanex szerint csak egy kereskedő több mint egymilliárd dollár értékben vásárolt határidős aranytermékeket. A legtöbben ilyenkor már nem is emberi kezekkel, hanem robotokkal kereskednek – egy algoritmus olvassa be és értelmezi a hírszolgáltatónál a hírt, és adja le egy pillanat alatt a megbízást.

"A legtöbben ilyenkor már nem is emberi kezekkel, hanem robotokkal kereskednek – egy algoritmus olvassa be és értelmezi a hírszolgáltatónál a hírt, és adja le egy pillanat alatt a megbízást."

Ezen azért meglepődtem.
De legalább választ kaptam arra, hogy miként lehet az, hogy a hír megjelenésének pillanatában(az ember még fel sem fogja az adatot) azonnal hatalmas elmozdulások történnek.

"Saját tőzsdei robotot szeretnék, de hogy kezdjek hozzá??

Azt hiszem, ezt a kérdést sok hozzám hasonló spekuláns is feltette magának. Lássuk be, egy izgalmas témáról van szó, mégis a kezdeti lelkesedés nagyon könnyen elapadhat. Sajnos ez a tapasztalatom, de talán van arra is megoldás, hogy a kezdeti nehézségeken túljussunk. Nem könnyű, minden esetre a saját tapasztalatomat megosztom. Bízom benne, hogy segítséget nyújtanak a következő sorok."

link

Az átláthatóság jegyében
Bejegyezte: Vendégszerző , 2013. október 10. csütörtök
A bejegyzés szerzője dr. Szimornyi Tamás trader, banki szakjogász.

Ha „köszönhetünk” valamit a legutóbbi válságnak, az a szabályozói törekvés a magasabb fokú piaci átláthatóságra. Ennek jegyében tettek meg egy jelentős lépést az Egyesült Államokban tegnap. A transzparencia célja a fogyasztóvédelem és a piac megóvása a rendkívüli, sokkszerű megrázkódtatásoktól. Annak megítélése, hogy az alábbiak milyen mértékben fognak hozzájárulni a fenti célok megvalósulásához, valószínűleg hosszabb időt fog igénybe venni.
A SEC (észak-amerikai tőzsdefelügyelet) tegnap útjára indított egy új weboldalt a részvénypiac szerkezetének mélyebb áttekintésére. Ahogy egy sajtótájékoztatón a szervezet elnök asszonya, Mary Jo White fogalmazott: „Olyasmit indítunk el, ami hitünk szerint megváltoztatja majd a játékszabályokat azáltal, hogy a piac szerkezetéről folyó vitákat az anekdoták szintjéről az adatok analízisére helyezi át. … A cél kettős: a piaci információk könnyebb hozzáférhetősége és ezáltal a piaci innovációk elősegítése.”

HFT, Dark-pool likviditás és társaik

Elgondolkodtató, hogy a piaci forgalom (részvény- és árupiaci) több mint felét produkáló résztvevői körről és a tevékenységükről sem a szakma, sem a szabályozó hatóságok, s különösen a közvélemény szinte semmit sem tud – ami több lenne puszta anekdotáknál. Pedig hosszú évek óta a piacon lévő szereplői körről van szó és évről évre hatványozottan növekvő szerepvállalásukról szólnak a hírek (a legutóbbiak – éppen az ébredező szabályozói hatósági aktivitás miatt – már a csökkenéséről):

Az ún. magas frekvenciájú kereskedés (HFT) piaci aktivitása előtt egy, 2007-ben elfogadott jogi norma (SEC Regulation NMS) nyitotta meg az utat: ma már a szupergyors számítógépek dominanciája ténykérdés a részvénypiacokon, ez adja az USA több mint egy tucat tőzsdéjén a forgalom 50-70 %-át. 2013-ig a SEC-nek sem technikája, sem kellő hatósági akarata nem volt a tőzsdei részvénypiaci forgalom 50-70 %-át adó piaci szereplői kör ellenőrzésére (ld. HFT-kereskedés és egyéb, a nyilvánosság előtt nem látható „dark pool likviditás”) (a felügyeletről, a szankcionálásról és a szabályozásról nem beszélve). Végül, 2012-ben a szabályozó hatóság (SEC) egy HFT-céget kért fel, hogy segítsen neki a HFT-cégek ellenőrzésében… Ennek gyümölcse a tegnap elindított új honlap, amelyről a megalkotásában résztvevő HFT-cég vezetője is csak annyit mondott: „Adhatsz a villanyszerelőnek eszközöket a kezébe. Ám nem az eszközök fogják őt villanyszerelővé tenni.”

A HFT-k szerepéről megoszlanak a vélemények, s a témában készült néhány kutatás sem jutott konszenzusra a piaci hatásait illetően (lehet utalni a 2010. május 6-i ún. „flash crash”-re, amikor rövid idő alatt óriási esés volt a részvénypiacokon).
A SEC lépése beleillik a világ főbb pénz- és tőkepiaci felügyeletei által már követett politikába: a HFT-cégek holland és brit piaci jövedelmezősége meredeken zuhant 2012-ben, Olaszországban adóteher, Németországban szankciók, Ázsia néhány piacán pedig erősen korlátozó szabályok (magas díjak) igyekeznek kordában tartani a további piaci burjánzásukat (az USA tőkepiacán is jelentős csökkenés jelentkezett a HFT-k mutatóiban az utóbbi hónapokban). A SEC munkáját a friss hírek szerint az FBI is segíteni fogja, közös ellenőrzésük alá vonják azokat a nagy intézményi kereskedőket és fedezeti alapokat, amelyek algoritmusos kereskedésben érdekeltek.

A SEC új rendszere az ún. MIDAS (Market Information Data Analytics), amely a hatóság számára élő adatokat biztosít a napi többmilliárd részvény- és opciós megbízásról.

További vizsgálatok után – ha lesz gyakorlati értelme is – még visszatérhetünk a témára.
link

Goldman Sachs says that its program trading software can be used to manipulate markets:

"The bank has raised the possibility that there is a danger that somebody who knew how to use this program could use it to manipulate markets in unfair ways."

Given that Goldman obviously knows how to use its own program – which it paid many millions for – isn’t that a virtual admission that Goldman has been manipulating markets?

henryhub robot
200e kontival 4 perc alatt - az átlag 100 darab
gizi robot
200e konti 4 perc alatt ))) az átlag 100 drb helyett )))))))))
link

Chicago Fed Calls for Curbs on High-Frequency Trading
link

Maci, te időutazó vagy ;-)

link

Széles Gábor új találmánya működik!)))

nem csak meghekkeltem a pf szerver óráját
vadi: akkor beírhatom a mai zárókat? )))))

amúgy ez egy érdekes téma, mert mostanában időutazásban vagyok tényleg
link

s ez többször volt pl a brazil meccsen 3:0 volt, de már nekem 5:0-t írt
sajna nem mentettem ki

valami térerő van vagy mi ))

Lecsapnak a tőzsdén kívül kalandozókra
2014. július 23. 12:02


Az elmúlt egy hónapban több visszásságra is fény derült a hatóságok jóvoltából Amerikában, méghozzá azoknál a kereskedési platformoknál (dark pooloknál), amelyeket az alapkezelők is szívesen használnak, hogy megszabaduljanak a tőzsderobotoktól. A Financial Times piaci forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a dark poolok nincsenek veszélyben, a feltárt problémák (befektetők megtévesztése, bizalmas információkkal való visszaélés) miatt viszont több alapkezelő is váltott, sőt egyesek már saját kereskedési rendszer kialakításán fáradoznak. A befektetők a szigorúbb szabályozásig egyet tehetnek, megpróbálják a legjobb szolgáltatókat megtalálni. Ami nem lesz egyszerű, mert nagyon sok a nyitott kérdés.

Az alternatív rendszerekre szegeződik a figyelem

A tőzsdén kívüli kereskedési platformokat előszeretettel használják az intézményi befektetők Amerikában és Európában. A becslések szerint Amerikában a teljes piaci forgalom 40%-a nem a tőzsdén bonyolódik le. Európában az alternatív platformok részesedése 10% körül van, de a valós értékek az amerikaihoz közelebb lehetnek, mert azt is ide kellene számítani, amikor egy bank egy ajánlatot a házon belüli kereskedési platformján hajt végre. A dark poolnak becézett rendszerek azért lehetnek olyan népszerűek, mert anonimitás társul hozzájuk és segítségükkel az intézményi befektetők könnyedén kereskedhetnek a nagyobb pakettjeikkel, anélkül, hogy az árfolyamokat jelentősen elmozdítanák.

Csakhogy, a rendszerek alulszabályozottsága megbosszulta magát, olyan hiányosságokra és visszaélésekre derült fény, amely a szabályozókat is szigorúbb rendelkezésekre ösztönzi. Múlt hónapban a New York-i főügyész azért perelte be a Barclayst, mert az állítólag megtévesztette a befektetőket, amikor a saját alternatív rendszerének (LX) működését interpretálta. Az angol bankóriás úgy tálalta a platformját, mintha annak használatával a befektetők nyugodt vizekre evezhetnének, miközben a valóságban ez a piac tele volt ragadozókkal. A legnagyobb ragadozó a villámgyors kereskedő robot, a Tradebot volt, ezt viszont a marketinganyagban nem tudatták az intézményi ügyfelekkel.

A Barclays LX-platformjáról viszonylag gyorsan elpártoltak nagyobb intézményi ügyfelek, közöttük volt nagyobb bankok mellett az AllianceBernstein alapkezelő is. De itt még nem állt meg a sor, egy héttel a Barclays perének bejelentését követően az amerikai hatóságok megbírságolták 800 ezer dollárra a Goldman Sachsot is, mert nem az amerikai befektetővédelmi előírások szerint jártak el, az ajánlatok végrehajtásánál nem a legjobb piaci árat kapták meg az ügyfelek. A kérdőjeleket csak fokozta az elmúlt egy hónapban, hogy a Liquidnet független brókercég is 2 milliót fizetett a SEC-nek, mert megosztottak bizalmas információk leendő ügyfelekkel, azért, hogy elnyerjék a megbízásokat.

Az alapkezelőknek elakadt a szavuk

A platformokat világos, hogy gyakorta használják az alapkezelők is, a szabályozói változásokkal kapcsolatban a lap több nagyobb piaci szereplőt is megkeresett, azonban a témában egy sem állt kötélnek. A Create Research tanácsadó cég vezetője szerint vélhetően azért nem nyilatkoztak a kérdésben, mert nem akarnak olyan benyomást tenni a végbefektetőkre, mintha a szolgáltatók kevésbé lennének informálva, mint azt elvárnák tőlük. Az igazság az, hogy az alapkezelők egyedül azért mentek át az alternatív rendszerekbe, hogy megszabaduljanak a kereskedő robotoktól, viszont a helyzet itt sem lett jobb, ugyanúgy jelen vannak ezek a robotok itt is. Nem csoda, hogy nem akarnak beszélni, hiszen naivnak tűnnének.

A fentebb említett példák, amelyek a rendszer hibáira és gyengeségeire mutattak rá, nyilvánvalóvá tették, hogy az alapkezelőket a szűkszavúságuk ellenére veszteség érte. Különösen nagy problémát jelent, hogy a dark poolba beadott megbízások bizalmas adatok, sokan attól tartanak szakértők véleménye alapján, hogy mi lesz, ha ezek az adatok kiszivárognak illetéktelen kezekbe. A GMEX startup derivatív tőzsde vezetője, Hirander Misra szerint kellemetlen lenne, ha az alapkezelők által beadott nagyobb tételekről szóló információ kikerülne. Az árfolyam éppen számukra kedvezőtlen irányba menne el az ellenük játszó szereplők miatt, így akár a végén rosszul is kijöhetnének a sztoriból.

Piaci információk szerint a nagyobb alapkezelők meg akarják vitatni, hogy miként is kellene választ adni az utóbbi egy hónap eseményeire, azonban a jelek azt mutatják, hogy a vagyonkezelők egyre diszkriminatívabban állnak a kereskedési rendszerekhez. Mi sem jelzi ezt jobban, mint hogy a Barclays LX forgalma harmadával 197 millió dollárra esett a per bejelentését követően. Misra hozzátette, hogy ez azért is következhetett be, mert sok alapkezelő úgy használta a rendszereket, hogy alig volt információjuk arról, miként is teljesítik a beadott ajánlatokat. Az biztos, hogy egyre többen akarnak tisztán látni, mi is történik a beadott ajánlataikkal égészen a teljesülésig.

Egyes szakértők azt mondják, hogy egy vagy két szereplőt ért vádak nem fogják az egész piacot destabilizálni, hiszen az csak a piac egy részét teszi ki. Megnőhet azonban az igény arra, hogy a szektor maga intézze az ügyes-bajos dolgait. A Fidelity Investments több alapkezelővel közösen azon dolgozik hónapok óta, hogy egy saját kereskedési rendszert hozzon össze, amely le tudná váltani a dark poolokat. A Fidelity szóvivője szerint a cél, hogy az alapok teljesítményét javítsák a befektetési jegy tulajdonosok számára, ugyanekkor magasabb szintű transzparenciát, likviditást és kontroll tudjanak a portfólió-menedzserek számára adni.

Addig is a befektetőknek az alternatív platformok üzemeltetői esetében azt kell kideríteniük, hogy mely dark poolnak van a legjobb ajánlat-végrehajtási politikája, hogyan hajtják végre pontosan a beadott ajánlatokat és hogyan tudnak a végrehajtásról szóló jelentésekbe bepillantást nyerni. A szabályozás mindenképpen szigorodni fog, 2017-től például a Mifid-direktíva alapján közzé kell majd tenni, hogy milyen formában hajtották végre az értékpapír adásvételi tranzakciókat és meghatározott sapkát is bevezetnek a "sötétben" végrehajtott tranzakciókra.
link

Ezt végképp nem értem. Ha igaz, hogy az amerikai piacokon nyolcvanszázaléknyi az ügyletek lebonyolításában, végrehajtásában az intelligens, ultragyors robotok részesedése, s Európában is több, mint negyvenszázalékos ez az arány, akkor minden történeti, pszichológiai alapon végzett modellezés értelmét kell, hogy veszítse.

A mi modellszámításunkban ezért integrálódnak mind az emberi viselkedések, mind pedig a robotviselkedések terén folyamatosan végzett megfigyelési eredmények. Mára bátran kijelenthetjük, hogy a tőkepiacokon, főként a devizakereskedelemben, az arbitrázs műveletek terén, s egyre nagyobb részben minden egyéb szegmensben is globális háború zajlik egymással – sebességben, a végzett műveletek mennyiségének nagyságában – konkuráló kereskedő robotok, az azokba táplált programok között. Az elmúlt nyolc évben csaknem húszezer olyan nagyfokú árkilengést dokumentáltunk és dolgoztunk fel, amelynek bekövetkezte egyenes összefüggésben volt a piacok egy részén elhatalmasodó roboturalmi helyzetnek.
És bár távol áll tőlem, hogy kijelentsem, az ultragyorsasággal, algoritmikus alapon ténykedő robotok alapvetően hozzájárultak a nagy pénzügyi-, hitelválság kialakulásához, de egy ahhoz kapcsolódó megfigyelésünk tudományosan bizonyítottnak tekinthető. A modellezésünk kezdetekor, már 2006-ban megállapíthattuk, hogy a robotok folyamatosan bonyolítanak le eladásokat egyetlen jól körülhatárolható szektorban, az ahhoz tartozó cégek, vállalatok részvényárait nyomják le – mégpedig fokozódó ütemben. Az e részvényekből való kiszállások száma messze meghaladta a beszállásokét, a végén nem is szálltak be, csak eladtak. A pénzügyi szektortól szabadultak meg, olyan cégeket vettek egyébként célba, mint a Lehman Brothers vagy a J.P Morgan és az AIG. A robotok tevékenysége hozzájárult a szektor rendkívüli áreséséhez.

link

Mi ebből a tanulság?
Az, hogy a robotok – legalábbis műveleti szinten ezt bizonyították – idejekorán felismerték a pénzügyi cégek rendkívüli anomáliáit, amelyekre az ember, az értékpapír-kereskedő csak megkésve eszmélt rá. A robotok azonban mégiscsak emberek által kifejlesztett programok alapján tevékenykednek, e létező és kiszámíthatóan létrejövő programok valós és várható viselkedésén – mindent egybevetve – könnyebben kiigazodunk, mint az emberén. Mondhatjuk azt is, hogy a robotok tulajdonképpen kiszámítható „lények”, kiszámíthatóbbak, mint az emberek.
Nagyjából arról lehet szó, hogy minél nagyobb teret nyer a tőzsdei kereskedelemben a robottechnológia, annál eredményesebben támaszkodhatunk a mi modellünkre, annak „üzeneteire” – például nagy tőzsdeesések prognosztizálásánál.
Az is igaz viszont, hogy az algoritmusok csak egészen rövid távra cselekednek, amelyek elméletileg – sőt egyszer már a gyakorlatban is tapasztaltuk, amikor négy évvel ezelőtt a New York-i tőzsde percek alatt valós fundamentális okok nélkül, 10 százalékot esett – elképesztő gyorsasággal eladási (vagy vételi) pánikot generálhatnak, akár tőzsdekrachhoz is hozzájárulhatnak.

A hedge fund robotok győztek újra.
link

Ex-Goldman programmer faces second U.S. trial on code theft charges

az orosz robotlopó ))
link

Három magyar manipulálta a londoni tőzsdét
MTI

Több millió font megfizetésére kötelezett a brit bíróság három magyart a londoni tőzsde manipulálásáért.

A londoni felsőbíróság szerdai ítéletében összesen 7,6 millió font bírság és a kereskedésből származó befagyasztott profit megfizetését rendelte el a pénzügyi felügyeletnek - írta a The Times című lap csütörtökön.
A háromtagú magyar csoport a vád szerint kifinomult komputerprogramokat használva manipulálta az árakat a londoni tőzsdén: illegális kereskedői technikák egész sorát alkalmazták az árak mozgatásához attól függően, hogy eladni vagy venni akartak részvényeket. A bíróság a három magyar kereskedő mellett a Da Vinci Invest nevű svájci alapkezelőt is bűnösnek mondta ki.
A spoofing néven emlegetett manipulációs technikára Michael Lewis amerikai újságíró Flash Boys címmel tavaly megjelent könyve révén vetül nagy figyelem a tőzsdéken. A leleplezés szerint a tisztességtelen technikát több kereskedőcég is alkalmazza. A lényege az, hogy megpróbálják elhitetni más befektetőkkel, hogy egy-egy részvény iránt a valóságosnál nagyobb a kereslet vagy épp nagyobb belőle a kínálat. Amerikában is vádat emeltek már ilyen ügyben.
A londoni tárgyaláson a három magyar közül egyik sem volt jelen. A bíróság fejenként 290 és 410 ezer font közötti bírság megfizetésére kötelezte őket, az általuk a Seychelles-szigeteken bejegyzett Mineworld Limited nevű céget pedig ötmillió fontra büntették. A Da Vinci Investet - amely nem tudott a magyarok üzelmeiről - 1,5 millió fontra bírságolták, mondván, hogy szigorúbban kellett volna ellenőriznie a kereskedők tevékenységét.

Most akkor csaltak-e a magyarok, vagy sem?

Fellegi Tamás, 2015. augusztus 17., 12:40
Privátbankár

Múlt héten nagy port kavart a hír, hogy három magyart büntetés fizetésére kötelezett egy londoni bíróság. Nem is kicsire: több millió angol fontra. A vád a tőzsde manipulálása, és így történő haszonszerzés. Az indoklásban leírtak azonban meglehetősen nehezen minősíthetőek, hisz azok sok tőzsdén sokan csinálják, köztük robotok is, és senki nem tiltja.

Az online tőzsdék korában teljesen mások a kereskedési módszerek, és főleg a lehetőségek, mint egykor, a nyílt kikiáltásos időszakban. Ott csak bekiabáltak, valahogy párosították az ajánlatokat, de az összes vételi és eladási szándékot lehetetlen volt egyszerre követni, így sorban meg kellett kötni, amit épp meghallott a levezető.

Mindenki hozzáfér

Most azonban a legtöbb tőzsde ott áll nyitva mindannyiunk, és számtalan robotunk, azaz gépesített kereskedési algoritmusaink számára. Mindenki látja a betett vételi és eladási ajánlatokat (már amit láttatni akarnak), és mindenki betehet maga is ilyeneket, amennyit csak akar, és ahányszor csak akar, feltéve, hogy ajánlatának megvan a pénzügyi fedezete.

Így persze időnként óriási ajánlatok is megjelennek, hisz néha valaki nagy tételben akar venni vagy eladni, vagy sokan akarnak egyszerre, és ez felboríthatja a piacot. Ez persze csak a kisebb, illikvidebb részvényeknél jellemző, hisz egy likvid papírnál nincs az a mennyiség, ami zavaró lenne. Erre találták ki az ún. iceberg, azaz jéghegy típusú ajánlatot, melynek lényege, hogy a jéghegynek csak a csúcsa, vagyis az ajánlatnak csak kis része látszik, és ha azt megkötötték, egy újabb darab fog látszani belőle.

Spekuláció régen és most

Amióta a világ a világ és létezik a tőzsde, sokan akarnak pénzt keresni rajta, többek között azon, hogy a kisebb árfolyam elmozdulásokat próbálják megnyerni, vagy a kisebb eltéréseket kiegyenlíteni. Amióta korlátlan a hozzáférés a rendszerhez, nyilván sokkal többen foglalkoznak ezzel. Ez viszont elvileg egyáltalán nem baj, sőt: ez adja a piac likviditását, ez teszi lehetővé alapesetben, hogy egy befektető bármikor megvehessen egy részvényt vagy eladhassa azt, nagyobb árelmozdulás nélkül. Spekuláció nélkül szinte állna a kereskedés, néha egy komoly eladónak napokig kéne várnia egy érdemi vevőre és fordítva.

Nos, ilyen körülmények között felmerül a kérdés, hogy mi a spekuláció, a normál kereskedés, és mi a piacbefolyásolás? Mi alapján mondhatják valakiről, hogy egy adott vételi ajánlatot nem lett volna szabad betennie, ha egyszer volt rá pénzügyi fedezete? Márpedig most a bíróság azt mondta, hogy a három úriembernek nem lett volna szabad, mert ők nem ténylegesen venni akartak, hanem az árat feljebb tolni, ezzel vevőket előcsalogatni, és úgy eladni.

Úgy adok, mintha vennék

A probléma ezzel a következő. Eleve nem lehet kijelenteni, hogy valaki nem akar venni, ha egyszer vételi ajánlatot tesz be, ugyanis ha ő ezt az ajánlatot megtette, akár csak rövid időre is, az eladó odaadhatja neki a papírt, és akkor már meg is történt a vétel. Most akkor akart vagy nem akart venni? Nyilván ha az volt a fő célja, hogy magasabb áron eladjon (úgy ad el, mintha venne, szoktuk mondani), akkor is futotta azt a kockázatot, hogy nemhogy nem adja el papírját, de vesz hozzá még egy nagy adagot.

A konkrét esetben, amennyit tudunk az ügyről, az történt, hogy illikvid, kisforgalmú részvényeket kerestek az urak. Lehet, hogy a papírra már napok óta nem is kötöttek. Most hőseink betettek egy viszonylag nagy vételi ajánlatot, amire reményeik szerint nem ugrott elő egy eladó és nem adta oda nekik. Reményeik szerint valaki más, leginkább egy buta robot, meglátta a nagy vevőt, ezért gyorsan ő is venni akart, úgy érzékelvén, hogy nagy vevő van, így ő elhalássza előle a papírt. Vagyis a gép ugyanazt teszi: spekulál, olcsón akar venni, drágán adni. Csak neki szabad.

Nos, embereink a korábban csendesen megvett részvényeiket gyorsan rámérik az ostoba robotra, és megvan a profit. Utána esetleg betesznek egy nagy eladást is, hogy a robot visszaöntse a sok papírt, és ők azt újra megvegyék.

Miért gond?

Az üggyel kapcsolatban két dolog merül fel: az egyik, hogy a piac korrigálja önmagát, vagyis ha valaki meglátja, mi történik, sőt ha veszít rajta, akkor megváltoztatja viselkedését. A robotot gyorsan átprogramozzák, hisz bukót csinált, és akkor embereink máris nem tudják ezt a módszert alkalmazni. Kell akkor korlátozni őket?

A másik tisztán etikai kérdés: milyen alapon mondjuk, hogy egy ajánlat jóindulatú vagy rosszindulatú? A robot mikor rosszindulatú, és kit terhel érte a felelősség? Egyáltalán: hová vezethet az, hogy valaki szubjektíven határozza meg, ki milyen ajánlatot tehet és milyet nem? Nehéz kérdések: a szabályozásnak még alkalmazkodnia kell a globalizált, bárki által elérhető piacok megfelelő és egységes szabályozását illetően.

A gépeké a jövő a befektetések piacán?
2015. október 11. 14:12


Egy olyan ember, aki a modern technológia innovációit kedveli, aligha mehet el a befektetések piacán az úgynevezett "algoritmus alapú" alapok mellett, amelyek gyakorlatilag a vagyonkezelő személyét több-kevésbé helyettesítik egy robottal.

Az algoritmus-alapú (vagy számítógép-vezérelt) alapok előnye, hogy:
A piacon elérhető legjobb áron veszik és adják el az értékpapírokat,
gyorsan, jól időzítve bonyolítják le a tranzakciókat,
a megadott kritériumok alapján gyorsan és hatékonyan elemzik ki a piacokat,
kizárják az érzelmi tényezőket, amelyek miatt egy emberi kereskedő könnyen hibázhat.

Az algoritmusalapok leggyakrabban ezeket a taktikákat követik:
Trendkövetés: lényegében a piac mozgásait követi le, mindenféle előrejelzés használata nélkül. Mozgó átlagok, árazások, árfolyamok alapján hoz döntéseket az alap.
Arbitrázs lehetőségek keresése: árazási anomáliákat keres, például az alap egy adott részvényt megvásárol egy piacon, egy másik piacon pedig eladja drágábban.
Matematikai alapú modell: egy előre megírt, matematikai eszközökkel alátámasztott stratégiát követ az alap, amely segítségével a jövőben várható változásokat, a piaci tényezők helyzete alapján igyekszik megjósolni az alap.

Ezekre a kockázatokra érdemes figyelni:
Rendszerhibák, kapcsolódási hibák, egyéb technikai hibák felboríthatják az alap működését,
ha egy algoritmus nem tökéletes, az egész befektetési stratégiát akár egy rosszul elhelyezett pontosvessző is elronthatja,
bizonyos jelentések arra is figyelmeztetnek, hogy egy apró algoritmushiba az egész piacot leránthatja (pl. a 2010-es úgynevezett "villám összeomlás" történt ilyen),
ellenőrzés nélkül durva veszteségeket szenvedhetünk el, ha az algoritmus hibás, többnyire az alapkezelők azért ellenőrzik folyamatosan az algoritmus-alapú alapokat is, mert ezt a kockázati tényezőt igyekeznek elhárítani.

Finanszírozás » Alapkezelők
A robotok kaszáltak a legnagyobbat a Brexiten
2016. június 30. 08:39

nyomtatás

Azok a hedge fundok, amelyek automata kereskedési algoritmusokat használnak, túlteljesítettek az emberek által kezelt alapokat átlagosan a Brexit utáni napokban, ami az algoritmus-alapú kereskedés népszerűsödése mellett újabb érvként szolgálhat - írja a The Street.

A brit népszavazás után az a volatilis környezet keletkezett, amelyben elvileg a hedge fundok saját bevallásuk szerint a legjobban teljesítenek, most azonban a részvényalapú stratégiákat követő alapok alig teljesítették felül a piacot pénteken: átlagosan 2,13 százalékot estek az S&P 2,6 százalékos esésével szemben.

A Hedge Fund Research adatai szerint a CTA futures alapok, amelyek nagyban az algoritmus-alapú kereskedésre támaszkodnak teljesítettek a legjobban: átlagosan 0,71 százalékot növekedtek pénteken és 0,73 százalékot hétfőn, pedig mindkét nap durván megviselte a piacokat.

A CTA-alapok nagy frekvenciájú kereskedéssel követik a piaci trendeket, ami általában azt jelenti, hogy olyan részvényeket vesznek, amelyek emelkednek és olyan részvényeket adnak el, amelyek esnek. Ezek az alapok a volatilis piacokon teljesítenek a legjobban.

Az automatizált kereskedés egyre népszerűbb: a Wall Street nagyágyúi, mint Steven A. Cohen, vagy Ray Dalio is kifejezte érdeklődését az algoritmus-alapú kereskedés iránt. Idén a hongkongi Aidiya és a San Franciscói Sentient Investment Management nyitott olyan alapokat, amelyeket csak számítógépek kezelnek.

Robotok viszik az ételt London utcáin
2016. július 11. 14:58
nyomtatás

A Skype alapítói újabb nagy dobással álltak elő, önműködő robotjaikkal árasztják el London utcáit, melyek ételt szállítanak házhoz. A startup cég a robotokat már 9 hónapon át tesztelte, ami során több mint 8000 kilométert mentek a robotok és több mint 4000 emberrel találkoztak bárminemű baleset nélkül London, Berlin, Tallin, és Észtország utcáin. A rendelést 30 percen belül teljesítik a robotok, úgy hogy a járókelőkkel azonos sebességben közlekednek. A megrendelő a rendeléséhez csak kóddal tud hozzáférni, amit a rendelés folyamán kap meg. A robot 2 perccel az érkezés előtt, valamint megérkezéskor is üzenetben értesíti a vásárlót. A gyártók nem tartanak a lopástól, mivel a robotok 61 centiméter magasak és 18 kilogramm nehezek, emellett 360 fokban mutatják a környezetüket. A robotok nem 100 százalékban tekinthetőek önállónak, Tallinban és Londonban is van irodája a Starshipnek, ahol a robotokat figyelik és átmeneti akadály esetén egy ember közvetve irányítja őket.

A startup cég 6 robotját Európa egyik legnagyobb étel kiszállító applikációja, a Just Eat fogja kipróbálni London központjában néhány hónapon át. 2016 második felében, a próbaüzem után növelni szeretnék majd a robotok számát a cégen belül, remélve hogy a kezdeti 1 fontos, azaz 368 forintos kiszállítási költség csökkeni fog. A Just Eatnek 14 millió aktív felhasználója van Európában, kiszállítói, akiket nem direktben alkalmaz a cég, 64 000 étteremből szállítanak ki ételt. Just Eat vezérigazgatója szerint a Starship robotok nem fogják elvenni a munkát az emberektől, mivel a robotokat este, a csúcsforgalomban fogják használni, amikor a rendelésektől túlterheltek az éttermek.
Robotok viszik az ételt London utcáin

Forrás: Europress/Getty

Starship jelenleg egy német kiszállító cégnek, a kiskereskedő Metro Groupnak és a londoni ételkiszállító startupnak, a Prontonak adja el a béta verziót. A Just Eat vezérigazgatója szerint a robotok használata több ezer étterem számára jó megoldás lenne, mivel rendkívül hatékonyak a házhoz szállítás hosszú távú biztosítására és a hagyományos kiszállításhoz képest olcsóbb is.
(Forbes)

A dolgozó robotoknak is kellene adózniuk, nem csak az embereknek
2016. július 11. 08:45

Ha a robotok elveszik az emberek munkáját, akkor indokolt, hogy meg is adóztassák őket. A Deutsche Post vezérigazgatója, Frank Appel szerint a digitalizáció hatalmas lehetőségeket rejt, viszont azt is jelenti, hogy sok jelenlegi állás elveszik. A technológiai fejlődéssel elképzelhetetlen, hogy 50, vagy 100 év múlva még mindig emberek álljanak a futószalagok mellett és például okostelefonok összeszerelését végezzék.

Viszont ez nem feltétlenül káros, hiszen az így felszabaduló emberi munkaerő sokkal értékesebb és így jobban fizetett munkát végezhet. A robotok megadóztatásával befolyó összeget pedig az oktatás és a képzések fejlesztésére lehetne fordítani, így lenne teljes a kör - véli a német posta vezére.

(Welt am Sonntag)

b.) (logikusabb...)

nem kéne adózás címén kirabolni az embereket:)

élőmunkát sújtó adóterhek + minimálbér = a legszegényebb társadalmi csoportok kizárása a munkaerőpiacról

"jóléti" állam = rafinált FASIZMUS

Komoly bajban vannak a hedge fundok: folyamatosak a befektetési guruk körüli botrányok az Egyesült Államokban és még a piac ikonjai is gyengén teljesítettek az elmúlt években. Az ügyfelek egyre inkább az olcsó, passzív alapok felé kacsintgatnak és egyre több vagyonkezelő szakember találja magát munka nélkül. Tony James, a Blackstone alternatív befektetési alapkezelő-óriás vezetője a piacot veszélyeztető kihívásokról beszélt a cég negyedéves jelentésében - írja a Business Insider.

Nem ez az első eset, hogy sötét képet fest a befektetési guru a piacról, májusban azt mondta, hogy a hedge fundok a kezelt vagyonuk 25 százalékát veszíthetik el hamarosan.

Most, cégének negyedéves jelentésében kicsit árnyalta a helyzetet, a hedge fundok előtt álló kihívásokról beszélt:
Az emberi vagyonkezelők szerepét egyre inkább átveszik az automatizált kereskedési algoritmusok, amelyek a jelenlegi turbulens piaci időszakban jobban teljesítenek az emberi versenytáraiknál, májusban például a nyolc legjobban teljesítő alap közül hat "kvant", vagyis valamilyen számítógépes algoritmussal kereskedő alap volt.
Az ügyfelek az egyre olcsóbb befektetési lehetőséget keresik, ezért pedig a likviditást is hajlandóak feláldozni. Olyan befektetéseket is bevállalnak, mint az ingatlanok, a problémás hitelek, vagy a közvetlen hitelezés.
Szerinte az, hogy 2 százalékos vagyonarányos költséget és 20 százalékos sikerdíjat számítanak fel az alapok, nem indokolt, ha egyébként alulteljesítik a befektetések az olcsóbb versenytársaikat.

A hedge fundok átlagos hozama júniusig 1,6 százalék volt a Hedge Fund Research adatai szerint, ami kevesebb mint fele az S&P 500 teljesítményének.

Maga a Blackstone is szenved, a Senfina Advisors, 1,9 milliárd dolláros alapjuk például 15 százalékot vesztett eddig idén, a cég vagyona ennek ellenére emelkedik, 356 milliárd dollárt kezelnek már.

link
Jó film, kb közepétől a lényeg

Matematikust, fizikust és vegyészt keres a világ egyik legnevesebb pénzintézete

Felértékelődött a kockázatelemzés a pénzügyi szektorban.

A pénzintézeteknél kiemelt szerephez jut a kockázatelemzés és a matematikai modellezés. „A Morgan Stanley budapesti irodája már több száz szakembert foglalkoztat ezen a területen, a pénzügyi termékek árazásánál alkalmazott kockázatelemző munka felértékelődött, ezzel párhuzamosan a felelős működés által megkövetelt matematikai modellek nagyságrendekkel komplexebbé váltak” – mondta Fogarasi Norbert, a Morgan Stanley budapesti irodájának vezetője egy konferencián.

„Kockázatkezelési divíziónk, valamint matematikai modellezéssel foglalkozó csapataink folyamatosan bővültek az évek során. A matematikus, fizikus, vagy akár vegyész diplomával rendelkező munkavállalók számára kiemelkedő perspektívát kínál ez a terület, ami nem mellesleg izgalmas és intellektuálisan is kihívást jelent” – tette hozzá.

Az rendezvény szűkebb témája a partnerkockázat volt, vagyis annak a kockázata, hogy adott ügylet másik oldalán álló fél nem fizet. Ezzel a kockázattal számolni kell az ügylet árazásánál, a számítás azonban, mint arra Damiano Brigo, a londoni Imperial College pénzügyi matematikai tanszékének vezetője rámutatott, nem írható fel egyszerű képletekkel. „Bár sokan mindenáron szabványosítani akarják ezeket a számításokat, azt kell látnunk, hogy itt komplex folyamatokról van szó, és a felelős tevékenységhez ennek megfelelően holisztikus modellalkotásra van szükség” - mondta Damiano Brigo.