"When Japan faced deflation it had an internet boom and US consumer demand (exports) to cushion the blow. Japan also had savings to fall back on. The US has no such cushion, no savings, no source of jobs, and an extremely high level of consumer debt. I have been saying for years those factors make the deflationary pressures in the US far worse than anything Japan faced.
Pudding is served. That pudding is called deflation. And unlike Japan, the US threatens to take much of the world down in a deflationary spiral right along with it."
"Háát azért az erős túlzás, hogy katasztrófának minősítették volna."
Akkor olvasd el a rendszer friss Nobel-díjasának reagálását.
"Talán csak úgy, ha újra elkezd hitelezni, és profitot termelni. "
Miből? A veszteségleírásokra is az állam adja a lóvét.
Egyébként is minden hitel iszonyúan kockázatos mostanság.
"esz a 27 milliárd tőkeemelés, ami valószínű, de azért kaptak további 306 milliárdnyi garanciát is. És az egy dolog, hogy a Citi-nek mennyi problémás eszköze van, de ez nem azt jelenti, hogy ezek mind be fognak dőlni."
A citinek 2 ezer milliárd eszköze van. A problémás jelenleg 300 mrd, jövőre meg ki tudja. Egy biztos, súlyos 100 mrd-okat kell még beleölni, csak nem tudni, honnan fog jönni ez a pénz.
És ez csak az egyik nagy bank.
Jön majd a BoA, JP Morgan, Wells Fargo. Ilyen sorrendben 2009-ben.
kanyisz
Kösz a linket, bár nem sokat értek belőle.
Ha jól látom,e szerint egy adott napon, azaz 12. 15-én a különböző időtávlatú kamatok alakulását muatja, meghatározva az előzőhöz képesti elmozdulás mértékét is.
Sajna ettől nem lettem okosabb.
Mint tudod, jogász vagyok, nem közgazdász..:)
Bocs az OFF-ért, de szeretnék találni egy hozzáértõt, aki megmondja hogyan alakult az utóbbi fél évben a CHF LIBOR, vagy legalábbis tudja, hol keressem.
Felbaszott az MKB, mert 3,1-rõl 3,8ra emelte a devizahitel kamatát, miközben a svájci jegybank két hónap alatt 225 bázispontos csökkentést hajtott végre.
Szerintem itt valami nem stimmel. Nehogy bombariadóval töltsék január elsõ hetét az MKB-sek...
átfutottam a Citi-s cikket.
Háát azért az erős túlzás, hogy katasztrófának minősítették volna. Egyrészt a common sense az volt, hogy a Citi-t meg kellett menteni, a legfőbb kritikák meg talán a kövtkezők voltak:
1) túl kevés lesz a 27 milliárd tőkeemelés, ami valószínű, de azért kaptak további 306 milliárdnyi garanciát is. És az egy dolog, hogy a Citi-nek mennyi problémás eszköze van, de ez nem azt jelenti, hogy ezek mind be fognak dőlni.
2) nem volt management váltás. Nem tudom, de mintha a citi-ben sem az lenne már a vezetőség akik az elmúlt éveket végigaszisztálták. Legalább is több nagy bank esetében már lecserélték a korábbi vezérkart.
3) szegény amcsi adófizetőknek még ki tudja mennyi pénzt kell ezekbe a feneketlen kutakba önteniük. Ha cinikus akarok lenni, akkor azt mondom, hogy ők élvezték az elmúlt években ennek a rendszernek az előnyeit, úgyhogy fizessenek, meg ha a Citi csődje egy olyan lavinát indít el megint amit a Lehman csődje, akkor az amcsi háztartás sokkal nagyobb vagyonveszteséget szenvedett volna el, mint így. De eleve ez az érv egy bullshit, mert a bankok feltőkésítése állampapír kibocsátásból megy, amire 0%-ot fizetnek, míg a Citi-nek 8%-on adték a tőkét. Azért ez így nem tűnik rossz biznisznek. És csak kérdem: a Citi hogyan fogja a 8% kamatú tőkeinjekciót visszafizetni, ha a forrásait 0-2%-os hozamú fejlett országokbéli állampapírokba rakja? Talán csak úgy, ha újra elkezd hitelezni, és profitot termelni.
Természetesen az állami tőkeinjekciók nem fogják a problémát egyik-napról a másikra megoldani. Ezt nem állítottam.
"A munkanélküliség csak a világháború következményeként csökkent jóval 20% alá, miután a termelőkapacitások világszerte (kivéve USA) visszaestek."
Az USA változatlan áras GDP-je 1937-ben érte el az 1929-es szintet. Szóval kb. 2-3 év alatt visszanőtték a hatalmas zuttyantót.
De önmagában a monetáris lazítás nem elég. A Fed már lenyomta a rövid hozamokat, most próbálja a hosszúakat is, ezen kívül annyit tehet, hogy az esetlegesen lejáró vállalati hiteleket, amiket a bankok nem akarnak meghosszabítani, azokat megújítja. De itt ez nem elég. Kell a fiskális politika is, feltőkésíteni a bankokat+gazdaságot élénkíteni. Plusz ki kell pucolni a bankrendszerből a szar eszközöket.
"Ez miért is lenne érdeke Kínának?"
Ez ugyanolyan, mint a protekcionizmus. Nem egy 0-a összegű játék, és valszeg mindenki jobban járna, ha a jüan felértékelődne. Amennyire én tudom (bár nem vagyok a kínai árfolyamrendszer nagy ismerője, szóval lehet nem így van) a jüan jelenleg egy szűk sávos csúszó felértékeléses rezsimben van. Elég lenne, ha ennek a sávnak kitágítanák az erősebb oldalát+a kínai jegybank interveniálna kicsit az eszetlen mennyiségű devizatartalékából. Megjegyzem a devizatartalék tartása ám nem olcsó mulatság, szóval ennél jobb alkalom aligha kínálkozna a csökkentésére.
Egyébként nem azt mondtam, hogy ez fog történni, csak azt, hogy szerintem ezt kellene csinálni.
"A recesszió kezdete óta lassan 3 millióval nőtt azoknak a részmunkaidősöknek a száma, akik gazdasági okok miatt lettek csak részmunkaidősek."
Szerintem ennek van egy pozitív olvasata is: a vállalatok egyelőre munkaórában és nem létszámban alkalmazkodnak, és a két variácó közül az első a jobb kimenetel. Ez egyébként azt is jelentheti, hogy a vállalatok egyelőre nem számítanak nagyon mély és elhúzodó recesszióra.
"Mindegyik katasztrófának ítéli a mentőakciót, semmi jele annak, amiről írsz, hogy jó úton halad a bankok feltőkésítése."
Ezért írtam korábban, hogy az amcsik, számomra mgelepő módon nem reagáltak túl jól a válságra. A bankmentő csomagok közül talán az osztrákot emelném ki. Az lenne a követendő példa.
A cikket még nem olvastam de meg fogom tenni.
Törölt felhasználó2008. 12. 22. 15:03
#1168
togyozo!
Itt egy vélemény gyűjtemény a citigroup novemberi megmentéséről. Mindegyik katasztrófának ítéli a mentőakciót, semmi jele annak, amiről írsz, hogy jó úton halad a bankok feltőkésítése. Éppen ellenkezőleg, a bankok zombikká válnak, mint Japánban tették és nem fognak kölcsönözni. Ráadásul az adófizetőknek várhatóan újabb és újabb százmilliárdokat kell beleölni a bankokba anélkül, hogy részletesebb infot kapnának a bankok állapotáról és várható fejleményekről.
A mai japán export adat rémisztő, de hasonló számokat láttunk egy hete a többi ázsiai export országtól is.
Az USA import csökken, de megdöbbentő módon a külker deficitjük ennek ellenére növekedett, ugyanis az exportjuk még jobban csökken.
Nem tudom, meg lehet-e állítani ezt a lefelé tartó spirált. Remélem lassulni fog.
Ha ez tényleg így van, azt pozitívnak látom, hiszen az állami közvetítőn keresztül (mivel közvetlenül nincs meg a kellő bizalom) mégiscsak beindulhat a "bankközi hitelezés", azaz a bankrendszer egyenlíti ki a piacot.
Persze ennek is van veszélye, hiszen az állam, mint közvetítő kénytelen garanciát is vállalni a likvid bankoktól befolyt pénzekre, amit az illikvideknek ad, és ha később mégis bedőlnének a megsegített bankok, akkor mégiscsak az állam, az adófizetők buknak a bankmentés sikertelenségén.
Ennek persze megvan az esélye, mert ha előre leköltöttük a pénzünket, akkor csak a jövőbeni stabil jövedelem megszerzése állíthatja helyre a cashflow-t... Ha az állam valóban a stabilitás visszaszerzésére törekszik intézkedéseivel, az kivezethet a válságból...
STABILITÁS! Ez itt a kulcskérdés... Éppen ezért tartom szükségesnek a tőzsdei volatilitás lehetőségének mérséklésére tett intézkedéseket, ezért lenne szerintem fontos a származékos tőzsdei ügyletek szabályainak felülvizsgálata.
Mint ahogy a reálgazdaságot is megingathatja egy fedezet nélküli hitelezési gyakorlat, úgy a tőzsdei stabilitást is hátráltatják az olyan kereskedési lehetőségek, amelyek megengedik, hogy meg nem lévő pénzzel részvényt vegyenek, vagy meg nem lévő részvényt eladjanak.
Persze a spekulánsoknak - akik éppen a volatilitásban, és nem a stabilitásban érdekeltek - bizonyára ellenekező véleményük lesz...
...mert hát, hogyan is keresnének pénzt, ha az árfolyamok hetek alatt is csak annyit változnának, mint amennyi a tranzakciós költség... :)
Ha nem szaladt volna el ennyire a hitelezés, akkor már 2003 óta állandóan csökkenne az USA GDP és valószínűleg defláció lenne. Greenspan ettől való félelmében indította be a hitelezési lavinát.
Ennek az lett a következménye, hogy a gazdaságot rossz irányba terelték és bazi nagy házakat és autókat csináltak, amire valójában nincsen fizetőképes kereslet.
Ennek most vége szakadt, orvosolni a problémát lehetetlen, jönni fog a defláció, ha a FED a feje tetejére áll, akkor is.
"Nem a dollárt kell leértékelni hanem a jüant fel. Ahhoz a kínai jegybanknak meg a Fed-nek lenne elég eszköze."
Ez miért is lenne érdeke Kínának?
Egyébként, mint írtam, ha elengednék a jüan kezét, akkor az valószínűleg leértékelődne.
Gazdasági folyamatok
Akinek nincsen ÉRTELMES mondanivalója, az ne írjon ide.
Köszi.