Topiknyitó: Törölt felhasználó 2012. 10. 11. 08:55

A Robot  

Rejtélyes szoftver bénítja a tőzsdét



Index

2012. október 10., szerda 20:45

|





Egyetlen algoritmus volt a felelős az amerikai tőzsdei üzletkötési megbízások 4 százalékáért a múlt héten - derült ki egy tőzsdei aktivitást elemző cég jelentéséből. A rejtélyes szoftver irányítója, és célja egyelőre ismeretlen, de maga a létezése komoly aggályokat vet fel pénzpiaci és informatikai szakértőkben is.



A titokzatos szoftver 25 ezredmásodperces csomagokban küld ki üzletkötési megbízásokat, egy ilyen csomag mérete 200 és 1000 üzletkötés között mozog. A megbízásokat aztán azonnal vissza is vonja, így valójában semmi nem történik, csak az adott részvény iránt tűnik nagyobbnak az érdeklődés a valódinál, illetve a sok adattó, amivel ezek a megbízások és visszavonások járnak, lelassul a rendszer. A tőzsdei informatikai rendszerek archívuma szerint egész múlt héten dolgozott az algoritmus, majd pénteken, New York-i idő szerint délelőtt hirtelen megállt, és azóta sem bukkant fel újra. Szakértők szerint a szoftver gazdája valószínűleg csak tesztelte a programot, illetve a tőzsdei rendszer reakcióját.



A szoftver több millió utasítást adott ki, becslések szerint a tőzsde üzletkötési megbízásokra használt sávszélességének tíz százalékát felemésztve. Abban egyelőre nem látszik semmilyen rendszer, hogy milyen papírokra ugrott rá a program, és az sem látszik, hogy a kereskedés minimális lelassulásával ki nyert - ez mind a tesztelés elméletét erősíti. Szakértők szerint ijesztő, hogy ilyesmire egyáltalán lehetőség van, hiszen az egész tőzsde online rendszerét be lehet dönteni, vagy komolyan manipulálni ezzel a módszerrel.



A szoftverek által folytatott, úgynevezett magas frekvenciás kereskedés a tőzsdei forgalom 70 százalékát teszi ki, a jelenleginél szigorúbb szabályozásáról régóta folynak már viták az amerikai tőzsdefelügyeletnél és a törvényhozásban.
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
Törölt felhasználó 2016. 11. 17. 21:01
Előzmény: #79  Törölt felhasználó
#80
Matematikust, fizikust és vegyészt keres a világ egyik legnevesebb pénzintézete

Felértékelődött a kockázatelemzés a pénzügyi szektorban.

A pénzintézeteknél kiemelt szerephez jut a kockázatelemzés és a matematikai modellezés. „A Morgan Stanley budapesti irodája már több száz szakembert foglalkoztat ezen a területen, a pénzügyi termékek árazásánál alkalmazott kockázatelemző munka felértékelődött, ezzel párhuzamosan a felelős működés által megkövetelt matematikai modellek nagyságrendekkel komplexebbé váltak” – mondta Fogarasi Norbert, a Morgan Stanley budapesti irodájának vezetője egy konferencián.

„Kockázatkezelési divíziónk, valamint matematikai modellezéssel foglalkozó csapataink folyamatosan bővültek az évek során. A matematikus, fizikus, vagy akár vegyész diplomával rendelkező munkavállalók számára kiemelkedő perspektívát kínál ez a terület, ami nem mellesleg izgalmas és intellektuálisan is kihívást jelent” – tette hozzá.

Az rendezvény szűkebb témája a partnerkockázat volt, vagyis annak a kockázata, hogy adott ügylet másik oldalán álló fél nem fizet. Ezzel a kockázattal számolni kell az ügylet árazásánál, a számítás azonban, mint arra Damiano Brigo, a londoni Imperial College pénzügyi matematikai tanszékének vezetője rámutatott, nem írható fel egyszerű képletekkel. „Bár sokan mindenáron szabványosítani akarják ezeket a számításokat, azt kell látnunk, hogy itt komplex folyamatokról van szó, és a felelős tevékenységhez ennek megfelelően holisztikus modellalkotásra van szükség” - mondta Damiano Brigo.
Törölt felhasználó 2016. 07. 31. 15:14
#79
link
Jó film, kb közepétől a lényeg
Törölt felhasználó 2016. 07. 25. 13:28
Előzmény: #74  Törölt felhasználó
#78
Komoly bajban vannak a hedge fundok: folyamatosak a befektetési guruk körüli botrányok az Egyesült Államokban és még a piac ikonjai is gyengén teljesítettek az elmúlt években. Az ügyfelek egyre inkább az olcsó, passzív alapok felé kacsintgatnak és egyre több vagyonkezelő szakember találja magát munka nélkül. Tony James, a Blackstone alternatív befektetési alapkezelő-óriás vezetője a piacot veszélyeztető kihívásokról beszélt a cég negyedéves jelentésében - írja a Business Insider.

Nem ez az első eset, hogy sötét képet fest a befektetési guru a piacról, májusban azt mondta, hogy a hedge fundok a kezelt vagyonuk 25 százalékát veszíthetik el hamarosan.

Most, cégének negyedéves jelentésében kicsit árnyalta a helyzetet, a hedge fundok előtt álló kihívásokról beszélt:
Az emberi vagyonkezelők szerepét egyre inkább átveszik az automatizált kereskedési algoritmusok, amelyek a jelenlegi turbulens piaci időszakban jobban teljesítenek az emberi versenytáraiknál, májusban például a nyolc legjobban teljesítő alap közül hat "kvant", vagyis valamilyen számítógépes algoritmussal kereskedő alap volt.
Az ügyfelek az egyre olcsóbb befektetési lehetőséget keresik, ezért pedig a likviditást is hajlandóak feláldozni. Olyan befektetéseket is bevállalnak, mint az ingatlanok, a problémás hitelek, vagy a közvetlen hitelezés.
Szerinte az, hogy 2 százalékos vagyonarányos költséget és 20 százalékos sikerdíjat számítanak fel az alapok, nem indokolt, ha egyébként alulteljesítik a befektetések az olcsóbb versenytársaikat.

A hedge fundok átlagos hozama júniusig 1,6 százalék volt a Hedge Fund Research adatai szerint, ami kevesebb mint fele az S&P 500 teljesítményének.

Maga a Blackstone is szenved, a Senfina Advisors, 1,9 milliárd dolláros alapjuk például 15 százalékot vesztett eddig idén, a cég vagyona ennek ellenére emelkedik, 356 milliárd dollárt kezelnek már.
pitcairn2 2016. 07. 11. 18:31
Előzmény: #74  Törölt felhasználó
#77
élőmunkát sújtó adóterhek + minimálbér = a legszegényebb társadalmi csoportok kizárása a munkaerőpiacról

"jóléti" állam = rafinált FASIZMUS
pitcairn2 2016. 07. 11. 18:30
Előzmény: #75  szivacs
#76
b.) (logikusabb...)

nem kéne adózás címén kirabolni az embereket:)

szivacs
szivacs 2016. 07. 11. 18:17
Előzmény: #74  Törölt felhasználó
#75
A dolgozó robotoknak is kellene adózniuk, nem csak az embereknek
2016. július 11. 08:45

Ha a robotok elveszik az emberek munkáját, akkor indokolt, hogy meg is adóztassák őket. A Deutsche Post vezérigazgatója, Frank Appel szerint a digitalizáció hatalmas lehetőségeket rejt, viszont azt is jelenti, hogy sok jelenlegi állás elveszik. A technológiai fejlődéssel elképzelhetetlen, hogy 50, vagy 100 év múlva még mindig emberek álljanak a futószalagok mellett és például okostelefonok összeszerelését végezzék.

Viszont ez nem feltétlenül káros, hiszen az így felszabaduló emberi munkaerő sokkal értékesebb és így jobban fizetett munkát végezhet. A robotok megadóztatásával befolyó összeget pedig az oktatás és a képzések fejlesztésére lehetne fordítani, így lenne teljes a kör - véli a német posta vezére.

(Welt am Sonntag)
Törölt felhasználó 2016. 07. 11. 15:24
Előzmény: #73  Törölt felhasználó
#74
Robotok viszik az ételt London utcáin
2016. július 11. 14:58
nyomtatás

A Skype alapítói újabb nagy dobással álltak elő, önműködő robotjaikkal árasztják el London utcáit, melyek ételt szállítanak házhoz. A startup cég a robotokat már 9 hónapon át tesztelte, ami során több mint 8000 kilométert mentek a robotok és több mint 4000 emberrel találkoztak bárminemű baleset nélkül London, Berlin, Tallin, és Észtország utcáin. A rendelést 30 percen belül teljesítik a robotok, úgy hogy a járókelőkkel azonos sebességben közlekednek. A megrendelő a rendeléséhez csak kóddal tud hozzáférni, amit a rendelés folyamán kap meg. A robot 2 perccel az érkezés előtt, valamint megérkezéskor is üzenetben értesíti a vásárlót. A gyártók nem tartanak a lopástól, mivel a robotok 61 centiméter magasak és 18 kilogramm nehezek, emellett 360 fokban mutatják a környezetüket. A robotok nem 100 százalékban tekinthetőek önállónak, Tallinban és Londonban is van irodája a Starshipnek, ahol a robotokat figyelik és átmeneti akadály esetén egy ember közvetve irányítja őket.

A startup cég 6 robotját Európa egyik legnagyobb étel kiszállító applikációja, a Just Eat fogja kipróbálni London központjában néhány hónapon át. 2016 második felében, a próbaüzem után növelni szeretnék majd a robotok számát a cégen belül, remélve hogy a kezdeti 1 fontos, azaz 368 forintos kiszállítási költség csökkeni fog. A Just Eatnek 14 millió aktív felhasználója van Európában, kiszállítói, akiket nem direktben alkalmaz a cég, 64 000 étteremből szállítanak ki ételt. Just Eat vezérigazgatója szerint a Starship robotok nem fogják elvenni a munkát az emberektől, mivel a robotokat este, a csúcsforgalomban fogják használni, amikor a rendelésektől túlterheltek az éttermek.
Robotok viszik az ételt London utcáin

Forrás: Europress/Getty

Starship jelenleg egy német kiszállító cégnek, a kiskereskedő Metro Groupnak és a londoni ételkiszállító startupnak, a Prontonak adja el a béta verziót. A Just Eat vezérigazgatója szerint a robotok használata több ezer étterem számára jó megoldás lenne, mivel rendkívül hatékonyak a házhoz szállítás hosszú távú biztosítására és a hagyományos kiszállításhoz képest olcsóbb is.
(Forbes)
Törölt felhasználó 2016. 06. 30. 09:07
Előzmény: #72  Törölt felhasználó
#73
Finanszírozás » Alapkezelők
A robotok kaszáltak a legnagyobbat a Brexiten
2016. június 30. 08:39

nyomtatás

Azok a hedge fundok, amelyek automata kereskedési algoritmusokat használnak, túlteljesítettek az emberek által kezelt alapokat átlagosan a Brexit utáni napokban, ami az algoritmus-alapú kereskedés népszerűsödése mellett újabb érvként szolgálhat - írja a The Street.

A brit népszavazás után az a volatilis környezet keletkezett, amelyben elvileg a hedge fundok saját bevallásuk szerint a legjobban teljesítenek, most azonban a részvényalapú stratégiákat követő alapok alig teljesítették felül a piacot pénteken: átlagosan 2,13 százalékot estek az S&P 2,6 százalékos esésével szemben.

A Hedge Fund Research adatai szerint a CTA futures alapok, amelyek nagyban az algoritmus-alapú kereskedésre támaszkodnak teljesítettek a legjobban: átlagosan 0,71 százalékot növekedtek pénteken és 0,73 százalékot hétfőn, pedig mindkét nap durván megviselte a piacokat.

A CTA-alapok nagy frekvenciájú kereskedéssel követik a piaci trendeket, ami általában azt jelenti, hogy olyan részvényeket vesznek, amelyek emelkednek és olyan részvényeket adnak el, amelyek esnek. Ezek az alapok a volatilis piacokon teljesítenek a legjobban.

Az automatizált kereskedés egyre népszerűbb: a Wall Street nagyágyúi, mint Steven A. Cohen, vagy Ray Dalio is kifejezte érdeklődését az algoritmus-alapú kereskedés iránt. Idén a hongkongi Aidiya és a San Franciscói Sentient Investment Management nyitott olyan alapokat, amelyeket csak számítógépek kezelnek.
Törölt felhasználó 2015. 10. 11. 15:43
Előzmény: #71  Törölt felhasználó
#72
A gépeké a jövő a befektetések piacán?
2015. október 11. 14:12


Egy olyan ember, aki a modern technológia innovációit kedveli, aligha mehet el a befektetések piacán az úgynevezett "algoritmus alapú" alapok mellett, amelyek gyakorlatilag a vagyonkezelő személyét több-kevésbé helyettesítik egy robottal.

Az algoritmus-alapú (vagy számítógép-vezérelt) alapok előnye, hogy:
A piacon elérhető legjobb áron veszik és adják el az értékpapírokat,
gyorsan, jól időzítve bonyolítják le a tranzakciókat,
a megadott kritériumok alapján gyorsan és hatékonyan elemzik ki a piacokat,
kizárják az érzelmi tényezőket, amelyek miatt egy emberi kereskedő könnyen hibázhat.

Az algoritmusalapok leggyakrabban ezeket a taktikákat követik:
Trendkövetés: lényegében a piac mozgásait követi le, mindenféle előrejelzés használata nélkül. Mozgó átlagok, árazások, árfolyamok alapján hoz döntéseket az alap.
Arbitrázs lehetőségek keresése: árazási anomáliákat keres, például az alap egy adott részvényt megvásárol egy piacon, egy másik piacon pedig eladja drágábban.
Matematikai alapú modell: egy előre megírt, matematikai eszközökkel alátámasztott stratégiát követ az alap, amely segítségével a jövőben várható változásokat, a piaci tényezők helyzete alapján igyekszik megjósolni az alap.

Ezekre a kockázatokra érdemes figyelni:
Rendszerhibák, kapcsolódási hibák, egyéb technikai hibák felboríthatják az alap működését,
ha egy algoritmus nem tökéletes, az egész befektetési stratégiát akár egy rosszul elhelyezett pontosvessző is elronthatja,
bizonyos jelentések arra is figyelmeztetnek, hogy egy apró algoritmushiba az egész piacot leránthatja (pl. a 2010-es úgynevezett "villám összeomlás" történt ilyen),
ellenőrzés nélkül durva veszteségeket szenvedhetünk el, ha az algoritmus hibás, többnyire az alapkezelők azért ellenőrzik folyamatosan az algoritmus-alapú alapokat is, mert ezt a kockázati tényezőt igyekeznek elhárítani.
Törölt felhasználó 2015. 08. 17. 14:03
Előzmény: #70  Törölt felhasználó
#71
Most akkor csaltak-e a magyarok, vagy sem?

Fellegi Tamás, 2015. augusztus 17., 12:40
Privátbankár

Múlt héten nagy port kavart a hír, hogy három magyart büntetés fizetésére kötelezett egy londoni bíróság. Nem is kicsire: több millió angol fontra. A vád a tőzsde manipulálása, és így történő haszonszerzés. Az indoklásban leírtak azonban meglehetősen nehezen minősíthetőek, hisz azok sok tőzsdén sokan csinálják, köztük robotok is, és senki nem tiltja.

Az online tőzsdék korában teljesen mások a kereskedési módszerek, és főleg a lehetőségek, mint egykor, a nyílt kikiáltásos időszakban. Ott csak bekiabáltak, valahogy párosították az ajánlatokat, de az összes vételi és eladási szándékot lehetetlen volt egyszerre követni, így sorban meg kellett kötni, amit épp meghallott a levezető.

Mindenki hozzáfér

Most azonban a legtöbb tőzsde ott áll nyitva mindannyiunk, és számtalan robotunk, azaz gépesített kereskedési algoritmusaink számára. Mindenki látja a betett vételi és eladási ajánlatokat (már amit láttatni akarnak), és mindenki betehet maga is ilyeneket, amennyit csak akar, és ahányszor csak akar, feltéve, hogy ajánlatának megvan a pénzügyi fedezete.

Így persze időnként óriási ajánlatok is megjelennek, hisz néha valaki nagy tételben akar venni vagy eladni, vagy sokan akarnak egyszerre, és ez felboríthatja a piacot. Ez persze csak a kisebb, illikvidebb részvényeknél jellemző, hisz egy likvid papírnál nincs az a mennyiség, ami zavaró lenne. Erre találták ki az ún. iceberg, azaz jéghegy típusú ajánlatot, melynek lényege, hogy a jéghegynek csak a csúcsa, vagyis az ajánlatnak csak kis része látszik, és ha azt megkötötték, egy újabb darab fog látszani belőle.

Spekuláció régen és most

Amióta a világ a világ és létezik a tőzsde, sokan akarnak pénzt keresni rajta, többek között azon, hogy a kisebb árfolyam elmozdulásokat próbálják megnyerni, vagy a kisebb eltéréseket kiegyenlíteni. Amióta korlátlan a hozzáférés a rendszerhez, nyilván sokkal többen foglalkoznak ezzel. Ez viszont elvileg egyáltalán nem baj, sőt: ez adja a piac likviditását, ez teszi lehetővé alapesetben, hogy egy befektető bármikor megvehessen egy részvényt vagy eladhassa azt, nagyobb árelmozdulás nélkül. Spekuláció nélkül szinte állna a kereskedés, néha egy komoly eladónak napokig kéne várnia egy érdemi vevőre és fordítva.

Nos, ilyen körülmények között felmerül a kérdés, hogy mi a spekuláció, a normál kereskedés, és mi a piacbefolyásolás? Mi alapján mondhatják valakiről, hogy egy adott vételi ajánlatot nem lett volna szabad betennie, ha egyszer volt rá pénzügyi fedezete? Márpedig most a bíróság azt mondta, hogy a három úriembernek nem lett volna szabad, mert ők nem ténylegesen venni akartak, hanem az árat feljebb tolni, ezzel vevőket előcsalogatni, és úgy eladni.

Úgy adok, mintha vennék

A probléma ezzel a következő. Eleve nem lehet kijelenteni, hogy valaki nem akar venni, ha egyszer vételi ajánlatot tesz be, ugyanis ha ő ezt az ajánlatot megtette, akár csak rövid időre is, az eladó odaadhatja neki a papírt, és akkor már meg is történt a vétel. Most akkor akart vagy nem akart venni? Nyilván ha az volt a fő célja, hogy magasabb áron eladjon (úgy ad el, mintha venne, szoktuk mondani), akkor is futotta azt a kockázatot, hogy nemhogy nem adja el papírját, de vesz hozzá még egy nagy adagot.

A konkrét esetben, amennyit tudunk az ügyről, az történt, hogy illikvid, kisforgalmú részvényeket kerestek az urak. Lehet, hogy a papírra már napok óta nem is kötöttek. Most hőseink betettek egy viszonylag nagy vételi ajánlatot, amire reményeik szerint nem ugrott elő egy eladó és nem adta oda nekik. Reményeik szerint valaki más, leginkább egy buta robot, meglátta a nagy vevőt, ezért gyorsan ő is venni akart, úgy érzékelvén, hogy nagy vevő van, így ő elhalássza előle a papírt. Vagyis a gép ugyanazt teszi: spekulál, olcsón akar venni, drágán adni. Csak neki szabad.

Nos, embereink a korábban csendesen megvett részvényeiket gyorsan rámérik az ostoba robotra, és megvan a profit. Utána esetleg betesznek egy nagy eladást is, hogy a robot visszaöntse a sok papírt, és ők azt újra megvegyék.

Miért gond?

Az üggyel kapcsolatban két dolog merül fel: az egyik, hogy a piac korrigálja önmagát, vagyis ha valaki meglátja, mi történik, sőt ha veszít rajta, akkor megváltoztatja viselkedését. A robotot gyorsan átprogramozzák, hisz bukót csinált, és akkor embereink máris nem tudják ezt a módszert alkalmazni. Kell akkor korlátozni őket?

A másik tisztán etikai kérdés: milyen alapon mondjuk, hogy egy ajánlat jóindulatú vagy rosszindulatú? A robot mikor rosszindulatú, és kit terhel érte a felelősség? Egyáltalán: hová vezethet az, hogy valaki szubjektíven határozza meg, ki milyen ajánlatot tehet és milyet nem? Nehéz kérdések: a szabályozásnak még alkalmazkodnia kell a globalizált, bárki által elérhető piacok megfelelő és egységes szabályozását illetően.
Törölt felhasználó 2015. 08. 13. 12:29
Előzmény: #69  Törölt felhasználó
#70
Három magyar manipulálta a londoni tőzsdét
MTI

Több millió font megfizetésére kötelezett a brit bíróság három magyart a londoni tőzsde manipulálásáért.

A londoni felsőbíróság szerdai ítéletében összesen 7,6 millió font bírság és a kereskedésből származó befagyasztott profit megfizetését rendelte el a pénzügyi felügyeletnek - írta a The Times című lap csütörtökön.
A háromtagú magyar csoport a vád szerint kifinomult komputerprogramokat használva manipulálta az árakat a londoni tőzsdén: illegális kereskedői technikák egész sorát alkalmazták az árak mozgatásához attól függően, hogy eladni vagy venni akartak részvényeket. A bíróság a három magyar kereskedő mellett a Da Vinci Invest nevű svájci alapkezelőt is bűnösnek mondta ki.
A spoofing néven emlegetett manipulációs technikára Michael Lewis amerikai újságíró Flash Boys címmel tavaly megjelent könyve révén vetül nagy figyelem a tőzsdéken. A leleplezés szerint a tisztességtelen technikát több kereskedőcég is alkalmazza. A lényege az, hogy megpróbálják elhitetni más befektetőkkel, hogy egy-egy részvény iránt a valóságosnál nagyobb a kereslet vagy épp nagyobb belőle a kínálat. Amerikában is vádat emeltek már ilyen ügyben.
A londoni tárgyaláson a három magyar közül egyik sem volt jelen. A bíróság fejenként 290 és 410 ezer font közötti bírság megfizetésére kötelezte őket, az általuk a Seychelles-szigeteken bejegyzett Mineworld Limited nevű céget pedig ötmillió fontra büntették. A Da Vinci Investet - amely nem tudott a magyarok üzelmeiről - 1,5 millió fontra bírságolták, mondván, hogy szigorúbban kellett volna ellenőriznie a kereskedők tevékenységét.
Törölt felhasználó 2015. 04. 01. 08:40
Előzmény: #68  Törölt felhasználó
#69
Ex-Goldman programmer faces second U.S. trial on code theft charges

az orosz robotlopó ))
link
Törölt felhasználó 2015. 01. 05. 17:33
Előzmény: #67  Törölt felhasználó
#68
A hedge fund robotok győztek újra.
link

Törölt felhasználó 2014. 10. 30. 20:05
Előzmény: #66  Törölt felhasználó
#67
Mi ebből a tanulság?
Az, hogy a robotok – legalábbis műveleti szinten ezt bizonyították – idejekorán felismerték a pénzügyi cégek rendkívüli anomáliáit, amelyekre az ember, az értékpapír-kereskedő csak megkésve eszmélt rá. A robotok azonban mégiscsak emberek által kifejlesztett programok alapján tevékenykednek, e létező és kiszámíthatóan létrejövő programok valós és várható viselkedésén – mindent egybevetve – könnyebben kiigazodunk, mint az emberén. Mondhatjuk azt is, hogy a robotok tulajdonképpen kiszámítható „lények”, kiszámíthatóbbak, mint az emberek.
Nagyjából arról lehet szó, hogy minél nagyobb teret nyer a tőzsdei kereskedelemben a robottechnológia, annál eredményesebben támaszkodhatunk a mi modellünkre, annak „üzeneteire” – például nagy tőzsdeesések prognosztizálásánál.
Az is igaz viszont, hogy az algoritmusok csak egészen rövid távra cselekednek, amelyek elméletileg – sőt egyszer már a gyakorlatban is tapasztaltuk, amikor négy évvel ezelőtt a New York-i tőzsde percek alatt valós fundamentális okok nélkül, 10 százalékot esett – elképesztő gyorsasággal eladási (vagy vételi) pánikot generálhatnak, akár tőzsdekrachhoz is hozzájárulhatnak.
Törölt felhasználó 2014. 10. 30. 19:59
Előzmény: #65  Törölt felhasználó
#66
Ezt végképp nem értem. Ha igaz, hogy az amerikai piacokon nyolcvanszázaléknyi az ügyletek lebonyolításában, végrehajtásában az intelligens, ultragyors robotok részesedése, s Európában is több, mint negyvenszázalékos ez az arány, akkor minden történeti, pszichológiai alapon végzett modellezés értelmét kell, hogy veszítse.

A mi modellszámításunkban ezért integrálódnak mind az emberi viselkedések, mind pedig a robotviselkedések terén folyamatosan végzett megfigyelési eredmények. Mára bátran kijelenthetjük, hogy a tőkepiacokon, főként a devizakereskedelemben, az arbitrázs műveletek terén, s egyre nagyobb részben minden egyéb szegmensben is globális háború zajlik egymással – sebességben, a végzett műveletek mennyiségének nagyságában – konkuráló kereskedő robotok, az azokba táplált programok között. Az elmúlt nyolc évben csaknem húszezer olyan nagyfokú árkilengést dokumentáltunk és dolgoztunk fel, amelynek bekövetkezte egyenes összefüggésben volt a piacok egy részén elhatalmasodó roboturalmi helyzetnek.
És bár távol áll tőlem, hogy kijelentsem, az ultragyorsasággal, algoritmikus alapon ténykedő robotok alapvetően hozzájárultak a nagy pénzügyi-, hitelválság kialakulásához, de egy ahhoz kapcsolódó megfigyelésünk tudományosan bizonyítottnak tekinthető. A modellezésünk kezdetekor, már 2006-ban megállapíthattuk, hogy a robotok folyamatosan bonyolítanak le eladásokat egyetlen jól körülhatárolható szektorban, az ahhoz tartozó cégek, vállalatok részvényárait nyomják le – mégpedig fokozódó ütemben. Az e részvényekből való kiszállások száma messze meghaladta a beszállásokét, a végén nem is szálltak be, csak eladtak. A pénzügyi szektortól szabadultak meg, olyan cégeket vettek egyébként célba, mint a Lehman Brothers vagy a J.P Morgan és az AIG. A robotok tevékenysége hozzájárult a szektor rendkívüli áreséséhez.

link
Törölt felhasználó 2014. 07. 23. 12:11
Előzmény: #62  szarvasvadasz
#65
Lecsapnak a tőzsdén kívül kalandozókra
2014. július 23. 12:02


Az elmúlt egy hónapban több visszásságra is fény derült a hatóságok jóvoltából Amerikában, méghozzá azoknál a kereskedési platformoknál (dark pooloknál), amelyeket az alapkezelők is szívesen használnak, hogy megszabaduljanak a tőzsderobotoktól. A Financial Times piaci forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a dark poolok nincsenek veszélyben, a feltárt problémák (befektetők megtévesztése, bizalmas információkkal való visszaélés) miatt viszont több alapkezelő is váltott, sőt egyesek már saját kereskedési rendszer kialakításán fáradoznak. A befektetők a szigorúbb szabályozásig egyet tehetnek, megpróbálják a legjobb szolgáltatókat megtalálni. Ami nem lesz egyszerű, mert nagyon sok a nyitott kérdés.

Az alternatív rendszerekre szegeződik a figyelem

A tőzsdén kívüli kereskedési platformokat előszeretettel használják az intézményi befektetők Amerikában és Európában. A becslések szerint Amerikában a teljes piaci forgalom 40%-a nem a tőzsdén bonyolódik le. Európában az alternatív platformok részesedése 10% körül van, de a valós értékek az amerikaihoz közelebb lehetnek, mert azt is ide kellene számítani, amikor egy bank egy ajánlatot a házon belüli kereskedési platformján hajt végre. A dark poolnak becézett rendszerek azért lehetnek olyan népszerűek, mert anonimitás társul hozzájuk és segítségükkel az intézményi befektetők könnyedén kereskedhetnek a nagyobb pakettjeikkel, anélkül, hogy az árfolyamokat jelentősen elmozdítanák.

Csakhogy, a rendszerek alulszabályozottsága megbosszulta magát, olyan hiányosságokra és visszaélésekre derült fény, amely a szabályozókat is szigorúbb rendelkezésekre ösztönzi. Múlt hónapban a New York-i főügyész azért perelte be a Barclayst, mert az állítólag megtévesztette a befektetőket, amikor a saját alternatív rendszerének (LX) működését interpretálta. Az angol bankóriás úgy tálalta a platformját, mintha annak használatával a befektetők nyugodt vizekre evezhetnének, miközben a valóságban ez a piac tele volt ragadozókkal. A legnagyobb ragadozó a villámgyors kereskedő robot, a Tradebot volt, ezt viszont a marketinganyagban nem tudatták az intézményi ügyfelekkel.

A Barclays LX-platformjáról viszonylag gyorsan elpártoltak nagyobb intézményi ügyfelek, közöttük volt nagyobb bankok mellett az AllianceBernstein alapkezelő is. De itt még nem állt meg a sor, egy héttel a Barclays perének bejelentését követően az amerikai hatóságok megbírságolták 800 ezer dollárra a Goldman Sachsot is, mert nem az amerikai befektetővédelmi előírások szerint jártak el, az ajánlatok végrehajtásánál nem a legjobb piaci árat kapták meg az ügyfelek. A kérdőjeleket csak fokozta az elmúlt egy hónapban, hogy a Liquidnet független brókercég is 2 milliót fizetett a SEC-nek, mert megosztottak bizalmas információk leendő ügyfelekkel, azért, hogy elnyerjék a megbízásokat.

Az alapkezelőknek elakadt a szavuk

A platformokat világos, hogy gyakorta használják az alapkezelők is, a szabályozói változásokkal kapcsolatban a lap több nagyobb piaci szereplőt is megkeresett, azonban a témában egy sem állt kötélnek. A Create Research tanácsadó cég vezetője szerint vélhetően azért nem nyilatkoztak a kérdésben, mert nem akarnak olyan benyomást tenni a végbefektetőkre, mintha a szolgáltatók kevésbé lennének informálva, mint azt elvárnák tőlük. Az igazság az, hogy az alapkezelők egyedül azért mentek át az alternatív rendszerekbe, hogy megszabaduljanak a kereskedő robotoktól, viszont a helyzet itt sem lett jobb, ugyanúgy jelen vannak ezek a robotok itt is. Nem csoda, hogy nem akarnak beszélni, hiszen naivnak tűnnének.

A fentebb említett példák, amelyek a rendszer hibáira és gyengeségeire mutattak rá, nyilvánvalóvá tették, hogy az alapkezelőket a szűkszavúságuk ellenére veszteség érte. Különösen nagy problémát jelent, hogy a dark poolba beadott megbízások bizalmas adatok, sokan attól tartanak szakértők véleménye alapján, hogy mi lesz, ha ezek az adatok kiszivárognak illetéktelen kezekbe. A GMEX startup derivatív tőzsde vezetője, Hirander Misra szerint kellemetlen lenne, ha az alapkezelők által beadott nagyobb tételekről szóló információ kikerülne. Az árfolyam éppen számukra kedvezőtlen irányba menne el az ellenük játszó szereplők miatt, így akár a végén rosszul is kijöhetnének a sztoriból.

Piaci információk szerint a nagyobb alapkezelők meg akarják vitatni, hogy miként is kellene választ adni az utóbbi egy hónap eseményeire, azonban a jelek azt mutatják, hogy a vagyonkezelők egyre diszkriminatívabban állnak a kereskedési rendszerekhez. Mi sem jelzi ezt jobban, mint hogy a Barclays LX forgalma harmadával 197 millió dollárra esett a per bejelentését követően. Misra hozzátette, hogy ez azért is következhetett be, mert sok alapkezelő úgy használta a rendszereket, hogy alig volt információjuk arról, miként is teljesítik a beadott ajánlatokat. Az biztos, hogy egyre többen akarnak tisztán látni, mi is történik a beadott ajánlataikkal égészen a teljesülésig.

Egyes szakértők azt mondják, hogy egy vagy két szereplőt ért vádak nem fogják az egész piacot destabilizálni, hiszen az csak a piac egy részét teszi ki. Megnőhet azonban az igény arra, hogy a szektor maga intézze az ügyes-bajos dolgait. A Fidelity Investments több alapkezelővel közösen azon dolgozik hónapok óta, hogy egy saját kereskedési rendszert hozzon össze, amely le tudná váltani a dark poolokat. A Fidelity szóvivője szerint a cél, hogy az alapok teljesítményét javítsák a befektetési jegy tulajdonosok számára, ugyanekkor magasabb szintű transzparenciát, likviditást és kontroll tudjanak a portfólió-menedzserek számára adni.

Addig is a befektetőknek az alternatív platformok üzemeltetői esetében azt kell kideríteniük, hogy mely dark poolnak van a legjobb ajánlat-végrehajtási politikája, hogyan hajtják végre pontosan a beadott ajánlatokat és hogyan tudnak a végrehajtásról szóló jelentésekbe bepillantást nyerni. A szabályozás mindenképpen szigorodni fog, 2017-től például a Mifid-direktíva alapján közzé kell majd tenni, hogy milyen formában hajtották végre az értékpapír adásvételi tranzakciókat és meghatározott sapkát is bevezetnek a "sötétben" végrehajtott tranzakciókra.
link
Törölt felhasználó 2014. 07. 10. 19:00
Előzmény: #62  szarvasvadasz
#64
nem csak meghekkeltem a pf szerver óráját
vadi: akkor beírhatom a mai zárókat? )))))

amúgy ez egy érdekes téma, mert mostanában időutazásban vagyok tényleg
link

s ez többször volt pl a brazil meccsen 3:0 volt, de már nekem 5:0-t írt
sajna nem mentettem ki

valami térerő van vagy mi ))
lukskypoker
lukskypoker 2014. 07. 10. 18:34
Előzmény: #62  szarvasvadasz
#63
Széles Gábor új találmánya működik!)))
szarvasvadasz
szarvasvadasz 2014. 07. 10. 18:27
Előzmény: #60  Törölt felhasználó
#62
Maci, te időutazó vagy ;-)

link
Törölt felhasználó 2014. 07. 10. 18:10
Előzmény: #60  Törölt felhasználó
#61
Chicago Fed Calls for Curbs on High-Frequency Trading
link

Topik gazda

aktív fórumozók


friss hírek További hírek